Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-09-22

valamely házba bementek — áldozatai estek. A város végre is hatalmunkba került. Az utolsó lövés mintegy 9 óra tájt ejtetett és egy Molináry baka életét oltotta ki. A város maga kissé rendezett. Az utcák keskenyek, dé kövezettek. Mecsetje van valami 100 s egy igen szép gör. kath. temploma. Gyönyörű emeletes laktanyája. A mint hallom, két hétig maradunk itt és azután tovább megyünk. Mitrovica, NoviBazár felé. Jelenleg a városon kivül lágerben vagyunk elhelyezve, a honnan egy izben bementem a városba — mely most már nyugodt — hogy valami Szerajévói emléket vegyek, azonban ebben a rongyos városban semmi érdemeset nem talál az ember. A legszebb kereskedés is ol)'an, mint nálunk egy közönséges szatócs bolt. Vendéglő csak egy van, ebben is, ha az ember ennivalót akar, ki kell menni a konyhába és ott kunyorálni, hogy adjanak egy darab hust, természetes méregdrágán kell megfizetni. A kávéházak az utálatig piszkosak. Billiárd is van, csakhogy nem lehet rajta játszani. A fekete kávé 10 kr. a fehér pedig 30 kr. A lágerból később a Kozarska Brda hegyre szállásoltak cl bennünket, a hol az utászok, kik a várost most nyakra főre erősitik, védmüvekkel látják el — minket is elsáncoltak. Ezzel most befejezem levelem, de rögtőn irok, mihelyt valami nevezetes esemény történik. K . . E . . . Különfélék. — Tánc helyett—jótékonyság. A Pécsi figyelő irja; A humanitásáról ismeretes „pécsi dalárda" f. hó 1-én rendezé alapszabályszerű dalestélyét,, mely alkalommal nevéhez méltóan énekelt s különösen Waehaer Károly népdal átiratainak zamatos magyarsággal való elénekelésc által vonta magára a közönség figyelmét. Az ily estélyek rendesen tánccal vannak egybekötve; de a derék egylet választmánya, tekintetbe véve a nyomott hangulatot mely a mozgósítás által városunkat érte, azt határozá el, miszerint — minthogy már a hirdetések kinnyomattak, sőt ki ís osztattak — oda fog hatni, hogy a fiatalság mondjon le a táncról. Ugy is lett, a működő tagok elkészítek a közönséget és kérték, hogy mellőzzék a táncot. A közönség igen nagy része örömmel vette az egylet intentióját, csakis néhány fiatal ember nem akart engedni és követelte a táncot. Az egylet erre kinyitatta és megvilágitatta a tánctermet, de mielőtt elrendelte volán a tánezzenét — R. egyl. titkár szót kért és meggyőző szavakkal ecseteié az egylet hazafias szándékát s végül fölhívta a hölgyeket, hogy, ha találkoznék közöttük olyan, ki az egylet intantióját nem helyesli és táncolni kivan, ugy az tánchoz foghat. A helyesléssel fogadott fölszólitás utáu nem volt hölgy, ki táncolni akart volna, hanem a dalárda a műsoron kivül is énekelt és a mozgósított pécsi baranyamegyci tartalékosak honmaradt szűkölködő családjai részére gyűjtést rendezett, melynek eredménye az lett, hogy a nevezett célra 34 frt. 31 kr. gyűlt össze, mely is a városban alakult gyűjtő-bizottságnak át adatott. Igy lett tánc helyett—jótékonyság. — Ágyunsült hust még bizonyára alig evett valaki olvasóink közül. — Egy temesvári fia e találmányról Boszniából ezeket irja: Egy tüzércsapat épen főzéshez készült, mikor az ellenség rajta üt s a battériának ki kellett szállnia a harezba: a legénység már 48 órája nem evett volt s odáig volt az éhségtől. Azt tették tehát hogy husporciójokat az ágyukhoz hozatták maguk után s mi alatt egyik részük az ágyul sütögette a többiek vaskos kardjukkal porhanyóvá kapálták a hust, aztán rákötötték az ágyúcsőre s ugy sütötték meg az izzóvá lett ágyuu. A levél irója azt mondja, hogy soha sem evett jobb izüen sültet. —• Ajánluk a gourmandok figyelmébe. — A Tragikomikus párbaj. Furcsa párbaj történettej mulattatják most magokat a strassburgi tisztek. Azon este, midőn megválasztották Kablét a „tiltakozót" képviselőnek, a tiszti kaszinóban egy tiszt fekete kávézott. Egyszerre azt hallja a mellékszobából:— Le a német kutyákkal! A német tiszt egy pillanat alatt a szobában termett, kérdőre vonni azt, ki becsmérelte a németeket. A megtámadott elszaszi erre még egyszer oda kiáltotta „le a német kutyákkal" Erre a tiszt kardjához nyul, de mielőtt ezt kihúzhatta volna, melléje ugrik a vendéglős és felszólítja a német tisztet, hogy hagyja el a helyiséget. A tiszt erre pár szóval kihívja az elszászi fiatal embert, ki a kihívást el is fogadja. Másnap találkozott a két ellenfél és amerikai párbajba egyeztek. Kockázni kezdtek a „lenui és nem lenni" kérdése felett. Az elszászi maradt a vesztes és ennek nyolez nap alatt vagy el kell hagyni az ország határait, vagy pedig főbe lőni magát. Az elszászi az öngyilkosságot választotta és az összes jelenlevőket megbitta halálára. A kitűzött napon az egész társaság megjelent egy szabad téren. Az elszászi megtöltött egy revorvert, homlokára illeszti és már épen lőni akar, midőn Qua*simodaként előugrik egy idegen és karjába esik az önkénytelen öngyilkosnak. Azt hitték, hogy rendőr, ki neszét vette a párbajnak és megakadályozta annak véres kimenetelét. Csak később derült ki, hogy nem rendőr, sőt nem is férfi hanem nő. igen szép nő és az elszászi kedvese volt. A német tisztet e jelenet annyira meghatotta, hogy ő kért bocsánatot az elzászitól és azóta e két személyben teljes béke uralkodik Elszász és Németország- közt. — A dunántúli ló verseny-egylet által Szauyban, 1878 szept. 22-én délután 2 órakor rendezendő lóverseny programja. I. Lótenyésztési dij 100 forint, távolság 800 méter. 1-ső ló 00 forint. 2-ik ló 25 forint. 3-ik ló 15 forint. Fut egyedül sopronntegyei ló, mely a verzenyzönek legalább fél évig tulajdona. II. Dunántúli dij 100 forint, távolság 800 méter, l-sö ló 70 forint. 2-ik ló 20 forint. 3-ik ló 10 forint. Fut oly dunántúli mezei gazdának 3 éves lova, mely saját nevelése. III. Urak díja, (ezüst tisztelet dij) távolság 1600 méter. Fut a versenyzőnek saját lova, angol és katonatiszti lovak kizárvák. IV. Kanca díj 80 forint, távolság 120 méter. 1-só ló 50 forint. 3-dik ló 20 forint. 3-ik ló 10 forint. Fut sopronmegyei 4 éves és idősebb saját nevelésű ló. — Vasúti tanfolyam. Amint megbízhatóan értesülünk, a már 7 év óta szép sikerrel fennálló vasúti szaktanfolyam melyhez a beiralások szeptember hó végéig a budapesti kereskcdclui akadémián naponta történnek, október hó 1-én nyittatik meg. A megfelelő iskolai képzettséggel (érettségi bizonyítvány) biró ifjúságnak alkalom nyílik 5 hó alatt oly szaktudományokat szerezui, kelyekkel a résztvevő önmaguknak biztos állást állapíthatnak nie A bibornok hercegprímás — tűzoltó, ó főmagassága folyó hó 10-én Duna-Szeredahelyen bérmálván, azon alkalommal a tűzoltók tisztelgését is fogadta s egyszersmind kegyeskedett nekik kijelenteni, hogy mint fizető tag ő is a tűzoltók közé lép. Mint a „Pozsonyvidéki lapok" tudósítja megjegyzi, a dunaszeredaheiyiek lelkesedése ö fömagassága kegyes ajánlata folytán alig ismer határt, különösen a tűzoltók igen büszkék magas bajtársukra. Tanügy. — A vallás-és közoktatásügyi m. kir. minister, f. évi 20503. sz. alatt, a következő szabályrendeletet bocsátotta ki, — az izraelita népiskolák heti tanitásióraszáma és az évi szünidő megtartása tárgyában. Tudomásom van arról, hogy igen sok izr. népiskolában a gyermekek 8 órán át, néhol pedig kora reggeltől alkonyatig taníttatnak és a .szorgalomidő szünetelés nélkül 12 hónapou át tart: Tapasztalásból tudom továbbá, hogy eme paedagogico-didacticai és egészségtani szempontból téves és kárhozató* gyakorlat néhol a tanító túlbuzgóságából ered, leggyakrabban azonban az üzérkedéssel egész napon át elfoglalt szülők önzősségének, vagy hibás gondosságának róható fel, kik a tanitót ily rend és törvény ellenes működésre kényszeritik, meg nem gondolva azt, hogy a fejlődő zsenge gyermeknek huzamos munkával zárt helyen való terhes elfoglalása a testi szervek clsatnyulását és a lelki tehetségek eltompulását s ennélfogva hiányos kifejlődését vonják maguk után. Az állam, — melynek egyik legfontosabb életérdeke és feladata az, hogy a polgárai nccsak szellemileg, hanem egyszersmind testileg is lehető épekké neveltessenek, — a nevelés és oktatás ezen vezérelvét az 1868. 38. t. cz. 52. §-ában fejezte ki. A törvény ezen szakasza a mindennapi iskolákban a heti tanórák számának miniumát, beleértve a hit- és erkölcstant, kivéve a testgyakorlatot, mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatokat 20, maximumát heti 25 órában állapította meg, mely intézkedéssel a népiskolai tanuló ifjúságnak káros tulterheltetését kívánta megakadályozni. Az izr. cougressusi szabályzat szerint szervezett hitközségek áltat fenutartott u. m. izr. congressusí szabályzat V. szakaszának 17. ugy nemkülönben az évi iskolai szünidő tartamát illetőleg a 18. §-ai rendelkeznek, mely utóbbi az évi szünidőt két hónapra szabja. Ugyanezen t. cz. 57. §-a az iskolai szorgalomidőt falu helyen éven át legalább 8, városokban legalább kilenc hóra szabván, az évi nagy szünidő tartamát iletőlcg elegendő útmutatást nyújt. A hazai népiskolák többségénél dívó gyakorlat, rnelyszerint a nagy szünidő az év két legforróbb nyári (július és augusztus) havára csík, immár egészségi szempontból is helyeselhető; de e szünidővel a néptanítónak tovább képzésére különféle tanfolyamok (torna stb. tanfolyam) látogatására is mód nyujtatik. Mindezeknél fogva s figyelemmel a m. kir. honvédelmi miniszter úr és köztem történt azon megállapodásra, mely szerint a hadköteles néptanítók az évi fegyvergyakorlatok végzésére augusztus havában és szeptember hava két első hetében behívatnak ezennel elrendelem, hogy az izr. népiskoláknál a fenti körülményekhez mért s a helyi szükséghez képest esetleg hosszabb de évenként egy folytában legalább is a két hónapra terjedő szünidő, valamint az 1808: XXXAlll. t. cz. 52. §-ábau kifejezett heti tanítási órák száma megtartassék. Egyidejűleg az orsz. izr. iroda és az orth. izr. közvetítő bizottság elnökeit felhívtam, hogy az iskolaszéki elnököket erről azonnal tudósítsák s ezen rendeletein pontos és lelkiismeretes fogauatositása céljából a megfelelő intézkedést saját hatáskörükben megtegyék. Midőn lek. uraságot a végrehajtás szigorú ellenőrzésével megbíznám, egyúttal felhívom, hogy külön autouou végrehajtó közeggel nem rendelkező u. ni, Statusquo ante izr. iskolákra nézve a további szükséges inetézkedést saját hatáskörében tegye meg s bármily izr. iskolánál e részbeu tapasztalandó eltérések azonnali megszüntetése céljából, szükség eseten a közigazg. bizottság utján kellőleg intézkedjék s eljárása eredményéről mindenkor tegyen hozzám azonnal jelentést, Kelt Budapesten, 1878. évi szeptember hó 3-án. — Tudomásul! A pápai ref. főtan ódában az 187'/,« iskolai év Octobcr hó elején nyílik meg. A javító és magán vizsgák tartatnak October hó l-sö es 2-áu, a beirtások 3-dikán, 4-díkén, 5-dikén, 6-dikán s az előadások kezdődnek October 7-dikén. Ezen tanévben a közlartás dij ja nagyobb tanulóknál 7 forint, o. é. kisebbeknél 4 forint o. é. leend havonként. Irodalom és művészet. — A „Magyar Lexikon" t. előfizetőihez! A 10-ik füzetlel be van fejezve a „Magyar Lexikon" első kötete s bekötés véget diszes angol vászoukötéseinket arany hátfclirattal sötétzöld színben 45, vörös színben 50 krou ajánljuk a t. vevőinknek. Ez által mindenkinek meg van adva a mód, folytatólag, egyeulöcii szép kötésekkel gazdagítani könyvtárát. A kötési táblák legcgyszerüebben postauialvánnyal könyvkereskedés'! uton, vagy pedig az alólirt kiadóhivatal utján szerezhetők meg. A t. megrendelőknek ajánljuk, hogy az egyes füzetekhez mellékelt térképeket és egyébb mümellékletcket ne illcszszék a kötetbe, hanem külön őrizzék meg, hogy a mű végén, a hozzácsatolandó főlajstrommal a magyarázó lapokkal mint külön képes kötet kötessenek be. Az alól irt kiadóhivatal ezennel határozottan kijelenti, hogy a kiállítást s a kellő uagyságot illetőleg csupán azon bekötésj táblákért vállal felelősséget, melyek belső lapukon a cég bélyegét viselik. Ezt kijelenteni a kiadó annyival inkább kötelességének tartja, miután az egyébb helyeken készült bekötési lábIák nem készültek minta után. Budapest, 1878. szeptember hóban. Raulmann Frigyes a „Magyar Lexikon" kiadója. — Beküldelett. Tekintetes Szerkesztőség! Hirháger helybeli könyvkötő ur egész hívatlanul ki akarja zsákmányolni a kiadásomban megjelenő „Magyar Lexikont" a mennyiben megbízásom nélkül hozzá könyv fed eleket ajánl a közönségnek. Az összes hirlapszerkesztőségekhez beküldött s előttem fekvő minták után én ezennel kijelentem: 1.) hogy az azok által a jó ízlés ellen elkövetett merénylet ellen tiltakozom: 2.) a födeleken hiányzik, a müvet közeiebi öl jellemző minden kitétel, mi határozottan ellenkezik az én nézetemmel; 3.) a födelek nagyon kicsinyek. Ki kellett ezt jelentenem, nehogy a t. előfizetőim azzal vádoljanak, hogy haszontalanul kiadattam velük a pénzt oly födelekért, melyek egyáltalában használhatlanok. Én a M. Lexikonhoz egy hivatott tehetséges művész által rajzoltattam fedél mintákat, melyek utáu a fedelek 8—10 nap alatt! elkészülnek. Tisztelettel Rautmann Frigyes a „Magyar Lexikon" kiadója. Színház, . Műkedvelők előadása. Rossini írja valahol, hogy: Az angolok a színházba aludni járnak, a franciák c s a c s o gni a németek ábrándozni, csupán az olaszok élvezik valóban a szinházat.!" E „bonmot— potpourri" — ból úgy látszik, hogy a „Sevilla i b o r b é 1 y", „T e 11 Vi I m os" „Tan c r é d" „Othello" „S emiramis" „Mózes" és még netto 47. opera nagynevű szerzője édes keveset törődött velünk szegény magyarokkal! Nen tudta, hogy mit irjon rólunk?! Pedig ha megjelenhetett volna az Istenben boldogult, például a múltkori műkedvelői előadásunkon, ügy bátran megírhatta volna rólunk, hogy mi a színházban sem nem alszunk (hál' Istennek, nem volt arra elég hely;) sem nem csacsogunk, (eltudjuk ezt végezni — othon is;) sem nem ábránd o zu k (pláne akkor este, — va cs or a előtt voltunk;) sem nem — óh horribili dictu — élveznünk (mert hát notabene roppant hőség volt;) — hanem szó a mi szó, bizony mi a színházban— jól mulatunk . . .! Ergó: mi „bus" magyarok mulatni járunk a — színházba l És pedig ha járunk, akkor aztán járunk is a szó szoros értelmében, mert — hogy példát mondjak — olyan telt házat nem mindig lát még Velence „Rossini színháza" sem mint a minő a mi műkedvelőink múltkori előadásánál volt. Mert hát mi mulatunk, még ebben a eriticus világban is, ha — musz áj I Jótékony célú előadásra elmenni pedig s megnézni színről szinre azokat a színlap által ígért érdekes, kedves jelenségeket, hogy mozgicsál nak, hogy fáradoznak a lámpalázzal bélelt, sikamlós padokon a mi mulattatásunkra — másoknak a szerencsétlenek javára: — már csak — mi tagadás — önkénytelenül „muszáj" minden jóravaló embernek! S valóban be is töltöttük telidesteli szintennünk minden zugát, ugy hogy a „pénzfosztogató — színlap osz to ga tó" két kedves, szép „ajtón állóinkénak nem csak „hivatalból", de — „muszájból" kellett állniok az ajtónál, hogy a rendes piculás színlapok darusításából gyűjtsék jótékony kis kacsóik a — könyörület adományait! De volt is szüret, itt is, ott is, quantum satis! Azt hisszük, hogy a minden jónak lelke: Aj ka y né ő nagysága, kinek fáradhatlan tevékenységét lehetetlen kiemelnünk, s csodálunk, bizonyára meg lesz elégedve mind a színlapok, mind a szinjegyek darusításának eredményével Mint Halljuk 352ft40krés 1 arany gyűlt össze! Ily szép tiszta nyereségért aztán lehet is ám — szépen játszani, mint ezt hűségesen megmutatták derék műkedvelőink. „A minster elnök bálja" „A phrenológ" e két különben nem valami k i t ü n ő vígjáték előadása kitűnően sikerült: M á n y o k y R. k. a. Szép Irén és Ilka k. a. CzinkLuiza k. a. és Szili janka k. a. (a műkedvelő társasaság kedves primadonnái) meglepő ügyességgel, routinnal s otthoniassággal játszottak. Féríiaiak: Grósz István, Mányoky Gyula (mint Tollagi journálista, s mint Armand) Szegleti György (főleg mint Delor marquis) urak társaikkal együtt jól megállották helyeiket! B c r m ü 11 e r Gyula ur mulatságos szerepeiben eredeti a 1 a k i tő tehetséget árult el *)! Mondanunk sem kell végül, hogy a rendezők Mészáros Károly és Bogyaí Vince urak a „m ü k e d ve lő s u g ó"-val Magvasy Pál úrral együtt osztatlan elismerést érdemelnek! Fent rajzolt érdekes előadás után, melyen Esterházy Móric gróf ur is jelen volt, — méltán kiérdemelt vacsorára gyűltünk egybe, hogy áldomást igyunk ami — kedves „mulatta tóink" drága egészségeikre.! — Faust. -Si, Megyei és helyi hirek, — Személyi hir. Gróf Esterházy Ferencz ur f. hó 19-dikén ő felsége által hadnagygyá neveztetett ki. Midőn ezen — mi reánk, pápaiakra örvendetes — eseményt jelentenénk, nem mulaszthatjuk cl őszinte üdv kivanatunkuak kifejezést adni s kérni a mindenhatót, hogy a nemes grófot a haza javára s nemzetünk dicsőségére sokáig éltesse. Dicső pályáján,— melyen az Esterházy név mindig tüudökölt — kívánjuk, hogy minél fényesebb jövőt vívhasson ki magának, melyre tehetsége s lovagias bátor jelleme őt kiválólag képesítik, Gróf Esterházy Ferenc hadnagy úr jelenleg Petriniában van, a honnan hihetőleg ezredével együtt nem sokára a boszniai harctérre fog vonulni. — B e z eréd>

r Gyula ur veszprémmegye alispánja, ma délután érkezik városunkba a tisztújítás megejtése céljából. Melegen üdvözöljük megyénk jeles alispánját. — Adakozások. Szerkesztőségünkhöz Horváth Zsuzsanna úrnő a miskolci árvízkárosultak javára 3 frtot, az egriek javára pedig 2 frtot küldött. Fogadja a nemes lelkű urnő a szerencsétlenek nevében hálás köszönetünket. Mult számunkban kimutatott adományokkal együtt szerkesztőségünknél begyült: a Miskolciak javára 5 frt, az egriek javára 3 frt. —További könyöradományokat még e héten elfogadunk, s aztán a begyült összeget rendeltetési helyére küldendjük. — Föuri nemes lett. A mult, — s mint ezt más helyen részletesen közöljük, — fényesen sikerült műkedvelői előadásnál Ajkay Szeréna és Bogyay Vilma úrhölgyek áthatva' az ügy emberbaráti s hazafias voltától szívesek voltuk, a jegyszedés s sziulap darusítását eszközölni. Ezen nemes szivü cselekedetnek fényes sikere lett. A sziulapok gyorsan elkeltek s minden vevő igyekezett a szép árúsnó'knek szép árt fizetni. Egy, sőt két forint — egy szinlapcrt — volt a rendes taksza. Ez alkalommal ő méltósága Gróf Esterházy Móricz ur mint bőkezű magyar aristokrata mutatván be magát, 8zinlapját egy darab arányért válta be; mely nagylelkűségéért fogadja hálás köszönetünket. — A bakonybéli apátság főtemplomát, — nagyságos és főtisztelendő Sárkány Miklós apát úr, fényesen megujjítatván — f. hó 22-én fogják nagy ünnepélyességgel felszentelni. — A sebesültek s a behívott katonák hátra maradt családjaiuak felsegélyezésére ez ideig begyült összeg 400 trtot teszen ki, miről a részletes kimutatásokat a nemes lelkit adományozók neveivel együtt alább közöljük. A pápai csizmadiasegédek a 19. számú.magyar gyalogezred sebesültjei számára 6 frtot gyűjtöttek. Timár Elek ur a miskolczi vizkárosultak *) A harmadik előadás után fogjuk kitűnő műkedvelőink művészelét egy külön tárba cikkben megörökíteni. Szerk.