Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-10-06
tetni. Szántóföld 1.099,252 hold. Kaszáló 276,366 hold. Legelő 328,377 hold. Szőllő 15,500 hold. Kert 5277 hold. Erdő 69,257 hold. Nádas 30,900 hold. Terméketlen 387,782 hold. — üsses térfogat pr. 1600 négyszög öllel véve 2.079,700 hold. Markovits Samt Különfélék. — A fegyencek s a magyar börtönügy A kir. főügyész bevégezve a hazai fegyházak nagy részének megvizsgálását, kőrútjáról s tett intézkedéséről jelentést készített, mely akkor fog az igazságügyminíszterium elé terjesztetni, ha a többi fegyházak megvizsgálása is be lesz fejezve s az erről RZÓIIÓ jelentés szintén elkészül. .Alkalmunk volt a jelentésbe bepillantani, s belőle a következő közérdekű adatokat közöljük. A hazai fegyházak nagy részében célszerű átalakításokat tétetett a kormány, a fegyencek társas munkáikat jól berendezett műhelyeken végzik, a mint azt a nálunk is alkalmazott Ir rendszer kivárija. A Pécsi, egri, maros-vásárhelyi, nyitrai, veszprémi stb. fegyházak e tekintetben minden igénynek megfelelnek. A rövidebb időtartamra elitélt fegyencek felügyelet alatt kerti s mezei munkát végeznek, a több évre elítélteket pedig más iparágra tanítják. Hogy az általuk végzett munka mily jelentékeny szerepet visz iparunkban, azt néhány adattal illusztrálhatjuk. Egyes vállalkozó konsortiumok a szabó, csizmadia és kalapos-munkákat nagyban a rabokkal végeztetik. Tőlük kerültek ki a honvédek egyenruhái, a megyei és városi hajdúk, huszárok zsinörzata csizmái, a váci fegyház évenkínk 15000 szalmakalapot, kötött kosarat stb. hoz forgalomba. Pécsett és Marosvásárhelytt leginkább a kosárfonást űzik a rabok. Az előállításhoz anyagul a hazai füzt használták eddig s a kincstár számukra az országban összesen vagy 600 hold füzest vásárolt, de minthogy haza fűzből készült kosarak nem állják ki a versenyt, az uráli füzbő készültekkel, azért a főügyészség, érintkezésbe lépett a keszthelyi és magyar óvári gazdasági intézetekkel, melyek az urai-füzet sikerrel honosítják s tőlük millió dugványt vásárolt. Az idén belőle már vagy 60 holdnyit elültettek, jövőre mind a 600 holdat uráli fűz foglalja el. A kosarak készítése oly nagy mérvű, (éven kint közel 100.000 darabra rug),- hogy általa gyümölcs-kivite lünk láthatólag emelkedik, Pécsre eddig 15000 kosarat rendeltek a marosvidékre pedig, hol a vasuttársulatok a gyümölcs-szálli tásra külön vaggonokat készítettek, szintén a megrendelt kosarak száma meghaladja a 10. 000 et. A főügyészség számítása szerint a rabmunkán készült kosarakból 50—60000 darab járul az idei gyümölcs-kivitelhez. A kosárfonáshoz a raboknak Székely Ferenc kir. ügyész 80 mintára ábrázolt utasítást dolgozott ki. A rabmunka borkivitelünk emeléséhez is jelentékenyen járult. Eddig a magyar borokat bordókban szálliták a külföldre, palaczkokban csak elvétve s a szállítmányt ekkor is sokféle balesetfenyegette. Székely Ferenc kir. ügyész most a palaczkok számára alkalmas védő szalma burkot dolgoztat a rabokkal, mely az üveget a töréstől s a folyadékot ruganyos voltánál fogva az összerázástól biztosítja. Ily szulinaburkot Francia és angol országban alkalmaznak jó sikerrel és hazai borászaink az export palackokhoz kénytelenek voltak ilyeneket külföldről rendelni Most már kaphatók a magyarországi fegyházaknál Pécsett, Nyitván, M.-Vásárhelyt, Veszprémben és Vácott, Jalics Budapesten ezer ilyent 7 frton vásárol, vidéki cégek, mint Liltke Pécsett, Flandorfer Sopron bau stb. ezerét 5 fiijával kapják. Az egri fegyházban székeket s egyébb asztalosmunkát készítenek a rabok, mely tárgyaknak a háburu előtt Szerb- és Oláhországban biztos piacuk volt. Most hogy a háburu nyakát szegi a kivitc kereskedésnek, a rabokkal hordókat és durvább mivü kádármunkát végeztetnek. (Ezeket a sorokat szóról szóra egyik kőnyomatu értesítőből vesszük át. Szerk.) — Magyar locomobilok. A magyar kormány a mint látta, hogy vasutainak fentartásához saját gyárának kell lennie, átvette a mostani m. k. államvasuti gépgyárat mintegy nyolez évvel ezelőtt a gyár akkori tulajdonosától, egy belga társulattól. E gyár eleinte jóformán csak a vasút számára dolgozott; később, a mikor a pálya számára több helyen javító műhelyeket rendeztek be, s a vaspályái javító munkálatokat azokban is elvégezhették, a gyár átalakult állami gépgyárrá, az állam költségén minden tekintetben felszereltetett s vállalkozhatott és vállalkozott is mindenféle gépek készítésére. Gőzkazánok, gőzgépek, munkagépek, gyárberendezések, vashidak egypár év óta hazánk teNem azért, mintha más jól felszerelt magyar gyár nem volna képes ugyanolyan jó munkát kiállítani, hanem azért, mert az államvasuti gépgyár nincs a viszonyok által arra kényszerítve, hogy csak megrendelésre dolgozhassák, — azért, mert ennek nem kell arra törekednie, hogy befektetett tőkéjét minél előbb újra kezei közé kaphassa. — Gyártmányai olyan jók, mint a külföldiek, a kellő szakértelem s a jó berendezés mellett ez másként nem is lehet; árukat illetőleg pedig amazoknál olcsóbbak fognak lenni, mert a szállítást külföldről hozzánk és a behozatal várnait nem kell a vevőnek mellettök megfizetni. Okvetetlen felmerül e helyen az a kérdés, hogy terjedfek-e és terjednek-e a kellő mértékben ezen gépek. A felelet reá az, hogy igen-; de az idő rövidségéhez képest bizony még nem nagy számmal találhatók alkalmazásban. A mult évben, a mikor a lokomobilok eladásának az időszaka tartott, az elsők is alig voltak még a gyárban készek; az idén pedig már szép számmal vettek meg belőlük Fehér Miklós budapesti gépügynöktől, a kinek jól be rendezett raktáraiban eddig szintén csak külföldi gyártmányok voltak kaphatók, de ki az állami gépgyár lokomobiíjait ís egész készséggel vállalta el bizományba. Megvagyunk győződve, bogy városunk és vidékének lakosai esetleges szükségleteit ezentúl nem Bécsben hanem hazai gyárunkból fogják beszerezni annál is inkább mivel ennek gyártmányai jobb és sokkal olcsóbbak mint a külföldiek. rületére nagy részben mind ebben a gyárban készülnek. A kormány mult évben a gyár igazgatóságának engedélyt adott lokomobilok készítésére is, s ezentúl az állam gyárában állandóan fognak lokomobilokat készíteni. Es ezek a magyar gyártmányok között a külföldiekkel szemben a legversenyképesebbek. Irodalom és inurészét. — A ^Gazdasági Mérnök 1 " 17-dik száma következő tartalommal jelent meg: Miként fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmét? Uiószegby Sándortól. — Miért jó az amerikai s miért i-os»z a mi dohányunk? (I. Három ábrával) D u ka Ma rez e I tői. — Könnyű szerkezetű ruganyos szekérülés (Egy ábrával) F. B.—tói. — Irodalom (Találmányok könyve. Magyar Lexikon). — Különfélék (A poklai minta-öntözés. Kiállítás Nagyváradon. Az ötödik budapesti nemzetközi gabona- és magvásár. Gazdasági gépkiállítás. Legújabban fölfedezett guanoszigetek. A búzakivitel Ausztria-Magyarországból Angliába. A marha-hizlaló istállók hőmérséke). — Üzleti tudósítás a gabonáról és terményekről (hazánk és a külföld piacairól). — Figyelmeztetés, Hirdetések. A „Gazdasági Mérnök", melyek Gonda Béla műegyetemi magán-tanár szerkeszt, megjelenik minden hó 1-én és 15-én, másfél egéHZ két ívnyi tartalommal, gazdasági lapjaink közt legcsinosabb kiállításban, és rajzokkal illusztrálva. — A magyar gazdaközönség — a mint e szám tartalmából is kitetszik — kétségtelenül nagy hasznát veheti c hézagpótló és életrevaló népszerű gazdasági és műszaki folyóiratnak, melyet ismételten a legmelegebben ajánljuk t. olvasóink szives figyelmébe és pártolásába. — A lap előfizetési ára egész évre 6 frt, mely összeg a „Gazdasági Mérnök" kiadóhivatalába Budapestre (VII. ker. Nagykcreszlulcza I. sz.) küldendő. — „Iskolai és népkönyvtár'''' cimmel Dolinay Gyula egy nagyfontosságú lapot indított meg, mely kizárólag az iskolai és népkönyvlárügygyel foglalkozik, ezen nagy horderejű intézmény felállítását és tervszerű szervezését sürgeti. Az első szám szeptember elsején jelent meg a következő tartalommal: 1. Az olvasóhoz. —2. Programm. —3. Az iskolai és népkönyvtárak szervezésének alapelvei. — 4. A szervezés időszerűsége.— 5. Magyarország lelkészeihez. — 6. Az iskolai takarékpénztárak kérdése kapcsolatban az iskolai és nopkönyvtárügygyel.— 7. Az iskolai és népkönyvtár a II 1-dik tauitógyülésen. — 8. Amit a ponyván árulnak: 1, Csízió, 2, Tóbiás áldása, 3, Uj Paprika .Jancsi, 4, Uj földünk Bosznia. 9. Vegyes közlemények. Az egész lap a nagyhorderejű kérdést tárgyalja s elejétől végig érdekes, tanúságos; uj világításba helyezi a kérdést, mit főként a gyakorlati kivitel szempontjából tárgyal, a szervezés kivitelére becses utasításokat ad s elrettentő képekben festi, hogy mit árulnak a ponyván. A kiállítás minden tanügyi lapnál díszesebb, a lap alakja nagy, tetszetős. Megjeleli havonként, ára egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, s mi a legmelegebben ajánljuk Dolinay ezen uj lapját a közönség figyelmébe „Hasznos muattató" és „Lányok Lapja" cimü vállalataival együtt, mcyek havonként kétszer gazdag tartalmú füzetekben jelennek meg s általuk az iskolai és népkönyvtár alapja megvethető, s ly célra a legalkalmasabbak. Előfizetési ára egyiknek — egyiknek negyed évre 1 forint. Kiadóhivatal Budapest, Sándor utca 1459, hol teljes számú példányok ugy az ideiről, mint tavalyról is kaphatók. — Tettey Nándor és társa tevékeny könyvárusi cégtől a közeledő iskolaévvel ismét több uj iakolakönyvet kaptunk, meljeket annál inkább melegen ajánlhatunk a tanügy embereinek, mert azok nemcsak a jelen neveléstudomány színvonalán állanak, hanem mert — a mit örömmel constatálunk — oly csinos kiállításban jelentek meg, hogy e tekintetben kiriuak egyéb hazai iskolakönyveink közül. Szerkesztőségünkhöz beküldettek: „Elemi földrajz falusi iskolák számára," irta Kelecsényi Rezső népisk. tanító (ára 16 kr.) E könyvecske célját helyesen jelöli címe. — A falusi iskolának röviden nyújtani a legszükségesebbet azon formában, mint szerző teszi, helyes gondolat. Ajánljuk a könyvet a sok tizkrajcáros ponyvatermék helyett, melyekben elég anyag van ugyan felsorolva, de feldolgozva semmi. Első oktatás a földrajzban népiskolák középosztályai számára," irta Gáspár Ignác.— (ára 36 kr.) Ezen már hetedik kiadásban megjelenő könyvről fölösleges dicséretet mondani; a ki belenéz, meggyőződhetik, hogy a kisvárosi iskolákban ennyit és így tárgyalni a földrajzból, nem maradhat eredmény nélkül. „Raj'/füzetek a népiskolai szabadkézi rajz használatához" irta Roller 1. 4. füzet és egy külön füzet leányiskolák számára (egy-egy füzet ára 12 kr.) E füzetek uttőrök a hazai rajztanítás irodalmában. — Szerkezetük oly egyszerű rendszeren alapul, hogy a rajzolni bár nem tudó tanító is könyen oktathatja e tantárgyat azok segélyével. Minden lapon egy vagy két minta van, mely után a gyermekek a mellettük levő vázlaton rajzolhatnak. Ugyancsak e tantárgyról jelent meg egy vezérkönyv is „Elemi rajziskola" cimmel (ára 1 frt.) tanítók számára Tretau uémetországi kitűnő munkája után, mely több száz ábrát foglal magában s szép kiállítását tekintve (Lipcsében Klinghardt intézetében nyomatott) irodalmunkban páratlan. — különösen ajánlható azon tanítóknak, kik a rajzban maguk is kevésbbé jártasak. Szintén tanítók számára jelent meg Szabó Endrétől „A kézimunka tanítása a népiskolában" (ára 72 kr.) E szép magyarsággal irt munka első részében oly eszméket tartalmaz, melyek megérdemlik, hogy még a legkisebb falucska tanítója is megismerje és valósítsa azokat; a második rész gyakorlati útmutatást ad s mintegy 18 kézimuukancm készítésmódját magyarázza meg. Irkák a magyar szép- és gyorsíráshoz 12 füzet fokonként haladó előiratokkal (egy-egy füzet 2 kr. — 50 füzet 75 kr.) Ez irkák módszeresen haladnak elő a szépírás oktatásában, s igen gyakorlatiak. — Dolinay Gyula „iskolai és nép könyvtár'' cimü szaklapjából vettük a 2-ik számot, mely már mint az iskolai és népkönyvtárakat terjesztő központi bizottság hivatalos közlönye jelent meg, s hozza a bizottság végzéseit, s a közoktatási ministerium népkönyvtárügyre vonatkozó rendeleteit, Pest, Arad, nyitra, szabolcs, Bács megyék hivatalos intézkedéseit, melyek igen tanusagosak. Érdemes a megyénként részletezett szatisztikai kimutatás, melyből megtudjuk, hogy idáig 2485 isk. és népkönyvtár létesült hazánkban. Közölve van még a bizottság által ajánlott könyvek sorozata s néhány kitűnő szakcikk. Szerkesztő, mint egyúttal a központi bizottság egyik titkárt, felhívást tesz közé, mely szerint a hozzá intézett népkönyvtárügyi kérdésekre, megkeresésekre készséggel válaszol. Az igen díszes, nagy alakú lap ára egész évre 3 frt. Szerkesztőség és iadó hivatal Budapest, Sándorutca 1459 sz. Teljes számú példányok kaphatók. •zerződés által leveretve, a csüggedés e szavát hallata: „Az öregeket elhagyja a szerencse!" — Az üstökös megjelenését isten intésének tartotta, s lemondott a trónról, hogy kikerülje a sorsot, mely egy tekiutély nélküli embert meg fogna kímélni. Batard Vilmos, normandiai herceg, 1066-ban nagy sereg élétí Angolországba hajózott, midőn azon üstökös jelent meg, mely ma Ha Hey nevét viseli. Ezt az angolok a normannok győzelmének előjeléül tekintették s általános ijedelmet gerjesztő, mely nem kissé folyt be a tartomány meghódolásának előidézésére a csata után, valamint Harold embereinek csüggesztésére a csata előtt." Ezen balhit csaknem egész napjainkig elterjedt, sőt azt lehet mondani, hogy sok helyütt még most is uralkodik. Förster nevü angol orvos 1829-ben míutegy 500 üstököst számlált elő, melyekkel egyenként fontos történeti eseményeket hoz kapcsolatba. Igy a 371-iki (Kr. c.) üstökös a spártaiakra szerencsétlen kimenetelű leuktrai ütközetet jövendőié meg. A 43-iki (Kr. e.) üstökös, mely oly fényes volt, hogy még nappal is látható vala, Caesar halálát jelenté. A 60-iki üstökös, mely állítólag oly fényes volt, hogy még a napot is elhomályositá, a Nero alatti keresztény-üldözést jelenté. Az 542-iki a krónikások szerint rettentő mírigybethgséget hozott, mely alkalommal a halál közeledését erős tüsszenés és ásítás hirdeté. Ennek következtében rendeli nagy Gergely pápa, hogy a betegek ásítás alkalmával szájokra kersztet vessenek, a tüsszögőknek pedig mondják a körülállók : Isten segíts! Az 1618-ikí üstökös a 30 éves háborúnak volt előjele stb. Sőt voltak, kik az üstökösöket szellemeknek lenni állították} igy Bodin azt mondja, hogy ó' egész szivéből hiszi, miszerint az üstökösök valóságos lelkek. Va Ide ram a, egy spanyol pap azt állttá, hogy az üstökösöket egy pokoli daemon küldi a vétkes emberi nem büntetésére; egy krakói csillagász pedig ezen, nem épen legkedvesebb hangzású sorokat irta az üstökösökre: Octo mala fulgens cometa per aera signat: Ventus, sterilitás, aqua, pestis, dominalus Rixa fit et tremor, moritur dux, mutatio regni *). E hiedelemnek még a költészetben is nyomára akadunk, igy Petőfinél: Vagy üstökös vagy, oh magyar Dicsőség! mely jön s távozók : Hogy századok multával ismét Lássák fényét a népek s rettegjék! Vagy Aranynál: Rosz időket erünk, Rosz csillagok járnak: Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! stb. Csak a legközelebbi századokban, miután Regiomoitta ms 1472-ben az üstökösök mozgását szigorúbb vizsgálat alá kezdte venni, állitá Newton, hogy az üstökösök ugy mint a bolygó csillagok is égi testek, és hasonlag a Kepler-féle törvény alá esnek, mert szintén az általános nehézség által vontatnak ; mire az üstökösök elvesztették minden ábrándos és költői szülőket, s az ember róluk, kivált földünkhöz való viszonyaikról tisztább fogalmat nyert anuyira, hogy most minden félelmet félretevéu, gyönyörködik megjelenésükön. Füredi Albin. *) Nyolc roszat jelent a légben fénylő üstökös: szélvészt, szárazságot, árvizet, dögvószt, háborút, rémületet, a fejedelem halálát és a kormány változását, Megyei és helyi hirek. — Személy illírek' Gróf Esterházy Jenő ur őmtga hó 4-én utazott Fcnyvesy Ferenc ur kíséretében Bécsbe a hol is több hónapokon kesesztül fog maradni. Birjuk Fenyvesy Ferenc ur igéretét, hogy valamint az országos lapokat ugy lapunkat is felfogja keresni érdekes cikkeivel. — Czink János úr városunk rendőrkapitánya családi ügyekben több napra Bécsbe utazott. — Mihályi An tal ur, ez ideig a Kovácsi urodalom intézője, állomásáról önként leköszönvén városunkba, — melynek vidékén egy nagyobb bérletet vett át — telepedett le. — Egy felsült vámszedő. A mult napokban két pápai uri ember egy közelfekvő faluban voltak névünnepélyen a honnan a szives házi ur kocsiján tértek éjfél után haza. A jó fogat könnyen leküzdé a rosz ut által gördített akadályokat s igy a társaság szerencsésen megérkezett Pápa városának egyik lezárt sorompójához, a hol hasztalan volt a bejuthatás végetti rimánkodás mert a kényelmesen nyugvó „vámszedő" kijelentette, hogy ő a meleg dunyha alól kinem jő, s a sorompót csak akkor fogja kinyitni, ha a kocsis a dijat hozzá beviszi. Mivel a hoszzszas kölcsönös capitilátio czélhoz nem vezetett s mivel egyik fél sem akarván jogából engedni : a két városunkbeli uri ember leszált a kocsiról s a kocsit haza küldé s igy a kényelmes vámszedő felsült mert elveszte a sorompó dijat, holott a két ur kényelmesen haza ballagott. — Megyénk nagytekintetü alispánja Bezerédy Gyula ur kegyes volt a pápai Chewra Kadischát — kórházának folyó évi szeptember hó 24. történt meglátogatásával — szerencséltetni. A kórházbani bemenetnél — a látogatásról ugyan csak a véletlen által eleve tudósított — egyleti előjáróság élén főorvosunk, ttes Dr. Pserhoffer Sámuel ur által' fogadtatott, hol az említett főorvos ur által moudott üdvözlő szavakkai — melylyekben örömének és köszönetének adott kifejezést azon kegyességéit, melylyel megyénk, tekintetes fötisztviselőjének látogatása által ránk gondol — meg is hallgatta. E szavak után ttes Szvoboda tanács ur, ki az alispán ur kíséretében jött szives volt tudor urat mint városunknak tiszteletbeli főorvosát és az előjáróságot bemutatni. Ha a telt említésből Ítéletet szabad vonni, ugy reméljük, hogy kórházunk nagytekiutetü alispán ur tetszését kinyerni talán szerencsés volt, mert az elmerteikor tett említése szerint az egyletnek a megyéhez intézett folyamodványát melyben kórházának nyilvános jelleggeli ellátását kérelmezi támogatni megígérte, a miért előre is alázatos hálaköszönellel tartozunk s ezennel kinyilvánítjuk. A pápai Chewra Kadischa előjárósága nevében: Marton Ig. L. elnök. — A korán elhunyt Magvasi Pálné temetése mult hó 29-én nagy részvét nyilvánulás mellett ment végbe. A temetési szertartást főtisztelendő Néger Ágoston plébános ur nemkülönben tisztelendő Korbély György és Schaducz Rezső lelkész urak végezték. Ugy a halottas házuál mint az alsóvárosi sírkertben ezernyi számú nép jelent meg, s vett részt a mélyen sújtott családapa fájdalmában. Asz. Benedek reudü gymnasium ifjúsága gyászlobogóval, az összes tanári kar vezetése alatt, jelent meg H képezd a hosszú gyászmeuet kezdetét, melybeu városunk minden rangú és felekezetű polgára, valamint városuuk hatósága Woita József polgármester ur Szvoboda Vencel tanácsos ur és mások által képviselve volt, — A koporsó mellett láttuk
