Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-10

sunk iparosai között nagyon sokan szép Fokát érték el a haladásnak, sőt többen részt is vettek a szegedi kiállításban, a honnan kitüntetést nyerve tértek vissza; hogy pedig ezen kiállításban többen közülök részt nem vettek, az főképpen azért volt, mivel a mostoha idő­szak nagy költségek tevését nem engedé meg minden­kinek másrészt pedig a vasutainkon szükséges gyakor le- és felrakás, mely alkalommal a legtöbb küldemény oly sérülési szokott szenvedni, hogy a kiállításra az iparcikk súlyosan megsértve ért volna el. A had­felszerelés számára szintén megtették iparosaink szükséges lépéseket, költségeket okoztak magoknak, szükséges cautiőt le is telték, de hogy mégis külföl­diek nyerték el ezen hasznot előlök, azért a felelősség terhe nem iparosainkat, hanem más köröket illet; kü­lönben is ezen ügy oly keserű, hogy jobb róla hallgatni A harctérről. Mindenekelőtt nem mulaszthatjuk el. tisztelt olvasóin kat figyelmeztetni, hogy a harctérről érkező tudósítások majdnem kizárólagosan, muszka szolgálatban álló tudósítók­tól erednek s ezért nem lehet eléggé óvatosnak lenni ilyen hirek olvasásánál, igy e lefolyt hét alatt az ázsiai harctér röl, a muszka kormány szolgai szerepét végző tudósítók töb bek között azt jelentették, hogy az oroszok 40U0 cserkeszt megsemmisítettek és azt is, bogy az orosz csapatok már Erzerum közelében tanyáznak, sőt egy ilyen sláv atyafi azt is kisüté, hogy Suckum Kaléh erőd visszafoglalása céljábó" egy erős orosz hadtest működését megkezdette volt, mind ezen kósza hireket egy f. hó 7-én kelt Szt. Pétervéri tehá eredeti orosz hivatalos távirat megcáfol és egyenesen alap­talannak nyilvánítja. Sok tudósító nagyon szereti a ; .fü lát­hatlan növését meglesni" s mindenféle költött hírekkel tölti el a világ lapjait; az egésznél csak az a szomorú dolog, hogy rendesen magyar lapjaink is minden további kritérium nélkül, bármely laptól át szokták a hireket venni, noha a forrás honnan meríttetik exclusiv pansláv eredetű.—A harc­téren annyiban állott fontos változás be, a mennyiben a Mon­tenegrói csata piacon is megdördült az ágyú. F. hó 2-án a törökök 3 oldalról támadták meg az „ormetszok" rablóor­szágát Montenegrót. Északfelöl Suleiman pasa, keletfelöl Méhemet Ali pasa és délfelöl Ali Sáib pasa intézte a fekete hegyi bandák ellen a támadást. Az északi oldalon f- hó 3-án Suleiman pasa Krstac mellett borzasztó véres ütközetbeu a a Montenegróiakat a hegyek közé visszaűzte és itten a du­gai szorosokban, mely annyi török vér által lön áztatva í. hó 5-én Í6mét ütközet volt, mely a Montenegróiaknak szét­veretésével és a már rég bekerített Nikhely (NiksicsJ várá­nak felmentése és élelmi szerekkel történt ellátásával vég­ződött, minek megtörténte után Suleiman pasa Montenegro területére bevonult. Nikhelytöl 3^ mértföldnyi távolságra Montenegró déli határán fekszik Szpucz nevü török erőd, a honnan ugyanis június 3-án Ali Sailb pasa a Zette folyó mentén szintén megtámadta a fekete hegyi csapatokat és Danilowgrád erős állást heves harc után bevette, a Monte­negróiakat visszaűzte; c/.ekböl kitűnik, hogy a Suleiman és Ali pasa által vezérelt támadás közös actió volt a a két vezér Montenegró szivében egyesülni fog. Ezen kettős ope ratióhoz járul még Mehetned Ali pasának a keleti oldalról szintén sikeresen megkezdett támadása, minek folytán való­színű, hogy a török Montenegrót megfékezni s ezáltal ezen vadnép legyözhetlenségéröl elterjedt balhitet ismét el fogja oszlatni; Európa ugylátszik már elfeledé, miszerint 1862-ben Omer pasa július 10-én az Ostrogi és augusztus 25-én a Riekai fényes győzelem után Cettinjét a Montenegrói fővá­rost (falu) elfoglalta s a Montenegróikat meghódolásra kény­szerítette volt s igy a Montenegróiak legyözhetlensége nem egyéb mint sláv hazugság Angol katonatisztek jelentése szerint a dunai török haderő kitűnő állásokat foglal el, s tüzérsége a legjobbnak nevezhető a török haderők száma a 250000-et már meghaladja s e hó utolja körül 300000-re bizton felemelkedik (Aug's­burger Allgemeine Zeitung szerint.J és védelmének alap­jául a Várna Sumla, Rustchuk, Szilistriai várnégyszög szol­gál. Miután tegnap az orosz cár Piojestibe érkezte után azonnal nagy hadi tanács tartatott, melyben el lett határozva hogy aDunáni átkelés azonnal meg fog kisértetni, több mint valószínű, hogy ma vagy holnap a több oldalról beérkezett jelentések legalább ezt állítják a régen várt átkelést az Oro­szok meg fogják kísérteni még pedig Turnu Magurel Zim­nica ilh'töleg Sistof Nikápolynál egyrészt, másrészt pedig 01teniu/;i Turtukönél. Meglátjuk nemsokára, hogy tog a íö vállalat sikerülni. Időközben a beállott borzasztó hőség és a Duna kiöntés által okozott mocsárok számtalan betegsé­gek és dögvészek magvait készíté elő, melyek már is 25000 orosz katonák harcképtelenltett, s később pusztítóbb hatás­sal fog birni. Az orosz tehát nemcsak a török golyókkal hanem a mi még borzasztóbb a cholera és más dögvészes nyavalyával fog megküzdeni. Az isteni gondviselés az igaz ügyet nem engedi elbukni. Veszprém, május hó 31-én. A veszprémi Maxinltalciállítás és a pápai iparosiíjxiság. A henyélés olyan, mint a rozsda; Sokkal inkább koptat a munkánál. (Franklin). A vándorgyűlés alkalmával ugyan volt szerencsénk a pá­pai iparos küldöttséget láthatni; de midőn ezáltal az iparos moz­galmak iránti érdekeltségének jelét adá, azzal sem magának, sem az általános iparnak és iparfejlődésnek nem tett eleget az iparos ifjúság, mert ez által csak azt mutatá be, hogy pénzen vásárolta meg azt, hogy tudni akarja mit miveltek itt az iparos ifjúságnak érdekében, és ez nem elég, sőt kevés, ily tétlen iparos ifjúság, ily kevés szorgalmat, haladást, iparkodást és munka-képességet kifejtő ifjúságot, álmaiból, tétlenségéből fel ébreszteni első sorban tts. szerkesztő úr becses helyérdekü lapja van hivatva, ezután pedig az önálló iparosok; ezektől elvárjuk, hogy segédeiket buzdítsák, azokba életet öntsenek. Még nincs késő a megtéréshez, miért is kérem tts. urat, szíveskednék e cikket becses lapjába felvenni. Az akarat minden egyes ügynek termő fája, pedig, hogy Pápa lakosa is erős akarat mellett mit művelhet, ezt eléggé mutatá az által, midőn a tűzoltó-egyletük oly életképességet mutatott, melyet tapasztalni szerencsém volt zászlajuk felavatása alkalmával, hol pedig az akarat hiányzik, ott az ember sivatag pusztába kiált, hol senki nem hallja az ott beszélőt. (Hallod iparos ifjúság}. Még jönni fog, jönni kell azon időnek is. midőn ily munkakiállítás Pápa városábau fog rendeztetni (talán 3 év múlva} és biztosítom az ottani iparos if­júságot, hogy az itteni iparos ifjúság tétlenül és részvétlenül nem fogja nézni, hogy mi történik körülötte, nem fogja a pápai ipa­ros ifjúság részvétlenségét viszonozni, nem fogja azt mondani, a milyen a „jó nap" olyan a „fogadj Isten." Mielőtt soraimat bezárnám, még elismeréssel kell szólnom több ottani hölgyek iparkodásáról és részvétéről e munkakiállításon; igy a Seybold­féle intézet, Könczöl, Tarczy, Wolf, Zárka stb. úrhölgyek, kik csinos, izlésteljes kézimunkákat küldtek be; e nők valóban meg­mentek némileg az ottani ifjúság hírnevét, pardon, inkább kisebbí­tek, minthogy bemutaták azt, hogy üres idejöket jobban érvé­nyesítik, mint az iparos erös és erőteljes ifjúság, ily szorgalmas honleányokat a mindenható áldja meg. Midőn soraimat zárom, kívánom, hogy az ottani iparos if­júság a jövő évi, illetőleg békés-csabai munkakiállításon mutatná be verseny- és munkaképességét. Maradtam honfiúi tisztelettel Rábai. Különfélék. — Lapunk mull számának e rovatában foglalt „Lici­tatio a kávés asztal mellett" cimü közleményre helyreigazításul közöljük, hogy a beküldő az esetei elferdítve adta elé s igy tévútra vezettettünk. Eunélfogva a beküldőt értesítjük, hogy köz­leményei számára lapunk ezentúl zárva leend. — Dr. Schliemann életrajzához. Lapunkban több íz­ben tettünk részletes jelentést a trójai és mykeneí romok ása­tása és az ottan feltalált régiségek felől. Ezen, a régmúlt időkre tanulságos fényt vető ásatások lelkes vezére dr. Schliemann úr ci jelenleg Londonban a tudományos körök általi kitüntetések íözpontját képezi, s az egész művelt világ figyelmét és érdek ődését oly mérvben vonta magára, hogy a régészet terén fárad hatlan férfiúnak különben is érdekes életrajzát megtudni mindenütt civáncsian várták; bizonyára tisztelt olvasóink is szívesen fog­ják venni, ha a többször említett férfiúval meg fogjuk ismertetni. Dr. Schliemann a mult napokban a londoni fűszer-kereskedők egyesületének vendége volt; mely alkalommal az egészségére és tiszteletére emelt felköszöntést viszonozva, a gyülekezetnek magát, mint hajdani fűszer-kereskedőt mutatta be és önérzettel emelte ki, hogy ezen életpályán 28 éven át működött. „Alig voltam 13 éves gyermek," igy beszélé Schliemann „midőn egy meklenburgi fűszer-kereskedésbe mint tanonc alkalmazva lettem. Ottan 5 és fél éven át heringet, vajat, sót, kávét stb. szerény mérvben árulgattam, hogy főnököm különös szerencsétiek tartá, ha a napi bevétel néha 20 frtot tett ki. Egy bekövetkezett bal­égzet, mely különben későbben életem legszerencsésebb for­duló pontja gyanánt tűnt volt, ki eddigi állásomból kiragadott, s Amsterdamban Quíen C. F. úr nagy füszer-üzletébe, mint rak­tári szolga léptem be. Ezen állásom mellett sikerült két év alatt hiányos neveltetésemet utánpótolnom; minek folytán Schmede és társánál könyvvezető- és levelezővé lettem; később Amsterda­mot elhagyva, ezen utóbbi cég megbízott elárusítójának St. Pé­tervárra kerültem. Egy évi ott létem után nagy fiiszer-kereske­dést saját számlámra nyitottam, s 18 és fél évig egy nagy for­galmú üzlet elöljárója gyanánt működtem. Ez azonban tanul­mányaim folytatásában legkevésbbé sem akadályozott, s midőn 864-ben már annyi vagyonnal birtam, hogy üzletemtől bátran visszaléphettem, egyszersmind a szükséges theoretikus tudomá­nyok birtokában is valék arra nézve, hogy erőmet a homéi-kori régiségek utáni kutatásoknak szentelhessem. Mint fűszer-keres­kedő szokásom volt, a felületességtől tartózkodni, ezen szoká­som későbbi kutatásaimnál kimondhatlan előnyömre szolgált; sőt merem állítani, hogy ha nem lettem volna előbb füszer-kereskedó, Proját és a mikenei királyi sírboltokat soha sem fedezhettem olna fel." A társaság tiszteletbeli vendégjének ezen rövid élet­eiratát lelkes éljenzéssel fogadta. — A pápa örömünnepe. Rómából június 1-ről ir­ják: a Basilica Eudossiana de San Pietro a Vancilí székes egy­házban már hosszabb idő óta folynak a pápa püspöki jubileuma számára az előkészületek. A templom főhajója virágok, szőnye­ek és festvényekkel gazdagon fel van díszítve. S hogy a meg­számlálhatlan ájtatos nép minél könnyebben a templomba juthas­son, a templom mellékhajóin még két kapu lőn kinyitva. Második Gyula pápa emlékszobra eló'tt, hol Michel Angelo hires Mózese áll, a meghívott vendégek számára külön emelvények lettek al­kalmazva. Az öröm-ünnepi szertartás 3 napig tart; a tulajdon­képeni ünnepi nap a vasárnap leend, mely alkalommal Palestina szt. miséje, Mustafa vezetése alatt a Sixtini kápolna 150 éne­kesének közreműködése mellett, este pedig Te Deum lesz, me­lyen a szent széknél levő diplomatiai testület jelen fog lenni. A Vatikánban pedig a szent misét maga ő szentsége a pápa a Six­tina kápolnában olvassa, mely alkalommal a pármai nagyhercegnő, Turn és Taxis hercegnő és a római diplomaták jelen lesznek. 11 órától 2-ig a római nemesség és az olasz városok küldötteit fogadja ő szentsége. •— Milliók lopása. Folyó hó l-én a Calaisból Parisba robogó gyors vonat egyik elzárt kocsija többek között nagy mennyiségü állami papírokat szállított, melyeket a párisi Cohen nevü bankház egy londoni cégtől vásárolt. Ezen küldeményből 2 és fél millió értékű papírt loptak el. A párisi „Figaro" nyomán, ezeu eset felől a következőket közöljük: a bűntény a vonatnak egy nagyobbb állomáson, Amiensnél kora reggel történt megál­lása után a vonatvezető által fedeztetett fel. Ugyanis az első kalauz az egyes kocsikat megvizsgálván, észre vette, hogy az értéket és pénzt tartalmazó kocsi zára és ólom pecsétje fel vau törve; minek folytán az esetről a párisi és Boulogne-Sur-Marni állomás főnökök táviratilag értesítve lettek. A vonatnak Parisba érkezte után egy rendőrbiztos a vizsgálatot és a vonat személy­zet kihallgatását azonnal eszközölte, melyből egyelőre is annyi derült ki, hogy a tolvajok a pénzérték feladásáról, nem külön­ben az ilyesminek szállítási módja felől tudomással kellett bir­niok. Ennek folytán a szükséges intézkedések megtétele minden irányban azonnal eszközölve, s a Calaisban kiszállott összes uta­sok hollétéről a bér- és társas-kocsik nyomán tudomás lőn sze­rezve s ezen utasok szigorú felügyelet alatt állanak. — Rablógyilkosság. Gurahuinorából (Bukovina) írják: Tíz nap lefolyása alatt itten két rablógyilkosság követtetett el, mely egyrészt a bűntény elkövetésénél használt módszer, másrészt pedig az ilyen rettenetes tettnek gyors ismétlődése által a la­kosságot a lehető legnagyobb mértékben felizgatta. Az első eset egy zsidót ért, aki a közel romániai Folticéni nevü helységben gabona üzletet folytatott. Körülbelül 14 nappal ezelőtt a szom­szédos faluból egy fuvarost fogadott oly célból, hogy ez őtet Folticsényibe szállítsa, de midőn rendes szokása ellenére nagyon is hosszú ideig kimaradt, nyughatatlan családja részéről kutatás eszközöltetett, mely alkalommal Folticsényi mellett egy kútban a szerencsétlen hullája felfedeztetett, s kitűnt, hogy a gyilkosság számos, a fejre intézett ütések által hajtatott végre. A borzasztó bűntény elkövetésével a kocsis mint gyanús vádoltatván, befo­gatott, ki rövid kihallgatási után szörnyű tettét bevallotta. — A második rablógyilkosság borzalma által az eló'bbenit fölülmúlja; ugyanis a helység kellő közepében egy magános házban lakott Halicki nevü volt törvényszéki szolga nejével együtt, nem meg­vetendő megtakarított pénzükből élve, melyet kamatra szoktak volt kiadni. Május 30-ának éjjelén a kifeszített utcai ablakon keresztül hét paraszt a szerencsétlen lakásába hatolt, s az asz­szonynak megkötözése és mindennemű bántalmazása mellett a szintén megkötözött Halickit a mellékszobába cipelték s itten fe­jét a szó teljes értelmében szétzúzták. Aztán az előtalált kész­pénz, nem különben az összes adóslevelek elrablása után a go­nosztevők odább álltak. A borzasztó eset felől értesült csend­őrök a rablókat azonnal nyomozni kezdték, s nem sokára el is fogták. — Szerencsétlenségek. Május hó 27-én az isteni tisz­telet alatt a wrescheni katholikus templomba a villám beütött, mely alkalommal 80 személy megsebesült, 6 pedig azonnal meg­halt. — M i n t A m erikából jelentik, május 22-én Philadelphia közelében fekvő Chester nevü város hajógyárában Saratoga nevü gőzhajót bocsátották vízre, s miután a hajó idő előtt mozgásba jött 40 munkást, kik a támfák eltávolítását eszközölték, olyan szerencsétlen helyzetbe hozott, hogy közülök 8 azonnal szétzu­zatott, a többi pedig jelentékeny sérülést szenvedett. — Hadi léghajók. Parisban a Montsouris és Bas-Meu­don nevü parkban a hadászat számára használandó léghajókkal folytonos kísérletek eszközöltetnek, a kísérletek vezetésével Laus­sedat ezredes van megbízva. Az ezredes e napokban az eddigi kísérletekről egy terjedelmes jelentést nyújtott át a hadügymi­niszternek, melyben egy katonai léghajós osztály felállítását hozza javaslatba. A jelentés véleményezés végett egy katonai szakbizottságnak adatott volt ki. mely szakbizottság a javasolt léghajózási osztály felállítása mellett emelt szót, s egyszersmind ajánlatba hozta, hogy a használandó léggömbök köneuygázzal töltendők meg, mivel a köaeny 14-szer könnyebb mint a levegő. Előbb már jelentettük volt, hogy Németország is ezen a téren tényleg halad, — váljon az osztrák magyar birodalom mikor fog idevonatkozókig valamit tenni, azt nem lehet tudni, mi minden­nel várhatunk. — A bécsi akadémiai magyar olvasó- és társaskör megalapításához királyunk ő felsége és Rudolf koronahg magán­pénztárukból 200 frtnyi összeggel járultak. — Az alföldi árvízről egy szemtana a következőket irja: azon csapásokhoz, melyek már évek óta sújtják e szeren­csétlen országot, járul az évenkint megújuló áx-viz. Mit a fagy és rozsda megkímélt, elpusztítja azt az árvíz. Ez kiterjed a Ti­sza-vidék legnagyobb részére s azon tájékokra, melyeken a Ma­ros átfoly és a Bánátra. Az áradás részint a Tiszát, Marost és Temest megnövesztő esőzésekből, részint talajvízből származott, s borzasztó pusztítást okozott. így Aradon a legszomorítóbb nyo­mait találtam azon pusztulásnak, melyet a Maros okozott. A vaspálya jó darabig vizben megy, melyből egyes házak romjai és fatörzsek állanak ki. A hova csak pillantunk, mindenütt vize Csarnok, EGY ERDÉSZ TŰNŐDÉSEI. Ajánlva L. Straniera kisasszonynak. VIII. Hős pagonyban járok- kelek; Itt laknak a jó szellemek . . . Lenge szellő, lomb arája, Megpihenni jár e tájra. Fürtjeimmel játszik a szél; Fű, fa, virág suttog, beszél: Sóhajtásuk titkos ének, Mintha lelkek zengenének . . . Minden oly szép, olyan kedves! . . , A 8*cm (yönyör-úbao repdes. Virágillat vészen körül; Keblem dagad; lelkem örül. De az öröm olyan kurta! Szümbe magát alig fúrta, Már is bucsut venni siet, Elhagyva a megcsalt szivet. A mint utam tovább vezet, Tűnni látom a zöld mezét. Éktelenül a kis csalit; Mily szomorú látvány van itt! Kopár halom áll előttem} Rideg a táj, hova jöttem! — Pusztulások pusztulása Kéjnek, bájnak mély sírt ása. Ez a bokor olyan árva! Lombja le van borotválva. E szép dafnét, e szirontát Csülkök, mancsok tönkre ronták! Mégis oly jó itt pihenni; Andalogni, elmerengni. Ha a bús szem imitt néz szét, Bánatot öl itt a részvét. Szivem tája ily kietlen! Megkuszálta egy kegyetlen . . . Ugy tiszteltem, ugy szerettem j . De ő pálcát tört felettem. Hajsza Barna.

Next

/
Thumbnails
Contents