Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-01-20

azonnal elszokik a hazugság kezdetleges játékától. Ha a hazugság vakmerő és szemtelen alakban tűnik fel. akkor könnyen leleplezhető, de ha szenteskedő alakban lép fel és ha a gyermek az állítottat még mellékkörülményekkel is kicifrázza, akkor rendesen túl szoktunk adni minden kételkedésen, csak később látjuk át a dolog valódi oldalát. Az öntudatos hazugságnál kevésbé veszélyes a nagyítás, mely rendesen gazdag képzelőerejü gyermekeknél lép föl, anélkül azonban, hogy hibát vagy kárt okozna a gyermek szellemi erejében, ha azonban e tulajdonsága kérkedésbe, dicsekedésbe megy át, akkor minden áron elejét kell vennünk, mert messze hihat a gyermek jövőjére. Schwarcz Sámuel. Amaz iparbarátnak. Háborus időket élünk, a ,.P. L." 2-dik száma is muszka szint öltött*) az ip.nros érdekek rovatában, s ugy neki rontott **> —de nem a töröknek, hanem nekem, hogy hamarjában azt sem tudtam, micsoda fát tettem a tűzre és hogy miért kerültem a török sorsára ,- pedig hát ni ! amint ijedelmemből feleszméikedém. hát nem a muszka, sem az iparbabarát, hanem egy tekintetes ur rántott kardot ellenem s ugy megkardlapoz, hogy ugyan csak helyre ; de hisz nem csoda, az tanult mestersége ! De már ha Ön uram ! mint iparbarát lépett e térre, a hova engem is kihitt, helyes lett volna öntől megmaradni a méltányosság terén, legalább addig, mig magamat a malomipar-társulat érdekeire vonatkozólag kifejezhettem volna. Most azonban engemet sértő kifejezéseire annyit mondok, hogy ellenem minden felhozott rágalmait visszautasítom. Felkér, ön uram ! hogy fejtsem ki tüzetesen azon különleges érdekeket, melyek a tnalomipartestüfet egyesülését gátolják; kell-e annál több, mint a miért ön vagdalódzik ? — Azonban, hogy majd jól megértsen nem én, hanem az egész malomipar-társulat ad felvilágosítást. Egy m. i. f. lag. Nézetek erdészetünk és erdeink jelen állapotáról. hia Xeusz-iedlpr Július. A fatenyészfésröl. A fa újranöveséről utánsarjadzás — általában az abból folyó erdő-kezelési módokról. Ha a fa az erdőben levágatik vagy lefűrészelhetik, ugyanazon helyen közönségesen újra nő fa rnind"n közreműködésünk nélkül, egyedül a természet által, hacsak erőszakosan nem gáíoltatik. Az ujrauövés vagy a régi fa lehullt magvai által történik, vagy a törzs ós gyökerek hajtásai által A fa elvitele egyébként vagy bizonyos megS z e r k. *) Köszönjük n bókot. •*) No! ii"! határozott helyeken, melyeket vágásoknak neve zünk, történhetik az erdőben, -- vagy pedig lehet a fát különös vágási rendszer nélkül szétszórtan az erdőbe felhasználni : Az első k.-zelési mód, a melynél vágások fordulnak elö: Vágási g a z d á s z a t n a k neveztetik ; a második ellenben : Szálaié gazdaságnak. Ma a fatenyésztés oly módon űzetik, hogy az újrauüvés a magvakból történik, akkor magfaerdö létesül s ezt: Szálfaerdő (magfaerdö j vagy Baumwald-nak nevezik ; minthogy ezeu kezelési eljárás csak ott vétetik igénybe, hol magas és műszaki célra alkalmas fákat szándékoznak növelni, nem pedig csekélyebb cserjefáknál. Szálerdötenyésztés kézzeli vetés vagy ültetés által történik. Az idevágó szabályok a fatenyésztés köréhez tartoznak. Ha az újra tenyésztés a vágási rendszer mellett a a törzs és gyökerek kiliajtása által céloztatik, akkor ez a szálerdő ellenében: Növendék erdő (Riederwald) nevet nyer. A növendék erdő egyik alárendelt kezelési módja a szálerdő gazdaság, a melynél a kivágás után a talaj felülete a visszamaradt galyak segélyével fölégettetik és azután egy, vagy két évig gabnával vettetik be. De ha a vágási rendszer mellett az uíánsarjadást mag és kíliajtás által együtt akarjuk létesíteni, az erdőterület egy részén szálfákat, a másikon vágható tüzelöfát szándékozván tenyészteni, ekkor K ö /. é p e r d ö -gaz d a s ág t Mittelwald i nevet használunk. Ha az új ranö vés kihajtás által történik ugyan, azonban nem mélyen a tnskón vagy gyökereken, hanem fönt a törzsön, akkor azon esetben, ha a törzset az ágaktól megfosztottuk, N y e s e l ö ü z e m g a z d a s á g n a k (Sohneidelwirtschaft) hívják. IIa ellenben a törzs bizonyos magasságig egészen levágatik és a hajtás ezen a helyen váratik B o t. I a e r d ö-ü z c m {Kopfholzwirtschaft) nevet nyer. ^ (Folytunk). A ffvorsirás iififvében. Örömmel értesültem, hogy városunk értelmes közönsége is valahára a jövő nemzedék írásával egy nemes vállalkozó által megismerkedhetik. Hazánkban már majdnem minden olyan helyen, hol fő vagy középtanoda létezik, az egyes gyorsíró körök megalakultak. Pápán, ezen, különösen az egyetemi tanfolyamra készülő ifjúságra nézve nélkülözhetlen művészetet, még nem sikerült tanítani,—félreismerésnek vagy szakavatott egyének hiányának tulajdoníthatnám leginkább ; de íme most van alkalom, a íanulúifju-ág s a müveit közönség niegbeesüihetlen hasznot meríthet bel'ile, ha felhasználja. Az illető tanító feladata a nemes célt, annak hasznos voltát fejtegetni, a közönséggel megismertetni, és az iránt a keilö felvilágosítást megadni, a tétovázókat határozott meggyőződésre vezetni En csak tapasztalataim nyomán a gyorsirási rendszerekre, vonatkozólag volnék bátor néhány megjegyzést tenni a célból, hogy városunkban az érvényre jutott két rendszer közül melyik volna célszerűi) a meghonosítísra. Tagadhatatlan; hogy a gyorsírói rendszerek egyike sem mutat fel ínég teljes tökélyt, egyik sem zárhatja ki még a jogosultság teréről a másikat, mindegyik még fejlődésben van De a különbséget a fejlődés menetében a célszerűségére nézve határozottan fel lehet ismerni. — A gyorsírás történelme többek között két kiváló rendszert mutat iel: a Gabelsberger — és Stolz e-f éle r e n dszereket; amazt hazánkban M a r k o v i t s, az utóbbit Fenyvessy, mindkettő országgyűlési gyorsíró, honosította meg, hanem nagyon különböző eredménynyel a mennyiben a gyakorlati téren is a Gadelsberger - Markovits-féle rendszer sok előnyei folytán célszerűbbnek bizonyult be, valamint több azon tanodák száma is, hol e rendszert tanítják, több a Gabelsberger — Markovits-féle rendszerben képesített és okleveles tanárok száma is, mint amazoké. Számtalan verseny, és a gyorsírás történelme is, a Gabelsberger-féle rendszernek adták a célszerübbség tekintetében az elsőséget, méltán is, mert ha mélyebb behatolás nélkül csak azon körülményt veszszük kiválóan figyelembe, hogy a hangzók jelelése a Stolze-íéle rendszerben sokkal eomplicáltabb, a jelények számú túlzott, és azok nem oly szabályszerűen alkotvák, hogy az első tekintetre, felismerhetnök azok jelentését, kevesebb figyelemmel lévén a kihangzásra, mint a Gabelsberger-féle rendszerben: önkénytelen előnyt kell adnunk az utóbbinak, fel sem említem, hogv a tanulásra nézve, is oly könnyű, hogy bárki magán uton is elsajátíthatja Markovits tankönyve segélyével. Nem akarok azonban illetéktelen téren speciális szakközlönybe való hosszabb bírálatba bocsátkozni, csak azon őszinte meggyőződésből származott óhajomnak volnék bátor kifejezést adni, miszerint kívánatos volna, hogy az, ki a gyorsirászatot városunkban meghonosítani magára vállalta, a célszerűbb és általánosabb rendszernek, a Gabelsberger és Markovits által felállított elveknek lenne hive ; mert csak ezen rendsze rtö merek határozott sikert remélni. Ede lény i. A veszprémi közigazgatási bizottság ülése. (V.~) A közigazgatási bizottság ülésében tett előterjesztések közül leginkább kiemelendönek tartjuk az adó — cs tanfelügyelő' jelentését. A lefolyt december hóban egyenes adó fejében befizettetett; a veszprémi adóhivatalnál 82194 frt 92'/, kr, a pápainál 101294 frt és 58'/. kr, a zircinél 23264 frt 40 7

3 kr. Összesen 200753 ft 91'/

a kr, az előző év megfelelő havában összesen 8283? frt 50 kr folyt be. A fent kitett 206753 frt 91'/, krhoz hozzáadván az egész év folytán befizetett adót, oly összeget nyerünk, mely nemcsak fedezi az 1876. évre előirt összes egyenes adót. hanem még 84953 frt 91'/, kr, többletet is mutat, mely összeg az 1875-iki hátralékok 14' ,"<,-( teszi. — Az adófizetésnél legfeltűnőbben hátramaradt Veszprém város és Vámos község; az elsőnek 58439 frt 13 kinyi hátralékából befolyt 6490 frt 34 kr; az utóbbinak 32307 frt 69 krnyijából pedig 1269 frt 24 kr. Veszprémben, miután a végrehajtók száma kettővel szaporíttatott, az adóbehajtás egész crclylyel folyik. Az tani. Ha megszabadultam és tanuló-szobámba jutottam, szabadabban h-lekzettem föl, mint egy szerencsésen kiállott veszély után, és nem is kívántam többé azt ily boldogtalan kísérletek után elhagyni. Egykor egy szép tavaszi napon lloraeiussal kezemben, egy távolabb fekvő erdőbe mentem. A szabad természet ezernyi szépségével egészen fölviditá kedélyemet. A (él fagyos sebei már begyógyultak, a szél lat más zenéje elnémult és szelídebb dalba ment át a Iák ágain. A viruló Iák s virágok illata összevegyült, s a I nnbok suttogását a madarak bájos éneke kiséré. — Minden mozgott, minden pezsgett, és a kikelet mosolya minden levelén látható vala. (Folytatjuk.,/ Uti jegyzetek. (Vége.) A residentia.— Sétányok. — Intézetek. — Bernauer Annes, A residentia épületében a neuburgi és sváb kerületi Kormány székel, itt volt azon terem, melyben a német fejedelmek a Melanehton által szerkesztett augsburgi confessió iránti bódulatukat 5-ik Károlynak átadák. Gyönyörű sétányok környezik a várost, melyeken a legváltozatosabb képekben, itt egy csinos kerti lak, amott gyártelepítvények emelkednek ki a fák koszorújából. Elmulasztanom nem lehet, hogy fel ne említsem azon sok, a Humanismus, a felebaráti szeretet, a jószívűség, és a szegények, a nyomorultakon való könyörületet tanúsító intézetet, követésre méltó példákkal szolgálhatnak mindannyian, különösen hazánkban, hol u szegénység és nyomor vajmi kevés eny-hületet talál még. Ilyerek a helyi kórház — a foglalkozást szerző i tézet, a hol a szükségben szenvedő munkátlanok munkát és ellátást kapnak, itt egyúttal a munkakerülők megjavitatnak, és már ezerén részesültek ez intézet jótéteményeiben, megérdemli a megtekintést, benne némi különbség nélkül vidáman munkálkodó, szegény, különben elhagyott egyéneket látunk, kiki hivatásához mérten nyer itt foglalkozást, szeréét, béke és áldás honol ez intézeten, páratlan a maga nemében. A szl. Jakab intézet, hol elszegényedett katonák, igen csekély díj mellett lelnek menhelyet. A polgári kórház. Sz. Antal jótékony intézel, hol katholikus vallású öregek szabad lakás és rendes hetibér által támogatásban részesülnek. A gyógyíthatlanok menhelye, hol teljesen elcsoukult tehetetlenek vétetnek szíves gondozás alá. Az árva és szegény gyermekeket gondozó intézet. Szt. József és Szt. Anna intézetek, hol a gyárakban naphosszán dolgozó munkásokgyermekei kellő ápolást és nevelést nyernek. A Máriaintézet, munkaképtelen nőcselédek menhelye. Kisdedeket gondozó intézet, hol a munkaosztály kis gyermekei évenként több mint 500 a legszeretetteljesebb bánásmódban részesülnek és végre a gyermek gyógyintézet. Ezeken kivül számos tanintézete van Augsburgnak. A közönség nagyobbrészt gyári munkásokból áll, ha tér és idő engedné, leírnám az itteni gyáripari mozgalmakat, azon nagy lendületet, melynek a megszámlálhatatlan sok gyártelep örvend, így pusztán némi fogalom nyújtás tekintetéből néhány statistikai adatot hozok említésbe. Néhány évvel ezelőtt, azóta sokat emelkedett, a 71 gyártelep 8000 embert foglalkoztatott, ezek összesen 5000 lóerővel felérő víz, és 1500 lóerőt helyettesítő gőzerővel dolgoztak, és évenként 18 millió forint értéket representáKak 15 milliónyi tőke mellett. — Nagyobbrészt szövő gyárak vannak felállítva. A képtárak a múzeumban ugy a templomokban, valamint az egész városban, az archeológusok kiaknázhatatlan régiségi bányát találnak; a fekete házsorok között elbalaova, az ábrándos utas Babylonbau nagy Sidonban képzeli magát; nincs kő, nincs egy talpalatnyi föld, melyhez egész történet ne fűződnék. Majd minden harmadik házon emléktáblát látunk. Kedves tartózkodási helye volt e város I. Maximiliánnak, s ha fejedelmi körökben, gazdaság tekintetéből vetélkedés merült; fel, Maximilián mindig büszkén utalt Augsburgra, mondván: „ott van egy egyszerű polgár, ki mindnyájatokat kifizet."— De az augsburgiak is kevésbé megalázók, fennen emlegetik városuk jelentékenységét, hogy körükben szívesen tartózkodtak az uralkodók, sőt mi több, a városból 3 polgári leányt német fejedelmi házba vittek nőül. Ezek egyikéről azonban szomorú történetet regélnek. Bernauer Agnes született 1411-ben october 12-éu, Straubingnál hóhér által taszíttatott a Dunába, ő volt ugyanis Albrecht, hercegnek neje, ugy de ennek atyja a fejedelmi családi szaunázás előítéletéből, beszennyezve vélte házát, ezen polgári körből történt házasság által, a miért is az említett méltatlan boszut ő hajtatta végre. Távozunk most. már Áugsburgból, azon nyugodtsággal, hogy itt sem voltunk hiába, a látottakból merített tapasztalatok mindenkor kincsek leendemk. * Edelényi.