Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-11-03
tetemeik nem rendes sirjuk, emberi gyomorban, találna ideiglenes tartózkodási helyet, miért is azokat mielőbb el kell költeni. Mátyás nem kapott annyi „éljent" a duna jegén mint a dádé, e szavai után; a nyomott hangulat azonnal véget, ért s lőn dinom dánom reggelig. Reggel pedig a fiatalok elutaztak Sopronba, hogy azt a fatális elbocsájtó levelet meghozzák. — Halottak, napja. A hold ezüst szinü világa által elárasztott hűvös, de őszi este, gyászoló színezetet kölcsönzött, a keresztény világ érzésteljes ünnepének : a halottak estéjének. Váosunkban alig egypár éve, hogy — a kedveseink örök nyughelye — a sírok, ezen estén feldíszítve különös ünnepétyesség és kegyelet tárgyává télettek, s mondhatni, hogy évről évre szebb és újabb alakot ölt ezen ünnepély, tanúskodván lakosaink nemes a vallás szent tüzétől áthatott — szivéről, érzelmeiről. A gazdag drága virágok, díszes koszorúk, száz meg száz mécs világa által, díszítek az örökre távozottak nyughelyeit; a szegény elhozá egyszerű virágfüzérét s meggyujtá pislogó mécsét, imát mondva azon hantok felett, mely az emberinem egyenlőségét hirdeti s jelképezi. Ezernyi néptömeg vett részt az impozáns főtemplomban mondott ima s áldáson s aztán tömegesen vándorolt a város különböző szélein fekvő sírkertekbe. Mind a négy temető esti nyugalmát a látogatók ezrei s a számtalan mécsek lángjai átváltoztatták « megélénkítették. A kegyelet oltárára, hogy ki tette le ez este legszebb áldozatát nem tudjuk megítélni; talán az ki száznál több lángot gyújtott, talán az ki a sirdombot pompás exotikus virágokkal külön e célra beülteté, nem tudjuk ; de ugy tűnt föl előttünk hogy azon siró és hiányos öltözetű gyermek pár, mely a nem rég elhunyt atya és anya sírján zokogás és ima között égeté szegényes kisgyertyáját—az Ur szine előtt a legdrágább áldozatot mutatá be.' A veszteség s fájdalom csak itt — a sírok körül látható, de egyszersmind a vallás varázshatalma a hit boldogító erejét is itten lehet csodálni s bámulni. A t. olvasó nem veszi ueheztetőleg ha ez alkalommal a megszámlálhattál! diszes sírokról megemlítjük hogy nagy városokban láthatókkal kiállításuk vetekedett — holott külöu nevekel megemlíteni elmulasztjuk nehogy az ezen ünnepély által szivünkben felébresztett kinos fájdalmakat öregbítsük. Nyugodjanak halottaink békében s őrizzük meg emlékeiket: feledni nem tudó sziveinkben, hiszen a hit, reménysugara 'hirdeti hogy viszontlátjuk őket s feltámadunk!. — Városunbkan meghaltak /'. évi okt. 24—30-ig Mórocz Mihály, r. k., 53 éves, elégett. Bécsi Mária gymeke Ferenc, r. k., 6 hetes gyengeség. Stern Salamon né, izr., 54 éves, vízkor. Ungár Salamouné, izr., 72 éves, tüdővész. Czupor Julianna leánya Brigitta, r. k., 1 hónap gyengeség. Lóskai János, leánya Erzsébet, rom. k., 6 éves, roncsolok. Német Pál, leánya Zoli a, h. h., 2'/ a éves, vízkor. Singler, Julia, leánya Mária, r. k. 2 éves. sorvadás. Weisz Salamon gyke József, izr., 4 l / t éves roncsolok. T a r i s L ii y a. — A féltékenység bohózata, parisban történt . V . asszony szörnyen félti a férjét s egy nap mikor a monsieur, mint monda, Versaillesbe ment, a hölgy utána lopódzott. Egész az utcasarkig szemmel tudta tartani; ekkor eltűnt a lérj. Madame pillanatra megált gondolkozni: mitévő legyen; egyszerre látja, hogy a férje karján egy cifraruhás hölgygyei, kilép a közel kcsztyösboltból. Rárohanni s a monsieurt hátulról csodagyorsan megcsépelni, pillanat müve volt. A megütlegelt hátrafordul s a féltékeny madame látja, hogy áldozata nem az „igazi" s egysersmind látja az „igazi" monsieurt kijó'ui egy szivarkereskedésből, hol nyilván szivart volt venni. Madame menten oda ájul a megképelt idegen karjai közé, kinek cifraruhás hölgye kereket old. Az idegen (egy színész) nem tud hová menni bámulatában, s még ég arca a váratlan kacsóérintkezésektől galléron ragadva egy menydörgéshangu ur: „Mit jelent az, hogy ön az utcán megölel egy hölgyet?" — Kérem, engemet megcsépclt s ideájult a karjaimba."—„Ez a nő az én feleségem!" kiált a bősz férj. „ok nélkül nem képelte meg önt." Már-már kitörőben volt a harc a két hős közt, miközbea a madame, kit a közel házba vittek, magához tér s mindent megmagyaráz. — Tudja az emberséget. Egy jegyzöségre aspiráló uri ember egy pohár fekete kávéra hivta meg a vidéki bírót. Ez csak egymás után itta a pohár fekete kávékat, mire a leendő nótárius jónak látta megjegyezni, hogy „megárt." — Nem „tehehetek róla, felel a biró, de ha már kegyelmedre voksolok, emberségesen megiszom az áldomását." Lotto- és sorsjegy. Budapesti lottószámok nov. 3-án: 8. 14. 26. 29. 43. L evelezé s. Sch. S N Siombalh. Stanley-féle tárcacikkünket kérjük — visszaküldeni. Türelmünk már ki van merítve. Az effé/e eljárást nemértjük, //. A. Lippa. A ,,költőt" szivesen látjuk, hololt a provinciális hárfa— zókkal semmi közünk; a versfaragási mánia betegség, melyei sajnos, vidéki lapjaink dédelgetnek. R. Győr Köszönjük. Bpest. Anp, 1055 39 "852 0505 és uem 7117 Maglaj 8255, hetedik lap 8 col. tő sor. Hololt lett volna: 0052 2889 725 11 8,9,10, köszönjük, noha amd 514-5, mindamellett tessék folytatni. Mi jobb chif nemismerünk. F. F. Bécs. Sok gond sok baj! Szivesen, minél gyakrabban. F. A. Bpest. Kérjük szives támogatását; jövőben- „kövérebb" levelet kérünk. Börse barál helyben A londoni „Slo ck-exchange" tagja, kereskedő, bankár és privát ember a statútumok alapján, nem lehet, — csak is a feleskeüeteü alkuszok — Brokers — és a közvetítők — Jobbers — lehetnek rendes tagok. — Az évi forgalomról nem ismerünk statistikai kimutatást, valaki nemrég kiszámította, hogy a St-e. börzén 22 nap alatt 300 millió font sterling forgalom létesitetetl s e szerint az évi forg. 7800 milli font!! Ezen tőzsdéből az idegent — egyszerűen — kidobják; R. F. Tessék szerencsét próbálni. R. M. New használhatjuk ! Ar, Már százszor előfordult. 7-ik Tessék „Geiger" könyvét: Vergangenheit und Zukunft des Auges" megvenni. Geiger állítása szerint a régiek a „kék szint" szürkének vagy feketének nézték, miről a clas. literalura tanúskodik. Beszély l Mit gondol Ön? Árpádkori „hőse" szivarra gyújt! Talán tudatlannak tartja a magyar közönséget, hogy ilyen sötét oktalansággal merészkedik — a verőfényes napsugarak elé lépni! Ilyén bakotlövő „beszélyt" nemhasználbatunk, • Felelősszerkesztö: Szikszay István. kozólag a szolgabhóságnál panaszt emelt, s a szolgabíró, Tóth bé József isicola igazgató urnái, a további lépéseket azonnal meg tő is tette, minek következménye lett, hogy a nevezett hitközség szigorúan ufasítatott az elbocsátott tauitó fizetését azonnal is kifizetni. A hitközség felhivatott továbbá nyolc nap alatt nyi- ( |j latkozui: váljon iskoláját akarja-e továbbra is fentartani s ezen j m esetben aláveti-e magát a minisztérium rendeletének, mivel csak ,„ is ezen esetben engedélyeztetik meg részére az iskola fenntartás j u joga; azután pedig hajlandó-e az alkalmazott tanítót a törvény ^ értelmében kinevezni esetleg azt végkielégítésben vagy pedig üi , nyugdíjban részesíteni, mert ellenkező esetben a tanító jogainak ( a épségben tartása végett a hitközség ellen a legszigorúbb eljárás fog alkalmaztatni. Egyidejűleg pedig a hitközségnek, a törvény kigunyolására és kijátszására célzó azon szándéka, miszerint magány jellegű iskolát nyitand, előzetes engedély nélkül ^ megtiltatott és a házias nevelés csakis azon esetben és oly feltételek mellett leend engedélyezve, ha a tanítást végző okta- j tök tanítói diplomával bírnak s egyúttal a magány tanulók kö- ' ß telezvék, e°y nyilvános iskolában az előirt szigorlatokat letenni. , Ugy látszik, hogy egyes zsidó hitközségek renitenfiáját csak a s legszigorúbb eljárás képes megtörni. ^ — A szöllö birtokosok illetőleg bői-tulajdonosok figyel- SÍ mébe ajánljuk a fogyasztási adóhivatallal a békés utoni s mihamarabbi egyezkedést, mert ellenkező esetben magokat, minden ( j tele zaklató kellemetlenségeknek teszik ki. A legkésőbbi határ- j ); idő ugy is f. hó 3-án telvén le sok meggondolni való ideje a |, bortulajd»nosnak többé ugy ,sem lehet. H , — JiibhctJ'ítprís. Mult vasárnap városunk kellő közepén si Grosz Ede vasáros üzlete előtt, Kovács Mari 1G éves leányt,— á egy komondor kutya megrohant s a szerencsétlen leányzónak j( ruháját összelépte és miíöbb vállába harapva, borzasztó tátongó v sebet ejtett rajta. A veszedelmes cb a rendőrség által a gyep- u mesternek további megfigyelés végett adatott át. — Gazdája ez n ideig nem akadt. » — Elreszelt portéka. Mult hó 27—38-dika éjjel egy a ajkai, Pápáról hazafelé utazó, kereskedő kocsijáról, útközben egy ^ különféle árukat (arlalmazó, zsák elveszett. A megtaláló kellő ' v jutalmazásban részesitelik. s s — (Levél a táborból). Szept. 24-éu indítottak útnak H Boszniába ezredem felkereséseié, melyet hosszú vándorlás után „ f. hó 14-én fel is találtam. Fehérvárról Eszékig vasúton nieu- ^ tem; onnan Bród - Samac — üratic — Brccska — Tuzlán keresztül gyalog jöttem egész Zvornikig. Erről az útról sok min- r dent. írhatnék —de azt sem tudom hol kezdjem; arról írjak, v mennyit kellett nélkülöznöm étel- italban, vagy arról minő eső- v ben kellett kutyagolnom, s éjszakáznom ? Isten ucse(?) mindegyik- s bői csak a legroszabb jutott ki; még hozzá az. Samác s Brccska (j közt levő uton kilelt a hideg, lábaim csupa seb — de marscholni j, kellett, tehát marsclioltam, Brecskán azután 7 napig kórházban „ maiadtam. Csatában én sehol sem vollam, azok már elmultak z mire én ide jöttem; különben sem volt sehol tűzben (19-ik tart. s ezred). Most Zvorniktól fél órányira vagyunk, mondhatnám sza- e had cg alatt. Készítjük a téli palotákat javában, abban majd ta- , Ián nem fogunk ázni. Itteni tanyánkon majdnem minden éjjel ( részesülünk esőben, de én ezt. már annyira megszoktam, hogy x álmaimból még a nagy eső sem ver fel. Mindenhez hozzá törő- j dik az ember, csak a hideget tűrjük nehezen, attól nein lehet s aludnunk; az a jó, ha esik, nincs hideg. .Nappal oly hőség van, [ a minő nálunk kánikulában sincs. —- Ma épen őrségen vagyok — t így időm van az írásra, azonban felöltözve (_cakkompakk) föl- i dön, nem igen kényelmes az a levélírás. Hogy állnak a dolgok ( odahaza? mi itt semmit sem tudunk a haza ügyeiről. - Haza > aligha megyünk, mert téli palotákat építünk a Drina mellűit.— ] Itt van velem egy pápai tanuló is, nevét most nem tudom. — Zvornik, 1878. október 17. 1'opelka István őrvezető. I — A mai számunkhoz, mellékelt előfizetési felhívást < Bodon József „A magyar nemzet története" cimü számos kép- * pel ellátott miire t. olvasóinknak különösen figyelmébe ajánl- < juk. A népek műveltségének első alapfeltétele, hogy saját ha- i zajuk történelmét ismerjék és azért áll az a feltevés, hogy egy { ország műveltségi fokát megítélhetni a szerint, hány példányban i van annak történeti könyve elterjedve. A magyar ember niáso- < dik bibliájának tekintheti hazája történelmét. Ép oly szent könyv I ez is, mint a biblia s épugy kívánatos, hogy minden magyar i háznál olt álljon a szent könyv mellett. A nevezett mű igen 1 díszes kiállításban két heti füzetekben jelenend meg, ugy hogy : igy a szegényebb sorsuak is maguknak megszerezhessék. E műre előfizethetni AVajdits Károly könyvkereskedésében Pápán, a ki azt kívánatra poslauljáu a legtávolabb vidékre is elküldheti. — A dunántúli helv. hitv. egyházkerület őszi közgyűlése alkalmából néhai Nagy Mihály superintendens és kir. tanácsos felett főtiszt. Pap Gábor ref. püspök ur oly kitűnő egyházi beszédet tartott, hogy a hallgatóság általa teljesen elragadtatva levén, a közgyűlés első kedves kötelességének tartolta elismerését nyilvánítani cs a remek beszéd kiuyomalásat elrendelni. E közgyűlésen hármas ünnepélyes beiktatás is történt, a mennyiben e közgyűlésen lett beiktatva Gróf Gyürki Ábrahám Nógrád megye főispánja a drégeipalánki egyházmegye segédgondnokává, Körmendy Sándor és Páli Lajos lelkészek pedig a belső somogyi illetőleg tálai egyházmegyék esperesévé beiktatva és felesketve. — Molnár Béla budapesti ügyvéd, mint egyik egyházmegye világi képviselője, egy protestáns jogi bölcsészeti és theologiai egyetemnek a később megállapítandó iiel— lyen az összes protestáns egyházkerületek hozzájárulásával leendő felállítása iránt tett egy igen szépen indokolt indítványt mely egyhangúlag elfogadtatván, a testvér egyházkerületeknek megküldetni rendeltetett. — Elhatároztatott továbbá a közgyűlésen az is, hogy a kerületi tisztviselők száma egy egyházi és egy világi aljegyzővel szaporitassék. — Hozaltak továbbá számos határozatok^ melyek az egyházak és iskolák emelését és virágoztatását célozzák. - Felemlítjük végül hogy a jövő tavaszi közgyűlés június 8-dikára tüzetett ki, és annak helyéül meghívás folytán Balaton Füred jelöltetett ki, •— — Győrött f. hó 29-én nagy lelkesedést szült a katonaság megérkezte. Két vonattal reggel 7 t 7 és délután '/^-kőiérkeztek meg. Mindenfelől virágokat dobáltak nekik, s beláthatlan néptömeg hullámzott az utcákon. A tűzoltók zeue szóval testületileg fogadták őket. Katonáink bár soványak, s le vannak sülve, jókedvűek. Másnap már hazabocsátották őket, házi tűzhelyeik mellé; azon utasítással hogy legyenek jó polgárai a békében, dé ha kell a vészben is a hazának. A sorezred csü- t törtökön éjjel fog megérkezni. i — Mikor lesz Pápán 1879-dik évben vásár? i Jövő évben mint rendesen 7 országos vásárunk leend még pe- ( dig: az első február hó 4—és 5 napján (Gyertyaszentelő). A 1 másdoik april 1— 2-áu (Gyümölcsoltó boldogasszony). A har- 1 madik június 10 — 11-ig (^Szentháromság). A negyedik vásár július 1— 2-ig (Sarlós vásár). Az ötödik augusztus 26—27-ig . ^Nagyboldogasszonyi). A hatodik szeptember 9—10-én (Kisasszonynapi vásár). A hetedik 9—10-én (Boldogasszony fogan- , tatása vásár) lesz. ; — Műkedvelőink közbe jött akadályok kövekeztében mai napra tervezett szint előadásukat mához egy hétre vagyis '< nov. 10-ére halasztották el. Ez alkalommal. „Vidor ur" cimü ' 4 felvonásos érdékes vígjátékot fogják előadni, még pedig a ' következő szerepléssel: Személyek: Vidor öreg földesúr, Grosz 1 J. ur. Martha neje Szili J. k. a. Béni fia Bermüller Gyula ur. Borbála 2-dik neje Mányóky Róza k. a. Ilonka Béni leánya Szép Irén k. a. Mokány Gyuri Szélesi 1). ur. Kendi Gyula iró . Szegleti György ur. Marjai Béla festő Baráth Zoltán. Hajdú Nyári Mihály ur. Jegyek előre válthatók Ajkai Imréné ő nagysága és Bermüller Gyula urnái. — Tekintetes szerkesztő ur. Ha az embert mint egyedet tekintjük, s mint ilyennek vizsgáljuk élte folyását, ugy aztjtapasztaljuk miszerint az leginkább hasonlít egy a zajos tengeren hánykódó kotmány nélküli csónakhoz, mert az emberi akarat, a sors határozatával szemben oly gyenge- miszerint az figyelembe sem vehető, s igy mindkettőnek sorsa, — utja, — rajta ki Vili álló s általa el nem hárítható befolyások állal sodortatik majd jobbra, majd balra, mig nem a természet örök törvénye szerint végnyugalomra tér. En is ily rajtam kivül álló s általam soha nem gondolt esemény következtében hagyom el szülő városomat s abban reám nézve ol}' sok kedvest, hogy vissza térjek mint ismeretlen oda, honnét 100 és néhány évvel ezelőtt déd apám Pápára költözött. Hálátlanság lenne tőlem ha bucsu nélkül távoznám el onnét hol születtem s neveltettem, és hol sjoknktól kiapadhatatlan jóságot s barátságot élvezek. De miutján szerintem az emberek három osztályba sorozhatok, t. i. az elsőbe azok kik többet számítanak mint éreznek, a 2-dikba kik sokat éreznek de keveset .számítanak végül a 3-dikba kik sém nem számítanak sem nem éreznek, és én azon szerencsétlenek közé tartozom kik sokat éreznek de kevesebbet számítanak, s ig)' véghetetlen sok fájdalmat okozna ha én minden egyes jóbanitomlól egyenkint személyesen búcsúznám el mert mindegyikfőli válás csak uj sebet hasitna szivemen. Engedje meg tehát kedves szerkesztő ur, hogy becses lapját vehessem e célra igénybe s itt vehessek bucsul egyszerre mindenkitől. Ha majd ujházam- ' ban megismerkedíem s barátokat szereztem, s eljövök az itt hagyott kedvesek látogatására, nem fog oly nehezen esni ha mindazokat kiket szeretek és tisztelek meglátogatom és búcsúzom tőlük, akkorra hagyom tehát fenn magamnak a szerencsét személyesen s egyenkint mindenkit meglátogatni s mindenkitől elbúcsúzni. Most együttesen minden jó barátomnak, jóakarónak, megbízóimnak s ismerőseimnek azt kívánom, hogy az ég áldása kövesse minden léptüket, legyenek oly boldogok, a minőknek őszinte szivemből lenni kívánom , tagadják irányomban tanúsított szívességükért s bizalmukért hálás köszönetemet, s ha A-alakit életemben köztük létem alatt megbántottam, ugy kérem azt, bocsássa meg nékem, mert tiszta lelkiismerettel mondhatom nem akarva szándékosan, hanem vagy emberi gyarlóságból, vagy öntudatlanul tettem azt, s kérem önöket tartsák meg irányomban jó indulatukat ugy, — mint a hogy én megőrzöm kedves emléküket. Isten önökkel örök tisztelőjük Vélsz Emil köz és váltó ügyvéd. — Lakodalom esküvő nélkül, SÁVU szép fekete szeinü leány; termete junói, lábai kicsinyek, fogai alabástrom fehérek, chígnonja kifogástalan. Igaz, hogy arcbőre kissé szines, de hiszen ezt sem számithatni hátrányára mert ő Phárao ivadékaiuak egyike. Az istenektől cnyi bájjal felruházottan, Sára nem maradhatott szülő városának szerény falai közölt, ment tehát nagyobb városba, Soproniba. Csodáldozhat e valaki, ha Sára bájainak csakhamar akadt imádója? Éppen nem. Az imádó szintén egy barna arcú lovag volt, foglalkozására nézve zenész* Sára, habár nagy tisztelője volt is az apácáknak, még sem érzett magában hajlandóságot példájukat követni, különben is szive levén ugyanazon anyagból mint más női szivek, csakhamar meghallgatta lovagjának csdeklését: a két sziv e szerint megértvén I egymást, nem maradt egyébb hátra, mint Sára szüleinek bele , egyezése, az ifjú pár által már amúgy is kellően megkötött . frigyhez. Sára atya szintén egyike levéu azon művészeknek, ki habár a nyestél nem is tudja hegedű szóval elő csalogatni rejtekéből, de annál jobban ért a bankóknak zsebböli elővarázsolásához, végig tekintve a még házánál lévő rajkókon, meggondolva hogy itt az alkalom egytől megszabadulni, beleegyezett a fiatalok szándékába, s nem késett menyaszszonyi hozományul atyaiáldását felajánlani. Gondolhatni hogy a fiataloknak mekkora malomkő esett le szivükről az atyai nyilatkozat után! A dolog * telit l eddig rendezve lévén, az atyai áldáshoz az egyház áldását I célszerűnek vélték a fiatalok elnyerni, miért is a helybeli nagytemplomban háromszori kihirdetés után, megjelentek esküvőre. \ Az egyházi szertartás kezdete előtt, az eljáró lelkész kéri a vőü legénynek — ki mint, entlitők Soproni lakos volt — elbocsájtu ^ levelet. Micsda clbocsájtó levelet, kérdé a vőlegény. No, az elbocsájtó levelet, ísmétlé az lelkész „Nem voltam én megketve kérem alássan." Nem ugy érteni, válaszol a lelkész, az egyházi elhocsájtó levelet Sopronból „Egyházi levelet" Sopronból? kérem én nem tudom hogy ott a házaknak levelei volnának, hanem ^ csak olyan tetejük van mint Pápán." Nem is azt kívánom én! hanem a soproni lelkésztől bizonyítványt arról hogy meggyónts e, ki volt e hirdetve háromszor Sojnonbau is, — „áh kérem alás" san, megesküszöm én gyónás nélkül is, azt se kívánom hog) s olyan nagy dolgot csináljanak az én házasságomból hogy még " Sopronba is kihirdessék, megelégszem én a pápai kihirdetéssé II is." A lelkész azoubau, noha készséggel el is ismerte a vó'legén) szerénységét, de azért még is megtagadta az egyházi áldást s _ e miatt a nászmenet szomorúan indult haza felé- A vendégse,• reget csupán azon egy gondolat nyugtalanította, hogy a ma - lakodalmi ebéd rovására már tegnap nem ebédelt s igy hogj il számítását, az elbocsájtó levél keresztül kasul húzogatta az öre^ k dádé, az örömapa azonban szólni kezdett s lőn halotti csönd t - nászseregben. Elmondá ékes szavakkal hogy a mai ebédhez leméa száiolt ludak) tyúkok csirkék vére bos^uért kiáltanak hí
