Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-05-06

c s a r n o A KÖLTÉSZET SZELLEME. A hit az égből jött alá, S lelkünk soká figyelt reá; De ismét égbe költözött, E földön többé nem leled Ott él a csillagok fölött. „Hiába költesz bút, panaszt, Nincs, a ki meghallgassa azt; Nem olyan a mai világ, Hogy illenék szivéhez a Sopánkodás, szomorúság. Ha kell hatás, ha kell babér, Mi a költőnek üdvöt ér: Daloljatok, de örömet, Mely rózsás utakon halad S búbánatot könnyen feled. A hon fi gond nagyon sötét, Reád borítja éjjelét; Jelenje bú, jövője nincs, Szabadja, híre és neve Mindenha féltő drága kincs. A rég elmúlt nem érdekel, Virág, mely szinét hagyta el; Erény és földi szenvedés Testvérek immár, s részvevő gorsu.kba' nincs, vagy csak k&vés. A művészet, az itt maradt, Hogy lelkesítse a sarat; S a lélek olykor fölragyog. De azután a sürü éj Sötétje meg sokkal nagyobb. A tudomány oly sanyarú Hogy gyakran martyr-koszorú Borítja annak homlokát, Ki lángzó hévvel éjjelét És napját néki adta át. A hir s dicsőség büszke vágy, A mely nyugonni sose hágy; S ahoz, hogy élvezd a jelent, Szükséges egy-két ió napod fowUól saladdá oldanod^ Az égi lángú szerelem Magasra szárnyalt képzelem; S ki tiszta szivet, hűt, keres, Gyakorta önző, s díjra vágy, A melyre ép nem érdemes. Eszményi élet, égi szép, A lélek bűvös álmakép, E földön nem található; A hiú vágy és epedés Üdvét sohasem adható. Hadd hát a fenkölt szárnyalást; Ha ilyen a föld, mért ne lásd!! Egy van, mi boldoggá teszen, S ki leuni vágy, ragadja meg, Mit a való ád, a jelen! Öleld hát, mig ölelheted, Mig üdvöd benne lelheted; S ha üdvét zengi hő dalod: Nem hal ki az, sokáig él Neveddel a nép ezrinél." Igyszólabölcs Tapasztalás, Mely jó barát, ha senki más; 3 s7,av»ban

} vaj ki moudaná, Nincs semmi arra érdemes, Hogy hallgassunk figyelve rá. De a jelennek szük körén Túlleng a szellem könnyedén, Magasra csattog szárnya föl, Honnan felé az égi szép Örök sugara tündököl. A szellem éltét ott vevé, A honnan e fény lövel felé; A szellem vágya oda von, Hol az eszményi, égi szép Dereng örökre szabadon. S mi itt alant az égi szép Fényét hordozza díszekép, Habár borong is olykoron, De újra fényre, lángra kél Áttörve a borúlátón: Azt látja onnan szellemünk, Azért lobog föl érzetünk, A z zeng az ihletés dalán — S a költő hire szárnyra kél Örök dicsőség fényinél! ErUi Dániel csütörtökön d. u. 5—6. az izr. hitk. isk. 4-dik oszt., 6—7. az izr. orth. hitk. isk. 4-ik és 7—8. ugyanannak 5-ik osztálya; pénteken d. u. 5—6. az evang. iskola 1, 2, 3-ik osztálya; 6—7. a reform, isk. 1, 2, és 3-ik osztálya; szombaton d. u. 5—6. a felsővárosi isk. 1-ső és 2-dik oszt., 6—7. az alsóvárosi isk. 1-ső és 2-ik osztálya, 7—8. a belvárosi kath. iskola. 4-ik osztálya.—Magvassy Pál, torna tanító. Egyletek és intézetek. — Meghívás! A pápai önkénytes tüzoltóegylet f. évi május hó 6-án azaz vasárnap délután 4 órakor a városház nagytermében választmányi ülést tart, melyre az egylet választmányi tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak, s felkéretnek, hogy e gyűlésre okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Pápa 1877. május 2-án. Szokoly Ignác főjegyző. Megyei és városi ügyek. — Pápa város közgyűlése ápril 28-án. A városi atyák, kikre községünk ügyei bizvák, kevés érdekeltséget tanúsítanak, a mennyiben rendes szokásaikhoz hiven maradva csekély számmal jelentek meg a közgyűlésen, ennek folytán az ülés csak öt óra körül lőn megnyitva, s a kitűzött tárgysorozat tanácskozás alá véve. Az ülés kezdetén felolvastatott a veszprémi iparos ifjúság művelődési körének Veszprémben tartandó vándorgyűlésre vonatkozó felhívása, melyhez mindenekelőtt Brader Sámuel úr szólott, ajánlván a városi kapitány úrnak városi költségen leendő kiküldetését. Mi megvalljuk, nem voltunk képesek Bráder úr szándékát megérteni. Az ugyan e tárgyban szót emelt Vágó László úrnak beszédéből azt veszszük ki, mintha Pápán egy legényegylet alapítása tervben volna. Végtére Tarczy Dezső úr helyes beszédében kimutatta, hogy ilyenféle gyűlésre csakis párost lehetne küldeni, a mit pedig ismét az illető ipartársulatok teljesíthetnek, a rendőrfőnöknek kiküldése tehát helytelen és céltalan kívánság s ennélfogva indítványát egybe foglalva kéri a felhívásnak tudomásul vételét kimondani, s egyúttal az illető partársulatok idevonatkozólag értesítendők, ezen helyes indítvány elfogadtatott. Ezután Lőwenstein úr kért szót, s azon meglepő kérelmet intézte a közgyűléshez, hogy rendelné el, miszerint az utcák söprése ezentúl ne szombati napon, hanem vagy pénteken, vagy pedig kora szombatreggel eszközöltessenek. Ezen indítvány védelméből azon szomorú jelenséget emeljük ki, hogy annak ndokolása tiszta felekezeti jelleget viselt s azért óhajtja Lőwenstein úr ezt, mivel úgymond „az izraelitáknak botrányul szolgál az, ha szombaton az utca söprése eszközöltetik," a különben is tárgysorozaton kivül tett indítványra mi nem mulaszthatjuk megjegyezni, hogy Magyarországon csakis a vasárnap az melyen ilyesmi a törvény által tiltva van vagy megtiltható, különben pedig kár minden alkalmat megragadni oly célból, hogy a felekezeti különbséget napvilágra hozzuk; korunkban nem Schabes megülése a főcél, hanem az előítéletek szabta felekezeti válaszFalak lerombolása, s Lőwenstein ur nem hitfelekezetet képvisel a tanácsban, hanem a város érdekeit; tessék a türelmetlenség szemüvegét letenni, mert erre nincs szükség, de jövője nincs. Mi csak azt jegyezzük meg, hogy az utcasöprést szombati nap kinek sem tiltható el. Remélni akarjuk, hogy midőn indítványozó úr a „házszabályai szerint" monströzus indítványát beterjeszteni fogja, azt elfogják utasítani. — xMint tudjuk, a helybeli irgalmasrend kórház új főorvost nyert, s nagyon helyes volt, az új főorvos úr részéről, hogy kitűnő orvosi diplomáját tudomásvétel végett a városi közgyűléshez beterjesztette, a mit ő korántsem azért tett, hogy talán annak kihirdetését kérje, hanem egyszeüen, hogy azt a város tudomásul vegye vagyis diplomája által bemutatta magát a városi közönségnek, s ennek folytán Dr. Steiner József ur heves felszólalása nem csak hogy helytelen volt, hanem a higgadt szemlélőre azon benyomást gyakorolta, mintha Steiner úr nem jó szemmel nézué az orvosi téren a concurrentiát. Az ügy Tóth Lajos, Horváth Lajos és Dr. Pscherhofér urak felszólalása után egyszerűen tudomásul vétetett. Elrendeltetett továbbá, hogy Horváth Lajos ur fellebbezése Vélsz Káoly urnák városi számvevővé lett megválasztatása ellen, azonnal felterjesztessék a megyei közgyűlés elé.—Ezután Dr. Lövy ászló úr röviden indokolta azon indítványát, hogy a város költségén alapítassék egy népkönyvtár. Az ez ügyben kifejlődött hosszabb vita, melyben Horváth Lajos, Tarczy Dezső és Gyurátz erenc urak élénk részt vettek, azon eredménynyel végződött, miszerint a közgyűlés az indítványozónak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz s egyszersmind az eszme mikénti létesíthetése céljából öt tagú bizottmányt küld ki, melynek feladata leend annak idejében a közgyűlés elé tervezettel járulni. Ugyanezen bizottmányba megválasztattak: EŐry Szabó Sándor. Dr. Lőwy László, Gyurátz és Pscherhoffer urak. (Folytatás a jövő számban). — Veszprémmegye tavaszi közgyűlését f. hó 7-én kezdve tartja meg. — Városunk nevelés- és iskolaügye, A lejárt évben: A tanköteles gyermekek az illető hitfelekezetek által a lejárt évben összeirattatván az összeírás szerint volt 6—12 éves korig r. íath. 535 fiu 465 leány, reform. 64 fiu, 68 leány, evang. 47 fiu, 6 leány, izr. orth. 279 fid, 211 leány, izr. neológ 74 fiu, 61 eány. 12—15 éves korig: rom. kath. 269fiu, 217leány, reform. 45 fiu, 19 leány, evang. 26 fiu, 7 leány, izr. orth. 105 fiu, 59 eány, izr. neológ 11 fiu, 11 leány, összesen 1455 fiu, 1183 eány, Összesen 2638 tanköteles. Ezek közül iskolába jár: apácáknál 390, rom.|cath. 6 elemi osztályba 571, reform, elemi iskolába 145, evang. iskolába 164. izr. orth. hitk. iskolába 520, izr. neológ iskolába 202, szt. Benedek rendiek gymnasiumába 21, a reform, gymnasiumába 33, kereskedelmi iskolába 30, Szájbold Károlyné intézetébe 19, polgári iskolába 15 éves korig 7, összesen a mult évben 2242 járt. Városi közös óvodába árt 6 éven alóli 198, az apácákhoz 309. — Polgári iskola. A városi közös polgári leány iskolában a lejárt évben a harmadik osztály is megnyittatván, a m. kormány a tanerőt is egy tanár kinevezésével megszaporította. Ezen intézetbe az 187

6

/

7 iskolai évre beíratva van 65 növendék, ezek közül pápai 46, vidéki 19, összesen 65 növendék. Vallásra nézve: rom. cath22, reform. 3, evang. 2, izraelita 32. — Városi faiskola. A fatenyésztés és nemesítésben a lefolyt év folyamában 2 tanító oktatása és felügyelete mellett 168 nö>vendék nyert képesítést, kik által 385 vadonc részint oltás, részint szemzés által benemesíttetett. Az 1876. év őszén teljesített összeírás szerint a faiskolában volt nemesített fa 1700 db^ Ezen kivül több vadgesztenye, fekete nyárfa, és a már nagyban szaporított arany fúaön fog harcolni. Hir szerint Klapka György tábornok, önálló had testparancsnokságot vállalt a zultán hadseregében. Különben pe dig még hetek is el fognak telni, mielőtt komolyabb összeütkö zést lehetne várni, mivel a déloroszországi folyók mind kiöntöt tek. s a vasúti közlekedést félbeszakították, hasonlóképen a Dun is folyton árad, az országutak pedig oly roszak, hogy teljes le hetetlenség a nehéz ágyuk- és társzekerekkel előre haladni. Az ázsiai harctéren ellenben már régóta megtörtént a eleő lövés, s mint minden előőrsi csatározásnál szokás, ugy mos is mindkét rész magának hja a győzelmet. A muszka régi ter mészete a hazugság mellett most is megmaradván, a krimi had járatból ismeretes „egy holt kozák"-téle jelentésekkel lép ele Annyi bizonyos, hogy a török hajók Szent-Miklós határerődö összelőtték, nemkülönben a kaukázusi vasút kiindulási pontja Pótí kikötőt is, mely alkalommal nem kis veszteséget szenved hetett az orosz. Ellenkezőleg ismét meglepett bennünket azoi tény, hogy az oroszok Bajazíd fontos positiót, minden ellenállái nélkül hatalmukba kerítették, s ennek védelmét noha a muszki hadak közeledte nem volt titok, a törökök mégis elmulasztották Bajazid azért bir nagy fontossággal, mivel éppen a legélénkebl kisázsiai kereskedelmi ut mentén fekszik, noha maga a várof mai nap csak 2500 kurd lakost számlál, mivel a krimi hadjárat után örmény lakosai kivándoroltak. A muszka ázsiai működéséből kitűnik, hogy ők Erzernm fontos város ellen intézi! egész erejüket, mely Kisázsiának kulcsát képezi. Kölönben a török által nagyszerű erőddé lőn átalakítva, felszerelve s környékén van a török főerő össze gyűjtve. Montenegró képezi a harmadik harctért, itten és tökéletes nyugalom uralkodik, noha s legutóbbi jelentések szerint Szuleiman pasa hercegovinai főparancsnok már a hires dugai szorosok elleni mőkodését megkezdette. Montenegrót a török két oldalról fogja megtámadni. Ango 1 orsz ágban a háború alatti semlegesség hirdettetett ki; melynak megtartását a királyné szívökre köté alattvalóinak. Különfélék. — Egy veterán tanító jubilaeuma—Mint lapunkban nem régen irtuk, m. hó 26-án ünuepeltek meg Győrött Magvassy Mihály 60 éves tanítói jubilaeumát. Az ünnepélyen mintegy 70 tisztelgő jelent meg, közök volt Wintert Antal, győri kanonok és nagy prépost, Balogh Kornél, volt főispán, Kautz Gusztáv, városi főjegyző, Tóth Antal, nádorvárosi esperes-plébános, Karvassy Kálmán, dr. Sikor, Baky ügyvéd, Nagy István, városi képviselők, a kath. elemi tanok és számos szülő. A jubilánst Wintert nagyprépost kitűnő beszéddel üdvözölte, fölsorolván annak érdemeit a nevelés rögös pályáján, s az ünnepéty emlékéül egy igen diszes és dúsan aranyozott könyvet nyújtott át, melynek tábláján aranyos betűkkel ez olvasható: Magvassy Mihály 77-ik születésnapi és 60-ik évi tanítói működésének emlékéül, 1877-ik aprii 26-án, az ő tisztelői. A beszéd után 12 fiu és 12 leány üdvözlék őt szülőik és a városi polgárok nevében, s egy babér-koszorut nyújtottak át, melynek szalagjára ez volt írva: tisztelői, a hála jeléül, 1877. april 26. — Valóban megható volt a jelenet, midőn a kisdedek üdvözlék az ő kedves „bácsijukat," ki a koszorú átvétele után hozzájuk valamint a vendégekhez köszönő beszédet tartott, mely a jelenlevők szemébe könyeket csalt. Őszintén kívánjuk, hogy a kisdedekért annyira lelkesülő derék aggastyán még számos évekig éljen, hogy azoknak szivébe a szép, jó nemes csiráit még tovább is becsepegtethesse! — A softák. Végre, valahára, dacára sok ellenmondó híreknek, megjöttek a softák, s viszonozva lett azon fogadtatás, melyben ifjainkat Konstantinápolyban részesítették. A softákfutja valóságos diadalmenet volt; mindenütt a rokonszenv és lelkeselés legkiíörőbb jeleivel fogadták őket, s csupán Versecz mellett ikadt egy, két derék hazafi, kik az éjjel tovarobogó vonatjután ^olyó alakjában küldték szívélyes üdvözletüket. Budapesten roppant néptömeg volt jelen a mozdony megérkezésénél és szűnni íem akaró éljenekbe tőrt ki; a török vendégek meghatva állottak meg a kocsik előtt, az öregebbek örömkönyekkel szemeikben i fiatalabbak örömsugárzó arccal, mintha képesek sem lettek rolna elhinni, hogy a fogadtatás őket illeti. Nagysokára megizünt az éljenzés és a „csok jasa" kiálltás, ekkor Mátyus Arisztid általános figyelem közt üdvözölte őket, Utána Tankó Sámuel', műegyetemi hallgató török nyelven tartott beszédet. Mindkét beszédet percekig tartó éljenzés és „csok jasa," „Jalasin" kiáltások követték. Szulejman seik néhány rövid szóval cöszönte meg a szívélyes fogadtatást, s ezután a vendégek iocsira szállva, a Hungária szállodába mentek. A következő lapokon mutatták meg a vendégeknek a fővárost. A vendégek izáma 15, kiknek egy része softa (tanuló), a többiekfpedig mafas rangú polgárok s neveik a következők: Sheik Sul

{

"ejman iffendi, a küldöttség vezetője, mintegy 60 éves, főpap; Hüszni »ey, mintegy 50 éves, drinápolyi képviselő; Hódja Mellemnél elfendi, mintegy 45 éves, a logica és jog tanára a kontantinápolyi egyetemen; Méhemet eífendi, mintegy 40 éves, i galata serail cimü collegium aligazgatója; a Mohamed családjából származó Tadil eífendi, ulema, mintegy 30 éves; Men med Ter fik eífendi, a „Bassiret" lap munkatársa; Essadbej Kanan pasa fia; Djévad bey, Hanin Tahsín, a volt belügymi niszter fia; Moury Rechard bej

r

, Rechard ezredes fia; Rai bey, Hüszney beynek fia, Abdul Baki bey, Samil pasa fis Oh emseddin eífendi, cserkesz származású; Ali Riza eífend trebizonti nemes; Raghib eífendi, morai nemes, és Hassa eífendi, dardanelli nemes. — A Corvinákat Nikolits, mint ő felsége személye kö rüli minisztérium küldötte hozta Bécsből Budapestre. Az indó házban és környékén nagy számú közönség gyűlt össze. A kor mány részéről megjelent Szász Károly, miniszteri tanácsos, i Pulszky Ferenc, mint a magyarországi könyvtárak és gyüjte menyek főfelügyelője. Az egyetemet Laubheimer rector képviselte. A főváros részéről megjelentek: Ráth Károly főpolgár[mester, Gerlóczy alpolgármester, Királyi Pál, Faragó István éi : Ney Ferenc. Az átadás az jegyetemi könyvtár nagy termébe

1 történt azon jegyzék alapján, mely Savfet pasának az egyeten rectorához intézett leveléhez volt mellékelve. — Vegyes hirek. Mint a Kremser Volksblattban olvassuk, m. hó 25-én délután hat gyermek, még pedig öt négy—ö éves fiu és egy öt éves leányka az eisgarteni mezőn játszadoztak. Játékul a „főzést" tűzték kí. mely célra mérges bűről gyökeret és leveleket daraboltak össze s viz és kenyérrel vegyítve, étkezést tartottak belőle. Midőn a gyermekek az evés következményeit észre vették [s roszúl lettek, három fiu hazafelé futott, a kis leány ellenben az utcán összerogyott és eszméletén kívüli állapotban találtatott. Minden orvosi segély dacára is egy fiu meghalt; egy másik még mindég veszélyben forog, holott a leányka a többi fiukkal együtt-jminden veszélyen tul van A constantinápoiyi tűzvész felöl a Standardban a többek között a következőket olvassuk: „A tűz délután 2 órakor ütötl ki, s a tűzoltók parancsknoka Széchenyi csak esti 9 órakor voll képes a veszedelmet teljesen megfékezni. Vasárnap még a romok füstölögtek. A tűz az aranyszarv partján levő fanár lakrészben ütött ki, még pedig vigyázatlanság következtében; ugyanis egy nő, parázszsal telt melegítő-edényt véletlenségből feldöntött s innen rémséges gyorsasággal tova harapódzott a tűz csakhamar a Narkhlie nevü városrészt tökéletesen megsemmisítette. A görög patriarcha palotája s a herakleai püspök háza, valamint a görög collegium nagy veszélyben forogtak. Két hölgy, kik a tűzhelyet kíváncsiságból megnézni akarták, megölettek, s számos tűzoltó veszélyes égési sebeket nyert. Egy mecset is leégett, hanem a görög St. Mary cimü, s a byzanciak idejéből számos ereklyét őrző templom épen maradt, noha körfala összedőlt — A török hivatalnokok megvesztegethetésével mégsem áll a dolog oly szomoruan, mint azt sokan hiszik és hirdetik, s ide vonatkozólag a „Neue freie Pressében" a következőt olvastuk: Husszein Avni a török kormány által Brünnbe küldetett, hogy )ttan több gyárakban a török hadsereg számára^bevásárlásokat iszközöljön. A török jól megnehezítette az üzletet, a mennyiben nindenj egyes árucikkért külön külön alkudott — mint minden celeti azt tenni szokta. Végtére az üzletjnegtörtént, s az egyik gyáros megjegyezte, hogy nem könnyen lehetett volna Húszéin A.vni áraiból még valamit bárkinek is lealkudnia. Ekkor a török izon észrevételt tette, hogy ő az üzletet mindaddig nem tekintíeti megkötöttnek, a meddig ő-a gyárosok részéről fáradságálak jutalmául bizonyos százalékokat nem kap.^Képzelhető, hogy í gyárosok nem a legszívélyesebb arcot mutattak a török követelése miatt s mindenképen szabadkoztak ilyen „borravalónak" izetése ellen,|de a török nem tágít s jókora összeget engedéyeztek Húszéin Avni urnák. „Igy, uraim" monda a török „most nár csak arra kérem az urakat, hogy az imént engedélyezett összeget, legyenekgszivesek kormányom javára irni,|s láthatják, mgy még is lehetséges volt, az önök áraiból még valamit lealtudni." — Te m es vár i^tudósítónk közli velünk, hogy a Béga riöutött s a mezőket vizzcl borítá. A bródi erdő, valamint a buiiási országút viz alatt áll. Szegedi hirek szerint is a Tisza és ilaros folyók oly mérvben megáradtak, hogy a rémült lakosok jjel nappal a védgátak és töltések emelésen és erősítésén dolgoznak. Arad is veszélyben forog, mivel a Maros már több hevén kiöntött. Az árvizek már is óriási károkat okoztakga vetéekben. Tanügyi hirek. — A veszprémmegyei állandó népnevelési^bízottság f. ó 8-án d. u. 4 órakor szervező ülést tart nagys. és ft. Sárány Miklós, bakonybéti apát elnöklete alatt. A tornászat a város összes elemi tanodáiban f. é. iájus 1-én vette kezdetét, s a gyakorlatok a következő napoon és órákban tartatnak: hétfőn d. u. 5—6-ig az izr. orth. jkolának 1-ső osztálya; 6—7. a ugyanannak 2-ik|oszt.; 7—8. 3-ik oszt.; kedden d. u. 5—6. az izr. hitk. 1-ső oszt.; 6—7. -ik és 7—8. 3-ik osztálya; szerdán d, u. 5—6. a belvárosi