Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-06-30

A ssasex-lcosiztő ófe> Iciaclólii vat a l W aj cl i t « K. á r* oly kiiíiyvkereskedéséiien van, ahova az előfizetési és hirdetési dijak is intézendők. Ké/.iratok nem udatnsik vissza. 30 VAS. K 3. Pál emléke)^ 1 Hétfő. Tivadar »Simon ap.f— 2 Kedd Sarlós Bold. Assz.).* V. 2. LuciajK 29 •) Tibolt >g 30 Roschodes ") Oltó \~ 1 TuamusR. )~ Pdpa, JUH. 30 Mindegy. Veszprém városában a közel mullban bárkivel találkozóit HZ ember mindenki csak ezzel állt elö: , üo-v szép n viola ha dufla"; borban, vízben, örömben, búban mindenütt kedves refrain volt. A ...dufla"

1

' szó „,f"

í belüje meglehetős adag nyegleséget árul el; de a ..viola" coloraturája bizonyos nonchalnnce-szá változtatja s ezm nonchalance-ot a dupla viola annyira felélénkíti, miszerint lépten nyomon azt bizonyítgatja egész Veszprém, hogy ő még épen nem mondott le az élet örömeiről; söt midőn simpla- viola helyeit dupla violát kivan, nyílton azt árulja el, hogy ö progressiv megy, lépést tart a természetiéi; ugrani nem ugrik, de megyén szépen előre. Szép tőle nagyon! íja a városoknak Paris világ város mintájára devise-ket kellene felvenniük s ha Paris a „Fluctuat nec mergilur* ..Hányódik vetődik — t. i: hajója — de nem merül cl" devisel vette fel s ha Veszprém városának: Ugy szép a viola ha duí'la" devise-t kellene kapnia: ugy Pápa városa devise-ét ezen egyetlen egy szó képviselhetni: mindegy. A devise-eknek meg van az a jó oldaluk, hogy magoktól jönnek nem kell rajluk gondolkodni. Városunk 1873 óla annyi lámadó probáltatáson ment keresztül egész a tegnapig, miszerint épen nem csoda, ha már publicumunk egykedvű, a jóra roszra és még egykedvüebhen fogadja el az amúgy is szájról szájra járó röviden végző ,,mindegy"-et devise-ül. Városunkban ma már nincs többé .,adjon Isten" vagy „fogadj Isleirv — ma igy köszöntjük egymást: mi i i ndegy! — A kenyértől az élet magasabb öröméig való roppant téri, a rövid „mindegy"* tölti be nálunk s megcsonlozódva néz egyik végletről a másikra mintha mindig azt mormogná: mi i i ndegy! Borzasztó, rémiszlő fekete szó ez a „mindegye. IIa városunkon valahogy e szó rajt ragadna: ugy még Dante is ki kelne sírjából, hogy pokla kapujának feliratát: „Lusciate con ogni speranza voi quivi intrale.— Hagyjatok fel minden reménynyel ti kik ide jöllök"' a „mindegy"-gyei váltsa fel. „Mindegy, ez egy szó, az egységet, az örök és vállozhatlan egyseget képviseli: Danle felirata korhadt vegyülék s esupa jószívűség e kegyetlen örökké élő maró mindegyéhez képest. Midőn Dante a poklát megírta, mindenki meg volt győződve, hogy ez embernek ördögnek kell lennie s egyenest a pokolból kellett jönnie, mert különben ily minutiosusan s hiven nem lelt volna képes a poklát megírni: mi megmar ott vagyunk, hogy ha e „mindegyénél még tovább is időzünk; ugy magunk hisszük el magunkról, hogy valóságosan a pokolban vagyunk. Félre tehát desperatio; félre te megcsontosodott közöny; félre te gyilkos „mindegye; konyhameszelés lesz, el veled tűzhelyünktől! Igen, konyha meszelés lesz, éléskamra takarítás s udvarseprés! Nincs többé ..mindegy", hanem „előre"! A capite felet piscis, — a hal fején kezd büdösödni. Régi közmondás az, de mégis igaz marad. — Ma — háztartásunk s önkormányzatunk van s ez van élén Pápa városának. Alig pár nap s ilt van a konyha meszelés, — a tiszlujjitás ! Ha megnézzük, hogy a 72-diki meszelés meddig tartott s minő, magunk is elszomorodunk, hogy annyi jó akaratnak csak a vegetatio a, - tengődés a sikere. — Van jogügyi osztályunk, mely csak az állampénztár cassájára exequál, de saját keserves szabályrendeleteinket a molyoknak adja s hízeleg magának, hogy meghozta, a végrehajtás már sok gond volna; van építési üíry osztályunk, de csak a tehetetlenek ellen, s az egéségesek Tüdejének végtelen örömére; van egészségügyi osztályunk a Kelcz-féle cinca és az irhás, és büdös közök nagyobb virágzására; van gazdasági ügyosztályunk, mely 6 éven keresztül 20 — 25 db. fát ültetett a piac körül és por behozatalra évenkint kiadott körül belől 5000 frtot; van tanügyünk is, de osztálya nincs neki és senki sem törődik az iskolák felügyeleiével; van rendőrségünk is, csak hogy az az anyagi igazság szolgáltatást sokkal kényelmesebbnek tartja, mint a rendőrieket s a rendőrségei is arra használja s mig ehhez tehetetlen, addig amahoz nem ért; — adó és illetékügyi osztályunk is van, az az egy osztály felfelé nagyon kitűnő, mert a felszólalás is hasztalan volna ellene, de lefelé annál rendezetlenebb és gondoiomformára megy, mindenkor azonban az egyesek contójára s exequal derűre borura, egyik ágyról a másikra épen abban az időpontban, midőn alig van megehető kenyér kereset: szóval a 72-diki meszelés életében csak heteket lehet számítani, ezeket is csak addig, mig a tisztújítás mámora a szükséglet terhes munkájává vált: a munkában már egészben nincs köszönet, az egyes pedig hiába törekedett! Vegyes tartalmú hetilap. Heti naptár 3 Szerda Kornél, Soma (kath.), Heliodor (p

rot.j/a {\zr.~) Ma holnap ilt lesz a tisztújítás, ettől függ városunk sorsa ujabb hat évre. Nem hiszszük, hogy"akadna bár ki is, ki a régi lespedést, tengödést, hátrányokat háztartásunk körül tovább folyni kívánná; nem hisszük, hogy a multak nyomorult tapasztalatai figyelmessé ne lennék az intézőket és résre ne állítaná azon legjobbakat kik felludják fogni, hogy az egyesek jólétével a város is emelkedik s a város emelkedésével az egyesek is virágzásnak indulnak s a város bukásával egyesek is buknak. Az egyesek és a város közt mindig egyenes viszony van. Együtt élünk, együtt halunk. A „mindegye helyeit ujabb jel szót ajánlunk: résre, meszelésre! Szegénybeteg ügyünk rendezéséhez. Két hónap óla pusztít a kanyaró és hökhurut (Keuchhusten) városunk gyermekei közölt és csak ezen kettős járványnak tulajdoniiható, hogy városunk lakossága falális közönyösségében egy kissé meg lett zavarva. Beszélünk az ország reményeinek nagy halandóságairól, és hogy kellene ezen bajon segíteni. Ezen járványok hetek múlva el fognak múlni, és mi bizonyosan azonnal visszaesünk szokott apathiánkba; pedig járvány nélkül is borzasztó nagy a gyermekek halandósága Pápán, mint azt ezelőtt 3 évvel e lapok hasábjain kérlelhetlen számokkal kimutattuk. Két rendbeli cikk jelent meg a „Pápai Lapok" utolsó számában ez ügyben. Az első cikk Írójában látjuk a nemes hazafiúi keblet és valóságos humanistikus szivet, mely minden lehető módon iparkodik a meglevő bajon segíteni; psyhologiai fejtegetései igen helyesek és igazak valamint éles logikai következtetéssel adja elő hol és kinek áll halalmában a népet jobb útra terelni. A második cikk orvosi kézből eredt; az orvos constatálja a járvány létezését, hivatkozik a közegészségi törvényre. mely szerint a gyermekek egészségi állapota halósági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi és néhány óvintézkedés felszámítása után egy járvány orvos kinevezését sürgeti. Csakhogy ez által a bajon még koránt sincs segilve. Hogy az orvost ingyen megkapják, azt szegényeink jól tudják, de hogy még sem fordulnak ehhez segélyért annak az indolentián és szivtelenségen kivül sokszor még az az oka, hogy nem tudják a szjilék, hogy az orvos' által irt orvosság árát miből íizetilj; ki Pedig a betegnek az orvosságon kivül még szüksége van kellő étel és italra, tisztaságra és gondos ápolásra Mily sokszor történik meg, hogy egy napszámos gyermeke beteg; az apa és anya kényleien kenyér keresés végeit egész napon át a háztól távol lenni; mit ér most már ily családnak ha van orvosa? lehet ez bár mily szorgalmas, fáradozása bizony haszontalan lesz ha nem eszközli ki az emiitett szükséglelek megvevését. Pedig ez nem áll az orvos hatalmában. Városi hatóságunk sem törvényes sem emberséges szempontból nem indult ki akkor, midőn azt vélte, hogy eleget tett kötelezettségének avval, hogy egy városi orvost választott kit nyomorúságosan — 200 forinttal — díjaz. Kell, hogy a város nem csak szegényorvosról gondoskodjék, hanem még arról is, hogy az orvosa által rendelt gyógyszerek a szegények számára ingyér — az az a város költségén szolgáltassanak ki. Ez ugyan pénzbe kerül, de ki merné ezen igazságos követelést megtagadni? van-e a városnak oly képviselője a ki nem látná be, hogy ezen 5 vagy 600 forint ujabb teher által igen számos élet menthető meg a haza javára? Minél sűrűbb a népesség, minél több a munkaerő, annál jobban van biztosítva egy nemzet függetlensége, szabadsága és jövője, annál többet produkál, mi által anyagi jóléte, gazdagsága gyarapodik. A sűrű népességű Angol és Franciaország, Belgium és Hollandia igen gazdagok; a ritka népességű Orosz és Törökország szegények, pedig ez utóbbiak természettől fogva sokkal termékenyebb országok mint amazok. Ismételjük, a város tartozik gondoskodni arról, hogy a szegények nem csak orvost, de gyógyszert is kapjanak ingyért. Ezzel megfelelt kötelességének. De a szegény mint emiitettük még nincs segítve avval ha van ingyen orvosa és gyógyszere; kell neki még ezen kivül a neki illő élelmezés gondozás és ápolás. Ha volna kórházunk, akkor volna a bajon segítve, mert ott a beteg mindenben részesül mi minél gyorsabb meggyógyulásához szükséges. De miután kórházunk nincs, kell hogy a társadalom pótolja azt mire a városi hatóság már nincsen hivatva. Hát ez mikép történjék? Szerkesztő ur utolsó vezércikkében utalt a zsidókra, kik csakugyan ezen feladatot már régtől fogva meglehetős jól oldották meg. A jót el kell sajátítani bárhonnan ered is és igy nem lesz szégyenünkre ha e tekintetben tanulunk a zsidóktól. Már elsajátítottuk azoktól a nőegyletét, mindnyájan tudjuk Előfizetési dijait: Egy évre 6 fr. — Félédre . 5 fr. — Negyedévre 1 fr. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetésele 6 hasábos petitsorban 5 kr, UL3

7

"Ílttél*Tt>en soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. 4 Csüt. Ulrik püspök j Oseaa 5 Péntek Vilm. Apái, Domichjj Vilma (> SzombatJzaiás próféta Ezaiás mily üdvös és jótékony ennek működése. Ezért legyen szabad röviden előadnom azt, hogy a szegény beteg ügy a zsidóknál miképen van rendezve. Kétezer ÓYÍ üldöztetés és nyomor megtanította őket saját magukon segíteni. Első sorban megemlítendő a Chewra Kadisha (temetkezési egylet.) Ily egylet minden zsidóközségben van kivétel nélkül; tulajdonképeni működése olt kezdődik hol valamely beteg haldoklik. Ez időtől fogva az egylet veszi át a teendőket. Ö teriti ki a halottat, ö határozza meg a családdal egyetértve a temetés napját és óráját, ö készielti el a koporsót, mely gazdag és szegény számára tökéletesen egyforma, ö mosdatja a haloltat és ö lemeli el minden pap és községi elöljáróság beíeavatkozása nélkül. De nem csak a halottakról gondoskodik ez egylel hanem a szegény betegekről is. Van ez egyletnek saját kórháza, a melyben oly betegek, kik otthon nem részesülhetnek kellő ápolásban, felvétetnek és ingyen gyógyítatnak. De még sokkal üdvösebb ezen egylet működése annyiban, hogy a szegények számára ö fizeti az orvosságokat. Mig a helybeli zsidók közölt a szakadás be nem állolt az az 1875ig, havonként 60—70 forintot fizetett gyógyszerekért. A 1875 óla ezen egylet jövedelme igen megfogyott, azóta nem lehet oly bőkezű a gyógyszerek ingyeni kiosztásában, de dacára a szigorúbb megítélésnek és megtakarításnak havi számlája most is 30 forintra megy. Ha valamely szegény egyleti tag veszélyes beteg, a Chewra Kadischa ápolót rendel melléje az egylet költségén. Megjegyzendő még az, hogy a szegény elnevezés a legliberalisabb és legbővebb értelemben vételik, mi által igaz sokszor visszaélnek az egylet jótékonyságával, de mindig elv volt az, hogy inkább csalják meg egyszer másszor az egyletet, mintsem szigorú megítélés folytán egy csakugyan szegény méltánytalanul bűnhődjék. Második helyen áll a „Gamlé Dalim" az szegényeket segélyző egylet. Mindenki ki havonként tiz krajcárt fizet az egylet pénztárába megbetegedése esetén hetenként kap 2 forintot. A szegények csaknem valamenyien tagjai ez egyletnek, és bár nagy részük a havi befizetéssel hátralékban van, azért a segélyt betegségük eselén mégis megkapják. Természetes, hogy az egylet vagyonosabb tagjai, a segélyezést el nem fogadják. Még csak egy ide tartozó egyletet kell megemlítenünk, hogy tökéletes képét adjuk annak mi történik egyleti segélylyel a beteg zsidók érdekében; ezen egylet a „Bikur CholinT" a botegeket látogató egylet. Befizetési díj havonkint tiz krajcár. Megbetegedés esetén az egyleti tag kap hetenként két forintot a ki nem egyleti tag, egy forintot. A mellett az elnökség vagy választmány két tagja a betegséket időnként meglátogatja. A két utolsó egylet csak a beteg férfiakat segélyezi. A beteg szegény nők segélyezésére van egy beteg segélyző nőegylet; havi díja tiz krajcár, a beteg szegény nőknek hetenként ad 2—3 forintot. Minden egylet teljesen független és maga administrálja magát, az elnöki és választmányi hivatalok tiszteletbeli állások lévén az egylet adminislratiója semmiben sem kerül. Csak egy roszul díjazott szolgája van minden egyletnek, ki a havi díjakat beszedi. A Chewra Kadischának oly nagy a tekintélye, hogy ha valaki annak rendes tagja lenni óhajt, azt drága pénzért — vagyona szerint — kell megvásárolnia. Pedig a tag a nem taghoz képest úgyszólván semmi előnyben sem részesül, ha csak azt nem akarnánk előnyül tekinteni, hogy a tagság^ állal megszerzi magának a jogosultságot, a halottakkal elbánni. Vannak ezen kivül más egyletek, melyek a tulajdonképeni szegényeken iparkodnak segíteni, de mi csak a szegény betegek körüli eljárást akarjuk kimutatni, ezért a többieket mellőzzük. Nem lehet ezen egyleteket példánykép felhozni, mert ezek organisatiójában és kezelésében vannak hibák; de álalában megfelelnek célúknak; mutatja azt a hosszú tapasztalat, mert a zsidók között koránt sem oly nagy a halandóság mint a keresztények között, ugy van ez Pápán, igy egész Magyarországon sőt egész Európában. Ha sikerülne ilylele egyleteket városunk keresztyén lakosai kőzött is teremteni és fentartani, akkor bizonyosan elvárhatjuk áldásos és hasznos működésüktől, hogy városunk nagy halandósága apadni fog. A. lelkészek volnánok első sorban hivatva ez egyletek kezdeményezését elősegíteni és különösen a vagyonosabbakat arra birni, hogy ez egylet tagjai lennének, mert csak önmagukat védik avval, ha a szegényeken segítenek. Valamint a zsidóknál alig van nagykorú ki több ily egyletnek, de sokszor mindnek ne volna tagja, ugy a keresztyéneknél is oda kell hatni, hogy senki se vonja ki magát a szegények ily nemű segélyezése alól