Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-10-13

juk elő, ugyanis egy edénybe 7 liter mustot öntünk és ehhez még annyi egész és tört számú liter vizet, mig épen annyi egész és tőrt számú liter vegyitek nincsen az edényben, mint mustunk savtartalmának meghatározásánál a nátronoldat a próbacső mércsövén egész vagy tört számot mutatott, s ha például 10'/, számot mutatott a mércsó'n, teliét 7 liter musthoz 37, liter vizet kell hozzáadnunk, a mi azután összesen 10V

a liter vegyiteket tesz, s ha most azután ezen vegyitékeket s a sav tartalmát azon mód szerint, mint ezt a tiszta mustnál tettük, a próbacsővel megmérjük, tehát a színváltozás a nátron oldatnak vagy kálilúgnak a próbacsó'be öntése után a mércső 7. számánál fogva bekóvetkezui s igy a savmérő a kívánt 7%

0 savtartalomnak valóban meglevését mégis kimutatja. Ha mustunknak túlsavtartalma miatt a hozzáadandó vízmennyiséget már meghatároztuk, tehát mostmár a szükséges cukormennyiséggel kell tisztába jönnünk s ezt ugy határozhatjuk meg, ha mustunkhoz a kellő vízmennyiséget azonnal hozzáadjuk és ezen vegyitekből 1 litert kimérünk, ebbe a dr. Guyotféie cukorméró't beleállitjuk s a cukor tartalmát megmérjük, s ha például csak 14% cukortartalmat mutat, nekünk pedig 21%-re van szükségünk, tehát 7% kevesebbet, s minthogy 1 liter must egyenlő 1 kiló musttal s igy 100 liter 100 kilóval, következésképen nekünk minden 100 liter musthoz 7 kiló porrátört fehér répacukor mennyiségét a kellő vízmennyiséggel ellátott mustban folytonos keverés által feloldjuk s cukormérőnkkel megmérjük, tehát mustunk 21 % cukortartalmat fog mutatni, magától értetődvén, hogy ha gyenge és kevésbé tartós bort akarunk készíteni, tehát a 21% cukortartalmou alól is maradhatunk. Ha mustunk már erjedésbe jött volna, a mi a feljövő hólyagocskák által mutatkozik, tehát ezen műtétek végezte előtt felmelegítjük, hogy így a hólyagoeskákat eltávolithassuk. Ezen műtét után mustunkat nyilt erjesztő kádakban, a szőlőmagvakon s a szétzúzott szőlőhéjakon 12—20 lleaumur állandó hőfoknál, s ugy, hogy a szőlőfürtök, ha rajtuk eresztjük mustunkat, — mit azonban rendszerint tennünk nem kellene, mert a bornak a valódi nyersanyaga csak a szőlőbogyó, — egy farostcly alkalmazása által a must felszínére ne jöhessenek, erjesztjük mindaddig, míg hévmérőnk O-t nem mutat: s azon okból, hogy a levegő hozzáeresztése által, mely a csiramagvakat tartalmazza, a rohamos erjedés előidéztethessék s ezen rohamos erjedés alatt mustunk a szóiőmagvakból, meiyek a csersavat tartalmazzák, c csersavat vagy

r is tartósságát, s a szőlőhéjakból, melyek a mustot tartalmazzák, a zamatot kaphassa, s a kellő melegségnek hozzáeresztése által pedig a rohamos erjedést bevégezhetvén, a 21% cukortartalmat lOy.,% borszeszszé változtathassuk, s ekkor most már mint bort, minthogy a musthoz minél több levegőt ereszteni az erjedés befejeztethetése, a bort pedig minél kevesebbet az ecetesedés meggátolnatása végett a jó és tartós bor készítésének egyik fő- és alapelve, tehát a nyilt erjesztő kádakból s a törkölyről a német borlehuzógép segélyével légmentesen hordókba szivattyúzzuk, a nyílt erjesztő kádakban visszamaradt törkölyre pedig vizet öntünk s a fentebb kiirt mód szerint a kellő cukor es borsavmenuyiségnek hozzáadása által törkölyünket értékesítjük a hordókból lehúzott borral pedig a rajnai erjesztő alkalmazása által az utóerjedést befejeztetjük, s hogy most már a bort a seprűtől megszabadíthassuk, a rajnai szűrő gépen légmentesen keresztül eresztjük, a seprűben maradt bort a seprüs ajtó segélyével értékesítjük, az átszűrt bort pedig a Cordicr-féle champaguei frauezia összpontosított és vegytiszta csersavoldattal s a Jullien-féle burgundi francia dcritőpurral kezeljük s ha a Sallcrou-féie vagy a dr. Nyáry-féle borszeszméiő szerint 107

a

% borszeszt s a Mollenféle, vagy a dr. Nyáry-féle savinéró' szerint 7% borsavat nem tartalmaznak, ezek segélyével a hiányzó borszeszt és borsavat hozzáadjuk, s csak is ekkor pásztori/áljuk 44—52 lleaumur hőfokig, és még hozzá légmentesen; ezután a rajnai palacktölőgép önmagától működő elzáró szelepjein légmentesen palackokba húzzuk s a rajnai dugaszológép segélyével légmentesen s ugy dugaszoljuk be, hogy a dugasz a borban feküdjék. Fromm Antal. A pápai kertészeti társulat kiállítása. A pápai kertészeti társulatnak szept. hó 29—30-án rendezett általános terménykiállítása azon kedvező benyomást tette a társulat tagjaira nézve, hogy a kértipar városunkban egyes buzgó egyének által mégis csak lelkesen pártolíatik; mert noha a társulat tagjaihoz mérve a kiállítók gyérszámban voltak képviselve, maga a kiállítás kicsiben szép képet mutatott a kertipar különböző ágaiban. Legtömegesebben volt szemlélhető a konyhakertészet és szöllöszet; és még amott ritka szép nagy példányok voltak, tanúskodó jelei a lefolyt esős időjárásnak: addig emitt szinte a mostoha idő hirdeté hatalmát a fürtök fejletlenségben és még az érettség hiányában. Első helyen említendő a kiállítók között Jamrich Sándor úr Gr. Erdődi Ferenc somlóvári kertészetéből. Volt tőle felmutatva 29 faj alma, 25 faj körte, 6 faj őszi barack, 2 faj szilva, 2 faj dió, 13 faj szőllő, egy tányér ribizke, egy tányér málna, 11 darab dinnye, egy faj édes gesztenye, egy faj birs körte, 3 darab citrom, 13 faj burgonya, 2 faj spárga tök, 2 faj ugorka. 2 faj paradicsom, 5 koszorú spanyolhagyma, 6 faj magbab, 36 faj különféle zöldség, 3 faj kukorica, a mult évben virágzott Agave amerikaim 4 ől 1 láb hosszú törzse, egy ládika champion. — Különösen figyelmet ébresztettek gyümölcsei. Kiállítása 1. rangú kitüntetéssel emeltetett ki.— Woita József úr állított ki 17 féle szőllőt 11 féle almát, 3 féle körtét, 2 görög dinnyét. Kiállítása II. rangú elismerésben részesült. — Voita Adolf úr mutatott fel 36 taj szó'llőt, 4 faj almát, 1 faj körtét, 4 faj diót, 1 faj lasponyát, 2 darab dinnyét és 5 üveg bort. Szőllőszetc lí. rangú, ellenben 1875-i rieslingje és fehérburgondi bora 1. rangú kitüntetésben részesült. — Tarczy Lajos régi gyümölcsészünk állított ki 14 féle almát és 2 féle körtét, és pedig oly meglepetéssel, hogy a legtöbb fajból több százra menő, eladásra szánt gyümölcscsel is bír. Kiállítása I!. rangú elismeréssel emeltetett ki.—Jády Józs ef mutatott fel 5 faj körtét, 10 faj szó'llőt, 1 birset, 2 káposztát, 3 féle tököt és 2 cserép gyökeres szó'llőt chcsseles fajokban. Vegyes kiállítása a II. rangú elismeréssel tön tettetett, ki.— Lazányi Béla 2 faj dinnyét, 5 faj szó'llőt, és kétféle zöldségfélét állított ki. Görögdinnyéje most ís, mint a mult évben figyelmet ébresztett. Kiállítása a Ili. fokú elismeréssel találkozott.— Szvoboda Vencel úr 13 faj almával és 4 faj széliével szerepelt a kiállításban; ezért a II. fokú elismerés osztatott számára. — P. Szabó Káról kiállításában volt látható 74 faj szőllő (egy fürt, Dekandol, 82 dkás), 13 faj körte, 10 faj alma, 5 faj dio, egy faj papirmandula, 2 faj magbab (egy faj fehérfutó, mely 7, liter után termett 56 litert), 3 faj kukorica, 1 faj vérmogyoró, 2 cserép gyökeres szó'lló'ló'ke terméssel, 1 cserép cseresnyeribizlitő terméssel, 11 féle zöldség. Volt látható egy 22 kiló súlyú főzni való tök, 60 dkás Carfiol, 390 dkás olasz, 241 dkás kalaráb) és három üveg 1877-í termésű bor. A szőllőszetc és konyhakertészete l. rangú kitüntetésben részesült, muskoiátybora pedig IL rangú elismerésben. Ezen társulati tagokon kivül, mint vendégek állítottak ki Dénes-Jády Ilona úrnő 4 üveg pároltat (egy üveg nyers paradicsom salicylsav oldatban), Be ke-Szabó Julia úrnő 9 üveg pároltat. Jamrich Sán dorne úrnő, kiállított 7 üveg pároltat. Mindnyájan II. fokú elismeréssel találkoztak. Voíta Adolfné úrnő 18 üveg és Ileykál Edéné úrnő 14 üveg pároltat, mindkettő I. fokú kitüntetéssel. Zimmermann Antalné úrnő kitűnt egy 29 kiló sulylyú sütni való tökkel. Mákli Jánosné mutatott be egy tányér olasz diót és 2 féle szőllőt, — Simon Julia kisasszony egy láda virágzó teljes portulacet, Vargha Ferencné pedig két fej káposztát (az egyik 10 k. 20 dk., a másik 8 kiló) és két burgundiát (az egyik 9 k., a másik 6 k. 70 dk.) Ily súlyú káposzta termése van 10,000 fej, darabját, adja 4 kiért százát 4 frtért. E szorgalom és eredmény elismerő oklevéllel és egy ezüst forintossal lett kitüntetve. Szűcs J ózsef tókerti pásztor paprikákat és 2 fej gyönyörű salátát mutatott be, melyből több százra menő darabja van. Egy ezüst lírával lett kiemelve. — T uli p án János diósi néptanító úr egy faj kukoricát, egy faj burgonyát, 2 retket és 2 nagy kalarábot küldötte be, maly igyekezetét III. fokú elismerő oklevél tisztelte meg. A városi faiskola képviselteié magát öt faj uagynövésü fűzzel az uralensis, vitellina, balavia, víminalis és gardatói fajokból. - Dr. Feitel Mór körte és őszibarack, Takács Kálmán pedig egy kettős növésű ugorkáva! képviseltető magát. A kiállítást rendezett, bizottságnak nem lehet megütközését ki nem fejezni azon közöny feleit, melylyel városi közönségünk viseltetett eme kiállítás iránt. Mintha semmi se történt volna ama két napon a városi óvoda épületében, oly közömbös mellőzéssel, nem akarjuk mondani lenézéssel, hagyta figyelmen kivül közönségünk az ifjú kertészeti társulat ezen mutatványát. Majd kedvezőbb viszonyok, és időjárás mellett mindeneseire a társulat is több jelét fogja felmutatni életrevalóságának, és akkor azután nem nyolc, hanem öt annyi tagja is képviselve lesz a kiállításban. Különfélék. — Megeszi a fiát és önmagái, L vándor színigazgatónak nem ment sehogy sem dolga. M.-on a választási küzdelmek következtében folyvást üres ház előtt kellett játszania társulatának. Utoljára alig volt már mit enni; a társaság tanult és koplalt. A közönséget hiába várták; nem jött. Egy öreg ur azt mondta: „Tessék oly érdekes valamit produkálni, mely felér egy választással," a tagok is sarkalták: csináljon valamit, mert férfiakat vagy a bajuszát pödri vagy manchettáját húzkodja előre nyakkendőjét igazgatja, vagy ha beszél: mindig a karzatra nézi váljon nézik-e, figyelnek-e reá. Hogy pedig az nem szokásból? hanem hiúságból történik, azt tapasztalni lehet. Egyik baszujára, másik hangjára, harmadik eszére, negyedik lovaira stb. de majd mindegyikben van egy kis hiúság. Hanem az ily férfiú iráut nem tudnék bizalmat és szerelmet érezni soha, mert ennek esküdözése és szerelme csak addig tart, míg uj tárgyat talál, mely vágyainak, ábrándképeinek megfelel. Ha szép a nőben, — és a házasságnál kutatandó — a szerénység akkor szép az a férfiúban is. Ha a férfiú komoly magatartású, nemes, szilárd, elhatározása A

r

an, akkor ezzel bátran léphetsz az élet tengerére: valamint sokkal biztosabban kilehet vitorlázni a vashajón, mint a fa tutajon a nyílt tengerre. Mi sem áll tehát roszabbul a férfinak, mely hivatásával ellenkezik, mint a negélyes éretlen viccelődés, szóval az amit napjainkban hencegésnejj neveznek. Mily szép ha a férfiú komoly, ha a szavak, melyek ajkairól ellebbennek, a megfontolás, az érett komolyság tanúbizonyságai. Az ily lerfiu előbb érdeket kelt és mulattatni képes. Azért ha én férfi volnék, igyekeznék szintén a korral haladni, hogy a jelenidő akár mily kérdése forduljon is elő, én is hozzá szóllani képes legyek. Ha én férfi volnék, és egy nőt megszeretve, magaménak vallhatnék, akkor azt örökre megtaitani igyekeznék magamnak, nem pedig mint ez legtöbbnyire a férfiak szokása hogy a rövid boldogság után más nőhöz csapnak, tenném ezt, mert méltányos volnék, s tudnám, hogy ily viszonyokközt iiem csoda ha az asszony sem képes asszony lenni a háznál s az is másnak akar tetszeni. Ha én férfi volnék, kerülnék minden oly társaságot, mely nemem fenségével megegyező nem Yolna, kerülném a dorbézolás rút helyeit, hanem e helyett a szellemet finomító női társaságot keresném fel; mert olyan a férfi szív, mint a szikla, mely a maga vadságában szögletes, érdes, darabos, s csak ügyes kőfaragó — itt a női kezek állal — lesz sima, fényes ragyogó. Ha én férfi volnék, nem hencegnék, nem fitogtatnám tudományomat, mert tudnám hogy cz a nők előtt tetszést soha se szül. Ha én férfi volnék, komoly határozott szavamhoz ragaszkodó lennék, de a mellett volna mégis s z i v em a köuyörre és irgalomra. Ha én férfi volnék bizalommal mondanám el uőmnek éleményeimet, mert tudnám hogy a bizalom visszatartása teszi leggyakrabban az angyal természetű nőt is furiává. Ha én férfi volnék nem lennék feltétlen rabszolgája a szenvedélyek és indulatoknak, mert tudnám, hogy a hozzám csatolt szívben, valamint: a sziklát a vihar földre döntve-megsemmisítheti : ugy a durvaság is a szelídséget. Ha én férfi volnék, nőmet mindenben mint fele részest örömben, bánatban, részesíteném, mert tudom, hogy ezzel egyetértésünk elősegítetnék. Ha én férfi volnék, nem képzelődném magamról, nem lennék hiu. semmi birtokomra, mert tudom, hogy az ha önzéssel párosul a legszélsőbb végletekre ragadhat. Ha én férfi volnék, nem játszanék az ártatlan női szivekkel, mert tudnám, hogy reám nézve nagyobb szégyen érzeményeket hazudni, mint egy tapasztalatlan nőnek karjaim közé vetni hamar magát. Ha én férfi volnék nem indulnék lépéseimnél az öuzés sugallata után, mert tudnám, hogy az ez által elért cél nem mindig ooldogít. S ha ily férfiút találnék, higye meg a t. cikiró már férjhez mentem volna, de sem kérőim közt sem pedig férfiúk közt nem találtam olyant aki ezen hibák egyikébe sem kisebb nagyobb mérvben bele ne esett volt volna. De hogy némi hatása (esz a férfiakra nézve e néhány sornak azt hiszi: Egy nó'. ott hagyják, mint sz. Pál az oláhokát. Az igazgató másnap IÜ:Iüolyogva ment a színházhoz, s biztatta a társaságot, hogy holnapra lesz jövedelem. Másnap a szinlapon következő hirdetés állott: „L. színigazgató a darab végén megeszi előbb fiát, aztán önmagát." Estére tömve volt a színház. A „hétfejű sárkány" cimü darabot adták. A darab végén L. igazgató kijelenté, hogy fia megszökött, s igy ma csak önmagát ehetne meg és ezzel nem lenne meg elégedve a publicum, azért holnap fogja produkálni a fia és maga megevését. — Másnap ismét tömve volt a színház. A közönség nevetett a tréfán és zajosan megtapsolta a leleményes színigazgatót, ki a választási zajban is tudott közönséget teremteni. — Egy rendkivUli jelenet. A Spreka völgyben, Dolnja, Tuzla és Han Pirkovac közt történt. Az uton és ennek mindkét oldalán dühös harc fejlődött ki, mely az erdőbe húzódott át, hol egy vitéz kis csapat, az ellenséget üldözőbe vette. A kis csapa^ csak egy órai csatározás után vette észre, hogy az ellenséggel jó messzire elhagyta a tulajdonképeui csatatért. Körülbelül 15én voltak 20 bosnyák ellen. Egy ideig tartott még csak a lövöldözés, mert aztán mindkét részről elfogyott a lőpor. Szurony és handzsára került most a dolog. A bosnyákok oly dühhel rohantak katonáinkra, hogy 10 perc alatt csak 5 maradt még életben közülük. Rövid, de borzasztó harc fejlődött ki. Az 5 osztrákmagyar katona közül már csak egy tiszt él és ellene három török küzd ínég. Egy karddal 3 borotva éles handzsár ellen. Már elkészült a halálra s szemei kápráztak, ugy érezte, mintha szive meg akarna hasadni. De ime — Isten csodát mivel. Nem messze egy fatörzsnél egy tiszt támaszkodik. Haldoklik, mert súlyos sebet kapott. Arca már egészen megkékül', egyenruhája véres és rongyolt — de mellette feküdt az életveszélyben forgó tiszt élete, egyedüli megmentése — egy revolver . . . Egy pillanat alatt kezében volt a revolver, melylyel egy fa mögé húzódott. A három török és közte csak a fa állott. A revolver elsült és a közelebbi pillanatban az egyik fölkelő mellén találva a földre rogyott. A második lövés és a második fölkelő is feljajdul és vért köp. E pillanatban a harmadik fölkelő átölelte a másodszor találtat és ennek testével fedezve nyomult handzsárjával tisztünk ellen. Ekkor harmadszor lőtt, de a golyó a fedezetül szolgáló fölkelőt találja. Tisztünk már csakugyan veszve hitte magát Elhagyta a fát és szaladni kezdett. A fölkelő ezt látván, elvetette karjából a félholt törököt és a tiszt után ereilt. Ez mentette meg, mert most is a tiszt újra egy fa mögé állott s bevárta a farkas dühvel reá rohanó fölkelőt. Midőn egészen közel volt már, a tiszt negyedszer lött és a bosnyák ingadozni kezdett, handzsárja kiesett kezéből és a következő pillanatban a földre rogyott. Igy megszabadulva a haláltól, visszatért a dolnja nevű táborba, hol elbeszélte' a kis csapat és saját esetét, mely nem csekély csodálkozást keltet. — csodálatos megmenekülés, A „P. Lloyd" harctéri tudósítja a következő érdekes epizódott irja: Vallon, a Webeigyalog ezred hadnagya, Banjalukától nyugottra mint egy két órányi távolságban volt szakaszával őrségre kirendelve. Az éj folyamában köröskörül hallott egyes lövéseket. Hajnalhasadtával vette azonban csak észre, mily nagy veszélyben forog. Banjaluka felől minden oldalról fölkelők tartottak feléje. Egy magasabb álláspontról akarta az ellenség haderejét kikémlelni; több emberével előre hatolt, egy erdészeién azonban egyszerre csak három fülkéiével állott szemben egyedül. A hadnagy egylövéssel rögtön leterité az egyikei, a másikat, kardjával támadta meg, de a harmadik ezen pillanatban célzott, lőtt és mégsebesité a hadnagy karját. A hadnagy ekkor futásnak eredt és maga sem tudja, hol, a vérvesztés folytán összerogyott. Annyi lélekjelenléte azonban még volt, hogy zsebkötőjét sebére illesztette, mire jótékony ájulás vett rajta erőt. Homályosan emlékszik reá, hogy hallott tüzelést és lövéseket es hogy sötét éjnek idejében éhen, szomjan ébredt fel. Nem tudva, hogy hol van, még midőn hajnalodni kezdett, sem mert a bokor mögül, a hova rejtőzött, kijönni. Midén azoban zaj ütötte meg fülét, elhatározta, hogy élet jelt ad magáról. A mi kis ereje volt még összeszedte fölmászott egy kis dombra és mintegy 4—500 lépésnyird saját ezredétől látott egy csapat katonát egy százados vezetése alatt. Jelt adott, nem vették észre, kiáltani akart, hangja megtagadta u szolgálatott; ekkor a félig öntudatlan állapotban levőnek eszméje támadt. Összeszedte minden erejét, elővonta revolverét, kétszer a levegőbe lőtt és összerogyott. A következő percben mieink oltalma alatt állott. ii'Oíialosit és művészet. — A Gazdasági Mérnök cimü népszerű gazdasági és műszaki folyóirat, melyet Gond a Béla műegyetemi m. tanár szerkeszt, a legutóblii évnegyedben is sok oly kiváló és nagyérdekű cikket közölt, a melyek hivatva vannak a közérdekű gazdasági ós műszaki ismeretek elterjedését minél nagyobb mértékben előmozdítani. Nagyobb cikkei közül említést érdemelnek: Gond a Béla terjedelmes értekezése „A földöutözés történeti kifejlődése és mai állapota Magyarországon," Du ka Marcel kitűnő cikke: „Miért jó az amerikai s miért rosz a mi dohányunk?" Ti máry Béláé „A gobona-üszög elhárításáról," K atoua Endréé „A magyar lokomobilokról," Diószegiig Sándoré: „Miként fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmét?" Gonda Béláé: „A magyarországi rizstermesztés érdekében," Ha asz Józsefé „A mérnöki gyakorlat-jog szabályozásáról," Lázár Lipóté: „Új mesterséges lenáztató," Schmidt E. dannstadti tanáré: „Egyptom vízi építkezései a Pharaók uralkodása alatt;" végül több érdekes közlemény a párisi kiállításból stb. A „Gazdasági Mérnök egyszersmind ajvatalos közlönye a Tíszavölgyi Társulatnak s a Temesvidéki mérnök- és építészegyletnek. Megjeleuik minden hó 1-én és 15-éu másfél egész két ívnyi tartalommal, igen csinos kiállításban, rajzokkal illusztrálva. Előfizetési ára félévre 3 frt. Az előfizetési díj a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába Budapestre (VII. k. Nagykereszj utca 1., — október 20-tól pedig VIII. ker. Üllői út 11. sz.) küldendő. — Uj vidéki lap. „Hódmezé vásárhelyen szept. 15-ik óta Czell és Auszlender uj könyv nyomdájában Nagy Tamás szerkesztése alatt egy uj vidéki heti lap jelenik meg. A lap cime „Vásárhelyi Híradó ;" az eddig megjelent számok után ítélve a legjobb vidéki lapok közé sorozható, érdekes és változatos

t

tartalom tapintatos szerkesztés által tűnvén ki. — „A Szabatkai Közlönye szerkesztője Czeisz Máté szeptember végével ezen laptól megválva, Szalay László vette át a jeles lap saerkesatését. Melegen üdvözöljük uj kartársunkati