Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-08-11

— Egy udvarias rőföskereskedő. Népünknek azon régi bevett szokása van, hogy mindenütt szeret alkudozni, s al­kujának tárgyát nem csak a vásár portékája képezi, hanem még a posta és a sürgöny díjjá is. Nem lehet tehát csodálkozni, ha egy a régi szokásnak hódoló falubeli asszony egy helybeli 27 kros bazár tulajdonosánál a megszabott ár felett, mivel a portékát szerette volna olcsón megvenni, egy kissé nagyon is sokáig al­kudozott. Csak hogy a kereskedőnek az ilyen csekély üzlet fe­letti türelme rövid volt, s ebbeli meggyőződésének az által adott kifejezést, hogy a szegény „kundschaftet" 27 kros rőtével jól elpáholta s a 27 kros olcsóságokat tartalmazó üzletéből ki­dobta. Az ilyen méltatlan bánásmódba részesült szegény asz­»zony panaszának eredménye lőn, hogy a 27 kros „honi kéket" osztogató rőfös, két forintnyi pénzbirságban lőn elmarasztalva. — Hazánkban a siralmas állapotok között a to~ loncozás Ugye bizonyára első helyet foglalja el. A gya­korta szerencsétlen és szánandó egyének községről-községre kisértetnek s mind élelmezésüket illetőleg, mind pedig a velők történni szokott bánásmódot nem lehet egyébbnek, mint egy bar­bár kor maradványainak nevezni. Nagyon gyakori eset, hogy az ilyen ágrólszakadt egyének útközben mint az állatok elvesznek, gyakori eset pedig az is, hogy a községi birák, hiányos fel­ügyelet mellett kisértetik a toloncokat, s ezek kapván a jó al­kalmon megugranak s ismét megjelennek ott a honnan tova küldve lettek. Minden esetre ezen ügy rendezését csak orszá­gos törvény fogja gyökeresen szabályozhatni, mindazonáltal mig cz megtörténnék, a megye hatósága valami uton módon szabá­lyozhatná területén ezen ügyet, nehogy olyan esetek álljanak be mint nem rég Öskün, a hol egyszerre négy veszedelmes „in­dividuum" oldot kereket. — Pince tűz. A Griff szálloda jégvermében vigyázat­lanság folytán tűz ütött ki, a mi midőn észrevétetetf, már meg­lehetős dimenziót öltött, szerencsére Adam ina Márton kémény­seprő mester ur két segédjét gyorsan a vész helyére rendelvén azok a lángok közé életük veszélyeztetésével behatoltak s a tüzet nagy erőfeszítés után elnyomták, mely tettükért méltó el­ismerést érdemelnek. — Köznépünknek egynehány rosz szokásai közé az is tartozik, hogy örömének idétlen kurjongotásokkal szokott az utcán a nagyközönség nem kis megbotránkozására kifejezést adni. Ig) r többek kőzött a „vőfélyek" híresek a fennhangu lár­májukról a mit különben városi hatóságunk nagyon helyesen szigorúan eltiltott. Az elmúlt héten azonban két cigány vőfély oly égbekiáltó állati hangokat eresztett, égnek, hogy azokat még a rendőrség is meghallotta, minek folytán egy városi hajdú a kur­jongató cigányokat csilapitaui akarta, de ez a gar'ázdálkodók által bántalmaztatott s csak miután még három városi rendőr jött se­gítségére sikerült a dühöngő vőfélyeket megfékezni s hűvösre tenni. — Járvány szárnyas állataink közölt. Többen egy helybeli baromfi kereskedő asszonytól libákat vássroltak, melyek azonban pár óra inalva különös jeleségek között kimúltak, e miatt a rendőrségnél panasz tétetvén az elhullott, szárnyasok állatorvosilag megvizsgáltattak, mely alkalommal kiderült, hogy azok ragályos járványban multak ki; ennek folytán óvatosságra figyelmeztetjük a t. közönséget. — Löoész egyletünk cz évben már több alkalommal adott életjelt magáról s felette sikerült és mindannyiszor meleg párt­fogásban részesült ünnepélyei által kivívta a közönség elisme­rését és érdeklődését. A legutóbbi f. hó 4-én tartott lövész egy­leti ünnepély minden tekintetben sikerült s azon nagy számú közönség vett részt s jól mulatva megelégedetten távozott a lövöldéből. Az elért siker a fáradhatlau tevékenységű és buzgó főlovászmester Paxy Károly alezredes urnák valamint az ünne­lycket rendező bizottság tapintatos eljárásának kiváltó érdemét képezi. — Szerencsétlenség. Nagy György helybeli gazda azon rosz szokással birt, hogy megrakott szekerének rudjára ülve haj­totta igás marháit. Ezen rosz szokásnak borzasztó következmé­nye lett, a mennyiben az illető a szekér rudról leesvén, tes­tén terhes szekér keresztül ment, s nehéz sebei következtében eszméletlenül az ut szélén fekve maradt, holott barmai a sze­kérrel haza felé mentek. Később a szerencsétlent feltalálták, s haza vitele után pár óra múlva meghalt. — Felhívás a hazai iparosokhoz! A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület közgyülésileg elhatározta, hogy kitűzött céljának minél sikeresebb elérésére Budapesten közvetít ő i r o­dát nyit. Ezen közvetítő iroda f. é. augusztus 1-én kezdi meg működését, ideiglenesen a fővárosi iparosok körének he­lyiségében (IV. kerület (belváros a ferenciek bazárában I. emelet.) Minden hazafinak szivében szilárd azon elhatározás, hogy a hazai ipar pártolása által közvetlen az iparos osztálynak közvetve az egész haza jólétét előmozdítsa, Az országgyűlés határozottan utasította a kormányt, ßudepest főváros közgyűlése meghagyta a tanácsnak, egyes törvényhatóságok, társulatok, egyesültek elvannak határozva, a fölmerülő szükségletek fede­zésénél a hazai iparcikkeknek, a mennyiben versenyképesség szempontjából már most lehetséges, minden esetre elsőbbséget nyújtani, a lelkes sajtó meleg szavakban nyilatkozik, hogy mind­annyian családi és egyéni szükségeinket hazai ipartermelvé­nyekkel fedezzük. E nemes elhatározás, a hazai ipar védelmé­nek ezen jeles szándoka nem lehet múlékony! Hogy azonban a pártolásra joggal igényt tartó kézmii-és iparosokat és gyáro­sokat felkereshessük, hogy őket megismertetni, illetőleg keWit­ményeiket ajánlani lehessen, mindenek előtt szükséges tudnunk: a) kik azon hazai-kézmü és gyáriparosok, a kik jóság, izlés, tartósság és olcsóság tekintetéből méltán ajánlhatók ? b) melyek az általok készített iparcikkek, mily árun és hol rendelhetők meg és vásárrolhatók? Felhívjuk ennél fogva a hazai kézmű és gyáriparosokat, szíveskedjenek az augusztus 1-éu megnyi­tandó „Közvetítő irodá"-hoz bérmentve beküldeni: a cégeimet az általok készített iparcikkek tárgy-és árjegy­zékét, azon lakhelye vagy bolt helyiséget, melyben az iparcikkeket megtekiuthetiii, a vásárlásokat eszközölni vagy esetleg megrendeléseket tenni lehessen, a közvetítő iroda ezen ipar-adatokat készségesen fogja a vevőkkel és megrendelőkel tudatni. A beérkezendő adatok „Hazai i p a r k ö z 1 e m én y e k" cím alatt'sajtú utján is közzé fognak tétetni. Ha a kézmű-és gyáriparosok árumintákat küldenek, azok célszerű helyen (bolti kirakatokban) közszemlére kitétetnek. A levelezések „A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület, közvetítő irodája, Budapest, I.V., Ferenciek bazára, I. emelet" címmel történnek — bérmentve. Az áruminták ugyanoda küldendők, A hivatalos idő egyelőre naponként reggel 8—12 óra között leend, a midőn bárminemű felvilágosítással egész készséggel szolgálunk Budapest, 1878. július 22, A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesü­let közvetítő irodája. — Lótenyésztési julalomdijoszlás Devecserben. — Veszprém megyei lótenyésztés emelésére —- a nagyméltóságú m. kir, földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium által engedélyezett — 80 daiab magyar kir. arany jutalomdíjosz­lás — folyó hó 5-én Devecserben ment véghez. Működők a bí­ráló bizottságban a megye halósága részéről: ifj. Esterházi Mó­ric gr. úr 0 Méltósága mint elnök, Noszlopy Viktor közig, szol­gabíró, Foki Zsigmond állatorvos és Ihász Lajos, Auerhamcr Ferenc, Bohn Gyula lótenyésztési szakértő urak. A földmivelési, ipar, és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium küldöttei: a sz. fehérvári állami méntelcpből Fischer János cs. kir. főhadnagy, »Schwarz György cs. kir. főállatorvos. A kiállítás reggel 9 óra­kor vette kezdetét. 17 községben 23 pályázó áltat 13 darab auyakauca szopós csikóval, 12 drb. három éves kaucacsikó és drh. három éves méncsikó lelt bemutatva, A bíráló bizottság a kiállított anyakancákbői, melyeknek sikerült szopós csikójavolt. 10 darabot a díjosztásra érdemesnek talált. Ihász Lajos lőriulci birtokos urnák kiállított 2 drb. kancája után az első díjat ítélte oda; dc miután pályázó a jutalomról önként lemondott, a bizott­ság tulajdonos úr részére arany dísz-oklevél kiállítását hatá­rozta. Ezek után a díjoszto bizottsági elnök úr Ö Méltósága in­dítványa folytán jónak találtától!, a tenyésztők nagyobb buzdí­tása végeit a díjakat több, az az S részletbe kiosztani; és pedig következőleg: Gergeli: Kis Józsefnek 10 drb. Enyingi: Szántó Péternek 9 drb. Pór-szalóki; Urcicr Hcrmannak 7 drb. Bódéi: Bodai Mihálynak (i drb. Borszörcsöki: Löfller Gábornak 5 drb Adorjánházi: Bolla Károlynak 4 drb. Pápai: Körmendi Pálnak 3 drb. és Supka Mártonnak 2 drb. Összesen 4G darab. — A bemutatott 12 drb. három éves kancacsikók tulajdonosa részére a fentebb előadott indokból szinte több, vagyis 10 díj állapítta­tott meg; és pedig: Takácsi: Horváth Károlynak G drb. Dcve^ cseri: Kis Ferencnek 5 drb. Dabronyi: Ferenczi Mátyásnak 3 drb, Vaszari: Németh Jánosnak 3 drb. Knloniár; Vágí István­nak 3 drb. Vaszari: Széles Mihálynak 3 drb. Dcvecseri: Kis Ferencnek 3 drb. Gergeli: ifj. Prikel Jánosnak 2 drb és Ger­geli: öreg Prikelnek 2 drb. Összesen 34 drab arany. — Hencz Géza úr pápa-leszéri lakos egy minden lekiulolbeu kitűnő 3 éves méncsikót mutatott be. Kitüntetésül a díjoszto bizottság ál­által tulajdonos úr részérc arany dísz-oklevél kiállítása határoz^ latolt. Egyszersmind a bemutatott ménesíkónak az állam részére leendő megvétele véleményeztetett. — A kiállított lovak és csi­dában a lélekgyógyíani kóroda, ennek is a hasonló Grází klini­kának felállítása körül, a lendítő orvosok mellett, Glaser igaz­ságügyi és Stremayr tanügyi miniszterek szeresztek bokros érdemeket, melyekért minden emberbarát háláját érdemlik. A kiállítás azon betegek számára, kik mint a boldogtalan Lenau, mielőtt a halál kínjaiktól megszabadítaná — oly tompacl­müekké válnak, hogy akaratot és intelligenciát vesztve, nem tud­ják mit mivelnek —az igazgatóság legnagyobb dicséretére válnak. Itt élénk illustratioban magunk előtt látjuk a lébolydai gyógy­tan mai állapotát és látjuk, hogy ma mindenütt (?) azon eszme uralg: miszerint elmebeteggel úgy bánassék minta gyermekkel, kit oktatással és tanácscsal kell segítenünk, k it élesen és gonddal szem előtt kell tartanunk, és a kinek kihágásait legfüll ebb csinyiiak szabad tekintenünk. Mind a mellett ugy lát­szik hogy ép ugy a mint a társadalmat az őrültektől ótaimazák ezeket önmaguktól is; látszik a törekvés, mint idéztetik vissza kellő foglalatosság által az életöröm, mint száműzetnek szóra­kozás által a rögeszmék; a hajdani gyűlölet szeretetté vált, és mivel ez utóbbi lálnoki erővel bír, a legújabb időben, az elmebetegségek lényegéről és azok gyógykezelési módjáról több üdvöset találtak fel, mint az előtt évszázadokon keresztül. A gyöngéd anya nem viselhetné, nagyobb érzékenységgel gondját gyermekének mint ez intézbelí orvosok betegjeiknek; — a nyu­gottabbakkal egész szabad társalgásban élnek, cs nem csak megengedik nekik a beszélgetést, hanem meg is halgalják a gyakran igen hosszas fejtegetésüket, és azokra vagy helyeslő­leg vagy néha egy gyenge dc sohasem sértő, ellenvetést, kocz­káztatva i'eieltiak is. A betegek taneszközei a legjobb eredmény­űvel minden nép-vagy polgári iskolában is használtathatnának a munkák melyekkel megbízatunk szellemi képességükhöz mer-ék és többnyire olyanok, hogy a siker esetében, a készjtg'lv önérzetét felélesztik vagy megszilárdítják. A tudomány emberei törekvéseinek célja a betegség lé­nyegét puhatolni ki, és így segíteni a bajon. A lélek gyógy­tanni klinikának kiállított tárgyai közölt egy gépezetet találunk, mely képes az emberi agyvelőt minden szövéseivel átlátszóvá tenni, ugy hogy minden részecske, a tömegből elkülönítve, a 'szakértő orvosnak, a legbehatóbb vizsgálatot engedi, — egy má­sik, igen cszmedusan szerkeszlctlgépezett segítségével a kép­zelő tehetség időtartamának lefolyását határozhatni meg;— ta­lálunk itt mindennemű állati és emberi agypriipauralumokat me­lyekből megtudjuk : miszerint az állatok közi a Delphin, és medve bírnak legszebb agyvelővel, és hogy Francesconi es Hackler gyilkosok agyképzése oly rendesek és tökéletesek, miszerint ezek után ítélve ép ugy válhalolt volna belőlük egy Gölhe vagy llumbold. Ha különösen gazdag niükiállitást vesszük szemügyre el­lent kell mondanunk a bölcsész ama szavainak: az elme va­lóságos egészsége a vissza emlékezel* tökéleteségén alapszik — mert itt csaknem az ellenkezőről győződünk meg, csak is az átvett eszme anyagból uj sajátnemü képezmények tcrenithctcse; bizonyítja a tökéletes szellemi épségét, igy pld. a még mindig itt tartózkodó Zürich-tanitvány Krotky'nak cartonja: „Christus a Calvarián" a maga nemében a jobbak közé tartozik, csak a hol teremteni akart látszik a zavart a béna elme; mig ellcuben két Ferukorn szobrászt és Bauernfeldet ábrázoló arcképei szem­betűnő Charakteristikaval készitvék.— Az erős idegzetű férfinak van itt még sok mindenfele látványosság a mit itt fel nem sorolhatok a legfontosabbat e rövid mondatban foglalhatjuk össze: Az emberiség az uj­jabb időben mindennek éa-> mindenek dacára, na­ponta egy lépéssel előbbre halad.-~ kók, a megyének többi járásához képest, kevesebb számban jött ugyan össze; de az 1873-ik évben Devecserben megtartott díja­zásokhoz képest — az összejött létszám épségét és tápláltsá-­gát ítélve, a bizottságot, most telyesen kielégítette. Sp. M. — For everl Képviselőink választási saisonja bekö­szöntött, s a mint mindari ivad, ugy ez is bővelkedik sportokkal. De mint a lóversenynél — a sportok e királyánál — négy kel­lék tartatik sportmannaink által okvetlen szükségesnek (t. i. alkalmas tér, alkalmas ló, alkalmas jokey, s végre alkalmas versenytárs, mely kellékeket azonban mi is hajlandók vagyunk szükségesekül minden sportmanni tudomány nélkül is beismerni), éppen ugy képviselő választási sportunknál okvetlen szükséges­nek négy kelléket tartunk, melyek sor szerint előszámlálva a következők: képviselők, tollak és lobogók, kortesek, s végűt választók. S csakugyan bármerre forduljon az ember, mindenütt folyton találkozhatni kokárdák, avagy a legrikítóbb színekre festett különbféle tollak vegyületével feldíszített csoportokkal. Falvaink kiválóbb épületein lobogok lengenek, mindmegannyi symbolumai a helység lakosait uralgó elvi meggyőződéseknek. Itt ott egy délceg termetű hatalmas ember kel ki a gyűlésezni Összejött falusi lakosok tömegéből, és a mint honfoglaló dicső vezérünk Árpád pajzsára állva emeltetett fel a tömegnek eskü­jét ünnepélyesen leteendő, éppen ugy ő is egynehány hazafiság­tól áthatott lelkes honpolgár által egy fenekére fordított hordó tetejére állíttatik. Emberünk büszkén néz végig a tömeg felelt, a nézők arcain a bámulat cs tisztelet mély kinyomata ül. A szónok ugy látszik öntudatában vau azon érzetnek, hogy a tö­megnek c csodálattal határos tisztelete egyéniségét méltán meg­illető adójának némi lerovása. A sokszori pszszegetés után a zajló csoport lecsendesül, s a mint a vihar által felkorbácsolt habok elsimulnak a vész megszűnte után, éppen oly nesztelenül kész hallgatni a tömeg missiouariusának azon igaz hitét fejte­gető szavait, mely egyedül képes őket az üdvösségre vezető útra terítni. A szónok arca hevül, keble tágul, ajaka már félig nyitva, készen a nagy szavakra, melyei a tömeg szivét meg­hódítandja, s melylyel a tömeg érzelmeit saját érzelmeivel ösz­szeolvasztaui igyekezend. Dörgő hangjával is lesujtni akarja a szabadság elnyomására törekvő Tyranttok .sergeit, a mint letöri a duló orkán fegyvere, a fellegek villám ostora Kriván ormán az ellenállójnohos bérc szirt agyát. A népnek annyi szenvedé­séért nem jutalmat, de érdemlett díjt kivan. Halljátok-e? beszél a szabadság illetett prófétája a kortes. Oh tudom előre, hogy a szavaiban nyilatkozó szellem a honfiúi kiolthatlan hazaszeretet Vesta tüzétől nyeri hevét és feni csapongó lángját. Miért is vá­doljátok e népet a jövő iránti apathia súlyos vádjával? Nézzé­tek és győződjetek meg arról, hogy a nép érzelme lőpor, s csak szikra kell mely lángra gyújtsa, a midőn is a szabadság szilaj hatalmával még ez izzó méhü földtekét is szétrombolja. Győ­ződjetek meg arról, hogy a nép itt agyag, s tökéletcsb formát gyúrván belölők, csak a lelkesedés Prométheusz lángját kell be­léjük lehelni, hogy megközelíthessétek az Istenség dicső alak­jait. De-.mi cz? mintha e félisten kezében megvillant láttam volna valamit, ez kard leend, melylyel megmutatni szándékozik, hogy nem csak silány szavak, dc fegyverrel kezében is kész küzdeni a törvény ellenes jogtalan telteket elkövetők ellen. De még sem az, csalatkozám! Ez lehetetlen! De mégis! His'4 ez literes üveg! De mégis mi céljai lehetnek vele? figyeljünk tán beszédéből megtudjuk. Es csakugyan ha szónoklatában nem is elég hosszan, de eléggé érthetően kifejté e rendbeli céljait a következő körmönfont ékes dictiójában. Testvérek (éljenzés) Éljen a követ (általános éljenzés) Mert hát megbecsül bennülik (hosszas éljenzés). A szegény ember egy kis napszámot is kap meg azért egy kis italt is tőle (lelkes éljenzés). Azért igyunk hát egyet (szűnni nem akaró éljenzés). — Most hozzáfognak a hazafias iváshoz. — A beszéd végeztével lehet hallani a szónoklatot illető bírálatokat. — Komám ugy-e jól beszélt? Jól okoskodott! ilyen ember kell nekünk: Igazatok van, ennél kézzel foghatóbb okokkal nem lehet capacitálni. — Abráudim fellegéből cseppenteni alá Uta, de ugy kell, reális világban miért idealizálsz. Polgárok! igy mennek végbe az ország legnagyobb részein követválaszlási mozgalmaink. Hiába hozta meg az or­szággyűlés választási törvényeinket, hiába azt a törvényt, mely­nek életbeléptébe'/; oly sok és szép reményeket csatolánk. Hogy is ne? E törvényt a megvesztegethetetlenség védbástyájául üd­vözlénk, ismétlem a megvesztegethetctlenségnek, mely a meny­nyiben a legpiszkosabb eszköze a képviselőségre aspiráló, de különben érdemetion, s közbizalomra nem méltatott egyének am­bitjonalis céljainak , éppen annyiban káros hazánk feuállását illetőleg is, mert megöli honpolgárainkban a hazaszeretet érde­kéből eredő függetlenség kivivására szükséges szabadakaratot. . . Az önzésnek e teljesen kifejlett korszakában eszközt nyújtani illeg nagyobb önzés teremtésére nem vélek, de halálos bün. Oh bár tudna arra is felügyelni a kormány, hogy ha a törvények meghozva vannak, ne csak írásban legyenek meg, de azok fo­ganatositassanak is. Ha ennyire szabad kezet engedünk népünk megvesztegetőinck, nagy kár választásokkal tölteni az időt, ki kell mondani egyszerűen „a többet fizető leend a követ" — For ewer. H. J, — A somlyó—vásárhelyi választó kerületben lezaj­lott választási mozgalmak eredményét e lapban közzétenni Ígér­vén, részint ebbeli Ígéretem teljcsittéséuek kötelezetsége, részint e lap mult számában „Választási mozgalom" cini alatt megjelent tudósittásom némely részbeni helyreigazítása ösztönöz arra, hogy soraimmal ujjolag a nyilvánosság terére lépjek. Én ugyanis a múltkori tudósittásomban Békássy Károly ur egyedül álló jelölt­ségének, s Botka Imre ur visszaléptének hírét közöltem. Hogy e közlésem nem költött hír, de reális alapon nyugvó igazság volt, azt löbbekuek az enyimévcl öszhangzó tudósiltása, s a „Pesti Napló" egy előző számában megjelent táviratnak közle­ményemmcli ugyaiiazonossága is bizonyíthatja. Igen is! Botka ur visszalépését tudató hircin sem ál, sem koholt nem volt; de a sietség szülte habozás, mely ugy az ellenzéki párt tetteit, mint a párt állal fölléptetett jelölt urnák jelöltsége alatti „ibis — re­dibis" gondolatait jellemzi, oka egyedül annak, hogy visszalé­pése nem állandó, hanem csak ideiglenes volt. — Azonban e rövid kitérésért, mint multszámban közlőtt alapos hírem helyrc­igazittásának okadalolásáért a mélyen tisztelt olvasó közönség elnézés it kérem. Én csak a. választási mozgalmak eredményét szándékoztam e lap hasábbjain közzétenni, és soraimmal hosszura nyúlni nem akartam; de minden ebbeli akaratom mellett nem odázhattam el a választási mozgalmak végleges lefolyásával szorosan összefüggő egynehány esemény leírásának megkísér-

Next

/
Thumbnails
Contents