Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-10

sunk iparosai között nagyon sokan szép Fokát érték el a haladásnak, sőt többen részt is vettek a szegedi kiállításban, a honnan kitüntetést nyerve tértek vissza; hogy pedig ezen kiállításban többen közülök részt nem vettek, az főképpen azért volt, mivel a mostoha időszak nagy költségek tevését nem engedé meg mindenkinek másrészt pedig a vasutainkon szükséges gyakor le- és felrakás, mely alkalommal a legtöbb küldemény oly sérülési szokott szenvedni, hogy a kiállításra az iparcikk súlyosan megsértve ért volna el. A hadfelszerelés számára szintén megtették iparosaink szükséges lépéseket, költségeket okoztak magoknak, szükséges cautiőt le is telték, de hogy mégis külföldiek nyerték el ezen hasznot előlök, azért a felelősség terhe nem iparosainkat, hanem más köröket illet; különben is ezen ügy oly keserű, hogy jobb róla hallgatni A harctérről. Mindenekelőtt nem mulaszthatjuk el. tisztelt olvasóin kat figyelmeztetni, hogy a harctérről érkező tudósítások majdnem kizárólagosan, muszka szolgálatban álló tudósítóktól erednek s ezért nem lehet eléggé óvatosnak lenni ilyen hirek olvasásánál, igy e lefolyt hét alatt az ázsiai harctér röl, a muszka kormány szolgai szerepét végző tudósítók töb bek között azt jelentették, hogy az oroszok 40U0 cserkeszt megsemmisítettek és azt is, bogy az orosz csapatok már Erzerum közelében tanyáznak, sőt egy ilyen sláv atyafi azt is kisüté, hogy Suckum Kaléh erőd visszafoglalása céljábó" egy erős orosz hadtest működését megkezdette volt, mind ezen kósza hireket egy f. hó 7-én kelt Szt. Pétervéri tehá eredeti orosz hivatalos távirat megcáfol és egyenesen alaptalannak nyilvánítja. Sok tudósító nagyon szereti a ;

.fü láthatlan növését meglesni" s mindenféle költött hírekkel tölti el a világ lapjait; az egésznél csak az a szomorú dolog, hogy rendesen magyar lapjaink is minden további kritérium nélkül, bármely laptól át szokták a hireket venni, noha a forrás honnan meríttetik exclusiv pansláv eredetű.—A harctéren annyiban állott fontos változás be, a mennyiben a Montenegrói csata piacon is megdördült az ágyú. F. hó 2-án a törökök 3 oldalról támadták meg az „ormetszok" rablóországát Montenegrót. Északfelöl Suleiman pasa, keletfelöl Méhemet Ali pasa és délfelöl Ali Sáib pasa intézte a fekete hegyi bandák ellen a támadást. Az északi oldalon f- hó 3-án Suleiman pasa Krstac mellett borzasztó véres ütközetbeu a a Montenegróiakat a hegyek közé visszaűzte és itten a dugai szorosokban, mely annyi török vér által lön áztatva í. hó 5-én Í6mét ütközet volt, mely a Montenegróiaknak szétveretésével és a már rég bekerített Nikhely (NiksicsJ várának felmentése és élelmi szerekkel történt ellátásával végződött, minek megtörténte után Suleiman pasa Montenegro területére bevonult. Nikhelytöl 3^ mértföldnyi távolságra Montenegró déli határán fekszik Szpucz nevü török erőd, a honnan ugyanis június 3-án Ali Sailb pasa a Zette folyó mentén szintén megtámadta a fekete hegyi csapatokat és Danilowgrád erős állást heves harc után bevette, a Montenegróiakat visszaűzte; c/.ekböl kitűnik, hogy a Suleiman és Ali pasa által vezérelt támadás közös actió volt a a két vezér Montenegró szivében egyesülni fog. Ezen kettős ope ratióhoz járul még Mehetned Ali pasának a keleti oldalról szintén sikeresen megkezdett támadása, minek folytán valószínű, hogy a török Montenegrót megfékezni s ezáltal ezen vadnép legyözhetlenségéröl elterjedt balhitet ismét el fogja oszlatni; Európa ugylátszik már elfeledé, miszerint 1862-ben Omer pasa július 10-én az Ostrogi és augusztus 25-én a Riekai fényes győzelem után Cettinjét a Montenegrói fővárost (falu) elfoglalta s a Montenegróikat meghódolásra kényszerítette volt s igy a Montenegróiak legyözhetlensége nem egyéb mint sláv hazugság Angol katonatisztek jelentése szerint a dunai török haderő kitűnő állásokat foglal el, s tüzérsége a legjobbnak nevezhető a török haderők száma a 250000-et már meghaladja s e hó utolja körül 300000-re bizton felemelkedik (Aug'sburger Allgemeine Zeitung szerint.J és védelmének alapjául a Várna Sumla, Rustchuk, Szilistriai várnégyszög szolgál. Miután tegnap az orosz cár Piojestibe érkezte után azonnal nagy hadi tanács tartatott, melyben el lett határozva hogy aDunáni átkelés azonnal meg fog kisértetni, több mint valószínű, hogy ma vagy holnap a több oldalról beérkezett jelentések legalább ezt állítják a régen várt átkelést az Oroszok meg fogják kísérteni még pedig Turnu Magurel Zimnica ilh'töleg Sistof Nikápolynál egyrészt, másrészt pedig 01teniu/;i Turtukönél. Meglátjuk nemsokára, hogy tog a íö vállalat sikerülni. Időközben a beállott borzasztó hőség és a Duna kiöntés által okozott mocsárok számtalan betegségek és dögvészek magvait készíté elő, melyek már is 25000 orosz katonák harcképtelenltett, s később pusztítóbb hatással fog birni. Az orosz tehát nemcsak a török golyókkal hanem a mi még borzasztóbb a cholera és más dögvészes nyavalyával fog megküzdeni. Az isteni gondviselés az igaz ügyet nem engedi elbukni. Veszprém, május hó 31-én. A veszprémi Maxinltalciállítás és a pápai iparosiíjxiság. A henyélés olyan, mint a rozsda; Sokkal inkább koptat a munkánál. (Franklin). A vándorgyűlés alkalmával ugyan volt szerencsénk a pápai iparos küldöttséget láthatni; de midőn ezáltal az iparos mozgalmak iránti érdekeltségének jelét adá, azzal sem magának, sem az általános iparnak és iparfejlődésnek nem tett eleget az iparos ifjúság, mert ez által csak azt mutatá be, hogy pénzen vásárolta meg azt, hogy tudni akarja mit miveltek itt az iparos ifjúságnak érdekében, és ez nem elég, sőt kevés, ily tétlen iparos ifjúság, ily kevés szorgalmat, haladást, iparkodást és munka-képességet kifejtő ifjúságot, álmaiból, tétlenségéből fel ébreszteni első sorban tts. szerkesztő úr becses helyérdekü lapja van hivatva, ezután pedig az önálló iparosok; ezektől elvárjuk, hogy segédeiket buzdítsák, azokba életet öntsenek. Még nincs késő a megtéréshez, miért is kérem tts. urat, szíveskednék e cikket becses lapjába felvenni. Az akarat minden egyes ügynek termő fája, pedig, hogy Pápa lakosa is erős akarat mellett mit művelhet, ezt eléggé mutatá az által, midőn a tűzoltó-egyletük oly életképességet mutatott, melyet tapasztalni szerencsém volt zászlajuk felavatása alkalmával, hol pedig az akarat hiányzik, ott az ember sivatag pusztába kiált, hol senki nem hallja az ott beszélőt. (Hallod iparos ifjúság}. Még jönni fog, jönni kell azon időnek is. midőn ily munkakiállítás Pápa városábau fog rendeztetni (talán 3 év múlva} és biztosítom az ottani iparos ifjúságot, hogy az itteni iparos ifjúság tétlenül és részvétlenül nem fogja nézni, hogy mi történik körülötte, nem fogja a pápai iparos ifjúság részvétlenségét viszonozni, nem fogja azt mondani, a milyen a „jó nap" olyan a „fogadj Isten." Mielőtt soraimat bezárnám, még elismeréssel kell szólnom több ottani hölgyek iparkodásáról és részvétéről e munkakiállításon; igy a Seyboldféle intézet, Könczöl, Tarczy, Wolf, Zárka stb. úrhölgyek, kik csinos, izlésteljes kézimunkákat küldtek be; e nők valóban megmentek némileg az ottani ifjúság hírnevét, pardon, inkább kisebbítek, minthogy bemutaták azt, hogy üres idejöket jobban érvényesítik, mint az iparos erös és erőteljes ifjúság, ily szorgalmas honleányokat a mindenható áldja meg. Midőn soraimat zárom, kívánom, hogy az ottani iparos ifjúság a jövő évi, illetőleg békés-csabai munkakiállításon mutatná be verseny- és munkaképességét. Maradtam honfiúi tisztelettel Rábai. Különfélék. — Lapunk mull számának e rovatában foglalt „Licitatio a kávés asztal mellett" cimü közleményre helyreigazításul közöljük, hogy a beküldő az esetei elferdítve adta elé s igy tévútra vezettettünk. Eunélfogva a beküldőt értesítjük, hogy közleményei számára lapunk ezentúl zárva leend. — Dr. Schliemann életrajzához. Lapunkban több ízben tettünk részletes jelentést a trójai és mykeneí romok ásatása és az ottan feltalált régiségek felől. Ezen, a régmúlt időkre tanulságos fényt vető ásatások lelkes vezére dr. Schliemann úr ci jelenleg Londonban a tudományos körök általi kitüntetések íözpontját képezi, s az egész művelt világ figyelmét és érdek ődését oly mérvben vonta magára, hogy a régészet terén fárad hatlan férfiúnak különben is érdekes életrajzát megtudni mindenütt civáncsian várták; bizonyára tisztelt olvasóink is szívesen fogják venni, ha a többször említett férfiúval meg fogjuk ismertetni. Dr. Schliemann a mult napokban a londoni fűszer-kereskedők egyesületének vendége volt; mely alkalommal az egészségére és tiszteletére emelt felköszöntést viszonozva, a gyülekezetnek magát, mint hajdani fűszer-kereskedőt mutatta be és önérzettel emelte ki, hogy ezen életpályán 28 éven át működött. „Alig voltam 13 éves gyermek," igy beszélé Schliemann „midőn egy meklenburgi fűszer-kereskedésbe mint tanonc alkalmazva lettem. Ottan 5 és fél éven át heringet, vajat, sót, kávét stb. szerény mérvben árulgattam, hogy főnököm különös szerencsétiek tartá, ha a napi bevétel néha 20 frtot tett ki. Egy bekövetkezett balégzet, mely különben későbben életem legszerencsésebb forduló pontja gyanánt tűnt volt, ki eddigi állásomból kiragadott, s Amsterdamban Quíen C. F. úr nagy füszer-üzletébe, mint raktári szolga léptem be. Ezen állásom mellett sikerült két év alatt hiányos neveltetésemet utánpótolnom; minek folytán Schmede és társánál könyvvezető- és levelezővé lettem; később Amsterdamot elhagyva, ezen utóbbi cég megbízott elárusítójának St. Pétervárra kerültem. Egy évi ott létem után nagy fiiszer-kereskedést saját számlámra nyitottam, s 18 és fél évig egy nagy forgalmú üzlet elöljárója gyanánt működtem. Ez azonban tanulmányaim folytatásában legkevésbbé sem akadályozott, s midőn 864-ben már annyi vagyonnal birtam, hogy üzletemtől bátran visszaléphettem, egyszersmind a szükséges theoretikus tudományok birtokában is valék arra nézve, hogy erőmet a homéi-kori régiségek utáni kutatásoknak szentelhessem. Mint fűszer-kereskedő szokásom volt, a felületességtől tartózkodni, ezen szokásom későbbi kutatásaimnál kimondhatlan előnyömre szolgált; sőt merem állítani, hogy ha nem lettem volna előbb füszer-kereskedó, Proját és a mikenei királyi sírboltokat soha sem fedezhettem olna fel." A társaság tiszteletbeli vendégjének ezen rövid életeiratát lelkes éljenzéssel fogadta. — A pápa örömünnepe. Rómából június 1-ről irják: a Basilica Eudossiana de San Pietro a Vancilí székes egyházban már hosszabb idő óta folynak a pápa püspöki jubileuma számára az előkészületek. A templom főhajója virágok, szőnyeek és festvényekkel gazdagon fel van díszítve. S hogy a megszámlálhatlan ájtatos nép minél könnyebben a templomba juthasson, a templom mellékhajóin még két kapu lőn kinyitva. Második Gyula pápa emlékszobra eló'tt, hol Michel Angelo hires Mózese áll, a meghívott vendégek számára külön emelvények lettek alkalmazva. Az öröm-ünnepi szertartás 3 napig tart; a tulajdonképeni ünnepi nap a vasárnap leend, mely alkalommal Palestina szt. miséje, Mustafa vezetése alatt a Sixtini kápolna 150 énekesének közreműködése mellett, este pedig Te Deum lesz, melyen a szent széknél levő diplomatiai testület jelen fog lenni. A Vatikánban pedig a szent misét maga ő szentsége a pápa a Sixtina kápolnában olvassa, mely alkalommal a pármai nagyhercegnő, Turn és Taxis hercegnő és a római diplomaták jelen lesznek. 11 órától 2-ig a római nemesség és az olasz városok küldötteit fogadja ő szentsége. •— Milliók lopása. Folyó hó l-én a Calaisból Parisba robogó gyors vonat egyik elzárt kocsija többek között nagy mennyiségü állami papírokat szállított, melyeket a párisi Cohen nevü bankház egy londoni cégtől vásárolt. Ezen küldeményből 2 és fél millió értékű papírt loptak el. A párisi „Figaro" nyomán, ezeu eset felől a következőket közöljük: a bűntény a vonatnak egy nagyobbb állomáson, Amiensnél kora reggel történt megállása után a vonatvezető által fedeztetett fel. Ugyanis az első kalauz az egyes kocsikat megvizsgálván, észre vette, hogy az értéket és pénzt tartalmazó kocsi zára és ólom pecsétje fel vau törve; minek folytán az esetről a párisi és Boulogne-Sur-Marni állomás főnökök táviratilag értesítve lettek. A vonatnak Parisba érkezte után egy rendőrbiztos a vizsgálatot és a vonat személyzet kihallgatását azonnal eszközölte, melyből egyelőre is annyi derült ki, hogy a tolvajok a pénzérték feladásáról, nem különben az ilyesminek szállítási módja felől tudomással kellett birniok. Ennek folytán a szükséges intézkedések megtétele minden irányban azonnal eszközölve, s a Calaisban kiszállott összes utasok hollétéről a bér- és társas-kocsik nyomán tudomás lőn szerezve s ezen utasok szigorú felügyelet alatt állanak. — Rablógyilkosság. Gurahuinorából (Bukovina) írják: Tíz nap lefolyása alatt itten két rablógyilkosság követtetett el, mely egyrészt a bűntény elkövetésénél használt módszer, másrészt pedig az ilyen rettenetes tettnek gyors ismétlődése által a lakosságot a lehető legnagyobb mértékben felizgatta. Az első eset egy zsidót ért, aki a közel romániai Folticéni nevü helységben gabona üzletet folytatott. Körülbelül 14 nappal ezelőtt a szomszédos faluból egy fuvarost fogadott oly célból, hogy ez őtet Folticsényibe szállítsa, de midőn rendes szokása ellenére nagyon is hosszú ideig kimaradt, nyughatatlan családja részéről kutatás eszközöltetett, mely alkalommal Folticsényi mellett egy kútban a szerencsétlen hullája felfedeztetett, s kitűnt, hogy a gyilkosság számos, a fejre intézett ütések által hajtatott végre. A borzasztó bűntény elkövetésével a kocsis mint gyanús vádoltatván, befogatott, ki rövid kihallgatási után szörnyű tettét bevallotta. — A második rablógyilkosság borzalma által az eló'bbenit fölülmúlja; ugyanis a helység kellő közepében egy magános házban lakott Halicki nevü volt törvényszéki szolga nejével együtt, nem megvetendő megtakarított pénzükből élve, melyet kamatra szoktak volt kiadni. Május 30-ának éjjelén a kifeszített utcai ablakon keresztül hét paraszt a szerencsétlen lakásába hatolt, s az aszszonynak megkötözése és mindennemű bántalmazása mellett a szintén megkötözött Halickit a mellékszobába cipelték s itten fejét a szó teljes értelmében szétzúzták. Aztán az előtalált készpénz, nem különben az összes adóslevelek elrablása után a gonosztevők odább álltak. A borzasztó eset felől értesült csendőrök a rablókat azonnal nyomozni kezdték, s nem sokára el is fogták. — Szerencsétlenségek. Május hó 27-én az isteni tisztelet alatt a wrescheni katholikus templomba a villám beütött, mely alkalommal 80 személy megsebesült, 6 pedig azonnal meghalt. — M i n t A m erikából jelentik, május 22-én Philadelphia közelében fekvő Chester nevü város hajógyárában Saratoga nevü gőzhajót bocsátották vízre, s miután a hajó idő előtt mozgásba jött 40 munkást, kik a támfák eltávolítását eszközölték, olyan szerencsétlen helyzetbe hozott, hogy közülök 8 azonnal szétzuzatott, a többi pedig jelentékeny sérülést szenvedett. — Hadi léghajók. Parisban a Montsouris és Bas-Meudon nevü parkban a hadászat számára használandó léghajókkal folytonos kísérletek eszközöltetnek, a kísérletek vezetésével Laussedat ezredes van megbízva. Az ezredes e napokban az eddigi kísérletekről egy terjedelmes jelentést nyújtott át a hadügyminiszternek, melyben egy katonai léghajós osztály felállítását hozza javaslatba. A jelentés véleményezés végett egy katonai szakbizottságnak adatott volt ki. mely szakbizottság a javasolt léghajózási osztály felállítása mellett emelt szót, s egyszersmind ajánlatba hozta, hogy a használandó léggömbök köneuygázzal töltendők meg, mivel a köaeny 14-szer könnyebb mint a levegő. Előbb már jelentettük volt, hogy Németország is ezen a téren tényleg halad, — váljon az osztrák magyar birodalom mikor fog idevonatkozókig valamit tenni, azt nem lehet tudni, mi mindennel várhatunk. — A bécsi akadémiai magyar olvasó- és társaskör megalapításához királyunk ő felsége és Rudolf koronahg magánpénztárukból 200 frtnyi összeggel járultak. — Az alföldi árvízről egy szemtana a következőket irja: azon csapásokhoz, melyek már évek óta sújtják e szerencsétlen országot, járul az évenkint megújuló áx-viz. Mit a fagy és rozsda megkímélt, elpusztítja azt az árvíz. Ez kiterjed a Tisza-vidék legnagyobb részére s azon tájékokra, melyeken a Maros átfoly és a Bánátra. Az áradás részint a Tiszát, Marost és Temest megnövesztő esőzésekből, részint talajvízből származott, s borzasztó pusztítást okozott. így Aradon a legszomorítóbb nyomait találtam azon pusztulásnak, melyet a Maros okozott. A vaspálya jó darabig vizben megy, melyből egyes házak romjai és fatörzsek állanak ki. A hova csak pillantunk, mindenütt vize Csarnok, EGY ERDÉSZ TŰNŐDÉSEI. Ajánlva L. Straniera kisasszonynak. VIII. Hős pagonyban járok- kelek; Itt laknak a jó szellemek . . . Lenge szellő, lomb arája, Megpihenni jár e tájra. Fürtjeimmel játszik a szél; Fű, fa, virág suttog, beszél: Sóhajtásuk titkos ének, Mintha lelkek zengenének . . . Minden oly szép, olyan kedves! . . , A 8*cm (yönyör-úbao repdes. Virágillat vészen körül; Keblem dagad; lelkem örül. De az öröm olyan kurta! Szümbe magát alig fúrta, Már is bucsut venni siet, Elhagyva a megcsalt szivet. A mint utam tovább vezet, Tűnni látom a zöld mezét. Éktelenül a kis csalit; Mily szomorú látvány van itt! Kopár halom áll előttem} Rideg a táj, hova jöttem! — Pusztulások pusztulása Kéjnek, bájnak mély sírt ása. Ez a bokor olyan árva! Lombja le van borotválva. E szép dafnét, e szirontát Csülkök, mancsok tönkre ronták! Mégis oly jó itt pihenni; Andalogni, elmerengni. Ha a bús szem imitt néz szét, Bánatot öl itt a részvét. Szivem tája ily kietlen! Megkuszálta egy kegyetlen . . . Ugy tiszteltem, ugy szerettem j . De ő pálcát tört felettem. Hajsza Barna.