Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-02

i ] A. í-use-rlceisztö ó?> Iviaclói | liívafca l "W a J ci i t ts te.it X- o l y j könyvkereskedésehun \an, nhov.i ;iz elöíucti'-M | és i.irdelési díjak :s intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. 2 VAS. Gl Urjövetele)- Gl Urjövetele")- 26 ") . 3 Hétfő Xav. Ferenc )~ Atala )? 27 )£ 4 Kedd Borbála szűz Borbála j a. 28 Előfizetési díjalc: Egy <?vr« , . 6 fr. — l'éiéfro 3 fr. — Negyedévre 1 Ir. 30 kr. Egy <zám ára 15 kr, Hirdetéseit 6 hasábos petilsorban 5 kr. nyílttéri?

eil soronkint "25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizeternló. Heti naptár. 5 Szerda Sabbás apát (kath.) Pelio (_prot.) 2Í) (Jzr.j 6 Csütörtök Miklós püsp. ) - Miklós 30 7 Péntek Ambrus pápa Ágota í * 1 Tab. Bosch- ( 8 Szombat B. Assz. fogant.")^ Szofron ) o. 2 Sah. Vajig. (/ Pápa.. 1877. december 2-án. Pápa városa és vidéke néptanítóihoz. A megalakult és működését oly szépen megkezdett,.Pápa városi és vidéki tanitóe:;; yíef' fontosságáról — e lapban, mely tanügyünk érdekében, nevezett egylet megalakításai többszörösen hangsúlyozta és annak szükségét bebizonyította, városunk ós vidékünk néptanítói előtt szólani, hála a gondviselésnek ma már fölösleges. Azon lélekemelő lény, mely szerint a népnevelés bajnokai a helybeli polgári iskolában megtarloll első rendes Közgyűlésre, oly szép számmal a város és vidék minden iskolájából felekezeti különbség nélkül összejöttek az uj egylet fontosságát a laikus elölt is bebizonyítja. Tudja és érzi városunk, vidékünk és a haza minden ügybuzgtí polgára, hogy elohaladásunkra, nemzeti életünk jövőjére, boldogságára sőt fenálíására nézve hazánk néptanítói éá laniió-trslületí'i nem megvetendő tényezők. Hazánk majdnem minden városában, megyéjében és járásában ma mái tanító egyletek vannak. melyek valóban hivatásuknak megfelelnek, reméljük egyletünk sem fog a haza többi hasoncélu egyleteitől elmaradni. Mig a hatalmas északi colossus Arménia és Bulgária földjét rabolja, pusztítja, emberekel öl. gyilkol és mégis azon szemtelen hazugsággal tetézi gaz tetteit, hogy öl a civiiisalio terjesztésének ösztöne hajtja a vérontásra, addig városunk éi vidékünk néptanítói, mint a haza hű közkatonái setr nyugosznak, ők sem hagyják kardjukat a hüvelybei megrozsdásodni^ harcolnak Ők is; de nem ezért, hog"} embervért ontsanak hanem, hogy emberekot életképesekké tegyenek, hogy őket a társadalom számára megtartsák: nem azért, hogy a tudatlanok hatásköréi nagyobbítsák hanem a tudatlanságot gyökeresen kiirtsák. — A Pápa városi cs vidéki lanilóegylet eme harca könynyebb lesz ugyan, de nemesebb is. A Balkánban éí Arménia magaslatain ezer meg ezer élet egyesek hótlitási vágyának esik áldozatul, Magyarország néptanítói

1 azon buzgalmuk által, melyet az ifjúság nevelése körű! , és azon hangyaszorgalom által, melyet a tanilógyüléseken kifejtenek ezer meg ezer embernek új élete adnak. A fehér vérszomjas cár harcail pusztulás és nyomor követi, a hazai tanítóság eredménydús munkálkodásának, hivatásaért való odaadásának, a jövő nemzedéli boldogitásáérl való valódi, szívből fakadó lelkesülésnek szóval a néptanítóság eme nemes szellemi harcánál épülés, alkotás és gyarapítás a következménye. Az álcivilisator harcail ezer és ezer anya ki egyetlen fiát ezer és ezer hitves ki egyetlen táplálóját és fentartóját — vesztette— siratja, a néptanítók és a tanitóegyle tek által leküzdött és földünk színéről kiirtott előítéleteket, tudatlanságot és népbutiló tényezőket csak a; sirathatja, ki a valódi igaz szép és jó elölt szántszándékosan szemet huny. ki. a babona, téveszme és tudatlanság fentartását csupa ovival passióból gyakorolja. A „Pápai Lapok" tárcája. A tr-ik század tuíipomauiája. Már legrégibb idő óta az ázsiai luxusnak legkiválóbb tárgyai a virágok valának. A keleti népek között leginkább a törökök foglalkoztak virágtenyésztéssel; s ez képezé legkedvesebb foglalkozásaik egyikét, melynek még a legelőkelőbl egyének is hódollak. — így Kara Mustafa nagyvezér, ki i 17-ik században roppant seregével Bécs eló'tt volt, legelső val; ki a pompás szirontákat (ranuncuJus') cultiváita, mely szép vi r

úg c módon lett ismeretessé. Mustafa arra törekedett, hog: mában IV. Mahomcdhen a virágok iránti szeretetet felébreszsze hogy igy uejci nénit szórakozást szerezzen, ki különben is ; magányt és a vadászatot igen kedveié. A nagyvezér ebbeli törekvését csakugyan siker koronázta, mert a szultán uemsokár: virágkedvelő lett a nagyvezér örömére, s mivel ez észrevette hogy kiválólag az ő kedvenc virága, a pompás szirouták, tctszil neki, a birodalom minden basáinak megparanesoíá, hogy a legszebb fajokat, melyek a kormányságuk alatt levő részekben találhatók 3 a nagyúr számára haladéktalanul küldjék el. A pa ranesnak hódolva, a cyprusi, caaldiai, aleppói, rhodosi és damas kusi basák a legpompásabb példányokat szállították Konstanti aápolyba, s ettől fogva a pompás szirouták divatossággá let Levantében. A külföldi hatalmak követei e virágból mint újságot és ritkaságot küldöttek fejedelmeik udvarába, s Malaval nevi marsellei kereskedő csupa spekulátioból egész Franciaors^ágo elárasztotta e virágokkal, melyek innét a többi európai államokbi j« eljutottak. Azonban ^ejiol « világon nem fordítottak annyi időt, fé Nagy harc és nagy munka vár az uj egyletre is.j az önzetlen működés elé sok akadály fog gördülni, ai nemes törekvés gyakran félre fog ismertetni, a napnál! világosabb tények, a szabad gondolkozás ellenségeitől gyakran el lesznek majd tagadva. Mindezekre városunk és vidékünk néptanítói Hő vannak készülve, számoltak mindezekkel midőn az egyletet létesítették és ahhoz csatlakozlak. Azért a nagy és nemes harcban kiíartásl és lelkesedést kivárjunk. A felvilágosodásnak, a haladásnak és az önzetlenségnek, a sötétség, hátramaradás és egoismus ellen sikert kell aratni, sikert minden áron. mert e sikertől népm-vclésünk, nemzedékünk léteié függ.-- ! A közgyűlésen in.loii a tanítói szaktudományokból merített értekezések és n néptanító anyagi és társadalmi állására vonatkozólag hangoztatott korszerű és talpraesett indítványok mulatják, hogy az új egylel céljával tökéletesen tisztában van. A tanügyünkre nézve oly nagy fontosságú egylel fennállása <•.-< hosszú élete érdekében azon .szerény óhajunkat kockáztatjuk,, miszerint az egyletből minden bármi néven nevezendő felekezeti érdeket legcsekélyebb mértékben sértő kérdés, vagy discussio egyszer s mindenkorra száműzessék, egyedüli törekvésükéi kizárólagosan a tanügy emelésére fordítván. Ezon óhajunk jogosultságát bizonyítja azon számos kellemetlenség, melyet ily kényes bitfelekezeli kérdések megpeiiditése, azok pro és contra megvitatása, előidézett; bizonyítja azon szakadás, melyet nz ily viták a vitatkozók akarata ellenében a lanilóegvlelekben élőidézell. Altalános paedagogiai kérdések, tanítási elvek, alakok, továbbá a melhodika egyes részeinek kezelése, a tanító anyíigi szellemi és társadalmi állásának emelésére vonatkozó indítványok megvitatása, egyes tagtársaknak minden méltatlan üldözés és zaklnlás elleni erkölcsi támogatása., tanitóözvegyek és árvák gyámolitása. a ponyvairodalom kiküszöbölése mind oly dolgok melyek ellenében a merev felekezeti és személyes viták eltörpülnek. Részünkről az új egyletet városunk díszének tartván, kívánatosnak tartanok ha minél többen a helybeli értelmiség közül az egyletbe, mint pártoló vagy alapitó tagok lépnének és a tanítók, tanárok és lelkészek az alapszabályok nyújtotta jogaikkal élvén mint rendes tagok az egyletet szellemileg támogatnák. A városunkban a közelmúltban oly szép számmal egybegyűlt kartársakat szivünk mélyéből üdvözöljük! kívánjuk, hogy a nemes harcban soha ki ne fáradjanak, ön munkásság, szorgalom által a tökéletesedés minél magasabb fokára emelkedjenek. —g. Külön f é 1 é k. - A laoui tribunalnah\ mint ezt a Pápai Lapoknak Parisból irják, egy furcsa per felett kell nemsokára ítéletet hozni, ugyanis, van-e joga valakinek nyulat halászni, vagy nincs? ez a perkérdés. — Az ügy ebből áll, egy szerencsétlen nyúl az üldöző ebek elől a Vée — tíur — Aisne község előtti folyóban keresett asyliumot; egyhajós észrevéve, hálóját azonnal,a vizbe radságot és gondot a virágtenyésztésre, mint Hollandiában. Az olvasót talán érdekelni fogja, ha a hollandok e különös kedvtelésével körülménjesebben megismerkedhetik. j A hollandok sok évi szorgalom és kitartó türelem j állal a szép tulipánt igen sok szinüvé úgyszólván átváltoztatlak, mi a 17. században valóságos mauiává lett. Ki oly szerencsés vala í hogy egy ily virágot kertjében birhata, sokkal féltékenyebb volt erre, mint kedvesére vagy feleségére. Egy hollandi virágkedvelő nem rendkívüli szerencsében részesült, hogy több éven ál! I egyedül bírhatott egy szép, igen gyönyörű sziuezetü tulipánt. |Azonban öröme nem maradt zavartalan, mivel esetleg megtudta, hogy Franciaországban éppen egy ilyen virág vun. irigységtől; és féltékenységtől űzetve oda siet, megveszi a hagymát. 1000 aranyon, kiszakítja azt a tőidből és összetiporja. A tulipán ^ánti rajongás Franciaországból szármajzoft át a németalföldiekre, ho! csakhamar számos barátokat nyert. Es ezen virág, mely csupán a kertek díszéül szolgált s szépségre nézve több más virág után áll, mely oly rövid ideig disjzlik, a 17-ik század közepe táján lett tárgya azon kereskedésnek, mely a történetben ritkítja párjai. A kereskedés különösen élénk volt Németalföld, Amsterdam. Harlem, Utrecht, Alkmar, Leyden, Rotterdam, Vianden, Hoorn, Enkhuysen és Meilern blik városaiban, a legnagyobb pedig 1634—37-ig. Munting Ábrahám néhány árt jegyzett föl, melyeket akkor tulipánhagymákért fizettek. Ezek szerint a Viceroy-nak nevezett tulipán hagymájáért a szállítónak a következő értékű tárgyakat adtak : | 2 teher búzát 448 frt értékkel. 4 teher rozsot 558 frt értékkel. 4 kövér ökröt 480 frt ériekkel, íeti és kifogja a nyulat, de a kerülő meglátta, és perbe idéztet

1 a. hajóst, miután a nyúl a diósból szaladt a folyóba. A törvény azt mondja, hogy vadászati engedély nélkül nem szabad nyúlra vadászni. de az alperes ügyvédje meg azt állítja, hogy a nyul elveszte vad jelentőségét, a folyóban, miután a hajós azt úgy fogta ki mint valami csuka halat. Aligha ez ügyvédnek nem lesz igaza. — E. —• Trichine a ludhusban. A Pápai Lapoknak írják Parizsb.il. Hogy u sertéshúsban létezik erről biztos adatainkvannak, és már ez is elég baj, de úgy látszik a lúdhus sem ment e miazmáktól. miután úgy értesülünk, hogy Thlouvillében 60 katona bei egedéit meg egyszerre ludhus evés következtében és kettő ki-'ülök meghall, az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy a lüdhusb'ii tríchiue volt. Igy hát jó lesz a Szt. Mártom libácskákkal óvatosan bánni, meri igaz, hogy az egyiptomi álmoskönyv azt mondja, hogy ludhüsl enni jó. de az meg nincs benne, hogy trichínet enni nem jó. E. JtUius elsején 1878~bun nemzetközi livíró congreesus lesz Londonban, igy irju ezt egy angol lap. B. A Pápai Lapoknak Párizsból irják: A Párisi Hiábitdson Liberia termékkiállitási osztályában Bounet úr ezen tartomány havára, ayugot afrikai gazdag gyűjteményt fog berendezni , az osztály őrei valóságos bennszülöttek lesznek, é« | saját nemzeti costuniejökbcu fogják a világnak magukat bemulaltií. Az egyesült államok osztályában a philadelphiai kiállításon | is szerepelt indiánok (észak amerikából) a párizsi kiállításon i* felülik sátraikat. M. »rau de Szl. Paul. Sumatrából, a gyarmatok igazgatója, a harci törzs és az emberevő fajból fog néhány egyéni Puiízfdíü szállíttatni a kiállításra, még ilyeneket nem lehetett Európában látni. Végre a néprajzi osztályban kitűnő gyüj| töményekéi lehel majd lální Ceylon, .Japán é« Chinából. E. -- A munkások ma éticsiteltek, hogy 1878-diki kiállításon mindenki kiállíthatja saját maga produktumát. E célból Paris városi l.niácsa 2000 • méhes területet szavazott meg, és 50,000 frtnyi költséget a felszerelésre; rendkívül nagy most a tolongás az e criból tartott beiratkozásoknál, munkások, munkásnők mindenféle iparos osxlálybó! tömegesen jelentkeznek; körülbelül 20 hizotlmáuji tag van kineu-zve a különféle helyeken tartandó beiratkozások felvétele vége!'. — Az átaláuon érdekeltség nagy versenyre nyújt réméin i. 1 • Politikai újdonságok. Pü-.zsból irják a. Pápai Lapoknak. Tegnap ÍKimbetía nagyszerű beszédet tartott a képviselő házban, kikelvén az elnök és a míuisterek eljárása ellen I a legközelebb végbe ment választások alatt. E beszéd nagybatással volt Mae Mahon politikájára, ki azután minister tanácsot tartott a Gambetla beszéde után követendő politika megállapithatósa végett. A heves viták, valószínűleg a nagy republicanus párt gvözehnével végződnek, ellenkezőleg nagyon zajos körülmenyekre lehetne kilátás. A miinaterium tegnap este lemondott, ma reggel hívataloaau constalálva volt, később azonban ismét fölfüggesztetett, várván az alkalmat egy ujjabb conp d' Etat keresztül vihetésére, a diseolutío volna a kormány végsőbb kívánsága, de e fenyegetett lépést a senatus nem engedi. Mi lehetne egyébb következménye az ily bonyolult dolgoknak mint a kormány és az állam fejének bukása, mert nincs más menekülése mint szégyennel visszavonulni. — E véleményben összpontosul a párizsi bourgeoia ítélete, hogy mi történik a jövő titka. E. j — A Telephon. Bámulatos azon gyors terjedés, mely\ ben Bell Graham úr találmánya részesült. Október 9-én múlt ! csak egy éve, hogy Boston és Cambridge között az emberi hangok a távíró vonalon először tova plántáltattak, s ma egy év elmulta után az új találmány már meghódította az egész művelt világot. Pedig ha tekintetbe vesszük azon, az előítéletek szülte akadályokat, melyeket Bell ur találmányának legíukább Európában leküzdenie kelletett, akkor megfogjuk érteni, hogy az elért siker a kivívott győzelem csak a találmány fontosságának és 8 kövér sertést 210 frt értékkel. 13 kövér juhot 120 fit értékkel. 8 edény bort 70 frt értékkel. 4 tonna sört frt értékkel. 3 tonna vajat 192 frt értékkol. 1000 font sajtot 120 frt értékkel. 1 teljeseu felszerelt ágyat 100 frt értékkel. 1 öltözet ruhát 80 írt értékkel. 1 esüst serleget 60 frt értékkel. Összesen 2500 írt. Ezután a hagymákat sulyjok szerint fizették. Igy pl. az admiral Lief ken tulipán-hagymából 400 gram vagy 1'/, lat 4000 Írtba került, tehát. 1 gram 10 Írtba és egy font 76,800 Írtba. A semper augustus-ból 200 gram vagy % latot 5,500 írttal fizettek, s igy 1 gram 2í '/„ egy lat 6,600 és egy font 312,800 hollandi forintba került, tehát' nagyobb értéke vala, mint egy nagy lovagjószágnak. A semper augustus egy példányának árát többszőr 2000 forintra verték fel, és azt hitték, hogy ebből két darab van, egyik Amsterdamhan, a másik pedig Harlemben. Egy ily fajú hagymáért adott valaki 4100 frtot, egy szép kocsit két almásszürke lóval és egyéb hozzátartozóval; egy másik adott 12 hold földet, mert a kinek pénze nem volt, oda adta ingó és ingatlan javait, házát, jószágát, marháit 66 ruháit. A semper augustusnak egy birtokosa egy % lat sulyu hagymát 2000 fton adott el, de oly föltétel mellett, hogy a vevő az ő engedélye nélkül egyetlen egy hagymát sem adhat cl. Az uj birtokos azonban nem tartá meg igéretét, mert néhány mellékhajtást 5000 írton adott el. 1636- és 37-ben a tulipánhagymákkal való kereskedés valóságos szédelgéssé fajult. Eladtak bagymákat

} melyet az, eji :