Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-11-11

vezt KI. Nem az önkormányzat rendszere rosz, hanem csa a keresztülvitel hiányos, hiányos pedig- azért mert nép nem képes önállóan gondolkozni, es cselekedni; közügyekkel mit sem törődik s annak élére sokszc olyan egyéneket állít, kik sem szellemi képességük sei műveltségüknél sem pedig erkölcsiségüknél fogva od nem valók. Most egy választás küszöbén vagyunk, melyne eredményéi öl önkorrnáimalunk jó vagy rosz vezetés hosszabb időre függni fog. A választási jog felelte fon tos, mert ha meggondolatlanul , könnyelműen alkal maztatik — magát a népet — a szavazati jogával köny nyelmüen élőt. fogja sújtani, s azért mi, mint a né igaz harátjai a népet kérve intjük gondolják meg kir adják szavazatukat s csak azt kinek jellemét és tehet­ségét egyaránt ismerik, küldjék megbízottjuk képpen ; közügyek intézéséhez. Azt. hisszük, hogy a lefolyt éve­ken át megismerhették embereiket s tudhatják, kik ál­lották meg lielyökel. kik nem: ludhaják kik voltak J nép javának előmozdítói és kik nem; és ennek értel­mében adják szavazataikat igaz meggyőződésük szerin az érdemesre. iVe a rokont, a pajtást, a komát nézzél és tekintsék, hanem tekintsék a szorgalmat, az érdeme s ezt Hintessék ki bizalmukkal. Meri ha szavazatukká könnyelműen elbánnak, akkor saját érdekök ellen cse­Jekeszisek s köczkára teszik legszebb jogainkat az ön­kormányzat magasztos jogát s ez által azt bizonyítanák he, hogy kiskornak, önállóságra érdemelleuek. (Egy befejező cikk következik \ Tisztelt szerkesztő úr! A mull nyáron lezajlottak «56 önfenntartás sugallta nép­gyűlések Magyarországon; megindultak a torok testvérek szen­vedéseinek némi enyhítésére svaiul adakozások, melyek, — sze­génységünkhöz képest, — meglehetős eredményinél végződnek,~ nem mondhatjuk, hogy végződlek, mert azok még némileg fo­lyamatban vaunak. Ezen dolgokkal elértük azt, hogy kifejezést adtunk poli­tikai álláspontunknak; elértük azl is, hogy hölgyeink állal ké­szített tépésekkel igyekeztünk e borzasztó háborúban megcson­kított vitézek sajgó fájdalmait euyhileni. Igaz, hogy ez szép humánus cselekedet, ile van hátra egy súlyos kötelessége is a magvai- (árs a d a I o m n a k. Azl nem kell magyarázgatnom, hogy a harctereken vívott haláltusái a vitéz török testvéreink első sorban ugyan önmaguk­éri : de közvetve a magyarfaj érdekében is vívják. Azt sem kell felhoznom, hogy hány apa és anya lelte halálát a barbár kozák­faj vasa állal; csak rámulatok az Eskizagra Kaloler és Kazanlilci vérfürdőkre, hol a vad muszka had a vérszopó bolgárokkal, a védtelen és fegyvertelen török lakosság mészárlásában egymás­sal vetekedtek, mely községekből csak keveseknek voll alkalma elmenekülni. Igy bántak el e vad csordák sok községben, — az ártatlan áldozatok ezreinek álka kiállt véres buszúért a magas egekben. Ott fetrengnek a nyomóiult árvák az isten szabad ege alatt nyomornak kitéve, emberbarátok könyörüleíességérc hízva , •— mert minden! a kormánytól várni oly pillanatban, melyben az állam, sőt. a faji létezés óriási válsággal íetiyeicltelik méltány­talanság lenne;—Ime kedves hazámfiai i(t van az alkalom egy szent kötelesség teljesítésére; siessü. k testvéreink árváiknak megmentésére segédkezet nyújtani az állal, hogy kiki, a ki csak teheti fogadjon el egy egy árvát, neveltesse, s ha néhány év múlva vissza kívánkozik hazájába, bocsássuk el őket, áldás fog­ja kísérni c nemes törekvéseinket. Gondolják meg, hogy egy ily nemes lostvérláj ivadékát minden áldozattal meg kell mentenünk mert nem tudjuk mikor szorulunk mi magyarok az ő hatalmas segélyükre, — tehát nem csak emberbaráti, hanem politikai okok­ból ezt meg kell tennünk. Magyarország több részéből mentek már tudósítások ily árvák kaphaiása végelte Szfupa György úr­hoz Budupestru . s a tegnapi Ilonban felel Sztupa György ur mindazoknak, kik töiök árvákat akarnak elfogadni, hogy most már kaphalíKik. csak jelentkezzenek minél elébb, hogy intézke­déseit meglehesse. Azon árvák útiköltségei, kik évek múlva ha­zájukba visszatérni óhajtanak, és a magyar-gyám őket elbo­csátja a török kormány fogja fizetni. Tudom, hogy vannak olyanok, kik azt mondják, hogy hi­szen nekünk is vannak árváink, miért vegyünk a nyakunkra idegeneket. — ezekhez nincs szavam; de azt is (udom, hogy vannak nemeskeblü honfitársaink, kik magasabb szempontból tud­ják a dolgokat megítélni, ezeknek szive és esze nem zárkózik cl a könyörületesség és politikai eszély ily gyakorlásától. Találkozott már valaki városunkban, ki teljes készséggel elfogad Ciry kis 7—8 éves leány árvát, ki saját leánykájának viselt ruháit lógja kapni. Íme egy példa, igy tehetnek azok kik­nek csak egy gyermekük van, — az árva ruházatáról gondos­kodni lényegtelen feladat, az élelmezés számba se jöhet, az iskola pénzt a község elengedi — mit hinni remélünk, — iskola könyvei csekélybe kei ülnek. Az előadottakból látszik, hogy anyagi áldozatot alighozunk, s evvel nem csak emberi kötelességet teljesítünk, hanem fajunk jövője számára is dolgozunk. Fel tehát nemes keblű polgártársaim versenyezzünk a jó teltek mezején, s ne csak szánkon hordjuk a szépet, jót, és nemeset, hanoiit gyakoroljuk is; most van egy kínálkozó alkalom, ne hagyjuk ezt nyoinnélkül eltűnni, hanem ragadjuk meg, Isten áldása nem fog elmaradni. Kérem lisztéit szerkesztő urat e sorok szives átvételére.*) 3X3 K ü I ö n félék. Hogyan készül az amerikai papírpénz. Ha va­l aki a gyári hel yiségeket megkívánja látogatni, mindenekelőtt a Oly megjegyzéssel közöljük ezen cikket, hogy bővebb felvilagosi­|l.issnl <*prkMílőségiii.k szolgál s mi liajlaudók vagyunk esetleg ez ügvbeni yV^CfUMsuukkal bár kinek is reudelkwcsére á|u,i. S«ik kincstárnoktól kell engedélyt nyernie. Csak ritka esetben bo­csáttatik be valaki, s akkor is szigorú felügyelet melleit, nök,­kivéve az ott dolgozókat, — egvátalán nem bocsáttatnak he. ­(Ennek okát nem tudhattam meg, vájjon a csacskaság vagy s rejtélyes krinolin miatt tartják-e oly veszedelmesnek a nőket) Belépésünkkor először is a kovács tüzek, esztergályok, gyah és furó gépekkel ellátott gépműhelyekbe jutunk, itt javíttatnak a gyártásnál használt gépek. A papírmaloin egyedül a sajá használatra való papírt szolgáltatja, s ez okhól a kereskedelen számára működő papírgyárak nagyságával nem hasonlítható ösz­sze. Oly papír gyártása, mely a fényképészetnél nem használ­liató,— eleinte sok kísérlettel és nehézségekkel járt,l elvégre Jr. Gwynn-nek sikerült oly erős papírt, mint a. pergament, s ol) simát mint az atlas, kitalálni, ennek anyaga azonban szigorú ti­:okban tarlatik. Ó a papíron át sejtszálakat vezet keresztül, me­yek nem fényképezhetők le a nélkül, hogy a papír meg ne fes­.essék; —a sejtek pókhálószerüen vonulnak át a papíron, s mi­, ? el ezek a papírban benn vannak, el nem távolíthatók a nélkül, logy a papír meg ne rongáltassék. fiat festékőrlő malom van a •várban, ezek egy gőzgép által hajtatnak, mely ezeken kivül nég három sajtót is mozgásba hoz. A rajzoló és vésnökterem :gyike a legérdekesebb osztályoknak. Ott a National Notes-ek feszülnek; a lemezen egy munkás egy évig eldolgozik. De mi­'cl egy lemez nem elég a nyomáshoz, azért a lemezek erőmüvi lton sokszorositíatnak. A jegyek rajza egy puha aeél-lemezre, - de mélyen — vésetik. Jla a lemez kész, az megkemenyítte­ik, s azután egy sajtóba kerül, melyben egy a bankjegy nagy­ágának megfelelő körfoga tu henger van alkalmazva. Ezen hen­;cr, mely a lemez felett roppant erővel áthengeriltetik; puha célból készült. Ily módon a lemezre mélyen vésett rajz a engerre domborúan átvitetik. Mire a henger megkeményít­jük, s további lemezek előállítására használtalik. Ezután a ankjegyek nyomtatásához érünk. A nyomás a közönséges kézi­ajtókkal történik. A bankjegyek nyomtatás után vékony barna atós papírok közé rakatnak, hogy meg ne foltosodjanak. — A yomtatás körüli eljárás első sorban a szelvények számozásából s egy sárga páccal való megnedvesítésből áll. A sárga festék zért választalik, mert az le nem fényképezhető. A nyomás után seriesek számozása következik, mely eljárás nők által kezelt épek segélyével történik. A számozó gépek egy tiprókerék ál­íl — mint a varrógópeknél szokás, — hozatnak mozgásba, ugy, ogy maguktól l-től 999,999-ig számoznak. A keret diszítméuye ss a szélek levágása szinte gépek segélyével történik, a vágó ép különösen szellcmdús találmány. Egy lapra t. i. négy jegy yomatik, melyek .\. íj. C. és í)-jelöltetnek meg, és ugyan­ion számmal bírnak. Midőn elvágatnak, a gép a jegyeket se­esük szerint .-szétválasztja és mindegyiket egy külön ládába, lelyeknck mindegyike egy mozgó fenékkel bir, — dobja, mely mék a munka elején felül áll, « a mint egy series a fenékre dk, az egy jegy vastagságával mélyebbre sülyed; mi által ijyeiiló' töltés és pontos számlálás eszközöltetik. A bankjegyek velőit nedves uton gyártatlak, ma azonban azok nyomása hyd­iiilikus sajtó segélyével száraz ulon történik, mely körülmény iatt a telep gyártási képessége inegtizszeresedett. Jelenleg [)0 embernél több alkalmaztatik az amerikai jegyek gyártása­ik Az ellenőrzés nagyon szigorú és biztos; a jegyek egy szó­iból KJ—18-szor ki és bemennek, mig végkép elkészülnek; indcii ily alkalommal kétszeresen megolvastatuak és kétsze­seu nyugtáztatnak. — Európai fogalmak haladása Indiában. Hogy az iropai szokások és fogalmak mennyire áttörték a mélyen meg­yökeresüll előítéleteket Indiában, egy bengaliai hivatalos tuda­tosból kitűnik, mely szerint már 1863-ban nem kevesebb mint 113 hulla boncoltatott az indus orvosnövendékek által; ez ndkivüli dolog, ha meggondoljuk, hogy nem régiben egy holt :st érintése, az illetőnek a kaszlából való kiküszöbölésével járt. — Europa legnagt/obb templomai. Egy statisztikai ki­utalás szerint a római Péter-templom 54,000; — a mailandi mii 38,000; — a Pál-templom Londonban 35,000 — a Sofia­ecset Stambulban 23,000 — a Notre-Dame Parisban £1,000 nbert képes befogadni. — A juhászai elterjedése az egész földön, A juhá­,at már a legrégibb időkben nagyrabecsült, s napjainkban is yik fontos ága a mezőgazdaságnak. Ha az őskorban a juhok­ik csak husa, leje, gyapja használtatott el, ugy kiterjed az injainkban azok bőre, körme, vére és trágyájára. Ennek kö­ítkeztébeu a juhászat mindenütt elterjedt, ahol csak a birtokok lajviszonyai azt félig meddig megengedik. Ha körülnézünk a világon, elbámulunk a juhok roppant elterjedésén; találjuk földgömb éjszaki részén, egész Európában, kivéve Norvég, réd, és Oroszország legéjszakibb részét; Ázsiában: Dél­beriában, a középázsiai fensikon, China, Japán, az indus ha­suk alján, Porai a és Kaukázusban, ázsiai Törökországban; íi-A*rabia kivételével. A fri kában : Ejszak-Egyptom, Tripo­, Tunis, Algir és Marokkóban. Amerikában: a Britt birto­k délibb részén, az Egyesült-államokban, és Éjszak-Mexikóban, déli földgömbön a juhok Afrika déli csúcsán, majd egész -Hollandban, Vundimcns és Neu-Seelaiuíbau, a Laplata álla­)k, Brazília, Chili és Peruban öeszesen tehát mintegy 500000 gyszög mérföld területen találhatjuk, melyen Elsner szerint nyi juh tenyészik, hogy az évi gyapjutermelés 16 millió és »7,700 mázsának megfelel. — Hogyan szállítják a, szöllöt Dél-Oroszországból Hercárra? A szőllő teljes megérés előtt légzártas korsók­n akkép helyeztetik el, hogy a közök kölessel töltetnek ki, korsó szája pedig jól beköttetik. Igy küldetnek el a korsók tervárra, s ily módon a szőllő egy évig is eláll sőt a bogyók ősségben még nyernek is, mert időközben a cukoranyag majd­m teljesen kifejlődik beniiük. ^ — Elefántcsont kereskedés. Majdnem hihetetlennek lát­ik. hogy az Angliába bevitt elefántcsont 906000 font volt. Ha y elefánt agyarat középszámílás szerint mintegy 55 fontra te­iínk, azt találjuk, hogy a fentebbi mennyiség előállítására ,473 darab agyar szükségeltetik. E szerint le fiát S336 darab II elefántot kellett elejteni, hogy Anglia egy t vi szükséglete lezve legyen. A mult század vége felé az elefántcsont bevi­Angliába 175,000 Iont körül volt; 1837-ben a bevitel már 0,500 fontot tett ki, alioz tehát 3000 darab hin. elefánt volt itkséges. Algiernak a franciák állal lett birtokba véteie után afrikai elefántcsont kereskedés nagyot fejlődött és évenkint i untalan karaván húzódik a nagy sivatagon át, liogy Belso­Áfrika e nembeli vadásztermékeit európai termékekkel kicserélje. A kereskedésben előforduló agyarok nagysága és súlya a vidék szerint — ahol az állatok elejtetnek — nagyon különböző. Egy nem rég Londonban tett mérés után azt találták; hogy a bom­bay és zanzibari agyarak átlag 108—110, a Jóreménység fo­káról 94—96, az egyptomiak 103—104, s az Angolából valók 60—63 fontot, nyomnak. Cuvier beszél egy agyarról, mely 317 fontot nyomott; ha ezen példány a kivételek közé tartozik is, mégis hoznak Belső-Afrika oly tájáról, melyen még vadász nem járt, s az elefántok háborgatlan növekedhettek — roppant nagy példányokat. A legjobb és legdrágább elefántcsont billiard tekék készítésére; a közép minőségűek szobrászati müvek, rö­vid áruk, s zongora billentyűkre; sárgásabb és gyengébbek, kés­nyelekre használtatnak. — Uj robbantó gép. Egy „Jersey"i munkás egy új robbantó gépet talált fel, mely pusztító erőre nézve állítólag min­den eddig ismert ilynemű készüléket felülmúl; tengeren ugy, mint szárazon, egyenlően használható. 0 találmányának haszná­latát a törököknek akarja átengedni, mivégre a iondoni (örök követséggel érintkezésbe tette inasát. 0 igen kedvező és elis­merő' választ nyert, melyben azonban tudtára adatott, hogy aján­lata nem fogadtatik el, mielőtt ez ügy 0 Felsége kormánya elé lesz terjesztve, mi legközelebb meg fog történni. ti!egyei és városi ügyek. — Kimutatás az adóbefizetések eredményéről Pápa. városában 1877. okt. havában. 1876. é. hátralék 40,983 ft 98 k., 1877-dik évi előírás 91,881 ft. 79 kr, összesen 133,864 ft 77 kr. Erre beíizetteteít 1877. január l-től október l-ig 63,416 ft 8 kr, október hóban befizettetett 8,878 ft 1 kr, összesen 71,384 ft 9 kr. Marad hátralék 61,570 ft 68 kr. — Megjegyzendő, hogy nz 1876-dik évi hátralék főösszegéhen az 1875-dik év előtti s eközt körülbelül a már beterjesztett 13,000 forint leírás is érintve, ugy az 1877. évi előírás összegéhez betudva a direct fizetők összegét állna az előírási főösszeg: 105,963 ft 37 kr. Pápán, 1877. november 1 l-éu. Pókai. — Városunkban levő úgy kir. mint közigszgalási hivatalokban következő ügyszámok 1871. év január ./­'öl október 31-ig mutatatnak ki: A járásbírósághoz bea­iatott polgári ügy 15653. Ugyan a járásbíróságnál bűnügybe 1415. Telekkönyvi ügy 10504. A közfogházba beérkozett elitélt •ab 168. Vizsgálati fogságba volt 157. Jelenleg elitélt rab vau ít). Vizsgálati fogságban van 14. A közigazgatási szolgabírói íivatalnál: Közigazgatási, árva, adó stb. 4910. Cselédkönyv >96. Igazolási jegy 133. Levelezés 1287. A rendőrségnél ügy­szám volt 1814. Tűzeseti szám 4. Zene, látvány s. e. f. szám 15. Posta és kézbesítés szám 606. Marha járlat 3103. Lólevéi 1100 Halotti jegyzőkönyv 434. Szabadszemélyek nyilvántartási izám 159. Cselédkönyv kiadatott 185. Toloncoltatott 146. Köz­nunka szolgálat gyalog és vonósok előállítása 3000. Törvény­elen gyermek volt 42. A polgármesteri hivatalnál: Közigazga­asi ügy szám 3682. Árva ügy 395. Közgyűlési határozatok zárna 140. Tanács ülési határozatok száma, 882. Magánfelek észére kiállított bizonyítványok száma 384. Posta levelezések 433. Helybeli kézbesítések szám 3800. Az 1877. évben állit­atott ujjoncz 32. Póttartalékos 7. Fölülvizsgálat utján honvéd 1. -'óttarlaléki felület 7. 1869. évtől 1877. év október 31-ig pól­artaléki létszám összesen 46. Közöshadsereg tartalékosai ilyil­ántartásában előfordult jelentkezések száma 507. A m. kir. onvédséguél ugyan ez 167. Árvaszéki ülés tartatott 1877. ja­uár elsejétől október 3l-ig 27. Ezekben hozott határozatok zárna 358. Pápaváros bizottsági tagjai közül ez alkalommal üépnek : Antal Gábor, Dr. Lövvy László, Dr. Makara György, 'akrócz Ferencz és Steiner Ignácz — A kisorsolás után meg-" álasztattak, tehát 3 év előtt választás alá nem esnek: Hradcr iámuel, Horváth Lajos, Körmeudy Pál, Rózsa István, „Szeles­ei Lajos és íSzvoboda Veuczel. — - Veszprémmeyye bizottságának 1877. évi nő­ember 5. s következő napjain fartolt közgyűlése. Báró 'iáth Ferencz főispán a gyűlést megnyitván, üdvözli a bizottsá­ot és a tanácskozásban komoly higgadtsággal részvételét kéri. - Olvastatván a belügymiuisteriumnak azon körrendelete, mely­en a törvényhatóságokat a tisztujitásnak 1877. évi dec. 15-től 878. január 15-ig leendő megtartására hívja fel, az állandó álasztmáuy véleményéhez képest a tisztújítás határnapjául 1878. vi január 3-ik napja tüzetett ki. — Pap János indítványára a ijeiölö választmánynak most már leendő megalakítása kimon­atváu, tagokul a bizottság részéről megvalasztatlak: Pap ános, Purgli Sándor és flultner Sándor, a főispán által pedig iiicvcztettek : Sárkány Miklós, Kenessey Pongrácz és Ányos ivadar. Bezerédy Gyula alispán indizványozza miszerint a me­yei pandúr fő- és alhadnagyi állomás csendbiztos nevezete alatt íyesitessék, és a pápai őrmester Somlyóvásárhelyre áthelyez­ések. — Az indítvány elfogadtatván, főispán ur kijelenté mi­terint megyei csendbiztossá Balog Dávid pandúr hadnagyot ne­ezi ki. — Véghely Dezső indítványozza, miszerint a közügyek dkes bajnoka gróf Esterházy Pál elhunytával a megyét ért cszteség feletti fájdalmának a bizottság jegyzőkönyvben adjon ifejezést, s erről a gyászoló özvegy értesitessék, indítványa -yhangulag elfogadtatott. -- Eötvös Károly indítványt tett az ánt, hogy a törvényhatóság írjon fel a kormányhoz az erdélyi igyverszálliíás ügyében elfogottaknak szabadlábra helyezése, a zsgálat beszüntetése és a külföldre menekültek bántatlan ha­rjöhetése tárgyában. — Elnöklő főispán a kormányt a törvé­j r ekbeu nem látván jogosítva arra, mikép a bíróságok intézke­jséhe avatkozzék, az indítványt oda véli mődositandónak, iszerint a ministcríum kerestessék meg aziránt, miszerint oda­ilni törekedjék, hogy király ö felsége ez ügyben koronájának gszebb gyöngyét képező felségi jogát érvényesítse. — Az hi­tvány ezen módosítással egyhangúlag elfogadtatott. — Olvas­tott a veszprémi r. kath. gymnasium bizottságának kérvénye, elvben torna és rajzterem berendezésérc a nemesi felkelési íuzalap kamataiból segélyezést kér. - Az állandó választmány íleménye és Szilágyi József indítványa alapján 3000 ft. meg­;avaztatott. — Olvastatott Somogy-megye átirata a képviselö­ízhoz az Orosz-Török háborúval követendő politika tárgyában tézett feliratának pártolása iránt. Az állandó választmány tu­nnásul vételét ajánlotta, azonban Krisztinkovich Aladár hasonló ieilcmben szerkesztendő felirat küldését indítványozta s indit­ínyátá közgyűlés Eötvös Károly, Pap János és Syálágyi Jó-

Next

/
Thumbnails
Contents