Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-08-04

hilló marhára hárítja; a mennyiben a mérges harmatok rótánfcáit járnak, a kinthálló marha hamarább kaphatja mint a kijáró. A tagosztály, a birtok rendezésére nagy előnnyel jár, előnyös ,nég a marha egészségi állapotára is. A tagosztály az állat-járványok fejlődését és terjedését nagy mértékben akadályozza. Nem puszta szó, hanem annak idején felvett jegyzőkönyvekkel bebizonyítható tény, hogy tagosztály előtt a pápai határban kora tavasztól kezdve k ü n hált rideg tinó falkában mindég először ütött ki a száj és körömfájás. A betegek, miután szájsebek miatt enni, a körömfájás miatt pedig járni nem tudtak, hazavezetettek, itthon, dacára a tilalomnak, többi marhák közé egy istállóba köttettek, a kór minden marhára átragadt. Természetes, hogy az ily visszaélte* a legnagyobb titokban tartatott. Mire a járvány a hatóság tudomására jött, a kün hált beteg tinó által fertőztetett tehén, a tehén csordát, — az ökör, az ökörcsordában tovább terjesztette a betegséget. Első napon, midőn a betegség kiüt, a beteg keveset, de mégis eszik. — folytonos nyálzás által fertőztet, befertőzi egy nap a falkának nagy részét— csak a betegségnek tökéletes kifejlődése után tartatott a beteg tehén istállóban. Igy fertőztettek be az igás és kereskedők marhái. Mióta határunk tagosittatott, csak a j ár m os és kereskedésre tartott ökrök hálnak kün, ez idő szerint ezek a betegség fejlesztői és terjesztői. Igy most nálunk,— igaz hogy szorványossan — nem is lehet járványnak nevezni — két eset adta elő magát. Az egyik T. J. nevü ökör-kereskedőnél, kinél az egyik ökör száj- és körömfáfájásban szenvedett, mely természetesen csak titokban tartatott, hogy a hatóság meg ne tudja. A másik Gy. M. nevü birtokosnál, kinek ökrei — a többi birtokos, s ökör-kercskedd által fentartott külön közlegelőn — rendesen kfmháltak; csak midőn — véletlenül, bükköny hordás végett ökreit haza hajtotta — észre vette, hogy az egyik ökre rosszul eszik, igen nyálzik, azonnal mind a négy ökrét, otthon fogta, s a többi marhák közé többé nem eresztette. Gy. N. birtokos és T. J. szinte birtokos és kereskedőnek vannak tehenei is, melyeknek ez ideig nincs baja, nem is volt. Az összes kijáró tehén-csordánál tartott hivatalos vizsgálatnál — kiderült, hogy a hálásra haza járó tehenek közül ez évben még nem volt beteg, jelenleg sincs. A még kün háló néhány drb. jármos ökör szinte egészséges. Ebből Varga János gazda, lénynyel bebizonyodott esetek által — meggyőződhetik, hogy nem a tehenek korai kihajlása idézi elő a száj- és körömfájást, hanem a kün halló csordák. Gy. M. házánál a kint halló ökör csordából megbetegedett marha, ugyan azon istállóban, a mellette állott többi ökröt és egy db. — véletlenül éjjel elszabadult, és az ökrök közé kevert—választó borjut is befertőzte. Künhálló növendék marha falka a tagosítás óta nincs. Ugyan ily eset fordult elő mult hetekben Ad. Tevelen, hol Gy. D. birtokosnak két ökre — melyeket mult hó 33-án sz. fehérvári országos vásárban vett — egyenként száj- és körömfájásba esett. Ezekből ragadt át, együtt hajtás közben B. K. nevü szinte Ad. Teveli birtokos ökrére a baj — holott az egész községben, a tehenek között, és a többi szarvasmarháknál semmi baj sincs. Itt is a birtok tagosittatott. Közös legelő, — kün halló marnának — megszűnt lenni. — Óvintézkedésül a törvény — a betegek bejelentését a hatósághoz a 32592/1859 szám alatti járvány rendelet 8. §. értelmében minden birtokosnak kötcleségévé teszi. Ugyan ezen rendelet 7. §. értelmében „Idegen helyről ujdon vett marhát, nem szabad a tulajdonosnak mindjárt előbbi barmai közé ereszteni, még sokkal kevésbé közlegelőre hajtani, hanem valamely külön színbe vagy istállóba kösse, ott tiz napig tartsa szemmel, hol egészségéről szorgosan meggyőzödhetik. — Csak ezen határidő lejárásával cs a gyanútlan állapot bebizonyulta után szabad azt a többi marhák közé ereszteni." Természetes, hogy a birtokosok — igen kevés kivétellel — könnyebségük kedvéért ezen rendeletet nem tartják be. Hogy a pápai hatóság járvány idején, ha az akár szórványosan, akár terjedelmesebben fellépett, a kellő intézkedéseket megtette, és sikerrel végrehajtotta arról Varga J. gazda meggyőződhetik. Jelenleg ő követett el mulasztást, midőn tudva—Gy. M.-el egy utczában szomszédságban lakik, birtokos és szinte ökör-kereskedő — a kór kiütését a hatóság tudomására nem hozta, inkább hírlapba irattá, honnét alulírottnak tudtára jött, mely azonnal intézkedett. Ugy jutott ezen tapasztalatra, mit a t. közönségnek nem annyira maga igazolására, mint a közönség figyelmeztetése végeit szükségesnek látott közzé tenni. Sp. M. — Gazdasági tudósítás. Az aratás tökéletesen befejezve a takaiitásnak is vége felé járunk a mit ugyan a sok esőzés nem rég félbe szakított, s így a gazda közönségre tetemes károk hárultak, noha viszont a hűvös időjárásnak megvolt azon jóoldala bogy a kévékben lévő gabnanemüek kicsirásodása meglőn akadályozva s igy egy nagyobb és érzékenyebb veszteségnek eleje vétetett. A csépléssel is meglehetősen előre haladtunk s elismerést érdemel gazdáink azon takarékos eljárása a mit a cséplőgépeknek e téreni nagymérvű igénybevétele által tanúsítanak. Szerinteni a kíssebb gazda közönség egyesülhetne oly célból hogy közösen vennének gépeket, melyek rövid idő alatt dusásan vissza fizetnék azok költségeit. — A mi a cséplések eredményét illeti felemlítem hogy az átlag véve kedvező a mennyiben a Buza és Rozs keresztenkint 1 pozsonyi mérőt az Árpa pedig 1'/, mérőt fizetett; természetes hogy az üszögös gabna neműek aránylag szegényebb eredményt tüutetnek elő. A gabna neműek minőségét illetőleg legyen szabad felemlítenem azt hogy a szemek kifejlődve tökéletesen megérve és teljes súlyai bírnak a. mi viszont az elérhető árakra kedvező befolyással van. — A még kint levő egyébb gazdasági vetemények közül a tengeri mindenek előtt kiemelendő mivel fejlődése normális tehát mind minőség mind pedig mennyiségre nézve kielégítő leend noha a gyakori nagy szélvész benne némi károkat okozott. Ellenben nagy csapás környékünkre a krumplinak rothadása a sok esőzés miatti tökéletes tönkre menése, mivel a jóizü már széles körben kedvelt pápai krumpli nem csak kiválló kiviteli cikk gyanánt hanem mint a szegényebb néposztályok pótolhatlan eledelét képező élelmi cikk is nagy jelentőségű s igy az e téreni veszteség lehető legérzékenyebb csapás reánk nézve. Az ezen cikkbeni veszteségünket viszont — ha bár csak némileg ís — pótolni fogja a nagy bőségben termett káposzta, melyből ez évben annyink leend, hogy nem csak saját szükségletünket fogja olcsón fedezni hanem még ezen cikkből sokat exportálhatunk is. Varga János gazda. Lotto- és sorsjegy. Prága július 31-én: 41. 30. 29. 3. 88. 17. 10. 56. 67. 74. Bécsi august. 3-án Felelösszerkesztö : Szikszay István. Kó'zó'jiscg kóréból *). Schlezinger Franciska! Fájó szívvel teljesítettük a legutolsó s legnehezebb kötelességet, kikísértük a kedves barátnét oda, a honnét fájdalom nem tér vissza többé. Irtózunk még azon iszonyú gondolattól, hogy elvesztettük, hogy kint a halottak közt fekszik;—sír a szülő, s hiában keres vigaszt, mely fájdalmát enyhítse, siratja a sok testvér kedvenczét, barát s barátné hü társát. — Páratlan szerénységét, örök vidor kedélyét soha sem feledjük el. Nemes szivét megtanulta ismerni a szegény, mert jó akarat, s kiváló nagy lelküség megjelölte minden tetteit. Kell-e másra kell-e egyébre hivatkoznunk, mint azon kényekre melyek koporsója fölött százak meg százak szemeiben csillogtak? Kell-e másra hivatkoznunk, mint azon száz résztvevőre, kik a koprsót követve egész a temetőbe, sirva szórtak hantot, a hűlt tetemeket elfedő sírgödörbe. A megrendítő veszteségben legyen az a gyászoló szülőknek vigasszá, hogy kedves leányuk erénye keresztül tőr, a sir ködéin, s számára eget kér! A kedves halott felejthetlen, szendergő porai fölött legyen könnyű a föld. Többek nevében." Goldschmied Ignác. Tekintetes szerkesztő úr! A „Pápai Lapok" 24. számában Varga Ferencz pápai lakos által személyemre vonatkozólag közzejtctt megrovást mindenekelőtt visszautasítom, s a valóságtól eltérő rafogásnak nyilvánítom anélkül azonban, hogy a közlőitekben megütközném, mert Varga Ferencz uram önhitt durva fellépésével a mult július 13-iki tüskevári vásár alkalmával egy adattal többet szolgáltatott azon alapigazsághoz, hogy az egyén külső megjelenéséből és modorából biztosan lehet következtetni annak lelkülete és jellemére; s igy meg nem ütközhetem, hogy Varga Ferencz uram valótlan dolgokat közzétenni nem átallott, mert a mint a segédemmel durván feleselő Varga Ferencz éktelen lármájával figyelmemet magára vonta, én Varga Ferencz „állampolgárból" egy a kellőnél nagyobb adaggal bepapramorgózott hajcsárnál egyebet a részére legelőnyösebb bírálat után sem nézhettem ki. A tényálladék röviden az, hogy Varga Ferencz 2 darab marhalevele hátiralolásért egy egy

7 marhalevél után járó 10, tehát 20 kr. lefizetése után hihetőleg az élvezett italok befolyásánál fogva „állampolgárhoz" nem illő oly durva fellépést engedett meg magának, hogy kénytelen valék erélyesen, de egyáltalán nem gorombán rendre és távozásra utasítani, nri eredményre nem *) E rovat alatt közlőitekért ocru vállal felelősségei a szerk. vezetvén, nehogy Varga Ferencz uramnak alkotmányos, országrőli olyatén fogalma, hogy abban az adózó „állampolgárnak" az önkormányzat közegei felett gräßsalni és azokat sértegetni van joga megerősödjék, megyei foglárokhoz fordultam s kértem őket a garázda „állampolgár" eltávolítására, s nem bekisérésére mint Varga Ferencz reámfogni méltóztatik; a foglár őrmester kérésemre Varga által megnem érdemelt szelídséggel fel is szólította őt a távozásra mit Varga nagy nehezen, de hozzá illő káromkodások között végre megtett. Varga Ferencz tehát elhallgatva, hogy eljárásomat provocálta, közleményének publieumot akart fogni, a ki elhidje, hogy ő oknélkül részesült azon reánézve bizony megtiszteltető elbánásban, hogy a megyei őrmester szólította fel távozásra. — Varga Ferencz állampolgár tehát zokon veszi, hogy a tüskevári jegyzőben olyan önkormányzati közegre akadt a ki a tudálékos állampolgárt alkotmányos fogalmaiban megzavarta, s nem hagyta meg azon örömét, hogy szemtelen durvaságainak eltűrésével markába nevethetet volna. A közlemény azon részét, hogy

r a tüskevári vásárok alkalmával a visszaélések napirenden lenni szoktak, a legnagyobb indígnatióval visszautasítom. Végül közlő soraival hasztalan adja tudtomra, hogy „ismeri az utat és módot, melyet követve durvaságaimnak egyszermindenkorra véget vet" mert arra nem lesz eset sem vásárban, sem azon kívül, hogy Varga Ferencz és társaival társalgásba bocsátkozzam ! Ennyit a közleményre. Ami a hátiratolásokért járó s vásárok alkalmával szedetni szokott 10 kr. dijat illeti, miután ezen díj mennyiséget sem törvény, sem ministeri, sem megyehatósági rendelet nem szabályozza : Veszprémmegye területén minden országos vásárban Pápa városát sem véve ki minden marhalevélnek a Bzámu füldm. ipar és kereskedelmi ministeri rendelet értelmébeni hátiratolásért 10 kr. szokott szedetni, hogy e szokástól miért legyen egyedül a tüskevári vásárban eltérés arra Varga Ferencz tudalékja feleljen meg, én legfeljebb azon óhajomnak adok kifejezést, hogy bár Varga Ferencz és társai kieszközölnék, hogy mint jegyző ne lennék köteles a vásárokon megjelenni, mert jó és rosz időben sátor alatt s annyi nyers Varga Ferenczczel szemben örömest átengedném bármely „állampolgárnak" e vásári munkából eredő 10 kros dicsőséget, melyre egyátalán nem érzek magamban hivatást. Ezek után helyreigazításomat egész terjedelmében kérve közzétenni, tisztelettel maradtam tekintetes szerkesztő urnák. Tüskeváron 1878. július 31-én alázatos szolgája Kiss József körjegyző. Beküldetett. A jól kiválasztott ételek és italok az ember egészségére nézve s főképen ott a hol minden vigyázatlanság e tekintetben zavart eredményez az emésztési szerveknél, melyek elhanyagolása aztán hosszadalmas gyomorbajokat von maga után, oly nagy fontosságú, melyet nem lehet eléggé figyelembe ajánlani. Minthogy e tekintetben a vigyázatlanság oly gyakori, tehát nagyon időszerűnek találjuk közönségünk figyelmét a Dr. Miller-féle. „Präservativ Balzsam"-ra felhívni, mely 1868. Bécsben hatóságilag vegybontatott és megvizsgáltatott. É szer különössen görcsök ellen, valamint gyomor és bélgyulladásoknál, legyenek azok acut vagy chronikus bajok, hányás és hasmenés, szélkórság (Blähsucht) és a. t. ellen kitűnő sikerrel használható és a gyomor tevékenységét nagyszerűen szabályozza. Egy nagy üveg, cimdugassasz, pecsét és használati utasítással ellátva, ára: 1 frt 50 kr., egy kis üvegé 80 kr.— Pápán egyedül kapható: Lövry Mór ur füszerkereskedésében, Budapesten: Édeskuty L. ur üzletében, Bécsben pedig Nusstein F. gyógyszerészurnái. Köszönet nyilvánítás. Nőm már három év óta mellbajban szenvedett s több orvosok által is gyógyíttatott, azonban betegsége nem hogy-javult volna, de mindinkább fenyegető helyzetet öltött, mig végül oly kétségbe ejtő volt, hogy

r a reménynek egy parányi csiráját sem kötötte senki életéhez. Ily szorongó helyzetben a ^községünkben állomásozó Iladiczky huszárezred 3 századának főorvosához folyamodtam, kinek ügybuzgalommal párosult ügyessége folytán nőm minden veszélyen kivül vau. Fogadja mélyen tisztelt Drexler Rudolf orvos ur köszönetem nyilvánittása mellett azon óhajom kifejezését, hogy a szenvedő emberiségnek még soká hasznára lehessen. Az irgalmas rend gyógytárának kezelői is fogadják elismerésem melleit köszönetem az orvosi vények gyors, pontos és rendes kiszolgáltatásáért. Dáka 1878. jul. 23. Bosnyák István.