Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-08-19
hűség, adófizetés, szolgálat, szeretet és imával, azaz röviden mindent e két szóba foglalhatni: vallásszerö lisztelet és hűség. 4. K. Miben áll e vallásszerü tisztelet, s hogyan kell annak nyilatkoznia? F. Szavaink, mozdulataink, viseletünk, gondolataink és cselekvéseinkbeni leghatártalauab tisztelet s hódolatban. 5. K. Micsoda engedelmességgel tartozunk a cár iránt? F. Egész, szenvedőleges s határtalan engedelmességgel. 6. K. Miben áll a cár iránti köteles hűség? F. Parancsainak minden boncolgatás nélküli legszigorúbb végrehajtásában; s megte vesében mindannak amit parancsol anélkül, hogy zúgolódnunk szabad volna, a magunkiránti kötelességek vele szemközt teljesen elenyészvén. 7. K. Tehát szigorú kötelességünk-e az adót megfizetni amit csak parancsol, akár az összeget, akár a határidőt tekintve. F. Igenis kötelességünk megfizetni mindenféle adót mit csak parancsol, akár az összeget, akár a határidőt tekintve. 8. K. Köteleztetünk-e Ő felsége a cár szolgálatára? F. Bizonyosan. Kötelességünk ha ő ugy kívánja, magunkat föláldoznunk, engedvén akaratának mindenben, akár a katonai, akár a polgári szolgálatban, amint ő jónak látja. 9. K. A jó akarat s szeretet mily érzelmeivel tartozunk a cárnak? F. Jó akaratunkat, a ragaszkodásunk és szereteteinket állásunk szeréut tartozunk tanúsítani, szülőföldünk Oroszország *) boldogságának előmozdítására ép ugy kellvén törekedni, mint fölséges atyánk a cár, nemkülönben dicső családjáért. 10. K. Köteleztetünk-e imádkozni a cárért, s Oroszországért, ami hazánkért? F. Igen, mind nyilvánosan, mind magányosan tartozunk imádkozni, esedezvén a Mindenható előtt: adjon a cárnak egészséget, boldogságot, Ö személyének biztosságot. Ugyanez áll hazánkról is, mely a birodalom osztatlan részét képezi. 11. K. Mely elvek ellenkeznek e kötelmekkel? F. A tiszteletlenség, engedetlenség, hivtelenség, roszakaratosság, árulás, lázongás és fölkelés. 12. K. A cár iránti tiszteletlenség és hivtelenség, miként tekintendő vallási szempontból? F. Mint a legutálatosabb biin, miut a legborzasztóbb vétség. 13. K. Hát a cár iránti vallásos tiszteletet tartozunk-e nyilvánítani a nyilvános tekintélyek iránt, mint melyek a cárból sugároznak ki? F. Igen, mert azok ő belőle folynak ki, mert őtet képviselik, s mert elvégre az ő helyét foglalják el, minélfogva ő mindenütt jelen van. 14. K. Micsoda indokoknál fogva tartozunk" a kiherdetett parancsokat teljesíteni? F. Kettős természetű: természetes és kijelentet, vagy is természetfölötti indokoknál fogya? 15. K. Melyek a természetes indokok ? F. A mondottakon kivül a következők: a cár a nemzet feje, s minden alatta való — kik egy közhazát képeznek, — atyja, tehát már ennélfogva a tiszteirt, a hála, s engedelmességre méltó; mert a közjó ép ugy mint az egyéni biztonság attól függ, ha rendeleteinek föltétlenül szótfo^adunk. 16. K. Melyek a kinyilatkoztatott indokai e vallási tiszteletnek ? F. Azok: hogy a cár az Isten helyettnöke és minisztere, hogy annak parancsait végrehajtsa. A cár iránti engedelmesség tehát azonos az Isten iránti engedctlenséggel, ki a cár iránti engedelmességünket és vallásos tiszteletünket a másik világon megjutalmazandja, azokat pedig kik mindent tenni elmulasztották szigorúan s örökkétartó büntetésekkelj sujtandja. Egyébiránt az Isten parancsolja: hogy minden tekintélynek s mindenekfölött a cárnak lelkünk egész mélyéből engedelmeskedjünk s magunkat neki egészen átadjuk, nem földi tekintetek, hanem az utolsóitéléttőli félelem miatt. 17. K. Mely könyvek adják elő e kötelességeket. F. Az ó- és újtestamen'nm, különösen a zsoltárok, az evangélisták és az apostoli levelek. 18. K. Mely példák pecsételik meg e tanokrt? F- Maga az Ur Jézus példája, ki élt és halt, mint a rórnai császár alattvalója, s tiszteletteljesen hajolt meg az ókat halálra itélŐ rendelet előtt. Nemkülönben számtalan példa mutatja, hogy az apostolok egyformán szerették és tisztelték a tekintélyt, s türelemmel hordozták a bilincseket s szenvedek a börtönt, amint csak a császárok kívánták , épenséggel nem lázadván föl mint a gonoszok és árulók. Nekünk szinte követnünk kell e példákat, azaz: tudjunk tűrni és hallgatni. 19. K. Mikor kezdődött a felségért való imádkozás? F- Mi.'i'ljárt a kereszténységgel: ez a legdicsőbb, s lcgdicsőbb, s legdrágább törvény, melyet az elmúlt századok ránk hagytak (!) Ilyenek amaz istentelen tauok, utálatos imposztorságok, miket a szegény leugyel és orosz gyermekek fejébe vernek. Ez az autokrata katekizmusa, a religio hitvallása egy despotikus államban. Xll. Károly egy táborozása alkalmával, megboszankodva a svéd tanács ellenállása által, azt irá az elégülctleneknek: elküldöm hozatok sarumat, hogy titeket engedelmességre tanítson. Ugy látsy.ik, Oroszország történetére is e bélyeg van nyomva, mert ez eléggé festi a zsarnokság természetét. Ha Oroszországban a despotismus valakit sújt, bárhonnét jöjjön is a csapás, a kegyvesztés okát senki sem tudja. Különben ez i^en természetes, mert miután az autokrata csalhatatlan, s vele okoskodni nem lehet, haszontalanság lenne részéről az áldozattal kegyelmesen tudatni, miért üldöztetett, vagy miért öletett meg. Egy Isten nem tehet ellenmondó Ítéleteket: s vájjon a cár nem az istenség mefftestesülése-e? Ily despocia ellen senkise biztos. Scgur, Franciaország képviselője Pétervárott, következő históriát beszéli. „Egy reggel rohammal tör be hozzám, félelem, fájdalom, s dühtől zaklatottan egy ember, szétdúlt hajjal, vörösre kisirt könyező szemekkel, reszkető hanggal, s szétbomlott öltözettel." Bánatának oka után tudakozódván, ezt feleié: „Uram! kérem önnek pártfogását egy rettenetes igazságtalan és erőszakos tény ellen: egy hatalmas urnák tanácsára minden ok nélkül meggyaláztattam j száz ostorcsapással sújtattam." „S ki tette önnel ezt? „I^ruce úr, a város kormányzója." „Ön esztelen mondám neki: lehellen, hogy oly annyira be«j Hit I*en$ielQrsíá$?l csült, annyira felvilágosult, s oly általánosan tisztelt úr, mint Bruce gróf egy francia alattvaló ellenében ily erőszakosságot kövessen el, hacsak ön őt személyesen nem bántalmazta." „Fájdalom! uram, viszouzá a panaszkodó, én sohasem ismertem Bruce grófot. En szakács vagyok, meghallván, hogy a kormányzó urnák ilyenre szüksége van, palotájában jelenkeztem. Lakosztályába vezettettem. Miután ő exjának bejelentettek, azt a parancsot adá, hogy rám száz korbácsot üssenek, rögtön a hely szinén. Végrehajtották." A követ a szerencsétlen szakácsnak fényes elégtételt igért ha igazat mondott, de ha hazudott még inkább jaj lesz neki. — Azonnal irt Brucénak, határozott s rögtöni választ kérvén. S ime néhány óra múlva ezt tudta meg: a kormányzónak volt egy orosz szakácsa, ki az ő jószágán született; ezen ember elszökött urától, kit előbb meglopott volt. A francia szakács épen ezen körülmények között jelentkezett. Oda vezettetvén a kormányzóhoz, ez épen íróasztala előtt ült, háttal az ajtónak. A szakácsot bevezető szolga, belépve, igy szólt: „Uraságom! itt a szakács." A gróf, anélkül hogy visszanézve, fölkiáltott: „Jól van, adjatok neki száz korbácsot, amint már parancsoltam." A szolga hirtelen rácsapta az ajtót, s a szegény szakácsot nyakon ragadva, szolgatársai segélyével ráveré a szökevény rabszolgáknak ajándékozni szokott száz korbácsot. Az egyéni szabadság megvetése, az emberi életnek semmibevevése, erőszakos megrohauása mindannak, mi a társadalmi rendben tiszteletreméltó, gyáva visszaélés az erővel, s mindenhatósággal — mindez jó s üdvös eszköz a despotismus kezében. Az clleiiőrködésnélküli hatalom, a folytonos sikeren annyira megtetszik önmagának, s clkéuyesül, hogy elvégre az ember legbelsőbb érzelmeit is, még a vallásiakat sem véve ki, — megrohanja. Elkergetni az orosz és lengyel földről a zsidókat; üldözni a katholikusokat; elrendelni, hogy a ledöntött, vagy ledöntendő latin templomokat csak azon föltél alatt szabad újra fölállítani, ha oroszokká lesznek; ezek mindennapi gyönyörűségei a fanaticus zsarnokságnak, s a mostani cár nem tehet magának szemrehányást, hogy e tekintetben elődei példáját — kiknek türelmetlenkedési dühüket a történelem följegyezte — nem követte volna. — De a cár még többet és jobbat is tett: minthogy a zsidókat nem tudta megtéríteni, s katonai szolgálatokat nem nélkülözhette; ellopatta gyermekeiket elhelyezvén őket tulajdon előkészítő iskoláiban, megkereszteltetvén, s oroszokká tevén őket. Nemismerünk gyűlöletesebb valamit erre, egy nép lelkiismeretén elkövetett gyáva erőszaknál, e törpe nyomorúságos morálnál, ez idegen hivőség álnok bcszemzésénél. A rabszolgáját az elférfiatlanítás alá bocsátó arab, vagy török, kevésbbé bűnös az orosznál ki a zsidó gyermeket családjától rabolja el, hogy öt egy dezpota legfőbb akaratának erejében megkeresztelje. (Egy második cikk következik; Ugodi. A harctérről. Van egy különös pókfaj, mely telhetetlen ragadozó vágyának kielégítése illetőleg az áldozat megfogása és felfalása céljából, nem sző hálót, hanem gyors futását és óriási lábait hazználja fel. A nép ezen pókot kaszáló póknak hívja, és bizonyára jogosan, mivel hosszú lábai, melyek gyengén vannak az idomtalan testhez fűződve, a testtöli elválás után olyan kaszáló féle rángatódzást hajt végre. Az orosz harcászatot mihez sem lehet jobban hasonlítani, mint az imént említett pókhoz. Es valóban, ha az ázsiai hadászatot vagy akár az európai csatamezőn kifejtett harcászatot tekintjük, ezen hasonlatosságunknak az események bizonj'ságot fognak szolgáltatni. A föhadsereggel gyenge összefüggésben lévő. de messze földre szóló orosz szárnyhaderők képezik azon kaszáló lábakat, melyeknek rendeldeltetése lett volna, az ellent kelepcébe szorítani, és az igy szerzett hadi babérral, a fővezér homlokát disziteui. Szép eszme talán, de rosz hadi terv, noha ha stker koronázza a sok herceg és főherceg számára még dicsőséget és hallhatlan katonai nevet hozhatott volna Azonban most az egyszer a kaszás pók nem foghatott rovart, mert törökkel volt dolga, A dicsőséget hozó fötag Gurkó és Radeezky orosz tábornokok közel 500U0-t tevő balkáni hadserege volt egyrészt, mig másrészt a Ruszcsuk ellen működő s a koronaherceg által vezényelt jobb szárny a második, holott a Níkápolytól nyugot feíé kószáló Krüdener hadteste képezé a harmadik óriási póklábat, az ezen kivül még három nagyobb lábak illetőleg hadtestek voltak balra és jobbra kiküldve, hogy a Tirnovában fészkelődő öreg pókhas már t i. aNikolaj nagyheroeg íötábora számára a dicsőség legyeit összekapálja. No meg. hogy a telhetetlenség még kissé nagyobb mérvű legyen, Zimmermann tábornok ur mint külön , kaszás ' betört a Dobrudzsába, a honnan aztán Szilisztria vá rát esetleg pedig a török fóhadseregot hátba támadandó lett volna. De még több is történt, egy bukaresti lap ugyanis már azt is közölte, hogy minő rendbun fog a Sláv ármáda Stambulba bevonulni; a hivatalos menetrend úgy hangzott hogy : Sándor cár jobbja mellett romania kis ,,Károlyka,'" balkézről pedig Nikolaj nagyherceg, kiket nyomban az orosz trónörökös Gurkó és Krüdener tábornok urak és számos hadvezérek által kisérve, követték volna - ha a harcmodor pókká nem lett volna. Midőn Osman passa fényes kirándulását Plevnáhaz megtette s midőn a Julius 30 és 3f-én le folyt borzasztó véres csatában az orosz jobb szárnyat megsemmisítette, az egész pók oly mérvben sántulhat meg, hogy további actióra hosszú ideig gondolni sem iiierh$t; midőn a nagy horderejű Plevnai ütközet bulgária éjszaki részén a badi szerencsét a török zászlóhoz állandóan csatolá ugyanakkor Soli man pasa iuegkezdé Gurkó hedseregét a Balkán felé nyomni, ez zlkalommal Eski Ságra, Jeni Ságra és Ka zánlik mellett véres csaták vívattak, melyekben az oroszok kemény vereséget szenvedtek s ezen. vereségek következtében kénytelenek voltak a Balkánon vissza menüi azonban Solimán győzedelmes hadai által üldözve és követve a legnagyobb télbomlásban érték el Tirnovát, F, hó i3-án Solimán egyesült Mehetned Ali pasa fohadseregével és miután az oroszokat Keserova mellett újból megverte, Tirnova felé ! fordult, mely várost tetemes orosz hadsereg; tart megszállva | egyúttal Osman pasa is Tirnova felé vonul, hogy ezen város elfoglalása után Solimán pasával egyesülve a muszka ' hadakat minden oldalrólmegtámadhassák. Legközelebb tehát Tinovánál nagy ütközet várható. jHogy a Plevnai csatának minő óriási következménye volt. azt az is bizonyítja, hogy az oroszok a Dobrudzsát kiürítették és utolsó embereiket, a Gárdát! a csatamezöre hozni kénytelenítettek ! — A törökök különben a számos csatamezők mindegyikén győztesek. Montenegró, tökéletesen harcképtelenné van téve, a Bosnyák felkelés elnyomva, Despotovich Boszniából kikergetve és Austriába elfogva van. Az ázsiai harctéren az oroszok tökéletesen a török területről leszorítva vannak és egyelőre még nem is gondolhatnak a támadásra. A törökök a kaukazusban levő haderejüket hajókon Európába hozták, és ezen kivül további 60000 embert hoznak ázsia belsejéből Bulgáriába. 'Különfélék. — A kacsák gyomra mennyit képes felvenni. — A Földmivelési érdekeinkben olvassuk: Kevés idő előtt Neissé-ben egy kacsa öletett le, mely ugyanaz nap reggel lett véve, igen eleven és jó táplálkozási állapotban volt. A kacsa felbontásánál a gyomornak már külső részén 3 éles hegy vétetett észre, melyek mibenléte egyidőrc ismeretlen maradt. A gyomor felvágatván — mi igen nehezen ment — benne ötvenkét darab 2—2.5 centiméter hosszú görbített drótszög leleteti, azonkívül egy bádog-nadrággomb, egy körülbelül 1 centiméter területű porcellán cserép és nagy homokmennyiség stb. A szögek közül 3 agyomorfalát egészen átdöfte, mig 10—12 többé kevésbé mélyen hatolt bele. A lyukak, melyeket a szögek a gyomorban vertek, nem voltak véresek, kékes-fekete szint mutattak, mely szin meglehetős bő vaséleg felvételre mutat s azonkívül arra enged következtetést vonni, hogy a kacsa ezen eraészthetleu ételt már régebbeu kellett, hogy lenyelje. B. — B. Füredről írják lapuukuak. A fiatalság előtt nevezetes szerepet játszó Anna-bál szokásos előjátéka a Flóra bállal együtt lezajlott, csupán édes emlékét hagyva hátra a boldog részvevőkben. Ki ne is lett volna boldog itt, hol remény és aggály közt lejenik meg a fiatal, a világba csak most lépő leányka töprengve azon, vájjon lesz-e és ki leend táncosa az első, másod és a többi négyesben, és főleg a sokat jelentő füzértáncban s a leányJ'a vágya, reménye teljesül, — itt, hol a hódolathoz szokott hölgyek bájos mosolylyal bilincselik le imádóikat, — és itt, hol az Amor nyilával sebzett ifjú epedve várja a boldogító „igent"-t imádottja ajkáról, és elnyeri azt, vagy ha itt el nem érhetné vágyai s reményeivel együtt a Balaton ringató habjain csolnakra veti magát, és Tihany híres vízhangját kérdi meg, melyben — kivált ha tiszta idő van — okvetlen megtalálja a hőn rebegett „holtomiglan"-nak leghűbb viszonzását. Az Annabált tartják a saison délpoutjának, mely után a vendégek létszáma folyton apadást jelez; de — ugylátszik — a jelen év kivételt képez; mert egyre érkeznek újabb és ujabb vendégek, ugy hogy augusztus végéig a legtöbb szállás lefoglalva van, az idő is felette kedvező a fürdésre, — igy alapos a reményünk arra, miszerint a kelleiuesb napok és élvezetesek csak ezután következnek. — A vendégek összes száma a legutóbbi kimutatás szerint meghaladja az 1400-at. Ez idő szerint itt időznek : Jókai Mór, Dr. Vécsey Tamás, Ragályi Aladár, Simonfay János, Komjáty János orsz. képviselők, Sárkány József táblai tanács-elnök, Martonfalvay Elek törvsz. elelnök, Dr. Veisz Márk, Szikszay Dániel törvényszéki bírák, Lichtenstein J. L. lapszerkesztő, Németh Antal pesti ügyvéd, Ligety Antal múzeumi képtárnok, Gr. Esterházy László, Gróf Zichy N., B. Fiáth Ferenc főispán, Gróf Forgách Józsefné, Cséryné, Dáuielné, Gaál Kristófné, Hűvös Károly budapesti járásbíró, Kenessey Károly t. ügyész, Kenessey Mór közjegyző, Véghely Dezső főjegyző, Rikoíy Ede, ügyvéd, Noszlopy V. sz. biró, Horváth Lajos jogtanár, Horváth Károly királyi törvényszéki ülnök, Szily Kál ín műegyetemi tanár, Keresztes Károly honvédőrnagy, Schwartz Róbert hadbiztos, Gaál Ödön főmérnök és családjaik, továbbá id. és ifj Dőri Lajos, Báró Fiáth Pál, Báró Főldváry Lajos, Báró Duka Péter, Báró Révay Gyula, Endrődi Sándor, Donuay Viktor, Erődi Dániel irók, Tresztyenszky Gyula ev. esperes, Forintos István kanonok, Ruzicska N. János egyetemi tanár, Simon Zsigmond apát, Simon Bálint törvsz. biró, Dr. Herich Károly miniszt. tanácsos, Faragó József miniszt. titkár, Fehér Ipoly főgyimi. igazgató, végre a a nemzetnek örök ifjuságu s kifogyhatatlan humorú bárója Bizay Mihály és sok mások. A székesfehérvári színtársulat Szilágyi Béla műértő vezetése alatt eléggé gondoskodik a közönség valódi műélvezetéről. — A társulat a vidéki színészet legkiválóbb tagjaik: Szilágyi Béla, Mándoky pár, Bérczy, Vezériné, Tokayné, Ilahreliié, Kocsis Irma, Bács, Fekete, Körösi, Traversz, továbbá a már Pápán is előnyösen ismert Lénárdnét és Szelest foglalja magában a nagyszámú segédszemélyzettel, kitűnő ének és zenekarral élén Schwartz Gyula karmesterrel. — A darabok megválasztásában is ritka tapintatot tanúsít a társulat, bemutatva a nagyobb szabású operákon, mint a „Zsidónő," Hunyady László, Laniermouri Lucia, Ernani, Alvajáró, Norma stb, kivül az újabb és kedveltebb operetteket, vígjátékokat és népsziuműveiíet. - E hó végével a társulat Pápára rándul, amiért már előre is gratulálunk a pápai műértő közönségnek a nyerendő élvezethez. — Nagy Jakab tilinkó-művész is bemutatta a nagy vendéglőben művészetét a közönségnek, mely bőven jutalmazta tapsaival. — Nem tudom másik foglalkozását a vegyészetet? is bemutatja-e, hogy ne csak füleire; de fogaira is gyakoroljon közvetlen hatást a fürdő vendégeknek. A fürdő vendégek közül a halál is áldozatot kivánt — A napokban hunyt el Matkovits Géza győrszeímerei ügyvéd, ki a mult hóban súlyos betegen jött ide idülés végett; csakhamar javulásnak is indult egészsége, <le bajába visszaesvén, minden orvosi segély meghiúsult. Máskor- többet l r. 1. — A napsugaraknak géphajMsra leendő felhasználása igen érdekes azon találmány, mely a francia tudományos egyetem ülésében legközelebb tárgyaltatott. Ugyanis Mouchol nevű, Toursból való mennyiségtana]', a tudósok előtt oly készüléket mutatott be, melynek közvetítésével a napsugarak melege öszpontosíttátik és egy kisszerű gőzgép mozgásbahozására felha^ználtatik. E készülék alkatrészei: egy éonrcűs reflector. egy légszesztár, valamint egy megfeketített oldlalfalälilval ellátott kazán; a visszasugárzó tükör a készülék tengelye felé 45 loknyi szögben hajol, mi neki rövid, a legnagyobb 5 "eréíylyel biró