Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-10-20

A szei-kesztő ós lciaclóli i varai "W aj cl i t .s Iv árol ~y kiiiiyvkereskedésében van, ahova az olőíizetési és hirdetési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 20 VAS. F 19 Vendel pász.Tj F 18 Vendel)^ 21 Hétfő Orsolya szűz Vidor ") ? 22 Kedd Mór püsp., Kordula)-* Mór ) — Előfizetési dijait: Egy évre 6 fr. — Félévre . 5 fr. — Negyedévre 1 Ír. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Hir* de té s ele 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyilttérben soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. 23 Simhat. ] 24 Abiás 25 \Heti naptár. 23 Szerda Kapisztráu .Tán. íj*, k.), Kap. J. (prot.), 26 Abirámfjzr.)! 24 Csőt. Rafael főangyal \

A Rafael K 27 25 Péntek Krispin }•« Krizsánl"® 28 Absolon 26 Szomb. Dömötör, Evariszt Döme 29 Sab. No ah Pápa, 1878. odóberW-án. Országgyűlésünk kezdetén. Koronás királyunk leirata újra egybe hívta tanácskozásra az ország képviselőit . .! B u tl a p e s t újra megélénkül. S mig: az egész Európa lázas kíváncsisággal, és érdeklődéssel tekint ezullal Budapestre, az ország szivére : — — — addig a ,,S z i k s z a y

1

"' és ..Arany Sas

1

" vendéglők, képviselőink gyiildéi, — elláttatnak fris szállitmányu „Lager-Bier'^-ral és az ,,0 r p h eum'

4 s a ,,N e u e W e 1t" ismert jelcsségii mü-inlézeteink uj primadonnák és táncosnők felléptél hirdetik! IIa nem olvastuk is volna tehát felséges királyunk kegyelmes leiratai: — már az imént rajzolt jelekből megtudhatjuk, hogy Budapesten — országgyűlés készül . .! S pedig parlamentáris eleiünk egyik 1 e g f o n t o s a b b országgyűlése! Honatyáink a szélrózsa minden irányából jönnek a fővárosba. — Egyik lele romlatlan hazafisággal, másik lele megromlott ambitióval.! S le „ujdonat uj

u honatya-—ki, feliesszük rólad, hogy az előbbiek közé tartozol — nem remélt hatalmas hozsannával fogsz fogadtatni a — „r é g i

u honatyáktól! Épen igy fogadják, (hogy banális hasonlattal éljünk) az első éves juris Iákat, másként a — balekokat a negyedéves jnristák a — kozákok! Te persze el vagy ragadtatva, a legmerészebb képzeletet is felülhaladó, váratlanul imposáns fagadlatás állal! Hogy is ne!! Mikor férfiak, kiknek nevét a Pesti Naplóban olvasni, —s arcképét a Vasárnapi Újságban még megnézni is csak a legnagyobb hódolat. — s tisztelettel merészléd: — most húsostul, bőrösliü feléd jönnek, s mint régi ismerősnek nyújtják oda baráti jobbjukat; — magas állású hivatalnokok tudósok, állam férfiak, kikkel szemben ijedtedben nem találsz hamarjában eléggé megfelelő magas címezést — most, mintha legjobb barátjuk volnál — standé pede „pertu-nak szóllitanak téged, az isten háta megelli Dombszög nevű szerény falucska még szerényebb kis birtokosát!! Csoda-e, ha el vagy ragadtatva, vagy magyarán mondva: — meg vagy fogva! Kezdetét veszi rajtad a változás! A pazar fénynyel díszített ,,c I u b

u helyiség, hol még 1 i v r é e s szolga is több van, mint egész kerületedben az-ur, •—elfelejtetik veled azt a szegényes, kis — casin ó t, hol még, csak a minapában is oly szép egyetértésben döntöttetek el kántor urammal együtt a — világsorsát; — a pesti magas diszes házak, a párját ritkító fényes uri paloták, s monumentális épületek — elfelejtetik veled kicsinyke falucskád szalmafedeles viskóit; majd a közeledben, kulisza-tilkokért leskelödzö, s mephistói redőkbe burkolt ,,á 11 a m f é r fiú i" arcok — elfelejteti k veled a derék, jó biró uramnak egyszerűen őszinte, becsületes arcát; — — s sőt a folytonos ,.nagyságos urazűs" még azt is elfelejtetik veled, hogy a János gazda — a ki p cd ig, t e n s z a v a i d szerin t, mindenkinek megadja azt, a mi dukál — még nem régen csak — „ténsur"nak titulált . .! ! E mindenféle sok elfelejtés mellett azlán szép lassacskán elkezdesz feledkezni —magadról is! A hozzád közel harminc-negyven év óta hűséges magyar-ruha viselet kezd „ostoba viseletének feltűnni elölted, és az öt év óta, örömben búban egyformán jó pörge magyar kalapot felváltja a — gavalléros cylinder! Azlán a gyalogjárás is kezd kényelmetlen 1 e n ni; — nagyon természetes tehát, hogy ..rendes íi á k e r l

í; tartasz, (hiszen talán jól fog fizetni a — buza!) s az eíFéle kényelmes dolgokra való folytonos godoskodás mellett, világos, hogy — szépen kicirkalmozott — pro g r a mm beszéded, melyet még csak nem régen pompásan betanultál a tükör előtt - most már a világért sem jutna eszedbe, annál kevésbbé persze azért, hogy azt megtartsad; — s mindezekhez hozzá — mi kétségkívül legbosszantóbb — maga az o r s z á g g y ülés is, hová eleintén már csak a tisztesség kedvéért is el-járogatlál — kezd rellenlően unalmas lenni, — s igy mi sem természetesebb, mint hogy bizony nem sokat lörödöl vele; hiszen a clubban sokkal pompásab ban eltelik az idő, mert ott vagy pikáns híreket hallhatsz, vagy — elfoghatod a — p a g á t o l! S ily érdekfeszítő silnatio közepette csak nem kívánhatja valaki, hogy az — országyül ésr e menj. .! Kétszerkettő négy tehál, hogy o 11 maradsz szépen a c 1 u b b a n egy nagy c o m p á n i a h o n a t y á v a I együtt: — p a g á t o t fogni . .! — — És igy történik aztán, hogy a leg életbevágóbb kérdések tárgyalásánál, a magyar nemzet 447. képviselője közül — sokszor háromszáz egynéhány képviselő hiányzik!! .... És ez nem novella, mit írunk: és ez nem k é p z e 1 ö d é s, mit rajzolunk! Süket az, ki nem hallotta, vak az, ki nem olvasta volna, hogy képviselőházunk terme — ha csak botrányra s scandalumra nincs kilátás — a legfontosabb ülések alatt, tátong az — ürességtől! Ennek bizonyítására nem is kell messzire mennünk; csak vegyük elő a m u 11 évi országgyűlésünk naplóját s látni fogjuk hitelesen kimutatva, hogy a legvitalisabb érdekű országos ügyek elintézésénél— Blagyarországnak közel háromszáz egynohány kerületét a — hitvány tölgyfa-pad képviselte . .! Pedig, — 1 c g a 1 á b b a mi tudtunkkal — az országház padjait nem cifraság gyanánt csinálták, s a képviselőket n e m pagátot fogni küldték fel Budapestre. Ez a helyzet tarthatatlan! A politikai s a társadalmi morál egyaránt köveleli, hogy mindez gyökeresen megváltozzék ! S ha a képviselő urak önmaguktól nem jönnek kötelességük teljesítésének tudatára: — úgy törvényt kell hozni, mely kényszerítse erre őket!! Alkalmazzuk őseink törvényeit! Jó volt az annak idejében, s jónak bizonyulna az ma! Ott van például II. Ulászló 3-ik rendeletének 3-dik §-a, mely nyíltan parancsolja, hogy az országgyűlésre nem menő országlakók 800-illetöleg 400 arany f o r i n t- o k a l tevő száz márkák fizetésével bűntettesek! Kimondja e parancsot újra az 1518: 28-ik törvénycikk, s hivatkozik rá azonkívül az 1 635: 19-ik törvénycikk, mely rendeli egyúttal, hogy e büntetés az elmaradottakon azonnal végrehajtassék, hogy „ekként a többiek, a kitűzött, időre csalhatatlanul leendő megjelenésre szoríttassanak"! Ugyanígy intézkedik végül az 16 62: 5 3-ik törvénycikk is, mely a: „közjó tekintetéből és az országgyűlési tárgyalásoknak a haza jóléte s megmaradása végeit annál szerencsésebben leendő elintézése miatt" azt is rendeli, hogy „kik az országgyűléstől makacsul távol lennének, — azok tettleg kétszeresen marasztottak legyenek" ! Hanem addig is, mig előbb-utóbb az el nem kerülhető keserű szükség létre fog hozni efféle törvényt: — kötelességünknek tartjuk,— ha valaha, ugy most, idei országgyűlésünk kezdetén, különösen felhívni népképviselőink kötelesség érzetét! Reméljük és elvárjuk képviselőinktől a politicai és társadalmi morál nevében, hogy tudni fogják, miszerint velük szemben két alternativa lehet! Ugyanis: vagy képesek, s akarják is teljesíteni kötelességüket, vagy nem!? Ha igen:— ugy méltók a polcra mire népük bizalma helyezé:— ha pedig nem: — ugy szedjék fel rögtön sátorfájukat s ne merészeljék sokáig sértegetni a nemzetnek eddig is már méltán felháborodott k Ö z é r z ü 1 e t é t!! Fenyvessy Ferenc. Néhány szó Arends Lipót gyorsirási rendszeréről. i. A gyorsírás hasznát fejtegetni, manapság fölösleges dolog. Az eddigi uralkodó rendszerek az évek hosszú során át alkalmazva, ez irányban megtették a magokét. Nem lehet azonban fölösleges a t. közönséggel tudatni, hogy a Gabelsberger- Markovits- ós íStolze- Fenyvessy-féle rendszereken kivül, melyek eddig az uralkodók, egy harmadik is létezik, mely legalább is annyi figyelmet érdemel, mint az eddigi rendszerek bármelyike, mert a gyorsírás előnyeivel birva, az eddigi rendszerek föhibáitól ment. Nem szorul sem szó- és monclatcsonkitásra, sem roppant számú jeléltekre, sem a gyors és biztos írást gátló vastagitásra, és mindamellet oly gyorsaságot enged, mint az eddigi rendszereknél a levelező gyorsírás, ha gyakorlására annyi időt fordít az ember, mint az eddigi rendszereknél. A rövidséget az által éri el, hogy egyes szókra — alkalmazott jelények helyett néhány szabályt állít fel, melyek szerint a nyelvtanilag rokon szók egész serege irható röviden és biztosan. Jelénytcsak 30-at alkalmaz én pedig csakis rövid és minduntalan előforduló szókra, mint: ez, az, és, pedig, külön . . sat. . . . melyek megtanulása a legrövidebb idő alatt lehetséges. A vastag és vékony vonások megkülönböztetése nem szerepel e rendszerben, ugy hogy egészen a kéz szokásai a van bizva vájjon erősen vagy gyöngén nyomja-e az írószert és ennek természetes következménye az, hogy az irás sokkal biztosabb olvashatását tekintve, mint az eddigi gyorsírásnál. - Ezen új rendszer Arends Lipót rendszere. Alkotója ezelőtt tíz évvel lépett föl vele először Berlinben, és azóta rendszere annyira elterjedt egész Németországban, hogy most igen sok német városban van már Arendsíéle gyorsíró egylet. Azonkívül alkalmazva van már a magyar, francia, angol, spanyol és orosz nyelvekre, és ez elég biztosíték arra, hogy Arends rendszere előbb-utóbb mint az eddigiek veszélyes vetélytársa fog föltűnni Németországon kivül is. Hogy van azonA „Pápai Lapok" tárcája. Az ii s t ö k ó* s ö k. Húrom közlemény. 11. A régiek az üstökösöket nem világtesteknek, hanem a légkörünkben olykor megjelenő tüneményeknek hitték. A nagy Aristoteles és Ptolomeus a föld és tenger párájából származó meteoroknak tartották, Plutarch pedig légtükröződésnek vélte azokat, Hevei az üstökösöket a csillagvilág kipárolgásainak monda és Kepler, az ujabb csillagászat egyik megalapítója, félelmes lényeknek tartá azokat, melyek a lég felső rétegeiben kisértenek. Ticho de Brache és Kepler tanítója Müstlin valának az elsők, kik az üstökösöknek a iuindenségbcn való helyzetéről helyes nézeteket állítottak fel, midőn azt mondták ki, hogy azok ép oly égi testek, mint a bolygó csillagok. Dorfe 1 nevű lelkész 1680-ban egy nagyobb üstökös megjelenése alkalmával alkotott helyes fogalmat e csillagok pályájáról, midőn tanitá, hogy az üstökösök görbe vonalokat futnak be, melyekuek hajtalék a ncvök. Az üstökösök száma igen nagy, melyet határozott számmal kifejezni alig lehet, mert nagyobb részök naprendszerünkön kivül esik, s csak egyesek szállnak alá ama nagy távolságból és sejdittetik velünk e világleslck bámulatos sokaságát. Hind hiteles adatai szerint a Kr. utáni 18 évszázad lefolyta alatt az évkönyvek és üstököslajstromok lapjain 527 üstökös nyomára akadhatni, s ha ezekhez még hozzáadjuk a 19-ik században megjelenteket és egyáltalán a történetileg említetteket, ugy az üstökösök száma megközelíti a 700-at. De nagyon tévednénk, ha azt hinnők, hogy csak ekkora az üstökösök száma, melyek 48(í óla Kr. e. megjelelitek. A régi tudósítások igen hézagosak és tökéletlenek, s azonkívül a távcsövek nem létében csupán a legfényesebb üstökösök valának észlelhetők, mig a sokkal számosabb gyengébb fényű csillagok észrevétlenül vonultak tovább pályájukon. Az üstökösök rendszeres kutatásáról, milyet a hircs üstökös vadász Mcssier a mult század közepe táján űzött, ezen időben szó sem lehetett. Igy történt aztán, hogy mig 1600 tol 1699-ig csak 12 üstököst láttak, a következő században már 36-ot említenek és a jelen században megjelent üstökösök száma pedig a 100-at jóval felülhaladja. Az üstükösök többnyire ködszerű tömegek gyanánt mutatkoznak, melyek közepe legerősebb fénnyel bir és magnak neveztetik; c mag körül, mely nem mindig köralaku, a tény minden irányban hirtelen gyengül, s az üstökösnek e tüneményt mulató része a ködboriték, mely némely irányban messze kinyúlik és üstököt képez, s innét nevök. Az üstökösök színre nézve igen különbözők; néha olyan szintiek, mint a hold, néha tüzvörösek, mint a 876., 906, 1103, és 1618. Kr. u. években; ez utolsó Kepler szerint vérvörös volt, később aranyszínű, azután homályos és végül egy csoport csillagra oszlott föl, melyek közül három tüut ki nagy fényesség által. Az üstökösök tömege nagyságukhoz képest igen csekély cs sokkal finomabb anyagból állanak, mint a többi égi testek. Ezen finom anyag képezi az üstökös gőzszerü burkolatát; s ez a ködboriték, mely nélkül üstökös nem létezik. Ez az üstökös közepe felé mindinkább vastagodik s képezi a tulajdonképeiü magvat, mely egy sötét test és a naptól kapja világosságát, mint a többi planéták.,. A ködboriték nyúlik ki a csillag egyik részén üstökké s azon nevezetes tulajdonsággal bir, hogy mindig, a csillagnak a naptól ellenkező oldalán van, ha ehhez közeledik; ha pedig távozik, akkor feléje van fordítva. Az üstök annál nagyobb, minél inkább közeledik a csillag a naphoz, annál kisebb, minél inkább eltávozik attól. Az üstökösök pályái a bolygókétól különbözők. Némelyek kerülékekben keringnek az ezek gyupontjába eső nap körül; mások ismét más természetű ferde vonalokat futnak be s különösen az üstökösök legnagyobb része hajtalékban látszik mozogni. Azon üstökösök, melyeknek pályái hajtalékot vagy menteléket képeznek, miután egyszer elhaladtak a nap mellett, ehhez többé vissza nem térnek, ha csak a nap vagy a bolygók vonzereje kerülékké nem alakítja pályájukat, egyébiránt valószinőséggel állitható, hogy az üstökösök, általában véve, nem a mi naprendszerünk szülöttjei; hogy azok a világtér messze tájain ősanyagból keletkezvén, a világtérbeli föllegek közé sorolandók, melyek az álló csillagok közti roppant tért megnépesitik; s e világtérbeli vándor föllegek a messze távolból vetődnek hozzánk, hogy egyszeri megjelenésük ulán vagy örökre bucsut vegyenek, vagy állandóan a mi naprendszerünkhöz csatlakozzanak *) Az üstökősök mozgásukban épen ugy, mint a bolygók, a Kepler-fele törvénynek hódolnak, mely szerint napközelben sokkal sebesebben mozognak, mint naptávolban. Igy az 1682. évi Ilallcy-féle üstökös, mely pályáját 75 év alatt futja be. napközelben óránként 60,000 mfdet futott meg, mig naptávolban alig 100-at. Az 1680. évi üstökös, melynek pályaíütási ideje 575 év. napközelben 35 ezer mfldnyire volt a uaptól és oly sebességgel mozgott, hogy egy másodperc alatt 73 és V

a mföldet *) Hollosy J. Népszerű csillagászat.