Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-10-27

A Hz:ei-lce;~;>:tő é.s lciadóUivaial AVaj cl i t ss Ivár- oly ki'IiiyvlviM'iískeiléséíteu van, iilinv:i az i'lötizetési és hirdrtési díjak is inté/.<Mt'ííik. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj als.: Egy évre 6 fr. — Félé\re . 5 ír. — Negyedévre 1 tr. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr, nyílttériben soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. 27 VAS. F 20 Sabina saűz] F 19 Szabina")^ 30 Roschodes] _ 28 Hétfő Simon és Juda j~ Simon J. ") = 1 March. R.>^ 2Í) Kedd Zenobíus )-£ Zenobius ") — 2 \'~ Pápa, oclóber 27-én, Szüret után! (= PF.) Á borltermö begyek isinél visszanyerték némasáíjukal: a szüretelök vig dalama — az iiloJsó fürt lefejtésével — elhangzott s a mire hosszú hónapokon keresztül oly epedve vártunk, ime eljött s elmúlt, gyorsan mini a vig órák —• a poharak csengése, a zene lelkésilö hangjai mellett — elrepülni szoktak. Ha azonban a ,,vigadót*

1 a katzenjammer felváltotta, az ember, akarata ellenére is, egészségére és erszényére gondol. Egészsége, hogy mennyit apadt, azt az ember kiszámítani nem képes, de hogy a katzenjammer menynyibe kerüli, arra az erszény a legpontosabb válaszszal azonnal kész; ezen válasz nem csal — igazat mond. A szüret — hiszen ha még oly rosz, vagy ha még oly rövid légyen is — nem egyéb mint egy vigadó, melynek dielte után egy kis számítás melleit könnyű kitalálni, hogy az egész eredmény nem jelent valami nagy szaporodást az erszényben ; nem igen mozdítja elő nemzetgazdászalunkat, nem igen gyarapítja a tulajdonos vagyonát, hanem ellenkezőleg azt fogjuk találni, hogy a szüret egy olyan, régi divatú, mulatság, a melyért hét hónapon keresztül folyton pénzt, munkát áldoztunk, s melv vigadót hoz ugyan, de jövedelmet nem. Ám lássuk miért nem ? ! Szöllö müvelésünk jelen állapota annyira primitiv, hogy — a külfölddel szemben száz évvel elmaradva — borainkkal a világ piacán nem coucurrálhatunk, s igy szól lösze tünk nem vezethet másra, mint a deficitre. Ha felszámoljuk azon drága idő értékét, mit a szöIJöben nyáron át elszoktunk pazarlani. ha összeadjuk mindazon kiadásokat, miket szöllőnk gyarapitása művelésére hozunk; ha ebez hozzáadjuk a szüret költségeit, az adót, s azon töke kamatait, mely szöllökertünkbe be van fektetve: olyan összeget fogunk nyerni, mely a termés értéke által aligha fedezhető lesz. A szöllö művelése is, mint minden vállalat, bizonyos tényezőkhöz van csatolva, s ha ezen tényezők tekinteten kivül hagyatnak, a gazdára szölleje csak veszteséget — nem pedig jövedelmet — fog hozni. Mindenek előtt, tekintetbe kell venni azt, hogy nein mindenkinek való a szöllöbirlok. És ha eltekintünk is, a világszerte elismert azon igazságtól, hogy: „az idő pénz,"'" s ha a szöllőnkben eltöltölt időnket, értéknélkülinek tartva, csak pénzbeli kiadásainkat vesszük tekintetbe, még akkor is azt fogjuk találni, hogy a szüret eredménye: deficit; még pedig olyan deficit, melyet gazdaságunk más ága, vagy jövedelmeink más neme pótolni, viselni kénytelen. És igy valóban tiszta igazság azon állítás, hogy minálunk a szöllöbirlok, a legtöbb esetben „1 uxus** és semmi más. Az tehát kinek pénze s nagy birtoka van, élhet a iuxus ezen nemével; de az, kinek sem nagy birtoka, de éhez való pénze, ideje, hivatása sincsen, szöllejélicn egy olyan „vigadót" tart fenn, melytől előbb utóbb a pénzügyi kalzenjammert megfogja kapni. Heti naptár. 30 Szerda Alfonz, Kolozska (r. k."), Klaudia (jirot.J, 3 Ábrán (jzr.~) Ez az, mire sokak figyelmét a szüret után felakarjuk hívni. Az tagadhatlan hogy — kivéve egyes vidékeket, hol a szöllö termeszlés jobban mondva a borászat, mint a földmüvelés főrésze, tehát nagyban űzetik — boraink a kivitel cikkét csak kis részben képezik, mert szöllö— müvelésünk oly fokon áll, mely egymaga meghiusítja a sikert; tagadhatatlan, hogy rationaiis pincészetről minálunk szó sincs; tagadhatatlan, hogy a szöllöbirlok is csak nagyban művelve, s a jelenkor követelményeinek megfelelöleg kezelve, képes jövedelmező tényezővé válni; tagadhatatlan, hogy oly viszonyok között, mint minálunk uralkodnak, csak áldozatok árán lehet szöllöinkel fenntartani s ezért jogos azon állítás, hogy mireánk nézve a szöllö csak „luxus.*

1 És szomorú látni azt, hogy minden veszteségek dacára is különös előszeretettel viseltetünk ezen luxus iráni s érette áldozunk időt, áldozunk vagyont. Ezen előszeretet okát megtaláljuk: a példában, mit mások nyújtanak, s azon szórakoztató foglalatosságban, melyet a tulajdonos, nyáron át a szőllölökék árnyékában, a pirosló fürtök társaságában, talál. Őszintén szólva, igen sokan a komoly munka elöl szeretnek menekülni, a — pár négyszög méternyi — szöllökert hüsébe, hol ezek nézete szerint dolgoznivalójok van; pedig legtöbb esetben ezek elfelejtik, hogy otthon munkájok ezen idö alatt szünetel s kenyérkeresetük föforrását lassan-lassan a szöllöbeni „dolgozás** felemészti. Nem nagyítunk, midőn azt mondjuk, hogy évenkint számos család jut tönkre azért, mert a családfő, a kenyérkereső: hét darab szöllötökéjét koratavnsztól késő őszig, minden nap reggeltől estig „művelni** szokta. Tudnánk élő, szórnom, példákat felhozni ide vonatkozólag, de ez alkalommal csak azt említjük fel, hogy egyesek épen a dologkerülés miatt keresik fel a „hajlékot,** akkor midőn munkájok, foglalkozások, hivatások odahaza van. Szánakozással kell az ilyen „szöllöbirlokosokra** tekinteni, mert ezek évről-évre mind jobban elhanyagolják hivatásukul, s igy évről-évre eladósodva az anyagi végromlás karjai közé rohannak. S most szüret után, nem mellőzhetjük polgártársaink figyelmét a fenntebb ecsetelt lényekre felhívni, s őkef saját anyagi érdekökben figyelmeztetni hogy, belátván az eddigi szöllömivelési rendszerünk hátrányait, söt veszélyeit, egyrészt rationaiis szöllömüvelés behozatalára, — e végből egy borászati egylet alakítására — serkentsük; másrészt pedig, hogy óva intsünk oly embereket, ezen luxustól, kiknek áldozni való ídejök s elfecsérelni való pénzök e célra nincsen és nem lehet. 31 Csiit. Farkas püspök fl ^ Emlékű a ref. 1 Péntek Mind szentünn. ~ Mindsz. nap. 2 Szomb. Halottak emlék. Halottak n. g 5 Ahitofel £ ^ 6 S. Leleha P A nemes fiizmivelés. (GL ) Mióta a vasutak terjedésével a gyümölcstermelés és szállítás is nagyobb mérveket kezd ölteni, ezzel együtt a kosáranyagot szolgáltató nemes fiizmivelés is mind jelentékenyebb termelési ággá levén, a német birodalmi f ö 1 d m i v e 1 é s i miniszteriura közelebb egy emlékiratszerü értesítést dolgoztatott ki és adott ki a termelni szándékozók biztosabb önmaguk tájékozkatása végett. Habár hazai lapirodalmunkban is eléggé volt már alkalmunk a nemes fiizmivelés különböző módjaira vonatkozó utasításokat olvasni, de részint az ügynek fontossága, részint a fonás tekintélyessége miatt célszerűnek látjuk, hogy a német földmivelési minisztérium e köriratát mi is közöljük olvasóinkkal. A kosárfüzmivelós célja az eddig terméketlen, vagy kevés jövedelmet szolgáltató területeknek jövedelmezőbbé tétele. Sőt észszerű fiizmivelés mellett, még a legjobb földek is többet szolgáltatnak, mintha bár mily mis termelési célra használtattak volna is. Egy hektár évi tiszta jövedelmét, a telepítési és fentartási költség levonása után, tiz évi átlag szerint, 250 — 500 márkára tehetni, a szerint, a mint jobb vagy rosszabb földek használtattak a telepítés alá. Ha pedig a vesszőket, a környéken való uj telepítések végett, dugványozási célból is vásárolják, akkor a jövedelem még magasabbra is tehető. Az észszerű fiizmivelés megkezdésénél a következő tényezők veendők figyelembe. 1. a talaj minősége, 2. annak előkészítése, 3. * dugványanyag és annak elültetés, 4. a telep fentartása, 5. a metszés. 6. a telep életideje, 7. a vesszők értékesítése, Az első pontra nézve, a kövér kék agyag, ha kellő vastagságú takarója van, a legalkalmasabb talaj a íüzraivelésre, azonban a fősz vagy inárgatalaj is szép jövedelmet szolgáltathat, míg ellenben a turfa vagy tiszta homok talajok teljesen alkalmatlanok a füzmivelésre. Ha alattok agyag, lösz, vagy humus réteg terül, akkor még a turfatalaj is jövedtlmezö lehet; a homok azonban csak ugy alkalmas a füzmirelésre, ha vagy humussal van keverve, vagy agyag képeai az altalajt vagy folyók partján fekszik a telep és kellő mértékben öntözhető. Ily homok vagy terméketlen, száraz talajokra csak a cáspi és uralfüz alkalmasA második pontra nézve, a talaj mindenek előtt 2 vagy 3 ásó nyomra, t. i. 60—70 ctm. mélyen felásandó és megfordítandó. Különösen ügyelni kell arra, hogy a felső humusréteg alulra kerüljön, nehogy a kikelő dudvamagvak az uj ültetvények kárára lehessenek. A rigolázás előtt, a hol szükséges, a planirozás végezendő, a rigolázás után pedig, a hantok ismét szépen kiegyenlitetvén, ha szükséges a vízlevezető, vagy vízbeeresztő árkok is elkészítendők. Mindenféle álló, különösen pedig vastartalmú vizek ártalmasak a füztelepitvényre- Ily esetben a vízlevezető árkok nélkülözhetlenek. Ez árkok kellő esés mellett 45° oldallejtéssel 75—90 ctm. mélyek legyenek. Az árokból kiszedett föld kétfelöl szépen elterítendő és általában az egész talaj lehetőleg kisimítandó. Mind ez előmunkálatokkal január 1. előtt készen kell lennünk. A füztelepités sikerülésének legfőbb feltétele a jó dugA r;

Pápai Lapok" tárcája. A r

£ üst ökösö k. Három közlemény. jir. Térjünk még egyszer vissza az időszaki üstökösökre, vagyis azokra, melyek meghatározott időben a naphoz vissza jőnek és ekkor földünkről is láthatókká válnak. Ezek közül csak e.üryet, az Encke-féle üstököst emiitjük. Ezt legelőször a hires ii.sfükö.s-felftídező Médiáin 1786. január 17-én látta, de a hiányos vizsgálat következtében .ncm lehetett pályáját kiszámítani. 17ÍÍ5. nov. 17-én újra látták, de az ekkori vizsgálat sem volt elegendő a pálya meghatározásához. Csak 1818-hau, miután az üstököst 180ő-ben megvizsgálták, fedezte fel En eke, hogy a csillag időszaki s pályáját 3% év alatt futja he. E fölfedezés teljesen igazolva ló'n az által, Jiogy a csillag a kiszámítás szerint rendesen visszatért. Ezen üstökösnél azon megjegyzésre méltó körülmény fedeztetett föl, mit eddig még sehol sem tapasztaltak hogy minden ujabb pályafutásánál hamarabb ér a naphoz, más szavakkal hogy pálya futási ideje mindig rövidebb lesz. Ezen pályarövidülés csekély ugyan, mert minden kilenc pátyakerüiésre csak egy nap esik; de ha ez folytonosan igy tart, ugy ez "az évezredek folyamában az üstököst a napra esni készteti, s igy a csillag a nap tüzében találandja végét. De váljon ezen pályarövidülés csakugyan folytatódni fog? E kérdésre határozott választ adni nem lehet, de hihetőleg igy fog történni. Encke véleméiii'e szerint ezen pályarövidülést az okozza, hogy az üstökös a nap körüli mozgása alkalmával a világ térben bizonyos akadályra talál, minek következtében azon erőből, mely őt a nap körül hajtja, vészit. A vélemény szerint ezen akadályt az egész világtért betöltő igen finom anyag okozza, s ezen véleményből komoly következtetéseket lehet vonni. Ha ez bizonyossá lesz, — mi csupán idő kérdése — ugy szükségképen be kell következni azon esetnek, hogy az üstökö3 a napra esik le, — Do épen igy kell, — s cz reánk nézve sokkal fontosabb — a földünknek is a napra való esése által elvégződnie. Mert a pályarövidülés itt épen ugy beáll, mint az üstökösöknél, csak hogy ez a föld roppant tömegénél fogva, észrevehetetlen. Váljon földünk vége az emiitett módon kétszázezer, vagy csak kétszáz millió év múlva történik-e, a dolgon mit sem változtat; földünk valamint izzóan, tűzzel kezdődött, ugy izzóan, tűzzel fog végződni is; az emberi észnek és erőnek minden emléke a földgömbbel együtt múlik el Meg levén határozva néhány üstökösnek pályája az tünt ki, hogy néhánynak útja földünk útjába vág, vagy legalább igen közel esik hozzá; miután bizonyos, hogy az égi testek között bizonyos vonzás létezik, melynél fogva a nagyobb a kisebbet, a lömöttebb a ritkábbat magához vonhatja és útjából kiterelheti, azon kérdés merül föl: váljon lehetséges-e, hogy földünk valamely üstökössel összeütközik? A lehetőséget tagadni nem lehet, s ennek következményeit nem nehéz kimutatni. A földgömb egyes darabjai tűzbe borulnának, a tenger kiemelődne medréből és azon helyre sietne, hol az összeütközés történt, de a nagy hőség következtében egyetlen nagy gőztömeggé változnék át. A földfclülel minden élő lénye szükségkép elpusztulna. Ez lenne az üstökőssel való összeütközés eredménye. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ez csak akkor következnék be, ha az üstökös a földhöz hasonló szilárd anyaggal birna. Azonbau eddig még nem mutatkozott oly üstökös, mely a földtömeg ötezred részével birna is, sőt ha az üstökösnek nagyon is szellős alapját szemügyre vesszük, ugy a földtömeg milliónyi részét sem tulajdonithatjuk neki. Mindazáltal még ezen esetben is rémítő pusztiíást okozna a földön egy esetleges összeütközés. Különben e felől nyugodtak lehetünk; mert a földünket illető természetbúvárját cs a történet nyomán nincs ok arra nézve, hogy földünk valaha egy üstökössel összeütközött volna. Képzeljünk egy üstököst, mely nap közelben 30.000,000 mföldnél kisebb kisebb távolságra közeledik a naphoz, —- ha ennél távo*) Klein i. Hermán, labh marad, ugy a föld pályáját soha sem érinti — és tegyük föl, hogy átmérője akkora, mint a föld átmérőjének negyed része, mi azonban oly nagyság milyent talán egy üstökös sem lesz képes soha felmutatni, ugy a biztos számítás segélyével kitüntethető, hogy 281 millió eset közül egyszer bekövetkezhetnék egy ily összeütközés a földdel. Egy ily összeütközésnek lehetősége fenforoghat tehát, de a valószínűség roppant csekély. Azoban erre nézve is vannak ellenkező vélemények, mellyek ha nem is tagadják az ily összeütközés lehetőségét, mindazáltal semmi káros hatást sem tulajdonítanak neki. Igy Babinet véleménye e tárgyra nézve ez: „Az üstökösök nem gyakorolhatnak semmi anyagi hatást földünkre, melynek ha valamely üstökösön keresztül kell haladnia, nem tapasztalna nagyobb hatást, mint midőn egy felhőn áthaladt, mely száz milliószor könnyebb volna a mi légkörüknél, s mely a mi levegőnkön át nem eszközölhet többet, mint a mennyit eszközölhet a közönséges szél fúvása, midőn az ülővason keresztülhalad." — Stern Móric azt állítja, hogy az 1770. évi üstökös Jupiter egyik holdján csakugyan keresztül ment anélkül, hogy legkisebb változást lehetett volna rajta észrevenni; sőt azt is valószínűnek tartja, hogy földünk az 1819. évi üstökös üstökén keresztül ment légyen, még eddig minden rosz következés nélkül. Az összeütközés A^eszélye leginkább a Biela-féle üstökös részéről fenyegette a földet, melynek pályája a föld pályájához rendkívül közelit. De erre nézve is elmúlt minden aggodalom a következő okok miatt. Ezen üstökös 1845-ben újra megjelenvén, a csillagászoknak bámulandó látványt nyújtott az által, hogy két részre oszlott. Ez volt a legelső ilyen eset. A csillagászok igen kíváncsiak voltak megtudni azt, mily viszouyban fog lenni e két üstökös további utjokban. Kitüut, hogy minél jobbau távoztak, annál inkább eltértek egymástól, ugy hogy közel az eltűnés pillanatában már 40,000 mfldnyi távolságban voltak egymástól. Midőn e kettős csillag az 1852-dik év nyarának vége felé vissza tért, az üstökösök egymástóli távolsága 340,000 mfldre növekedett. Az 1866. év teléu ismét vissza 43