Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-23

ve­-~ Folyó hó 20-án özvegy Singer Józsefné asszony f 8 ^ a kwdedovoi vizsgát, sokak jelenlétében a legjobb sikerre letette. Megyei és heíyi hivek. —- Mai vezércikkünkre vonatkozólag közöljük szerzi azon levelet, melynek kíséretében azt hozzánk átküldte, s ajánl­jak t. olvasóink figyelmébe, mivel ezen levél tartalmából a ciki szándékát bővebben kilehet venni: Tisztelt Szerkesztő Úr! Ke­gyed becses lapja, vidéki lapjaink azon ritka, s épen e miati kétszeres elismerést érdemlő kivétel, hogy vezércikkeinek anyagát mindig a közérdek oly köréből meríti, mely eise sorban specialis helyi érdeket is képez! Az egyes heiy­s a közületnek e jól felfogott szép harmóniáját követi kegyed lapja! S épen ezért — ismerve a „Pápai Lapok" ez irányát — vagyok bátor ez alkatommal tek. szerk. úr szives figyelmét egj ily kérdésre felhívni! Fővárosunkban — mint a hírlapokból mél­tóztatik is tudni —végre-valahára megkezd indulni egy rég kí­vánt jogos agitatio az állampolgárok érdekcinek mentül bizto­sabb megóvása végett, — mely közérdekű elvnek — szem­ben a müveit Europa összes jogállamaival — épen ellenkező stádiumban élünk még mostan is!! Tudva van m. t. szerk. úi előtt, hogy hazánk polgárai még mindig azon igazán „ázsiai,, közigazgatási szervezetben élnek, melyben a közigazgatási hatóságok által (s pedig mily sokszor) elkövetett jog­s érdeksértések ellenében, Európától, s a modern civilizál! államtól isoláltan — nincs közigazg. bíróságunk, hol jogaíu­kat érvényesíteni lehetne! Ezt kivívni indult meg a fent érinteti agitatio. Parlamentünkben — az egyes szakbizottságokban tör­tént felszólalások mellett — e napokban már egy sürgős inter­pellatio is tétetett e kérdésben I Ezek szolgáltak nekem okúi, kedves szerk. úr — hogy felkérjem, hogy hazánk c minden egyet városát közelről érdeklő ügyben, lapja hasábjait (s pedig e 1 a ő­nek a vidéki lapok közül) megnyitni szíveskednék. S mi helyi e kérdés ([mint épen ma hallottam) legközelebb magától kormá­nyunktól napirendre hozatík, — Qiogy az esetleg felállí­tandó közigazg. bíróságból r*ápa városát ki ne felejtsék) azonnal és kizárólag a „P. L." számára le­szek bátor e kérdéssel, melylyel szenvedélyesen foglalkozom — Pápa érdeke szempontjából behatóan foglalkozni! Bpesl december 15-cn Fenyvessy Ferenc. — Egy derék biró- a ki ritkítja párját. Mikovi­nyi Ödön járásbiró űr, szép jellemének és embeiszerető gon­dolkozásának bíráskodása közepette folytonosan a legnemesebb értelemben véve kifejezést nyújt az által, hogy a perlekedő fe­leket szívből eredő szavai állal kibékíti, s igy ezeket megmenti azon szerencsétlenségtől, hogy a rendesen csekétységekből eredé perpatvarkodásnak a szerencsétlen felek munkájuk gyümölcsei! áldozatul hozni ne kényszeríttessenek. Nincs nap midőn ilyféle nemes tettet ne követne el, a hogy a sok közül csak egyet is előhozzunk, felemlítjük a következőt, melynek megtörténténél jelen voltunk: Egy Hzolgálót egyik ismerőse becstelen kifejezés­sel illetett tanuk előtt, a miért is a becsületében megsértett le­ányzó a bírósághoz fordult orvoslás végett. A becsületbeli ke­reset tárgyalására kitűzött órában mindkét fél megjelent, mely alkalommal a nemes szívű biró oly szépen tudta a perlekedők előtt ügyük állását, s annak következményeit előadni, hogy az alperes megindulva a megsértettől bocsánatot kért, mit „a biró úr igazságos és jóakaró szavait" tekintve a leányzó ké ségeseu elfogadott." Adja az ég, hogy nemes szivü bírónk a nép javára még számos éveken keresztül végezhesse humánus hivatalosko­dását és szép példáját minél többen kövessék. — Mint halljuk Devics József helybeli plebánus ÚJ kanonokká lón kineveztetve, mely előléptetéshez a derék lelki­pásztort szivünkből üdvözöljük. — Borzasztó nyomor, p helybeli orvoshoz a mull napok egyikén egy J6 éves ifjú, azon panaszszal jött, hogy c beteg. Az orvosi vizsgálat azonban kiderité, hogy a fiúnak ugyan baja nincsen, hanem a már több napi koplalás következményei­ben szenved. Ugyanis a szerencsétlen kőmives inas, de a nyár legnagyobb részén munkát nem nyervén jelenleg a legnagyobb Ínségben szenved s már három nap óta semmit sem evett! És a mint halljuk számtalan ehez hasonló eset van városunkban. Ezt az emberi érzelem megtörni nem engedi, s ezért a tisztelt nó'egylethez azon kérelmet intézzük, hogy szíveskednék miha­marább a téli napok tartamára egy népkonyhát felállítani, mely­ben, az ilyen elhagyott sorsú Ínségesek számára, ba egyébb nem is legalább leves osztatnék ki. — Nagy örömünkre szolgál jelenthetni, hogy a t, városi tanács azon felette fontos határozatot hozzá, miszerint a városi lakosság javára jégtelepeket készített, melyekből cse­kély díj mellett tiszta jeget lehet szerezni. E célból az úgyne­vezett piócást (700 • ölnyi terület) 2'/,' mélységre kiásatta, Í tizta vízzel megtöltette. Ezen felette fáradságos munkálatok el­lenőrzése, illetőleg pontos keresztülvitele végett Svoboda Ven­cel úr az elmúlt hét hideg napjai dacára is reggeltől estig a munkálatoknál jelen volt s azokat személyesen rendezte és ve­zette, s minden dicséret nélkül mondhatjuk, hogy egyedül néki lehet köszönni, hogy ezen közhasznú intézmény gyorsan léte­sült, s aránylag csekélybe került, mit a nyerendő jégből, a vá­ros bízvást be is fog venni. — Á rendőrséget is megilleti ez alkalommal a dicsé­ret, mivel tevékenységének több részben kifejezést adott. A sok közül egyet említünk fel. Egy itteni asszony csecsemőt fogadott "gondozás végett, melynek mi okból mi nem, nem igen viselte gondját, sőt mint maga monda, „a csecsemő csak újévig fog élni," a szigorú rendőrkapitány orvosilag az ügyet megvizsgál­tatta, s ekkor kiderült, hogy a gyermek ép egészséges ugyan, hanem — ha elhal, ugy ez csak is táplálék hiányából fog bekö­vetkezni. Az ügy különben is már eredeténél fogva oly delikát, hogy arról itten bővebben uem akarunk szólni, s ez alkalommal csak azt emiitjük fel, hogy rendőrségünk figyelme, hogy ilye­nekre is kiterjed, azt bizonyítja, miszerint e tekintetben felada­tának színvonalán áll, miről azon célszerű és szigorú intézke­dése is tanúskodik, mit a gyermek megmentésére foganatosított, — Saját ügyünkben. Lapunk 49. számának vezércikke úgy látszik eltalálta a fekete pontot, mert különben ide vonat­kozólag hozzánk 17 levél nem érkezhetett volna. Ezen levelek közül 16 cikkünket helyesli. Egy és ezt itten különösen kie­meljük csak is egy volt, a mely részben ellenkező vélemény­ben volt tartva. Ugyanis H. M. levélíró ur miután cikkünknek legnagyobb részét igaznak nyilvánítja azon panaszos sorokkal végzi" iratát, hogy cikkünk minden iparost sértett, holott nem mindenki olyan mint az a cikkben lefestve van. Éppen ezen félre érté* eloszlatása végett tartjuk szükségesnek kijelenteni, hogy mi cs3k is azon iparosokat értettük kik megfeledkezve köteles­ségökró'l a korhelységet mint íőmesterséget űzik, saját szemé­lyőrét, csáládjokat tönkre teszik, s mint ilyen egyének, az ipa­roeosztályra — csak szégyent hoznak. Mi a munkát tiszteljük, s tiszteljük a munkás, a szorgalmas iparost és az iparosokat az országra nézve felette fontos osztálynak tekintjük, de viszont a munkátlanokat, a korhelységben élőket, veszedelmes kártékony salakoknak tekintjük, melyek megbélyegzése elsosojban az ipa­rososztály érdekében áll, s cikkünk ezért lón írva: s igy célja nem a polgárság nem az iparososztály ellen hanem igenis — a csapszékhósök ellen volt intézve, kik mert rosziparosok nem ha­ladnak, nem dolgoznak, nem gondolkoznak, s ezek azon meste­rek — a kik kereseteket sót a szerszám árát is elisszak! Es éppen ezek dühöngtek leginkább, ezek, hogy saját megszegye­nitetésöket szépítsék, mondták, hogy: cikkünk az összes iparos­ság ellen volt irányozva; az efféle hősök elismerését, vagy tá­mogatását nem kerestük és nem is fogjuk keresni soha, s az efféle egyének véleményére mit sem adunk s ha es? alkalommal ezót emelünk, csak azért voit, miszerint ujolag kijelentsük, hogy cikkünk, csak is a korhely iparosokat illette. — nem pedig az iparososztalyt. . , T K is-C e lb en alakítandó önkéntes tüzoltóegylet alap javara f. evi december 31-én a „Korona" vendéglő nagytermé­ben tartandó, zeneestélyre az abban résztvenni szándékozók tisz­telettel meghívatnak a rendezőség. Belépti jegy szemé­lyenkent 1 frt. o. é. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — A török sebesültek és menekültek részére váro­sunkban eszközlött gyűjtések kimutatása Xl-ik közlemény. — Kalmár J. Kreizler József és Bognár J. ivén. Ber­ger molnár 2 ft, Klein Jónás 50 kr, Rechnicer Farkas 2 ft Bi­schitzky Sándor 1 frt, idősb Báron Zsigmond 50 kr, Wesselei János 1 frt, Könnye Ferencné 50 kr, Meszely százados lfrt Hada Laura 40 kr, Rafael Bettel heim 60 kr, Wessele Ferencz 30 kr, Bek Jacab 30 kr, Csillag Antal 50 kr, Kőszegy Sándor 50 kr, Erdős Ferencz 20 ki, Weber Wenczel 20 kr, Tsőz Fe­rencz 20 kr, Au János 10 kr, Herz Sávidné 1 ft, Kohn Lipót 40 kr, Tóth József 1 frt, Kohn Sámuel 1 frt, Hoffmán Sámson 30 kr, Babits István 50 kr, Bognár Gábor 1 ft, Frauss Sándor 1 frt, Klein lgnácz 30 kr, Láng Mayer 1 frt, Kohn Ignátz 30 kr, özvegy Heimerné 60 kr, Bocse János 10 kr, Wellner Áb­roham 10 kr, Gestetner Antónia 10 kr, Kutasi Ferencz 20 kr, llottóné 20 kr, Bangarten 6 kr, Khon Mór 10 kr, Viz'mger Ká­roly 20 kr., ifjú Háber Ferencz 20 kr., Hafman József 30 kr, öreg Háder Ferencz 20 kr, Berger piktor 40 kr, özvegy Tóth Józsefné 40 kr, Hajer Jáuos 50 kr, Smid János 40 kr, Tama­sits Józsefné 50 kr, Vinkovits Sándor 20 kr, Pintér 10 kr, Vol­muth Ferencz 60 kr, Ludovits 50 kr, Gáspár Gyula 50 kr, Cziller József 10 kr, Bartha Mihály 10 kr. Krausz Sámuel 30 kr, Steiner József 60 kr, Lipsitz liszt kereskedő 50 kr, Sauer Sámuel 30 kr, Koréin József 50 kr, Kraus Albert 20 kr, Klein Adolf 1 ft, Fuchs özvegy 20 kr, Hauk Káról 50 kr, Kruszler József 2 ft, Samor Sándor 20 kr, özvegy Wolf né 20 kr, Ste­ner Jakabné 40 kr, Grosz Hetirick 30 kr, Szabó János 40 kr, Porpáczi János 40 kr, Arany Mihályné 1 ft, Kis Antal 10 kr, Orbán István 10 kr, Egyvalaki 20 kr, Dutrrh 15 kr, Baranyai János 20 kr, Cseh Mihályné 20 kr, Humler Mihály 50 kr, Fe­rencziek háza 2 ft, Deny Egyed 1 ft, Rostagni Ferenc, Ferenci áldozár 1 ft, Tóth Rafael fer. rend. áldozár. 1 ft, 50 kr, György Etelka polg. isk. tanárnő 60 kr, Porusách Már 1 ft, Egyvalaki 4 kr, Buchvald 50 kr, Fridiik István 50 kr, Varga Imre 30 kr, Krausz Gyula tántz mest, 10 kr, Rikóty József 1 ft, Pápai Fü­löpné 20 kr, Kovács István 1 ft, Grutez József 1 ft, Fleischner Wilmos 50 kr, Kojntenr 50 kr, Morton Jakab 30 kr, Lővenstein Mór 40 krt Pfeifer Manó 1 frt, Szauer Mayer .40 kr, Szabady Ignáczné 20 kr, Stampfl Gusztávné 3 frt, Freiszberger Károly 20 kr, Udvardy Teréz 10 kr, Orbán János 50 kr, Német István 10 kr, Geszi Jánosné 6 kr, Lukonics Pali ezüst 2 ft, Kuti Mi­hályné 50 kr, Ruf Áron 1 ft, Bovis Bábi 40 kr, Hautmann Jó­zsef 40 kr, Pákay Mihály 20 kr, Kelemen János 40 kr, Keger György 10 kr, Danazsi György 20 kr, Schult Ferencz 1 frt, Vágó László 50 kr, Csizmazia Antal 10 kr, Edvyné 1 ft, Reidl Josefchin 50 kr, Kalmár és Heim 1 ft, Kosentzky Mihályné 50 kr, Németh György 20 kr, Nagy János 20 kr, Appelfeld Viktor 25 kr, Feitl doktor 1 ft, Szeuu Gábor 30 kr, Lázár Károly 20 kr, Noszlopi Antal 15 ft, Tauber Sándor 50 kr, Weltner Miksa 60 kr, Nagy Boldizár 50 kr, Varga József 40 kr, Modrach Anna 60 kr. — Városunkban meghaltak f é. decemb. 13—19-ig: Szakács János leánya Julia, r. kath., 3 éves, torokgyik. Du­kics Ignác gyermeke József, r. kath., 10 hónapos, ránggörcs. Nobel Arminné, izr., 45 éves, sorvadás. Horvát János leá­nya Rozi, r. kath., 3 éves, ránggörcs. Fekete János gyermeke György, r. kath., 6'/, éves, vörheny. Fülöp Vilmos gyermeke Lajos, r. kath. 4% éves, vörheny. Fejes Károly né, r. kath., 32 éves, tüdővész. Rákosi Mihályné, r. k., 62éves, bélvész. — Ráth Mór budapesti könyvkiadó könyvjegyzéke mai számunkhoz van mellékelve. Midőn a jegyzéket t. olvasóink figyelmébe ajánlanánk, egyszersmind figyelmeztetjük arra is, hogy a jegyzékben foglalt könyvek Wajdits Károly könyvke­reskedésében Pápán kaphatók. Egyletek és intézetek. — Nőegyletünk egy új feladata. Közéig karácsony napja, — jelentőségénél fogva, az emberiség szent családi ün­nepe. Jöttét örömmel üdvözlik palotában, úgymint az utolsó kuny­hóban, mert a tettre keltett jóltevö részvét által kedves ajándé­kot hoz boldognak, szegénynek. Családok és jótékony intézetek kegyeletes buzgalommal fáradoznak azon, hogy ezen nap a szen­vedőkre is örömmel legyen megszentelve. — Mikor jótettröl, sze­gények iránti részvétről szólunk, akkor lehetetlen tisztelettel meg nem emlékeznünk városi nőegyletünkról is. Alig néhány éve, hogy megalakult ezen egylet, s tagjai oly áldozatkészséggel munkálkodnak a kitűzött eél után, — oly szép eredményt mutat­hatnak fel már is, hogy a társadalom méltán adózik nekik a há­lás elismerés koszorújával. — A régiek hite szerint, bár láthat lanul egy angyal jár szerte a földön, s tömlőbe szedi itt a szen­vedés, nyomor sajtolta kényüket. Es a kik nem húzódnak vissza minden részvét nélkül embertársaik iránt önjólétük sáncai közé, hanem ismerik azt az utat, mely az inség kunyhajához, a bol­dogtalan árvák, özvegyek alacsony lakához vezérel, azok be vallják, hogy valóban igen sok dolga lehet az angyalnak. — A társadalom sok sebet hord; vannak osztályai, melyekben száz alakban dul a nyomor, melyeknek tagjai jó nevelés, pártoló rész­vét hiányában ezrenként esnek áldozatul a bűn s az átoknak Szemben e szomorú ténynyel, jehet e szebb, dicsőbb hivatás, mint gondos szeretettel orvosolni e vérző sebeket, a szerencsét­lenek közt jóltevö kezekkel panaszt némítni a könnyüket szárítni! Nőegyletünk e szép hivatást tűzte ki céljául. Tagjai felyülemel­kedve a társadalmi és felekezeti korlátokon, szivükben a könyö­rület érzetével keresik fel a szenvedőket. Hol az inség nyomáu járó kétségbeesés ostromolja a családot, megjelennek ők cs ve­lük a megmentő segély. Hol tanyát ütött a szerencsétlenség, ott vannak ők, s hü vigaszszal s irgalommal tördelik az üldöző sors fegyverének élét. — Igazán megható jelenség. Kik egykor mint külön felekezet tagjai, hideg bizalmatlansággal kerülték egy­mást, most a jótettek mezején kezetfogva munkálkodnak együtt. Ott a kereszténynő az izraelitának, ott a katholika, a protestáns szegénynek betegágya mellett, ajkain vigaszszal, szemében a részvét könyüjével. — Lelkesülten fáradoznak a nemes keblek az elvállalt munkatéren, oszlatják a nyomort, kevesbítik ama köny­gyüjtő angyalnak munkáját, — s valósággal egy jóltevö angyal tisztét teljesítik. Mindezt tisztelettel elismerjük s épen eddigi törekvéseik sikerére utalva nyilvánítjuk azon reményt, hogy a társadalom súlyos bajainak orvoslásánál jogosan s 'ámít jövőben is reájuk. Ők sokat tehetnek a jóltevö részvét terjesztése kö­rül ; nemes buzgalommal, szívélyes megnyerő modoruk, mindenre kiterjedő élénk figyelmük e téren sikert arat ott is, hol a férfi­erő a kellő eszközöket fel nem találva a nehézségektől idő előtt visszariadna. Másrészről a társadalomnak sok oly mély sebei vannak, melyeket csak gyökeres módszerrel — evekre kiható gondos intézkedésekkel lehet megorvosolni. Es épen ijlecélzólag vár új szép hivatás a nemes nőegyletre. A társadalom égy új karácsonyi ajándékért folyamodik hozzá, — az elhagyottak szá­mára, — s ez egy árvaház vagy szeretetház megalapítása. Ho°-y egy ily intézetre valóban szükségünk van, azt nem szük­ség hosszasan bizonyítgatni, sok szegény gyermek van a sors által oly átkos viszonyok közé vetve, hol csak aljasságot for­téimét hall a lát maga körül, hol mind az a mit tapasztal meg­mérgezi lelkét. Feluő a vétkes szenvedélyek rabságában; mig ereje van, szennye, s ha elgyengül méltatlan terhe aj társada­lomnak. Mindenki befogja ismerni, hogy itt élelemnyujjassal, fel­öltöztetéssel még nincs segítve a bajon. Ha azt akarjuk, hogy az ily szerencsétlenek ne szaporítsák egykor a társadalom sze-j gyenét és átkát akkor kí kell őket ideje korán ragaduunk ve­szélyes helyzetükből, menhelyet kell nekik mutatnunk, melyben a hű gond jó emberekké, az élet díszeivé neveli fel őket Jól tudjuk, hogy nőegyletünk e nyomorult gyermekekért is a körül­mények szerint a lehetőleg sokat tesz. Gondoskodik élelmükről, ruházatjukról, — s a mennyiben lehetséges szállást is rendel szá­mukra. Mind ez azonban nem pótolja teljesen a jó nevelést á jövő élet szilárd alapját; erre csak az ily elhagyottak második otthona — egy árvaház vagy szeretetház képes. — Hozzák meg önök nemes hölgyek ezt mintegy drága ajándékot a társadalom­nak, s örök hálára fognak kötelezni maguk iránt mingen érző kebelt. — Önöknek eddigi munkássága a részvét szent oltára körül, biztos záloga azon reménynek, hogy egy ily intézet fel­állítására vállalkozva is diadalt aratnak. Önök nemes lelke meg­fogja találni a célhoz vivő utat, ügybúzgalmuk kifogja jelelni a segédeszközöket, a tisztelet, melyet a nőegylet nevének eddig kivívtak, biztosítja önök számára minden osztálynál a szives ál­dozatkészséget. — E szép feladat, ha Önök elfogadják, létesülni fog. — Társadalmunk, átengedte önöknek a vezérszerepet a jó­tettek mezején, tisztelelettel fogadja kedvezményezésüket e szép célú intézmény megalkotása körül is; s örömmel fogja gyámo­litni a kivitelben. — Fel a dicső munkára nemes hölgy koszorúi Egy árvaház, vagy szeretetház legyen a szép karácsoni aján­dék jövőre, melyért a szerencsétlen elhagyottak s velük egye­sülten a társadalom önöket örvendő lélekkel áldani fogja! —Gy. — Meghívás. Tisztelettel felkéretnek a pápai önk. tüz­oltóegylet választmányi tagjai, hogy a f. hó 23-án az az va­sárnap d. u. 3 órakor a városháza nagytermében, az egylet újra szervezése tárgyában tartandó választmanyi ülésere okvetlen meg­jelenni szíveskedjenek. Pápa 1877. december 21-én Szokoly Ignác e. főjegyző. — A „Pápai gyorsír ókor'"'' a gyorsirászat terjesztése végett, a városi közönség számára „gyorsírászati tanfolyamot" nyit, mely az 1878-ik év január havában veszi kezdetét. Azon hölgyek és urak, kik ezen tanfolyamra beiratkoznak, ugy tekin­tetnek, mint a „gyorsírókor" tagjai, s mint ilyenek ugyanazon kötelezettségeknek lesznek alávetve: Beiratásdíj 50 kr, tandíj havonként 20 kr., mely péuzösszeg a „gyorsírókor" pénztárába folyik. Az előadói hivatalt hölgyek számára, Demjén Márton II. éves papnövendék; urak számára pedig Jakab Lajos I. éves bölcsész volt szíves elfogadni. Beiratások Roth Miksa I. éves bölcsész által fogadtatnak el 1878-ki január l-ig. Pápa decem­ber hóban 1877. A „gyorsírókor". — A Pápa városi jótékony nőegylethez, a szegé­nyek részére ujolag adakoztak: Könczöl Józsefné asszonyság: 1 pár harisnya, 1 női nadrág, 1 női ing, 1 kendő és 1 szoknya, Zárka Dénesné asszonyság 1 kendő és 4 szoknya.. Barcza Ká­rolyné asszonyság 3 pár cipő, 2 szoknya, és 5 rékli. Doktorics Jánosné asszonyság 1 zsák burgonya. Sir Károly 1 zsák bur­gonya Kluge Ferenczné asszonyság 20 rőf kék kartont. Hercz Rudolfné asszonyság 2 kabát, 1 nádrág, 1 sapka, Perlaky Gé­záné asszonyság 4 szoknya, 3 kabát, 1 nadrág, 1 sapka. Grosz Ignátzné asszonyság 5 pár cipő, 4 pár harisnya, 2 nadrág, 2 rékli, 1 karmantyú, s 1 alsószoknyát. Mindezen nemes szivü jól te vők fogadják a nőegylet hálás köszönetét. Közgazdaság. — Tojás-lisztgyár Kolozsvárit, A tojás mint keres­kedelmi cikk főleg azért nem vergődhetett nagyobb jelentőségre, mert a szállítási és csomagolási nehézségeken kivül, még a megromlás veszélye is fenyegeti. E bajon Angliában és ujabban Amerikában is tojás-lisztgyárak alakítása által iparkodnak se­gíteni, hol a fris tojás tartalma nagy hőmérsék által teljesen kiszárítva, finom lisztté őröltetik, mely azután, egyszerű cso­magolás mellett akár tengeren tul is szállítható. Közelebbről Kolozsvárot is állítottak fel egy ily tojás-liszt-gyárt, a mely a „Kelet" szerint havonkint 80 ezer darabnál többet dolgoz fel, és szállít külföldre. — A gyárnak Erdély minden nagyobb városában vannak ügynökei, a kik a tojást összevásárolják és küldik Kolozsvárra. Itt pedig egy arra berendezett óriási ke­mencében a tojás tartalmát kiszántják és négyszögű lepényuyé alakítva szállítják el külföldre, a hol azután megőrölik. Eddigelé a gyár egy milliónál több tojást dolgozott már fel. Gatmaüzleti tudósítás. Deutsch Sándortól. Pápa, dec. hó 21-én 1877. E héten a folyton érkező lanyha tudósítások folytan vétel kedv egészen megszűnt. A hetivásárra behozatal erősebb volt, miután a fagy által az utak jobb állapotba helyeztettek. Buza, 10 lt. 80— 11 ft. 20. Rozs, 7 ft. 60-7 ft. 80 Árpa, 8 ft. 60 — 8 ft. 80. Zab, 6 ft. 50 — 60 kr. ki­lomázsánként. Bécsi értéktőzsde 1877. december 22-én. — Magyar aranyjáradék 91 frt 10 kr. — Magyar első kib kincst. utalvány 1lt frt 30 kr. — Magyar második kib. kinnst. utalvány 103 frt 50 kr. — Magyar déz­mavált. kötvények 78 irt. — Osztrák egyesitett áll- adósság papírban 63 frt 50 kr. — Ugyanaz ezüstben 66 frt 59 kr. — 0»ztr. aranyjáradék li ft. 65 kr. — 1860-ik állami sorsjegy 114 ft. 30 kr. — Nemzeti bankrészvény 782 frt, — Hitelrészvénv 203 frt SO kr. — Magy. hilelrészvény 192 frt 50 kr.— Ezüst 10b frl 55 kr. — Arany 5 írt 67 kr. — Nspoleondor 9 ft. 68 kr. — Berlin 59 frt 55 kr. — London 120 frt 13 kr. Lotto- és sorsjegy. December aa-llci bécsi lottó számok. 86, 26, 63, 34, 52. Levelezés. S T. Beküldöttjét nem közölhetjük, mivel az állami ügyészséggel nem akarunk collisioba jönni. A mozgalom elmérgesedett s nagyon is politikai alakot öltött s igy jobb ha elmarad. Több iparosnak. Leveleikre a választ „Megyei és helyi hirek" rovata alatt találják. Felelösszerkesztö: Szikszay István. Közönség: kóréból*). Felhívás. A „Balaton-egylet" alapítására *). Egyesült erővel nagyra törekvő esz­mék nyerhetnek létesítést, mig egyesek kifáradnak, mielőtt a célt elérnék. Édes hazánk kies Balatonára büszke minden magyar, szeretett és féltett kincs e kis tenger, melynek történeti, régészeti, ethnographiai ismertelésére kell törekednünk s ezt úgy érjük el, ha egyesületté alakulunk. A „Balaton-egylet" európai hírű kies fürdőnk ,.Balaton-Füred" székhelylyel, e fürdő s Hévviz lá­togatóinak szellemi szórakozására, Balaton s vidékének tudományos ismerte­tés a, kirándulások rendezése-, ásatások eszközlése-, a Balaton felmérése-, kikötők, utak, emlékoszlopok emelésére-, stb alakul. Az egylet tagjai részérc könyvtárt létesít s minden évben diszes évkönyvet ad ki, mely minden egyes tagnak megküldetik. Első teendő volna a tihanyi hírneves viszhang helyét emlékkővel megjelelni, ahoz lépcsőt készíttetni slb Tagjai lehetnek a') alapí­tók, legkevesebb egyszer mindenkorra lefizetendő 50 (ötven) forinttal, b) pár­tolók, évi i (négy) forint díjjal. Hazafiúi bizalommal felhívjuk tehát Balaton és vidéke iránt lelkesedéssel viseltető honfiak- s honleányokat, hogy ez ívre tagokul magukat alájegyezni szíveskedjenek, kérvén az eszme terjesztését s a tagok gyűjtését, hisz édes hazánk javára törpkszünk! Ez ívek mihamarabb alultrt szerkesztők egyikéhez, legkésőbb 1878. évi január végéig belüldendők levén, a további intézkedésekről ezután már csak az aláírt s bejegyzettek értesíttetnek. Isten áldása törekvésünkön! Lévay Imre, s. k. a ,.Veszpréra" szerkesztője lakik: Veszprémben. Robor István s. k. a „Somogy" szer­kesztője lakik: Kaposvárott Bátorfi Lajos, s. k. a „Zalai Közlöny" szer­kesztője lakik: Nagy-Kanizsán NfylUtér! Midőn a nagyérdemű közönség becses figyelmét könyv­kereskedésemre felhívnám, mely Karácsonyi ajándé­koknak alkalmas tárgyakban gazdag, egyúttal bátor vagyok arra is figyelmeztetni, hogy üzletem vasárnap is esti hét óráig nyitva áll. Kérve a nagyérdemű közönség minél számosabb látogatását, vagyok alázatos szolgája. Pápa, december hó 21-én 1877. Wajdits Károly könyvkereskedő Pápán. • > E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősségei a .szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents