Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-04-29

elfogták, de sikerült neki a 11-dik napon fogságából meg szökni. Az orosz hadjárat alatt szenvedett legtöbbet. 1814-ben, midőn a calais-i gamisonban volt, megkapta végleges elbocsá­tását és egy évvel később megnősült. Első házasságából 7 — másodikból 11 gyermeke született. Emlékező tehetsége jó, és igen szeret viselt dolgairól beszélni. — „Potytechnikai hirek." Körülbelül 15 évvel ezelőtt fedezte Riés tanár, hogy egy acélrúd, mely körül selyemmel bevont rézsodrony bizonyos távolságban sok tekerületben ve­zettetik, mindannyiszor rezgésbe jő, valahányszor a sodrony te­kercsen villanyosság bocsájtatik át, s továbbá azt is találta, hogy kellő alkalmazás mellett ezen rezgések a némileg bizo­nyos hangoknak felelnek meg, s végre azt tapasztalta, hogy a nyert hangok egyrészt a villanyfolyam erősségétől, másrészt annak hosszabb vagy rövidebb tartamától függ. Ezen tényekből kiindulva s szem előtt tartva azon körülményt, hogy minden hang az úgynevezett hang hullámok számától és erőségétől függ, készített egy oly készüléket, melynek segítségével a hangokat nagyobb távolságra a villanyosság közvetítése által lehetséges volt továbbítani. Az uj találmány „Telephon" nevet nyert, de oly kezdetleges eredményt tüntetett fel, mely az egészet csak a curiosumok közé látszott sorolni; mivel egyrészt nagyobb tá­volságokra nem lehetett a hangokat továbbítani, másrészt pedig rövidebb uton is csak inkább a hanghoz hasonlító moraj volt hallható, s ennél fogva a Telephon érdekes phisikai kísérlet tár­gyát képezte. Jelenleg azonban egy Bell Graham nevü amerikai phisikus a Telephont oly tökélyre emelte, miszerint bármily tá­volságra is a tiszta emberi beszéd és zene tökéletesen továb bítható, még pedig a villanyfolyam bámulatos gyorsaságával és a közönséges távirdai vonalakon. Bell Telephonja áll: egy több rúdból álló erős delejből, melynek végein selyemmel bevont (el­szigetelt) sok tekerülettel ellátott sodronytekercs van alkalmazva Az igy felszerelt delejvégckkel szemközt egy felette vékony és hajlékony vaslap, s ettől csekély távolságra egy beszélő cső szájrésze van alkalmazva, mely hivatva vau a hanghullámokat összpontosítva a vaslappal közölni. Az egész szerkezet azután egy minden oldalról elzárt faszekrénybe van illesztve, melynek egyedüli nyilasa az imént emiitett beszélő csó'-szájrésze. A Te­lephon tehát ennyiből áll. Kérdés, hogy jönnek léire a szavakat alkotó, vagy a zenét képező hangok? A hang ugyanis nem más, mint a levegőnek bizonyos számú és nagyságú hullámzása. Mi­dőn valaki a beszélőcsőbe beleszól, a szekrényben levő levegőt rezgésbe hozza s ez nyomást gyakorolván a vas lapra szintén ezt rezgésbe hozza. Minden rezgés által a készletben levő vil­lanytelep zárása idéztetvén elé, a gépezettel összekötött vo­nalba egymás után árad a villanyfolyam. Ez aztán a rendelte­tési állomáson, a hova beszélni akarunk, eljut, behat az ott lévő hasonló gépezetbe, mégpedig a delej végén levő sodronytekercsbe. Ez által a delej a vékony vaslapra vonzólag vagy taszítókig hatván, azt rezgésbe hozza, még pedig olyan mérvű rezgésbe, a minőbe, a beszélő állomás vaslemeze volt. Az igy rezgésbe ho­zott vaslap működését átruházza a szekrény belsejében lévő lég­rétegre, s ezen légréteg rezgése a beszélő csőből mint hang, tisztán kivehető. Február 11-én számos hallgatóság előtt tartá sikerdús próbáját Boston városában Bell ur, mely alkalommal 190 mrtföldnyi távolságra oly korrekten, érthetően beszéltek, mintha csak a szobában ülő szomszéddal értekeztek volna. Hogy e távirdára és az azt használó közönségre minő befolyást fog ezen feltalálás gyakorolni, azt felesleges fejtegetni. Csak egy; példát említünk fel: Londonban székelő nagy kereskedő ház fő­nöke valahol Indiában levő fiók-üzletének vezetőjével beszélni óhajt; bemegy a távírda hivatalba s az indiai vasúttal össze­kötött Telophonhoz ül, s felkéri az indiai hivatalt X. N. urnák a géphezi hívására; ez megtörténvén, jó napot, vagy jó estvét kívánnak egymásnak, s élőszóval elmondja rendeletét londoni üzleti főnök indiai megbízottjának. Vagy pedig egy amerikai crözusnak kedve jön Liszt Ferenc zenéjét hallani, igen ám, de Liszt ur Budapesten van, s nem akar Amerikába utazni. — A Telephon segélyével azonban az amerikai crözus élvezetét eléri, mivel (feltéve, hogy Liszt ur beleegyeznék} Budapesten lévő zongorakirály, zongorával együtt bevonul a pesti Telephon terembe s a gép szomszédságában eljátsza azt, a mit az ame­rikai hallani óhajt, s crözusunk gyönyörének elég van téve. Végtére megjegyezzük, hogy a „Telephon" nem ábrándkép és nem is valami humbugon alapuló hír, hanem oly természetes és egyszerű találmány mint akár a gőzmozdony, akár a távíróké­szülék, s nem mondunk nagyot az által, ha kijelentjük, misze­rint rövid pár év múlva — a külöuben hihetetlen dolgot saját szemeinkkel látni is fogjuk. — Statistikai hirek. Gombos tű gyártás Angol or­szágban, (a magy. mérnök és épít. közlöny nyomán). Négy évvel ezelőtt Anglia naponkint 20 millió gombostűt gyártott, részint a belíogyaszíás. részint a kivitel számára, ma már 50 milliót gyárt. Maga Birmingham, a gyáripar központja, 37 mil­liót készít naponkint. London, Strand és Dublin csak 13 milliót hoznak kereskedésbe. E célra évenkint több mint 1200 tonna fémet használnak fel, melynek legnagyobb része sárgaréz- huzal s több mint 3 millió frank értéket képvisel. Ha még hozzá teszsziik a gyártási és csomagolási költségeket: 5 millió franknji roppant összeget tesz az ki, amit Anglia évenkint csupán a gombostű­gyártás utján hoz forgalomba. — A philadelphiai közkiállitás pénzügyi eredménye. Belépti díjakból 15;000,000 márka, a kiállítási térbérletbó'l 2 márka, a kiállítási épületek eladásából 1,500,000 márka, tehát összesen 18,500,000 márka. Ezzel szemben a kiadás következő: Építés, felszerelés, berendezés, igazgatás, felügyelés, jutalmazás összesen 28 millió márka, napi folyó kiadások 7 millió, vagyis a kiadás 35 millió márka volt. Ezen utóbbi összegből részvény dijak által fedezve van 9 millió, az Egyesült-Államok con^res­susa által 61 millió márka, a többi pedig különböző cimü aján­dékozások által ion fedezve. Tehát nincsen deficit. — Franciaország évenkint termel 2430 millió franc­értékű gabnát, 282 millió értékű zöldséget, ISO millió ért. gyü­mölcsöt 1200 millió értékű bort és cidert, 531 millió különféle terményeket, 350 milliót az erdők és ültetvényekből, szalma és szecskából 250 millió, liszt 310 millió, tehát összesen 5533 mii. frank értékű terményeket. Ezen adatokból az tűnik ki, hogy mi Magyarországban, mi mindent és milyen óriási vagyont merít­hetnénk földeink, — kérteink, — szüleink — s rengeteg erdeinkből. — Chinai Polytechnicum. Az európai művészet és tu­dományok terjesztése végett Shangaiban egy nyilvános intézetet aiapíttatott, melynek főcélja a chinaikat a nyugati nemzetek tu­dománya, művészete, és iparával megismertetni. Ezen intézet ala­pítását, első sorban Sir Walter Medhurst. volt shangai consul, és Mr. Foyer, ki mint tiszteletbeli titkár működött — eszközölték. A készülékek Mr. John Bourne által Londonban készíttetnek' s az eddig elkészültek mult szerdán voltak a londoni Polyteehni­cumban közszemlére kitéve. A nyugoti polgárisodás a világtól oly hosszú időn át légmentesen elzárt Chinában is, hódít már lassankint. — Szerencsétlenségek, TŰZ ST. Louisb an (Egyesült Államok) apr. 11 -én A „Souttern Hotel" reg-geli 1 óra 30 pkor lángban állott. Ez egyike Szt. Louis legnagyobb szállodáinak, hat emeletes, és 700 utast kényelemmel befogadhat. A tűz föld­szint ütött ki, s az emeleteteken és a központi rotundán rop­pant gyorsasággal felfelé tört, ugy hogy 10 perc múlva a ha­todik emelet és a tető — hol a cselédség aludt, — lángban állott. — Néhány perccel később a felsőbb három emelet meg­telt füsttel, s a bennlakók az ablakhoz szaladtak, hogy mene­külhessenek. A füst oly sürü volt némely helyiségben, hogy a gázlángokat elfojtotta, mely kürülmény a menekvést igen nehe­zítette. Fecskendők rögtön a helyszínén voltak, és létrákat tá­masztottak az ablakhoz, s igy sok asszonyt és gyermeket — hála ruháikban menteltek meg. Több mint 20 egyén, — nagyob­bára asszony — a felsó ablakokból leugrott és meghalt, mig má­sok ágybeliöket összefonván, az ablakokból leereszkedve, — meg­menekültek. Az alsóbb emeletekben lakó utazók többnyire épen elmenekülhettek, de a felsőbb emeletek lakói közt a haláleset nagyszámú, valószínűleg 100 ember áldozatul esett. A német consul Dr. Gerlach ablakából kiugorván, lábát törte. Többen még élve, de eszmélet nélkül hozattak ki. A tüz kiütése után egy órával az egész épület elégett, a kár 20,000,000 forint. E bor­zasztó szerencsétlenség igen lehangolta St. Louis lakosait, apr. 12-én. Későbbi tudósítások szerint a tűzben elveszett áldozatok száma öttel kevesebb, mint előtte való nap jelentve volt, de a halálesetek szááma eddig még nem állapítható meg. Tizenkét testet találtak az üszkök közt, s a további keresést még foly­tatják. W. J, Münster megmenekült, s azon gondolatban, hogy neje benn égett, — kétségbeesésében agyonlőtte magát. Késóbb kitűnt, hogy neje is megszabadult! — (A Times után.) — Vegyes. A sport kedvelőit bizonyára érdekelni fogja, hogy az angol Jockey-klubb két királyt, a hollandit és belgát, három koronaörököst: a walesi herceget, a muszka trón­örököst és az oraniai herceget, öt főherceget: az edinburgi, con­nanghti és qambridgeit; a Christian schleswigholsteini hercegét és AVadimir muszka nagyherceget, hat herceget, öt marquist, husz grófot, öt vicomtet, öt bárót és harmincegy nemes embert számít tagjai között. Az osztrák Jockey-klubb tagjai között: egy koronás fő, három koronaörökös, hatvankét főherceg és her­ceg, tizenkét őrgróf, kétszáz harminchárom gróf, hatvanhárom báró van. — Folyó hó 18-án egy osztrák fegyházban elhalt Kaiser Adolf nevü fegyenc 500 frtot hagyományozott oly célra, hogy ezen tőke kamatát a fegyházi igazgató belátása szerint olyan fegyencek között oszsza szét, akik helyzetöknél fogva nem birnak némi megtakarított keresményt félretenni. — A bécsi Kár oly-szín házban f. hó 17-én egy fiatal ember egyszerre elkezdett össze-vissza beszélni, s mindenféle gesticulatiókat haj­tott kezével, végre, éppen előadás lévén, az egész közönség fi­gyelmét magára vonta, s a rendfentartása végett hozzá sietett rendőrök meggyőződtek arról, hogy a szerencsétlen elmehábo­rodott. Azonnal a közkórházba száliítatott.— Hivatalos ada­tok nyomán közöljük, hogy 1876-ban az osztrák-magyar birodalom területére 3344 feltalálási szabadalom adatott ki. A szabadalom évi díja 21 forint és a kérelmi bélyeg. — A bern­burgi hetilap szerkesztője Mayer úr, unicum a maga nevében, nem is hiszszük, hogy lenne még egy lapszerkesztő Európában, ki hasonló módon szerkeszti lapját. 0 nem a kényelmes íróasz­tal mellett dolgozik, hanem nyomdájában személyzete közepett a szedő szekrény mellett szedi A'ezércikkeit, még pedig fejből, vagy is anélkül, hogy előbb azt leírta volna. És minő háborgatások­nak van ő a szerkesztés alkalmával kitéve; majd egy nyomdász inas zaklatja festékért, majd a szedők kéziratokat kérnek tőle, megint egy hölgy számára hirdetést kénytelen irni, majd fizet­nie kell vagy viszont pénzeket beszednie. Ismét az új donsági rovat számára jelentik, hogy az utcán egy veszett eb szaladgál, majd azon szomorú hirt hozzák, hogy egy kőmives az állásról leesett; megint egy világhírű kötéltáncos szives tekintetbe véte­lét kéri, ismét egy hangvérsenyző énekesnő elnézését és kegyét 1870—1877-ig a szaporodás 73 munka 09 kötetben s igy a könyvtár jelenleg: 332 munka 460 kötetben. 73 munka 99 kötetben, összesen: 405 munka 559 kötetből áll. Ezen szaporodás nagy részben a következő jótevőknek köszönhető: 1. Nt. Szepesi Imre egyetemi tanárnak. 2. A tanári karnak. 3. Tek. Monostori Baranyay Vince urnák. 4. Struglics Z8. győri képezdei t. 5. Ferenczy K. győri tanulónak. 6. S a tanuló ifjúság maga. Az ifjúsági könyvtár kezelése 1868-bau magára az ifjú­ságra származott át, midőn ez évben ng. Kádas R. azt kívána­tosnak nyilvánította. Az eddigi könyvtárnok őrködése alatt en­nélfogva a könyvkészlet ideiglenesen a múzeumba vitetett át, honnan az addig elkészülő IV. osztálybeli fali szekrénybe jutott, a hol jelenleg tartalik. Így az ifjúsági könyvkészlet kezelői a következők voltuk: 1858—1861-ig Jalsovich Alfred tanár. I 1862—1864-ig Nagy Norbert tanár. 1865—1867-ig Kunczc Leo tanár. 1867—1869-ig maga a tanuló ifjúság. 1870—1871-ig Gosztonyi Fábián tanár. 1872—1877-ig Schehák Imre tanár. A pápai bencések kezelése alatt álló könyvek létszáma mindezek nyomán a. házikönyvtárban : 2763 munka 5414 kötet, ifjúsági könyvtárban: 405 „ 559 kötet. összesen 3168 munka 5973, tehát kerekszámban 6000 kötetből áll. líuncze Leo pannonhalmi könyvtárnok. A. corvinák. Hazánk művelt köreit örömmel TÖLTE el nemrégiben azon hír, hogy a nemzet a török iránt tanúsított rokonszenvének viszon­zásául visszakapja a corvinákat. E hir most ténynyé vált, mert Abdul Hamid szultán csakugyan clküidöttc a nagy Hunyady Mátyás roppant költséggel berendezett könyvtárának maradvá­nyait, 35 kötet könyvet. Kevés ugyan és romok a hullámtörés­ből, de ránk nézve e kevés is nagybecsű. Ugyhiszszük, nem lesz fölösleges, ha a hollós király híres könyvtáráról röviden szólunk. Mátyás király a „BJbIiotheca corviná"nak alapját a legtöbbek véleménye szerint 1466-ban vetette meg, Teleki Jó­f »<?f ftjtá ^ %$m * keWJWjéú \i<& testi; WUeWlcg j ekkor történt a könyveknek tervszerű elhelyezése. A történet­írók szerint a könyvtárban levő kötetek száma 50,000 vala, mi elég tekintélyes az akkori időben. A könyvek szaporítása végett a nagy király folyton 30-nál több íródeákot, másolót, festőt tar­tott, kikre évenként 33,000 aranyat költött. Ha nem is ennyinek, de mindenesetre nagy összegnek kellett lenni, mert Balbi azt mondja: Mátyás többet költött könyvekre, mint Eu­ropa fejedelmei összesjen. A könyvtár igazgatásával Cor­vin Jánosnak nevelője Galleotti volt megbízva, az íródeákokra pedig Raguzai Bódog ügyelt. Nagyszerű lehetett a könyvtár berendezése; a termek, ma­gokban is gyönyörűek, még szobrokkal, régiségekkel és a sza­kok felirataival ellátott, s arany rojtokkal díszített függönyökkel voltak fölékesítve, a könyvek pedig selyem- és bársonyba valá­nak kötve, s arany és ezüst kapcsokkal ellátva. Mily pazar fény­nyel készültek e könyvtár számára a könyvek, tanúsítja azon páratlan szépségű Missale Romanum, melyet II. Lajos özve­gye, Mária királyné, Budáról Brüsselbe vitt, mely főéke a bur­gundi könyvtárnak. Művészi kivitelű gyönyörű festésein a fló­renci Atta van ti dolgozott: több lapját egészeu képek töltik be, — s egy ily lapon Mátyás, Beatrix, Corvin János és több magyar úr miniatűr arcképei vannak. Azonban e gyűjtemény Mátyás király halála után hanyat­lásnak indult úgyannyira, hogy a végenyészettől megmenteni nem volt lehetséges. A nagy király után következő királyok nem so­kat törődtek a könyvtárral; azt szabadon fosztogathatták, s ki­nek mi tetszett elvihette. 11. Ulászló alatt az Íródeákok dí­jaása is megszűnt, sőt a nála megfordult külföldi tudósoknak maga is könyvekkel kedveskedett. Ezen időben vetette meg alap­ját Miksa császár a bécsi császári könyvtárnak, melynek érde­kében Cuspinián. a császár követe, öt év alatt huszonötször jött Budára, hogy Ulászlótól könyveket nyerjen ura számára, mi csakugyan sikerült is neki. lí. Lajos idejében már gondot ís alig viseltek a gyűjte­ményre, sőt még bizonyos felügyelője sem volt, s igy boldog, boldogtalan hordta a könyveket. A könyvtár további sorsáról, midőn a törökök Budát elfog­lalták, azon általános hiedelem uralg, hogy azt fölégették, s tü­zénél mclegíttettc a szultán fürdőjét. A török irók szerint Szu­leiman nem volt oly barbár, mint az egykoru keresztények raj­zolják, sőt inkább igen képzett fejedelem volt, ki persaverseket is irt, s a tudományok iránt oly uagy érdekkel viseltetett, hogy Buda elfoglalása után magyar és török tudósokat hitt össze, s megbízta őket, hogy a magyar történetet irják meg. Ez meg is történt, s a művet törökre fordíttatván, a szultánnak „Tarichi en­geruss" (Magyarország története) cim alatt át is nyújtották. E művet Vámbéry egy konstantinápolyi bazárban igen olcsó áron megvette^ s most az acatlemia könyvtárában vau, Mint a szultán, ép olyan vala nagyvezére is, Ibrahim pasa. A budai vár kincseinek létele bizonyára ismeretes volt előtte, s hogy ezek urának kezeibe jutottak, bizonyára örömet szereztek neki. Mindent, amit csak talált, összeszedett és elvitt, s csak a könyvek több hajót töltöttek meg. A könyvtár a többi kincsek­kel együtt „az ó palotá"-ban lett elhelyezve. Dacára, hogy a történetírók egész hajó-terhekről beszélnek, mégis a Stambulba szállított könyvek száma nem ezrekre, hanem csak néhány százra tehető. Ezek leginkább a legszebb kötésüek, legmüvésziebb írá­snak és diszítésüek voltak, melyekből a törökök a kincset becsét következtették. A későbbi török nemzedék e müvek tartalmáról semmit sem tudott, sőt a nagy tudományú Hadsi Khalfanak, ki különben mindent szorgalmasan átkutatott, a legcsekélyebb tu­domása sem volt a palotában levő corvina-maradványokról. I. Lipót megakarta venni a Konstantinápolyim szállított kincseket; de a török oly nagy árt szabott, hogy a király le­rnoudott szándékáról. Pázmány Péter, idétte, még 30,000 forintot ígért a köyvekért, de siker nélkül. Midőn Buda 1686­ban visszafoglaltatott, csak 400 darab könyvet találtak egy pin­cében elrejtve, melyeket azonnal Bécsbe szállítottak. Simonyi Ernő, külföldön tartózkodása alkalmával, élénk tanulmánya tárgyává tette a corvinákat, s tiz évig kutatott a brússeíi, wollénbütteli, párisi, londoni, flórenci, besanconi, velen­cei, római kézirat-tárakban, melyekben 48 Coivina-codexet ta­lált, s állítása szerint még körülbelől 363 kézirat van, melyek többé-kevésbbé Corvina-codexeknek tarthatók. Ezek után lát­ható, hogy a corvinákból majdnem minden országban van, csak nálunk legkevesebb, t. i. kettő az academiában, hét a nemzeti mú­zeumban, egy a győri káptalanban. Csarnok. MIDŐN UTAMRA ­Midőn utamra Az éj leszállt, S ajkamon a kedv Panaszra vált. Véletlen egy kis Fény tűnt elém, S én önkény telén Hűn követem. S a mint követtem Mind hű nyomon, A fény aképen Nőtt utamon. S im most fölöttem Uj ég derül, Új hegyek, völgyek Vesznek körül. S lelkem az égbe Csapongva száll, A legszebb hajnal Sugárinál. Mátéhází.

Next

/
Thumbnails
Contents