Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-08-18

delének fürkészését. Hanem azért mégis tudjuk, hogy 2-szer 2—4 és nem 5. A hamisság csak hamisság marad. Legfurcsább a liquidatorok félelme a közgyűléstől. Biztosíthatjuk a jó urakat, liogy a közgyűlés azt fogja elfogadni a mit ők akarnak.— Nem volt még eset arra, hogy valamely bank igazgatósága, nem biztosította volna magának a többséget, ha akarla. A hírhedt Slrohmännereket ország-világ ismeri. Méltánytalanság, hogy több kelepcébe vezetett ember bűnhődjék a bank által elkövetett vétkekért: méltánytalanság, sőt igazságtalanság még akkor is, ha teljes hitelű okmánynyal akarják e kifosztottakat megnyúzni. Liquidator urak! 5 évi mandátumok lejárt. Ilt a közgyűlés ideje! Elégedjenek meg ama romok számával, melyeket bankjuk lé Ire hoz ott! s o k a 1 j á k már meg a l ö n k r e ment családok számát! A ki bankjuknak pénz vagy pénrértékkel tartozóit, az becsületesen meg is íizeletl, a kiknek a banknál mégbörzedifferentiális adóslevelük van, adják nekik vissza, hisz ugy is mindenki már többel íizeletl arra, mintsem méltányos. Csak m aguknak kell akarni, a közgyűlés beleegyez, hisz a bank nem tartozik már senkinek és ])énze is vau! Legyen szivük! legyenek emberek! Adják vissza a m a s z á m o s családnak a régóta nélkülözött nyugalmat és szabadítsák meg valahára városunkat rémes emlékezetű bankjuktól! R. Pápai orÜi. izr. reáliskola. A németországi socialdemokralicus mozgalmak, gondolkozásra intik a közügyek élén álló férfiakat, s a legtekintélycscb politikusok, tudósok és tanférfíak majdnem egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a társadalmat fenyegető comimuiisticus elvek terjedésének hathatós ellensulyozhatására, az egyedül célhoz vezető ut: a vallásos szellem által átlengctt oktatás fejlesztésében rejlik. Hazánkban bizonyára csak a társadalmi rend és a közerkölcsiség megszilárdítására szolgál az, hogy a közoktatásügye mindenütt vallásos alapon nyugszik, s igy a különböző felekezetek állal fenntartott iskolákban vallásos érzelmű s hazafias irányú oktatásban lesz az ifjúság, mint a társadalomra nézve hasznos polgár kiképezve. Minden felekezet tart fenn saját keblében közép iskolákat, melyekben az ifjúság az életpályákra szükséges tudományos kiképzéseken kivül vallásos nevelésben is, az illető egyháznak szelleme szerint, részesül. Kivételt e tekintetben csak is zsidó hitsorsosaink képeznek, kiknek ez idő szerint felekezeti közép iskolájuk nem volt s ennek folytán a helybuli orth. izr. hitközség mint e téren úttörő, üdvözlendő. Mi tökéletesen értjük és helyeseljük azon nézetet, melynek alapján izr. polgártársaink nem gymnasiumot, hunem reáliskolát alakítanak, mert mint mindenben a praktikus ész hivei, ugy e tekintetben is ügyesen tudták megoldani a kitűzött célt. Ezen cél nem más mint a népiskolákból kikerült izr. fiatalságnak alkalmat nyújtani ugyan arra, a mire a keresztyén fiatalságnak már régóta alkalma nyílik t. i. kiképeztetését vallásának szelleme által átlengett középiskolában elérhetni. Égető szükség volt azon néposztály számára, melynek nagy része a gyakoriüti életpályákon tölti be hivatását, olyan iskolát nyújtani, a melyben előkészíttetik az élet azon pályája számára, mely hogy mai napság nálunk anynyira elhanyagolva van állami életünkre bénitó s kártékony hatással bir. Az iparosnak, a kereskedőnek mainapság mindenek előtt reális műveltséggel kell birni, s ennek alapjait kizárólag a reáliskola képes megvetni, s ezért természetszerű volt zsidóhitfclekezetü polgártársaink részéről a reáliskola felállítása. Igaz ugyan, hogy ezen cint orth. izr. reáliskola (alán némely részről különös előítélettel fogadtatik, hanem ennek tökéletes jogosultsága van, mivel célja a korszerű nevelést a vallásos érzület fejlesztésével a nép azon rétegei között terjeszteni, mely épen e téren ez ideig nagyon is visszamaradott, s megvagyunk győződve, hogy ezen intézet elfogja oszlatni azon súlyos vádat — melyet hangoztatva uton-utfélen hallani lehet — hogy az orth. zsidóság az általános műveltség számára érdeklődéssel és érzelemmel nem viseltetik, illetőleg nem bir. Mi hazánkra nézve az izr. rabbi szemináriumot nagy fontosságú intézetnek és culturalis következményekkel biró tényezőuek tekintjük, mivel ezen intézet feladata korszerű műveltséggel biró Emberem (a jó Mongiardini Károly) egy szót sem szólt, mig ki nem pihentem magam, s csak ezután kezdé rá mosolyogva, hogy ő megmondja, minő nemzetiségű vagvok .... Kíváncsian néztem okos arcára. — „Ha különc ön Signore" — monda egész őszinteséggel — „s ezért tette meg ez utat ilyen időben: úgy angol ön; — de ha bátorságból szállt a tengerre, akkor: — in a gy a r ön !" No én bizony puszta álszemérem miatt nem tagadtam m e g — hazámat! Emberem majdhogy nem a nyakamba ugrottI „Oh a magyar nép, gavallér nemzet" — kiáltott lelkesülten— „két évvel ezelőtt egy magyar embertől kaptam — öt lírát . . .! Vedd tudomásul — gondolám magamban s ezzel a jó öreg kíséretében kiléptem az erkélyre. — — — Felséges, isteni látvány tárult szemeim előtt! Itt láttam, itt tudtam csak meg, mire képes a — természet!? Mire képes a — tenger! ? Borzasztóan szép látvány volt ez!! Az egész láthatárt sűrű sötét fellegek borilák. A tenger zajlott, zúgott szakadatlanul; az ég komor arcához hűen, — mormogott, dörgött szünet nélkül; — olykor-olykor megmeghasadt az ég boltozatja, s szcmetkápráztatólag vi 11 ám I o tt egy borzasztót, mely tündéries féuynyel világilá meg a távolban G o i"g o H a, C a p r a j a és Elba szigetét. Elkábulva szemléltem c ritka tüneményt! Shakespeareuek ily helyről valahonnét kellett megírni „Lear király"-a azt a jelenetét, a hol az őrjöngő ősz király lesújtva bámulja a vihart, megalázva, türelmesen szenvedi, mint kuszálja szerteszet a bőszült szélvész ősz haját, mint veri a zápor agg fejét, mint cikázik a villám könytelt szemei előtt! „Hiezeu ők uem lányaim!" rabbinusok kiképezése, de viszont kérdjük váljon elegendő-e a közügyre nézve a művelt rabbi? s nem szükséges-e az is, hogy a müveit rabbit művelt nép megértse? s ezért nézetünk szerint a városunkban felállítandó zsidó reáliskolának azon pompás hivatása leend, hogy olyan publicmuot képezzen, mely aztán a müveit rabbinusokat megérteni fogja. S ezért Dr. Dreier Salamon főrabbi úr, mint a ki ezen eszmét megpendítve azt életre hívta, s azért hitsorsosait lelkesíteni tudta, s bámulandó erélyessége által ezen célt kivívni képes volt, hazafiúi elismerésünket méltán kiérdemelte és megvagyunk győződve, hogy ezen ügybuzgóságáért nem csak a jelen és jövő nemzedék áldani fogja, hanem áldani fogja Pápa városának minden polgára is, mert' városunk jövőjére nézve ezen reáliskola minden tekintetben jótékony hatással fog bírni. Pápa auguslus 16-án 1878. A „K ö z v é 1 o m 6 u y" 221 -ik számában, az ugodi képviselő választást illetőleg egy hosszú cikk jelent meg, mely különféle módon igyekszik nuigyarázni azon véletlenül, vagy szándékosan elkövetett hibát, hogy az egyik jelölt jeleltetési ajánlata be nem adató t-t. A nélkül, hogy a cikk többi részeivel foglalkozni óhajtanék, az igazság érdekében szükségesnek láttam megjegyezni, hogy a közlemény azon része, melyszerint Erdős Gábor tiz emberrel a választási elnök előtt megjelent, de szóbeli ajánlata el nem fogadtatott, papirost pedig nem adtak neki.... teljesen^ valótlan koholmány, mert előttem tiz szavazó meg nem jelent, sem jeleltetést, sem papirost nem kért, — valótlan továbbá azon állitás is, bogy az elnökség Ugodba küldte volna az illetőket a már meglevő két aláíráshoz, a hiányzó nyolcat megszerezni; hiszen képviselő jelöltet ajánlhat Írásban a kerület minden egyes választója, csak a szavazást kell tíznek kérni, szavazás pedig a más két jelölt részéről már kéretett, s igy arra arükség nem is volt — valótlan végre mindazon következtetés, mely ugy akár írásban, akár szóval, akár időben, akár későn beadott jeleltetési ajánlat létezéséből vonatik le, miután az be nem adatott, s az a bizonyos nyilatkozat sem akkor, midőn a két pártból mint a cikk állítja — tiz ember szavazott le, sem 9 órától számítva 2 óra múlva, mint á bizonyítvány mondja, sem később meg nem jött. Cikkíró úr azon kérdésére, hogy néhány fertály órai várakozás oly rottenetes nagy bün-e ? caak azt válaszolhatom, hogy az l874-ik 33-ik törvénycikk határozott időt szab a választás megnyitására — a jelöltség legkésőbbi beadására — és a szavazás megkezdésére ; minden eltérés ettől a törvény megsértését képezi; hogy mi volt a törvényhozás intentiója, midőn ily szigorú szabatossággal járt el, azt cikkíró ur, mint a törvényhozásnak egykori tagja, jól tudhatja; de bár semmi körülmény közt, s senki kedvéért a törvényáltál megszabott eljárástól el nem tértein volna, még egyszer ismétlem, hogy hozzám megkésve is, semmiféle nyilatkozat nem érkezett, és visszautasíttom azon látszólagos vádat, mintha a küldöttség a jelelést bármikep akadályozta volna. Kiss László választási elnök. T a n ü g y. — .4 vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. az 1876. évi 28. t. cz. 3. íj-ában nyert felhatalmazáshoz képest, Veszprémmegye területén: Forintos István kanonokát Faész, Hidegkút, Német-Barnag és Vöröstó; Pöschl Károly nyug. osztálytanácsost és földbirtokost Szabadi, vörösberény

r cs Liter: Véghely ímre megyei bizottsági tagot Kádárta és Hajmáskér; Lévay Imre gymnasiumi igazgatót Márkó és Bánd; Békelfy Ignác birtokost Várpalota; Csolnaky László ügyvédet Szt.-Gaál Vámos, Nagy-Vázsony,Tót-Vázsony és Leányfalu; Pap .János kir* tanácsost. Pápa; Botka Imre földiriokost Borsosgyőr, Nóráp, Derecske, Salamon, Kup, Pápa-Kovácsi és Pölöske; Sarlay Károly földbirtokost Külső-Vath, Vinár és Gcrgeli; Kolossváry József földbirtokost Xeme-s-Szalók, Mihályháza, Nyárád, Dabrony, Adorjánháza, Egeralja és Csögle; Cseh Károlyt LovászPatona; Osvald Dániel ügyvédet Acsád és Görzsöny; Makara György megyei főorvost Nagy-Ganna, Döbrönte, Jákó, Iharkút, Ugod, Puszta-Diós, Béb, Oóth, Nagy-Gyimót és Puszta-Gyimót; Szilágyi József főiskolai igazgatót Tapolcafő, Homok-Bödöghc, Adász-Tevel és Nagy-Tcvcl; Horváth Lajos főiskolai tanárt Marcaltö, Gecse, Takácsi és Vaszar; Antal Gábor föisVoltai ret kellett volna ilyenkor ide hozni, ki mint Fievél mondja, szereiéit minden nagyszerűt k i csíny nyé tenni: — hadd kicsinyelte volna a tenger nagyszerűségét..!! Az emberuck be kell ismernie, hogy a termésjzet hatalmasabb nálánál! És mégis Socratcsnek igaza vau: „kis Isten az — ember!" K torony méltó példa rá! Mert közel hat század óta áll itt a tenger mélyében e torony, s a tengernek — cz önmagával meghasonlott bősz f u r ián a k— ellene folytatolt milliárd harcában, mindig ö volt a — győztes! Ily harcnak voltam szemtanúja én! Az ég dörgése, a menny villámlása közt vélte kezdetét a csata. Aeolus kibocsátá minden szeleit, hogy azok — mint a bikaviadaloknál szokták a vadállat hajszolok — felkorbácsolják a tengert, j s bőszülten hajtsák hullámait a — torony nyakára. Az egész tenger kiemelkedett ágyából. Kitérj észté mindkét kezét a tenger mindkét partjára, hogy megfogódzkodva, bennük, annál hatalmasabb lehessen. A hullámtömeg pedig jött . . . jött messziről hihetetlen gyorsasággal! S mikor oda ért a torony lábához, — egy pillanatra hajlott s aztáu lékezhetleu dühvel rettentő erővel csapott le a torony fulzatára ... I .... S a másik percben ! — Széltörve ezer ni e g c z e r darabra; uz óriás hllámtömcgből csak apró néhány hab foszlány maradt, mely lankad tan, kimerülten lapult oda: — a szárazföld partjához! . . . Megelégedtem e csatát! S jól esett a kéjes érzés, hogy i I y látvány után, mely a keblet csak f e I z avarja, — uda mehetek, mely a keblet édes megnyugvással tölte el: a művészetek két örök hazájába: Floreuz- és Rómába!! Fenyvessy Ferenc. kolai tanárt Kétlornyulak és Dáka; Gulden György uradalmi tiszttartót Devecser, Puszta-Miske és Kolonrár; Kán Géza földbirtokost Gyepes, Polány, Ajkarendek és T.-Beréd. Martonfalvay Pál földbirtokost Felső-és Közép-íszkász, Csősz és KisSzöllős; Auerhammer Ferenc földbirtokost Somlyóvásárhely, Borszörcsök, Kis-Jenő, Tüskevár, Torna, Torna-Pinkóc, Kis-Berseny, Karakó-Szörcsök, Doba és Nagy-Szöllős; Ányos Llászló földbirtokost Zirc, Puszta-Akii, Nagy-E.sztergár, Kardosrét, Porva és Borza vár; Hunkár Mihály földbirtokost Magyar- és Xémet-Szombathely. Réde. Hanta, Magyar- és Német-Szent-László, Sikátor és Varsány; Molnár István ügyvédet. Báuk, Bársonyos Kerekteleki, Lázi, Péterd, Románd és Gic; Henc Tamás földbirtokost Csesznek, Oszlop, Magyar- és Német-Szt.-Király; Csapó Kálmán földbirtokost Enying, Lajos-Komárom, Pusztaüjhodos és Szilas-Balhás; ilj. Kun Gyögy földbirtokost Dégh, Puszta-Fekete és Közép-Bogárd; Krisztinkovics Aladár ügyvédet Mező-Komárom, P.- Szt. Mihálfa, M.- Szt.-György és Boszok; Tóth Kálmán földbirtokost Siófok, Fokszabadi, P-(iáin ásza és Siómaros; végül Purgly Sándor földbirtokost Lepsény cs Kőkút községek számára ideiglenes iskolalátogatókká nevezte ki. — Az egyetemes tanitógyülés f. hó 20—22-ík «apjaiu minden esetre megtartatik. Az elő értekezlet f. hó 20-án lesz. Az egyetemes tanitógyülést szervező bizottság goudoakodott arról, hogy a vasutaknál s gőzhajóknál leszállított áru jegyeket kapjanak mindazok, kik a gyűlésre jőnek » az aradtemesvári vonalrészt kivéve — sikerrel; azonban mivel most minden egyes személyre külön jegyet kell váltani s általában a mérsékelt áru jegyek megszerzése több nehézséggel jár mint a mult években: felkéljük a résztvevőket, hogy csak azon esetben vegyék igénybe a bizottság közbenjárását, ha a rendesen 19-én induló szentistvánuapi kéjvonatot használniuk nem lehet. A bízottság az elszállásolást 19-élől kezdve már biztosítja. Különben a 2 frt tagsági jegy beküldése mellett (Murányi Kálmán igazgató tanítóhoz, Budapest V. ker. hold-utcai népiskolába címezve") nemcsak tanító, de bárki, nő s férfi, ki a tanügy iránt érdeklődik, tagja lehet az egyetemes gyűlésnek s részt vehet a tagsággal egybekötött mindennemű előnyökben. Péterfy Sándor, elnök. Lakits Vendel, titkár. — A vallásos nevelés elhanyagolása szomorít következménnyel bir. A „VOSS. Ztg."-nak írják Berlinből, hogy ott az utóbbi időkben mindinkább szaporodnak az oly esetek melyekben a községi iskolák tanulói tanítóikkal szemben, félretesznek minden tekintetet s fegyelmet és illendőséget mellőzve féktelenkednek. Sokan a tanítók közül az ifjúság ezen hibás szellemi irányának okát a vallástanítás könnyen vevésében találjuk, s a német császár elleni legújabb merénylet alkalmával az ifjúságot jónak látták az isteni félelemre inteni, s kiemelték, hogy isteni félelem nélkül a felsőség tisztelete sem stb. stb. Erre egy helyt felállott egy fiiu s mondta :„0 nem szereti az ilyeneket hallani, s a tanító ne gyalázza többet a sociáldeiuokralákat." Mikor a fiutól aztán kérdezte a tanító, hogy az ő atyja is sociáldemokrata, azt felelte :„ Az, én is az vagyok." Erre a tanító a fiút megakarta büntetni, de akkor még többen felállottak, bogy ők is sociáldemokraták. Az eset nagy port vert fel, s most tanácskoznak, bogy mit cselekedjenek ily esetekben, s hol leljék meg ellenük az óvszert? (D. L. Zt.) A vallástanítás elhcnyagolása mindig megbünteti magát. A községi iskolák, ha közösök is, nem vallástalan iskolák, s a tanítók kétségtelenül vétkeznek, ha elmulasztják gyermekeikben a vallásos kedély képzését, annyival inkább ha még könnyelműen csekélylik s kigúnyolják a vallás tárgyait. A társadalmi élet egyik s nem jelentéktelen biztositéka a vallásos nevelés és nemcsak Németországban, de nálunk is cs mindenütt. — Folyó hó 5-én a helybeli izrlt. oith. hitközség közgyűlésén lelkes cljenzcsek közepette olvastatott fel és örvendetes tudomásul vétetett azon leirat, melyben a m. kir. nmélt. közoktatásügyi niinisteriuiii a reáliskola felállításához a szükséges engedélyt megadta s egyidejűleg egyhangúlag kimondatott, hogy ezen iskolának első osztály a folyó évi szeptember havában megfog nyittatni s e célra a szükséges tanerők megnyerése eszközöltetni fog. Az ujintézet tanterve a törvény értelme s az ország legkitűnőbb reáliskoláinak mintája szeiiut állapíttatik meg. Az izrlt. hitfelekezetü növendékek a héber tudományokból oktatásban részesíletnek, holott a nem zsidó felekezetű gyermekek vallásos oktatása az illető lelkészre fog bízatni. A héber szakmának tanítása azon program szerint fog eszközöltetni mint azt a Frankfurti reáliskolánál érvényben lenui látjuk s igy mindenesetre azon panaszok, melyek ide vonatkozólag országszerte hangoztatnak megfognak szűnni. Az intézetigazgatója Dr. Breuer Salamon főrabbi úrra bízatott. Mi megvagyunk győződve, hogy ezen intézet, mely Pápára nézve szükséges s a magyar zsidóságra nézve nélkülözhetleii, ország szerte rokonszenvbe fog részesülni , s tiszta szívből kívánjuk, hogy városunkban azon fogadtatásban részesüljön, melyet méltán megérdemel, s az ala9 pitok intentiójához méltóan fejlődjék és virágozzék. Óhajtjuk és kérjük, hogy Dr. Breuer főrabbi ur és a község elöljárói a megkezdett uton tovább haladva az intézet hazafias céljait dicsőségesen megoldani s az épen most lényé vált szép ideát realisalni törekedjenek. — A sopronyi áll. m. kir. főreáliskolánál a felvételek s beiratások aug. hó 29-én veszik kezdetüket és bezárólag szept. hó 4-éig tartanak. A beiratások délelőtt 8—12-ig, a felvételi és javító vizsgálatok ugyan e napokon 2—5-ig tartanak. Az iskolánál felvételre először jelentkező minden tanuló végzett tanulmányairól szóló bizonyitványuyal ellátva szülője, vagy gyámja, illetőleg azoknak külön megbízottja kíséretében tartozik megjelenni. A behatásokat az igazgató és az osztályfő eszközli. Az iskolánál levő segélyező egyesület a jó erkölcsű, de szegény tanulóknak tanulmányaik folytatására alkalmat akarván nyújtaui, elhatározta, hogy a jövő iskola évben alumneumot (élelmező intézetet) felállít. Az ebéd és vacsoráért járó, két egyenlő részletben előre fizetendő évi díját az egyesület 60 frtban állapítá meg, azonkívül még tiz tanulót mérsékeltebb díjért élelmez, és pedig kettőt 30, kettőt 45 és kellőt 50 frtert. A mérsékelt díjjal járó helyek cluyerésérc a folyamodások aug. 25-éig a főreális iskolai igazgatóhál, mint a segélyező egyesület elnökéhez nyújtandók be, Soprony, 1878. auguszt. 6-án. A kir. igazgatóság. Hirdetés. Az érdeklődő közönségnek becses tudomására hozatik. hoirv » hf>lvlu>ii »