Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-11-03

hogy éri el Arends gyorsírása a gyorsaságot? Az elöbt rendszereknél a gyorsaság íotényezöjéttudvalevőleg a roj pant számú jelenjek képezik. A ki egy ily rendszei tanult, az tudja, mily eraészthetlen dolog a jelények tanú lása. Altalános elvet a jelények alkotására nézve hiába ke res az ember, és végre belenyugszik abba, hogy az alkot belátása, és a ,,sic volo sic jubeo*' az irányadó. Arends jelényeket lehetőleg mellőzni akarta, mert ezekben látta a előbbi rendszerek föhibáit. Az eddigiek után nem lesz ne héz belátni, hogy Arends nem a tök számára keresel rövidítéseket, hanem az u t ó s z ó t a g o k, a ragoké képzők számára. Eljárása tehát a következő : szabá lyokat, (rövidítéseket) állit fel a leggyakrabban előfordul képzők és ragok lehető gyors és rövid Írására, és egy ilye: szabály szerint mindazon szók irhatok röviden és biztosan melyek valamely tő és az illető képző vagy rag összekap csolásából eredtek. Egy szabály tehát fölér egy sereg je lénynyel; a rövidítések csoportosak. Azt sem lesz tehát ne héz belátni, hogy sok ily szabályra nincs szükség és való ban nincs is több mint nyolc. Valódi jelény csak valam 30 van, és csupán oly szókra alkalmazva, melyek mindéi lépten-nyomon előfordulnak, mint a kötőszók ; ezek beta nulása tehát nehézséget nem okoz. A t. olvasó észrevebetti azt is, hogy eddig egyes nyelvek sajátságairól nem vol szó. Pedig a rendszerről elmondtam mindazt, a mit röviden általános vonásokban el lehet mondani. A mi a magya: nyelvet illeti, Dohnányi tanár úr ügyesen használta fel egye: sajátságait a rendszer egyszerűsítésére. A magyar nyeh tudvalevőleg nem tűri meg az alhangu tő után a íelhangi ragot és megfordítva. Ezen sajátság fölöslegessé teszi as alhangu és felhangu ragok és képzők megkülönböztetését Másik sajátsága a magyar nyelvnek, hogy a szó elején ké mássalhangzót nem tűr. Ha tehát a gyorsírásban „Ive, tve kzet, Ivat . . ." szók fordulnak elő, a magyarul beszélni tude bizonyosan „leve,- teve,- követ,- lovat"-nak fogja olvasni Ez ismét röviditési szabály. A kettős mássalhangzókat Arends rendszere nagyobbára ignorálja. Ezt teheti, mert annyit ii ki, hogy a biztosság a kettős mássalhangzók kiirása álta bizony sokat nem nyer. Ez ismét egyszerűsíti az irást. Az előbbi rendszerek nagy gonddal különböztették meg az egyszerű és kettős mássalhangzókat. Hogy ez sokat nem ér az bizonyos, mert ha a szókat és mondatokat csonkítjuk, ha minduntalan jelényt alkalmazunk, a kettős mássalhangzók nem pótolják az elhagyott részeket. A t. olvasó tehát most már elfogja hinni, h o g_y Arends rendszerét sokkal rövidebb időben, sokkal kisebb f á r a d s á g g a 1 1 e h e t e l s a j á t i t a n i, m i n t az e 1 ö b b í rendszerek bármelyikét. Mind a mellett lehet vele oly gyorsaságot elérni, mint az előbbi rendszerek „levelező g y o r s i r á s z a t á v a 1." Ez pedig mindazoknak elég kik nem éppen azon szándékkal tanulják a gyorsírást, hogy azt mint országgyűlési gyorsírók érvényesítsék. Ilyen pedig vajmi kevés van. Megjegyzendő, hogy a gyorsaság elérése a gyakorlat dolga.és igy megszerzése Arends rendszerénél is annyi időbe kerül mint más rendszernél. Legyen szabad még egy körülményt megem'iteni. Az előbbi rendszerek követői, különösen Gabelsberger hivei hibául róják fel Arends rendszerének, hogy elmélete igen egyszerű s abból a redszer használhatóságára nézve elítélő következtetést vonnak Igaz, hogy Ga Delsberger lángesze, mely előtt tisztelettel kell meghajolni, i tudomány színvonalára emelte rendszerét, inert hisz elméete oly terjedelmes, nehéz s oly mély tanulmányt igényel, nint valamely tudományos rendszer. De hát ez a fődolog i gyorsírásnál? Hisz a gyorsírás nem tudomány, hanem ;sak a gondolatnak anyagi eszköze, ügyesség, képesség, uelyet gyakorlat által szerez az ember. Hasznát e s a k ikkor kezdjük venni, midőn az elmélet végére ütöttünk, midőn gyakorlatban kezdjük alkalmazni. Ezért telát nem azon gyorsirási rendszer jobb, melynek elmélete udomáuyosabb, nehezebb, hanem az, mely egyszerűbb, könylyebb és biztosabb az elméletben, — és a mi fő — a gya;orlatbau. Arends ezt elérte, és ez maradandó érdeme a yorsirás fejlődésének történetében. C. Bosznia occupatio]ának története. i. I fjulytalás.) Mire jelen közlemény napvilágot lát, az occupatio célját legfejtö kormány nyilatkozat talán már ismeretes leend — mely vilatkozat a jelen viszonyokhoz mérten kellőleg: igazolni fogja fogásunkat valamint azt is hogy hadászati s jövő katonai acouk sikeres müködhetésének céljából, Bosznia s Hercegovina legszállása szükséges volt. Szem előtt tartva azon, — minden *etre bekövetkezendő eseményt, hogy az orosz túlterjeszkedésnek ein diplomatiai uton — hanem fegyveres erővel — fogjuk, miaiiiarább útját állani, világos hogy mindennek előtt nem csak f' ellenfél katonai erejét, hanem az azt támogató szövetséges Hámokat is számításba kell hozni, mely államok Szerbia cs Monmegro. Az occupatio által éppen ezen két állam lőn hadseregünk íszéró'l egyrészt ílankirozva s egymással! egyesülcsök inegkadályozva, más részt pedig a Novibazári kerületnek esetleges icgszállása által kényszeríteni fogjuk, az orosz hadászatot Szoa és a Balkán vonalnak fedezése céljából erejét megosztani, ez által cló'scgitcndjük azt, hogy erdclyben lévő hadtestünk — rdély természetes várunkat képezi — a Balkánfélszigeten levő :o»7. hadsereget visszavonulási vonalától s muszka országgáli iszeköttetésétől elvághatja. De a boszniai ilankírozó állásunknak éff azon előnye is van hogy az Ozmán hadsereg Konstanliná>ly s Gallipoli felől az orosz hadakat sikerrel nyomhatja cjsakuak, inig az angol-török flotta a fekete tenger zárolása álil, az orosz hadsereg élelmezését lehetetlenné teheti s Románia ígclyével a Dunatorkolatoknál az erdélyböl előnyomuló Osztik-Magyar hadsereget hathatósan támogathatja. A mindeu oldat>1 kÖl'ÜK'oirott. VÍKKZavnillllá<il vmtsilniiíl AI'/.IW a iimli »a>/.L-i"i<./ninek, munitiójának, utánpótlására képtelené tett niuszkahadsei végkimerülésének mihamarább bekövetkeznie kell, s helyzeti fennebbiek szerint nem vezethet másra mint egy nagyszerű V tasztrófára. Igaz, hogy a birodalom, éjszaki, galíciai határait védnünk kell; de ide vonatkozólag csak Lengyel országra hivi kozunk, mely a muszkára olyan kérdést képez, hogy ej részi támadó fellépésétől tartanunk már csak azért sem keljl, mi' a balti tenger partjait, az angol hajóhad támadása ellen s ezen oldalról fenyegető — s valószínű — invázió távol tárta végett, az orosz hadászatnak hatalmas csapatokat kelj kész tartania s igy elegendő serege gallicia megtámadására nem le ezért nem tarthatunk attól hogy éjszaki határunkat, ajmusz komolyan fenyegethetné . . . Azok után mik legújabban a Bi kánfélszigeten, orosz részről, történtek s azon actio mit oros ország Afghanisztán részéről Anglia szive Jndia ellen foly inatba hozatott, ma már mondható miszerint Ausztria-Magyaré ország, Románia, Ozmánország és Anglia együttesen; fogn működni — a minden nap rakoncátlanabbá fajuló orosz) bárba hatalom ellen s kitudja váljon nem fog-e a keleti Kérdés végi a Visztula partjain Lengyelországban megoldatni?! . .De b mint légyen is a jövő, harcászati szempontból Bosznia s Hercc, 9vina megszállása reánk nézve élet és nagyhatalmi kérdés vo melyet elodázhattunk volna de a melyet talán később kedvezi lenebh körülmények között, s nagyobb áldozatok árán meß pegre kellett volna hajtanunk, még pedig akkor midőn m )roszország szövetségeseinek birtokába került. Ezt bár ki is bgja látni s (alán cl is fogja annak szükségét ismerni, azoi ián ellenvetés gyanánt kiemelendi hogy miért nem történt uu ix occupatio a Zultán jóváhagyása mellett s hasonló feltételi cözött mint Cyprus szigetének occupátiója Anglia részéről ? N( '.etünk szerint, minden okot sót még az oklátszatját is, Ausz ia-Magyarországnak elkelletett kerülnie, nehogy terve, szándél dőelőtt elárulva, az ellenségeskedés kezdetét vegye cgy reái lézve még nem kedvező időben. Szükséges volt az oroszt aze titben ringatnunk miszerint mi, ulját nem álló, barátai vagy un' tfeggyőződésüuk hogy a közel jövő igazolni fogja állításunk Í azon óhaj mit minden Magyar hazafi szivében hord teljesül óg s mi mindnyájan lelkesülve, fogjuk élteti II Ii d r á s s y Gyula grófot s nagyszabású p o I i t i k á j á l Harcászati szempontból tehát az oecupálió igazolt, uoi gyuttal kinyilatkoztatjuk miszerint a Szláv színezetet mel unak adatott, s azon „török faló" nyafogásokat, mikben écsi „officiosus" lapok folyton kitörni szoktak, helyteleniljül eveíségesnek tartjuk és elitéljük. De egyszersmint tiltakozunk azon megfoghatlan felületes ég ellen is mely az ellenszegülő mohamedán népet „töröknek evezte. Bosznia s Hercegovina lakosait tiszta Szláv nemzet égü mahomedán és keresztény felekezetű Bosnyákok képezi ezeket „Törököknek" csak az nevezheti ki az Ozmán népe mohamedán vallással összezavarja össze tévézii. Hadserege ;k ellen tehát nem „Törökök" hanem mohamedán felekezel •Iávok harcoltak s ha ezeket „Törököknek" nevezzük ép ol illetlenséget követünk el mintha a „helvéthitvallásu" magyarn at helvéteknek t. i. svájciaknak neveznék. Mielőtt a hadján «orosabb eseményeinek tárgyalásába bocsájtkoznak egy meg jgyzést teszünk t. i, Bosznia és Hercegovina területén szám ilan h a d i j e 1 v én y e k, zászlók, puskák, ágyuk, este y őz tes és vitéz hadseregünk kezei közé. Kérdj ü ehát kié leend a hadizsákmány? Ezen kérdés fel etését időszerűnek találjuk annyival is inkáb i c r t evvel még ez ideig a na p i s aj t. ó n e in f u g I a 1 k o ott, noha azon áldozatok melyük hazánk állal hozattak meg r d e ni e l n é k m i s z e r i n t a g y ő z e I e in j c 1 v é n y e ihol n sak Bécsnek—az arzenál nagyobb dicsőségére —kerül in minden, hanem a magyar nemzeti múzeum szá ára ís. Az Európai hatalmasságok csak nehezen tudtak, a berlii nigressuson, egyességre jutni, mert egyrészt győztes nagyhalai unnál kelletett békesség utján leszámolni; más részt felosszam I nagyon gyakran egymással ellentétes érdekek kiegyenlítéséi kintetbe vételét és összeegyeztetését kelletett, eszközölni s c igy és nehéz feladat volt. De ugy a hogy a munka mégis si miit s kifejezést talált a hatalmasságok állal utólagosan hely sn hagyott, tehát megerősitutt, berlini traklátumbaii, íucly sol írdést megoldott, de nagyon sokat megoldatlanul a jövőre bi itt. A berlini Iractatum nem egyébb mint — fegyverszünet kö se a minden esetre mihamarább bekövetkező nagy conilagráli ó'tt. Ezen Iractatum egyik pontja birodalmunkat, Bosznia é ercegovina occupátiója és adiniuislraliójával megbízta. Ezei nandatum" következtében a congressus széloszlása után, hadi irmáuyzaluuk részéről a szükséges katonai előiutézkcdésel ég július első felében megteleltek s részint Horválhországbai szint pedig Dalmátiában, cgy tekintélyes körülbelül íOOjöOt mbatenst számláló hadsereg vonatott össze mely hadsereg báni ponton lépte át az ozmán birodalom határait. Az átlépés jgelőzőleg az ottomáu császárság- kormányával a megszálláséi natkozó egyezmény megkötésére a diplomalikai lépések ugyai jgtétettek, de mivel hogy Labonow muszka követnek éppei kor a scrailuál befolyást szereznie sikerült, a porta az egyezíny megkötését halogatása és huzavonakodása által meghíusiLta. Várnunk kelletett volna, mig a szerződés a portával letelhet, hangzott, az ügyekkel kevésbé ösmerós részekről, i lasz. Igen ám, csakhogy minden percnyi várakozásunk av osx intrigueknak, Rác és a Cernagorai aspiráííóknak, lett volni iiiondhatlan hasznára, mert meglehetünk győződve a |felől mieriut muszkaországnak sikerült volna a portát az c^yezménj ;gkötésénck cloldázására mindaddig reá bírni a meddig a szlá\ ilek azt ugy kívánta volna. S elvégre is ezen huzavonának ak azon célja lehetett, hogy hadseregünk ellen minél crélycbb ellenállást tudjon kifejteni: a délszláv mozgalom" Bebizoitott tény hogy ugy Montenegró mint Szerbia a muzulmánok kelését most is támogatták, mihez később bizonyára még más ők is járultak volna. Ezt tudva nagyon helyesen cselekedeti óf Andrássy midőn az alkudozások folyamától eltekintve a dsereg oiönyomulására a rendeletet kiadta. Julius 29-éu a tár átlépése az éjszaki részen megtörtént s pár nappal később déli részeu is; Gróf Szapáry, Tegellhoff és a Würtcnbergi rceg vezénylete alatt lévő dandárok részint pontonokon részint dig hajóhídon, egyrészt Bródnál, Samacnál, más reizt pedig adiskánál a Száván átkeltek, holott a jobbszárny [egszélst tloszlálya Kostanyicánál az Uiiua hidjáu vonult Boszniába. Hadegünk előzékeny fogadtatásban részesült, az otomáii hatósák mi ellenállást sem fejtettek ki S effész haiátsáffns viKfilptpl tanúsítottak, noha a Török Bródi „bímbasi" egy a határ átlépé; ellen protestáló iratot nyújtott át Philippovits József főhadvezé nek. Az iratot Philippovits el nem fogadván, azt az ©tonu tiszt a tábornok lábaihoz, a földre, tett s aztán távozott; enny bői állott a porta részéről a protestálás illetőleg az óvás tété Hadseregünk előőrsei alig nyomultak Bosznia földén pár ón nyira előre s ime, a Bosnyák nemesség, mahomedán felekezei „bégek," küldöttségileg tisztelegtek a fővezér előtt s üdvözölte hadseregünket s szolgálatukat felajánlották; a nép által szinle előzékenység jelnek vétetett arra nézve hogy hadseregünk ele nyomulása, ellenszegülésre nem fog találni. Hanem a meddig határszélen látszólagos csend uralkodott addig Bosznaszerájbí fjSzlávnl Szerajévo} a tartomány' fővárosában, a muszka em szárusoknak sikerült, a mahomedán lakosságot felizgatni s fc rongásba hozni. Itt a porta minden tekintélyét elvesztette; lázadók a hatalmat kezükbe vették s az otomán helytartót katonai főparancsnokot letették; majd a hatalmat egy bizoftsá kezeibe adták, mely bizottság hirdette ellenünk a szent háburu a népet fegyveres ellenszegülésre a prófétazászlaja alá szólli totta. Az ottomán fegyvertárak a hadviseléshez szükséges esz közöket bőségben tartalmazták s ez által a felkelők hadfelsze relésc gyorsan haladt előre. Az egyes helységekben lévő otto inán rendes katonaság csatlakozásra felszóllitatott, az ennek neu ungedclmekesdők pedig kegyetlenül felkoncoltattak. Az égési n-szág forongásba jött. s hasonlított egy tüzhányohegyhez melyjen az égő anyagok már izzó állapotban vannak s a legkisebl lyilást fölhasználva a vész kitörése csak pár pillanat kérdése De ezen forrongás valamint a Szerb s montenegrói önkénytesel eltűnése is arra mutatatott hogy közösen készülnek megvivn i mindinkább előnyomuló osztrák-magyar hadsereggel. Az ig; icszült vihar nein is késett sokáig", mert Jovánovich báró k )almátiáhól Mostar felé vonull, csakhamar kényszerítve let Jitluknál az útját álló felkelőkkel csatát vivni, holott ugyanakcor Növi, közelében is insurgens csapatok mutatkoztak. Felhőlaakadások s folytonos esőzések az amúgy is hitvány utakat fene;el.len sártengerré változtatták, s ennek következtében a szávi lartjai felől előnyomuló hadseregünk csak nagyon lassan s borzasztó fáradalmak mellett nyerhetett tért, ugy hogy Augusztus5-án csak a Bródtól hatmérföldnyire fekvő Doboj község- mellet; bglalhatott hadseregünk állást. Dobojból augusztus Sí-án a 7-ili z. huszárezredünk 5-ik svadronja. Millinkovits táborkari kapiány vezénylete alatt mint szemlélő csap déli irányban rendeleteit, s egyszersmind feladatául tűzetvén felséges királyunk iroklamátióját a nép kőzött kiosztani, azt a hadsereg békés ogadására előkészítendő nyugalomra intenni. (Volyt köv." K ü 1 ö n fé 1 ék. — Az adómentes pálinkafőzés kedvezmény iránti yilatkozatok beadási határidejébe vonatkozólag a pénzügyminiser körrendeletileg értesiti az illetőket, hogy' a szeszadóról szóló 878. évi NX.IV, t. c. 2. §-a szerint az engedélyezendő pálinafőzés évi időszaka nem a naptári évvel, hanem szept. hó 1vel kezdődik, s igy a folyamodványok augusztus l-ig adandók e. Minthogy az 1808. évi szeszadó törvény 90. §-a e határlöt dec. l-re teszi, az 1878/, évi szesztermelési idényre vonatozó és dec. l-ig már megtelt, bejelentések még érvényben maidnak. Hegyei és helyi hirek. JJMeyhivus I A pápai önkény les tilzolló egylet. jptmuicsnokának és loszerfcárnokának lemondása alkalíából, folyó november hó 3-án, délután 5 órakor a árosliáz nagy termében rendkívüli közgiilést tart. iclyre az összes működő tagok tisztelettel meghívatnál? ^parancsnok és főszertárnok választása végett. Egyllal bizonyos képzőművészeti társulati adotnányképek i fognak elárvereztetni. Az elnökség. —- Személyi hirek. Szcghö István zalaegerszegi irvényszéki biró úr — városunkban közkedvellségü és álta 1 áosan tisztelt férfiu — itteni rokonait s barátait meglátogatandó árosunkban időz.— Horváth L aj o s acadeiniai tanár úr, a slybeli tűzolló egylet főparancsnoka, főparancsnok! tisztségé)'l lemondott. — Nagyon sajnáljuk, hogy minden komoly ok hiíyában ezen szép intézet éléről visszalépett. — A mult vasárip széprészvét mellett megalakult „p á p a i korcsolya" egylet g elnökének Leposa Dániel törv. szk. biró urat, titkára nlig Szeg-lefhy György urat választá meg. — Kolossáry Gyula úr helybeli ügyvéd néhány nap óta életveszélyes :tegségbcn szenved. Mihamarabbi felépülését szivünkből kiinjuk. — Korcsolya egylet. A mult vasárnap megtartott érkezlet az ideiglenes tisztviselők megválasztása után egy 4 gból álló működő küldöttséget bizott meg egyleti tagok gyűjtése ígett. Gyűjtő ivek körözésével megbízattak: Leposa Dániel, ceglethy György, ifjú, Proszt János és Magvassy íl urak. Az aláírás eredménye már is nagyon kedvezőnek ondható, a mennyiben hatvan tagnál több, idáig beíratta magát, suttal ismételve figyelmeztetjük a t. közönséget de leginkább t. szülőket, hogy ne késsenek ezen üdvös és nemes szórakoist, nyújtó egyletben résztvenni, illetőleg fi- és leánygycrmc:iket mint egyleti tagokat beíratni. A korcsolyázás, a gymtstika legkényelmesebb neme mit pár órai gyakorlás után báris elsajátíthat, ez az egyletnél annál is köunyebb, mivel az ;ylct külön korcsolyatanárt fog tartani. A korcsolyákon kivül iuyclmes tolószánokat is fog beszerezni s alkalmatos helyiségek l gondoskodni fog. Ezen szép irányú egylet felvirágzását venk együtt bizonyára mindenki tiszta szivbőlóhajtja. -— Kiül Géza az 18-48/, években alezredes s azon időn a 71-dik számú Veszprém megyei honvéd zászlóalj parancska október hó 22-éu Gyepesen meghalt. Béke poraira áldás ilékére. —Apostagiivrlta. hitközség — mint ezt az „Ellenőr" a a közel múltban megjelent közoktatás ügyi miuisztcriuni mietetet, melynél fogva az izrlta kitközözségek utasítva letk iskolájukban a szüuidőt és az óra számát az iskola törvény leimében megtartani, valamint alkalmazott tanítóikat véglegen kinevezni—az által akarta kijátszani, hogy iskoláját egyerüen bezárta s husz év óta működő néptanítóját Spitzer Adolt egyszerűen elkocsájtotta. Az igy kijátszott tanitó ide vonat-