Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-08-19

hűség, adófizetés, szolgálat, szeretet és imával, azaz röviden min­dent e két szóba foglalhatni: vallásszerö lisztelet és hűség. 4. K. Miben áll e vallásszerü tisztelet, s hogyan kell an­nak nyilatkoznia? F. Szavaink, mozdulataink, viseletünk, gondolataink és cselekvéseinkbeni leghatártalauab tisztelet s hódolatban. 5. K. Micsoda engedelmességgel tartozunk a cár iránt? F. Egész, szenvedőleges s határtalan engedelmességgel. 6. K. Miben áll a cár iránti köteles hűség? F. Parancsainak minden boncolgatás nélküli legszigorúbb végrehajtásában; s megte vesében mindannak amit parancsol anél­kül, hogy zúgolódnunk szabad volna, a magunkiránti kötelessé­gek vele szemközt teljesen elenyészvén. 7. K. Tehát szigorú kötelességünk-e az adót megfizetni amit csak parancsol, akár az összeget, akár a határidőt tekintve. F. Igenis kötelességünk megfizetni mindenféle adót mit csak parancsol, akár az összeget, akár a határidőt tekintve. 8. K. Köteleztetünk-e Ő felsége a cár szolgálatára? F. Bizonyosan. Kötelességünk ha ő ugy kívánja, magun­kat föláldoznunk, engedvén akaratának mindenben, akár a ka­tonai, akár a polgári szolgálatban, amint ő jónak látja. 9. K. A jó akarat s szeretet mily érzelmeivel tartozunk a cárnak? F. Jó akaratunkat, a ragaszkodásunk és szereteteinket ál­lásunk szeréut tartozunk tanúsítani, szülőföldünk Oroszország *) boldogságának előmozdítására ép ugy kellvén törekedni, mint fölséges atyánk a cár, nemkülönben dicső családjáért. 10. K. Köteleztetünk-e imádkozni a cárért, s Oroszor­szágért, ami hazánkért? F. Igen, mind nyilvánosan, mind magányosan tartozunk imádkozni, esedezvén a Mindenható előtt: adjon a cárnak egész­séget, boldogságot, Ö személyének biztosságot. Ugyanez áll ha­zánkról is, mely a birodalom osztatlan részét képezi. 11. K. Mely elvek ellenkeznek e kötelmekkel? F. A tiszteletlenség, engedetlenség, hivtelenség, roszaka­ratosság, árulás, lázongás és fölkelés. 12. K. A cár iránti tiszteletlenség és hivtelenség, miként tekintendő vallási szempontból? F. Mint a legutálatosabb biin, miut a legborzasztóbb vétség. 13. K. Hát a cár iránti vallásos tiszteletet tartozunk-e nyilvánítani a nyilvános tekintélyek iránt, mint melyek a cárból sugároznak ki? F. Igen, mert azok ő belőle folynak ki, mert őtet képvi­selik, s mert elvégre az ő helyét foglalják el, minélfogva ő min­denütt jelen van. 14. K. Micsoda indokoknál fogva tartozunk" a kiherdetett parancsokat teljesíteni? F. Kettős természetű: természetes és kijelentet, vagy is természetfölötti indokoknál fogya? 15. K. Melyek a természetes indokok ? F. A mondottakon kivül a következők: a cár a nemzet feje, s minden alatta való — kik egy közhazát képeznek, — atyja, tehát már ennélfogva a tiszteirt, a hála, s engedelmességre méltó; mert a közjó ép ugy mint az egyéni biztonság attól függ, ha rendeleteinek föltétlenül szótfo^adunk. 16. K. Melyek a kinyilatkoztatott indokai e vallási tisz­teletnek ? F. Azok: hogy a cár az Isten helyettnöke és minisztere, hogy annak parancsait végrehajtsa. A cár iránti engedelmesség tehát azonos az Isten iránti engedctlenséggel, ki a cár iránti engedelmességünket és vallásos tiszteletünket a másik világon megjutalmazandja, azokat pedig kik mindent tenni elmulasztot­ták szigorúan s örökkétartó büntetésekkelj sujtandja. Egyébiránt az Isten parancsolja: hogy minden tekintélynek s mindenekfö­lött a cárnak lelkünk egész mélyéből engedelmeskedjünk s ma­gunkat neki egészen átadjuk, nem földi tekintetek, hanem az utolsóitéléttőli félelem miatt. 17. K. Mely könyvek adják elő e kötelességeket. F. Az ó- és újtestamen'nm, különösen a zsoltárok, az evangélisták és az apostoli levelek. 18. K. Mely példák pecsételik meg e tanokrt? F- Maga az Ur Jézus példája, ki élt és halt, mint a rórnai császár alattvalója, s tiszteletteljesen hajolt meg az ókat halálra itélŐ rendelet előtt. Nemkülönben számtalan példa mutatja, hogy az apostolok egyformán szerették és tisztelték a tekintélyt, s tü­relemmel hordozták a bilincseket s szenvedek a börtönt, amint csak a császárok kívánták , épenséggel nem lázadván föl mint a gonoszok és árulók. Nekünk szinte követnünk kell e példákat, azaz: tudjunk tűrni és hallgatni. 19. K. Mikor kezdődött a felségért való imádkozás? F- Mi.'i'ljárt a kereszténységgel: ez a legdicsőbb, s lcg­dicsőbb, s legdrágább törvény, melyet az elmúlt századok ránk hagytak (!) Ilyenek amaz istentelen tauok, utálatos imposztorságok, mi­ket a szegény leugyel és orosz gyermekek fejébe vernek. Ez az autokrata katekizmusa, a religio hitvallása egy despotikus államban. Xll. Károly egy táborozása alkalmával, megboszankodva a svéd tanács ellenállása által, azt irá az elégülctleneknek: el­küldöm hozatok sarumat, hogy titeket engedelmességre tanítson. Ugy látsy.ik, Oroszország történetére is e bélyeg van nyomva, mert ez eléggé festi a zsarnokság természetét. Ha Oroszországban a despotismus valakit sújt, bárhonnét jöjjön is a csapás, a kegyvesztés okát senki sem tudja. Külön­ben ez i^en természetes, mert miután az autokrata csalhatatlan, s vele okoskodni nem lehet, haszontalanság lenne részéről az ál­dozattal kegyelmesen tudatni, miért üldöztetett, vagy miért öletett meg. Egy Isten nem tehet ellenmondó Ítéleteket: s vájjon a cár nem az istenség mefftestesülése-e? Ily despocia ellen senkise biztos. Scgur, Franciaország képviselője Pétervárott, következő históriát beszéli. „Egy reggel rohammal tör be hozzám, félelem, fájdalom, s dühtől zaklatottan egy ember, szétdúlt hajjal, vörösre kisirt könyező szemekkel, reszkető hanggal, s szétbomlott öltözettel." Bánatának oka után tudakozódván, ezt feleié: „Uram! kérem önnek pártfogását egy rettenetes igazság­talan és erőszakos tény ellen: egy hatalmas urnák tanácsára min­den ok nélkül meggyaláztattam j száz ostorcsapással sújtattam." „S ki tette önnel ezt? „I^ruce úr, a város kormányzója." „Ön esztelen mondám neki: lehellen, hogy oly annyira be­«j Hit I*en$ielQrsíá$?l csült, annyira felvilágosult, s oly általánosan tisztelt úr, mint Bruce gróf egy francia alattvaló ellenében ily erőszakosságot kövessen el, hacsak ön őt személyesen nem bántalmazta." „Fájdalom! uram, viszouzá a panaszkodó, én sohasem is­mertem Bruce grófot. En szakács vagyok, meghallván, hogy a kormányzó urnák ilyenre szüksége van, palotájában jelenkeztem. Lakosztályába vezettettem. Miután ő exjának bejelentettek, azt a parancsot adá, hogy rám száz korbácsot üssenek, rögtön a hely szinén. Végrehajtották." A követ a szerencsétlen szakácsnak fényes elégtételt igért ha igazat mondott, de ha hazudott még inkább jaj lesz neki. — Azonnal irt Brucénak, határozott s rögtöni választ kérvén. S ime néhány óra múlva ezt tudta meg: a kormányzónak volt egy orosz szakácsa, ki az ő jószágán született; ezen ember elszö­kött urától, kit előbb meglopott volt. A francia szakács épen ezen körülmények között jelentkezett. Oda vezettetvén a kormányzó­hoz, ez épen íróasztala előtt ült, háttal az ajtónak. A szakácsot bevezető szolga, belépve, igy szólt: „Uraságom! itt a szakács." A gróf, anélkül hogy visszanézve, fölkiáltott: „Jól van, adjatok neki száz korbácsot, amint már parancsoltam." A szolga hirte­len rácsapta az ajtót, s a szegény szakácsot nyakon ragadva, szolgatársai segélyével ráveré a szökevény rabszolgáknak aján­dékozni szokott száz korbácsot. Az egyéni szabadság megvetése, az emberi életnek sem­mibevevése, erőszakos megrohauása mindannak, mi a társadalmi rendben tiszteletreméltó, gyáva visszaélés az erővel, s minden­hatósággal — mindez jó s üdvös eszköz a despotismus kezében. Az clleiiőrködésnélküli hatalom, a folytonos sikeren annyira meg­tetszik önmagának, s clkéuyesül, hogy elvégre az ember legbel­sőbb érzelmeit is, még a vallásiakat sem véve ki, — megrohanja. Elkergetni az orosz és lengyel földről a zsidókat; üldözni a katholikusokat; elrendelni, hogy a ledöntött, vagy ledöntendő latin templomokat csak azon föltél alatt szabad újra fölállítani, ha oroszokká lesznek; ezek mindennapi gyönyörűségei a fana­ticus zsarnokságnak, s a mostani cár nem tehet magának szem­rehányást, hogy e tekintetben elődei példáját — kiknek türel­metlenkedési dühüket a történelem följegyezte — nem követte volna. — De a cár még többet és jobbat is tett: minthogy a zsi­dókat nem tudta megtéríteni, s katonai szolgálatokat nem nél­külözhette; ellopatta gyermekeiket elhelyezvén őket tulajdon előkészítő iskoláiban, megkereszteltetvén, s oroszokká tevén őket. Nemismerünk gyűlöletesebb valamit erre, egy nép lelkiis­meretén elkövetett gyáva erőszaknál, e törpe nyomorúságos mo­rálnál, ez idegen hivőség álnok bcszemzésénél. A rabszolgáját az elférfiatlanítás alá bocsátó arab, vagy török, kevésbbé bűnös az orosznál ki a zsidó gyermeket családjától rabolja el, hogy öt egy dezpota legfőbb akaratának erejében megkeresztelje. (Egy második cikk következik; Ugodi. A harctérről. ­Van egy különös pókfaj, mely telhetetlen ragadozó vágyának kielégítése illetőleg az áldozat megfogása és fel­falása céljából, nem sző hálót, hanem gyors futását és óri­ási lábait hazználja fel. A nép ezen pókot kaszáló póknak hívja, és bizonyára jogosan, mivel hosszú lábai, melyek gyengén vannak az idomtalan testhez fűződve, a testtöli elválás után olyan kaszáló féle rángatódzást hajt végre. Az orosz harcászatot mihez sem lehet jobban hasonlítani, mint az imént említett pókhoz. Es valóban, ha az ázsiai hadászatot vagy akár az európai csatamezőn kifejtett har­cászatot tekintjük, ezen hasonlatosságunknak az események bizonj'ságot fognak szolgáltatni. A föhadsereggel gyenge összefüggésben lévő. de messze földre szóló orosz szárny­haderők képezik azon kaszáló lábakat, melyeknek rendel­deltetése lett volna, az ellent kelepcébe szorítani, és az igy szerzett hadi babérral, a fővezér homlokát disziteui. Szép eszme talán, de rosz hadi terv, noha ha stker koronázza a sok herceg és főherceg számára még dicsőséget és hallhat­lan katonai nevet hozhatott volna Azonban most az egy­szer a kaszás pók nem foghatott rovart, mert törökkel volt dolga, A dicsőséget hozó fötag Gurkó és Radeezky orosz tábornokok közel 500U0-t tevő balkáni hadserege volt egy­részt, mig másrészt a Ruszcsuk ellen működő s a korona­herceg által vezényelt jobb szárny a második, holott a Ní­kápolytól nyugot feíé kószáló Krüdener hadteste képezé a harmadik óriási póklábat, az ezen kivül még három nagyobb lábak illetőleg hadtestek voltak balra és jobbra kiküldve, hogy a Tirnovában fészkelődő öreg pókhas már t i. aNikolaj nagyheroeg íötábora számára a dicsőség legyeit összeka­pálja. No meg. hogy a telhetetlenség még kissé nagyobb mérvű legyen, Zimmermann tábornok ur mint külön , ka­szás ' betört a Dobrudzsába, a honnan aztán Szilisztria vá rát esetleg pedig a török fóhadseregot hátba támadandó lett volna. De még több is történt, egy bukaresti lap ugyanis már azt is közölte, hogy minő rendbun fog a Sláv ármáda Stambulba bevonulni; a hivatalos menetrend úgy hangzott hogy : Sándor cár jobbja mellett romania kis ,,Károlyka,'" balkézről pedig Nikolaj nagyherceg, kiket nyomban az orosz trónörökös Gurkó és Krüdener tábornok urak és számos hadvezérek által kisérve, követték volna - ha a harcmodor pókká nem lett volna. Midőn Osman passa fényes kirándu­lását Plevnáhaz megtette s midőn a Julius 30 és 3f-én le folyt borzasztó véres csatában az orosz jobb szárnyat meg­semmisítette, az egész pók oly mérvben sántulhat meg, hogy további actióra hosszú ideig gondolni sem iiierh$t; midőn a nagy horderejű Plevnai ütközet bulgária éjszaki részén a badi szerencsét a török zászlóhoz állandóan csatolá ugyan­akkor Soli man pasa iuegkezdé Gurkó hedseregét a Balkán felé nyomni, ez zlkalommal Eski Ságra, Jeni Ságra és Ka zánlik mellett véres csaták vívattak, melyekben az oroszok kemény vereséget szenvedtek s ezen. vereségek következ­tében kénytelenek voltak a Balkánon vissza menüi azonban Solimán győzedelmes hadai által üldözve és követve a leg­nagyobb télbomlásban érték el Tirnovát, F, hó i3-án So­limán egyesült Mehetned Ali pasa fohadseregével és miután az oroszokat Keserova mellett újból megverte, Tirnova felé ! fordult, mely várost tetemes orosz hadsereg; tart megszállva | egyúttal Osman pasa is Tirnova felé vonul, hogy ezen vá­ros elfoglalása után Solimán pasával egyesülve a muszka ' hadakat minden oldalrólmegtámadhassák. Legközelebb tehát Tinovánál nagy ütközet várható. jHogy a Plevnai csatának minő óriási következménye volt. azt az is bizonyítja, hogy az oroszok a Dobrudzsát kiürí­tették és utolsó embereiket, a Gárdát! a csatamezöre hozni kénytelenítettek ! — A törökök különben a számos csata­mezők mindegyikén győztesek. Montenegró, tökéletesen harcképtelenné van téve, a Bosnyák felkelés elnyomva, Despotovich Boszniából kikergetve és Austriába elfogva van. Az ázsiai harctéren az oroszok tökéletesen a török területről leszorítva vannak és egyelőre még nem is gon­dolhatnak a támadásra. A törökök a kaukazusban levő had­erejüket hajókon Európába hozták, és ezen kivül további 60000 embert hoznak ázsia belsejéből Bulgáriába. 'Különfélék. — A kacsák gyomra mennyit képes felvenni. — A Földmivelési érdekeinkben olvassuk: Kevés idő előtt Neissé-ben egy kacsa öletett le, mely ugyanaz nap reggel lett véve, igen eleven és jó táplálkozási állapotban volt. A kacsa felbontásánál a gyomornak már külső részén 3 éles hegy vétetett észre, me­lyek mibenléte egyidőrc ismeretlen maradt. A gyomor felvágat­ván — mi igen nehezen ment — benne ötvenkét darab 2—2.5 centiméter hosszú görbített drótszög leleteti, azonkívül egy bá­dog-nadrággomb, egy körülbelül 1 centiméter területű porcellán cserép és nagy homokmennyiség stb. A szögek közül 3 agyo­morfalát egészen átdöfte, mig 10—12 többé kevésbé mélyen ha­tolt bele. A lyukak, melyeket a szögek a gyomorban vertek, nem voltak véresek, kékes-fekete szint mutattak, mely szin megle­hetős bő vaséleg felvételre mutat s azonkívül arra enged követ­keztetést vonni, hogy a kacsa ezen eraészthetleu ételt már ré­gebbeu kellett, hogy lenyelje. B. — B. Füredről írják lapuukuak. A fiatalság előtt neve­zetes szerepet játszó Anna-bál szokásos előjátéka a Flóra bállal együtt lezajlott, csupán édes emlékét hagyva hátra a boldog rész­vevőkben. Ki ne is lett volna boldog itt, hol remény és aggály közt lejenik meg a fiatal, a világba csak most lépő leányka töprengve azon, vájjon lesz-e és ki leend táncosa az első, másod és a többi négyesben, és főleg a sokat jelentő füzértáncban s a leányJ'a vágya, reménye teljesül, — itt, hol a hódolathoz szokott hölgyek bájos mosolylyal bilincselik le imádóikat, — és itt, hol az Amor nyilával sebzett ifjú epedve várja a boldogító „igent"-t imádottja ajkáról, és elnyeri azt, vagy ha itt el nem érhetné vágyai s re­ményeivel együtt a Balaton ringató habjain csolnakra veti ma­gát, és Tihany híres vízhangját kérdi meg, melyben — kivált ha tiszta idő van — okvetlen megtalálja a hőn rebegett „holtomig­lan"-nak leghűbb viszonzását. Az Annabált tartják a saison dél­poutjának, mely után a vendégek létszáma folyton apadást jelez; de — ugylátszik — a jelen év kivételt képez; mert egyre érkez­nek újabb és ujabb vendégek, ugy hogy augusztus végéig a legtöbb szállás lefoglalva van, az idő is felette kedvező a für­désre, — igy alapos a reményünk arra, miszerint a kelleiuesb napok és élvezetesek csak ezután következnek. — A vendégek összes száma a legutóbbi kimutatás szerint meghaladja az 1400-at. Ez idő szerint itt időznek : Jókai Mór, Dr. Vécsey Tamás, Ragályi Aladár, Simonfay János, Komjáty János orsz. képviselők, Sár­kány József táblai tanács-elnök, Martonfalvay Elek törvsz. el­elnök, Dr. Veisz Márk, Szikszay Dániel törvényszéki bírák, Lichtenstein J. L. lapszerkesztő, Németh Antal pesti ügyvéd, Ligety Antal múzeumi képtárnok, Gr. Esterházy László, Gróf Zichy N., B. Fiáth Ferenc főispán, Gróf Forgách Józsefné, Csé­ryné, Dáuielné, Gaál Kristófné, Hűvös Károly budapesti járás­bíró, Kenessey Károly t. ügyész, Kenessey Mór közjegyző, Véghely Dezső főjegyző, Rikoíy Ede, ügyvéd, Noszlopy V. sz. biró, Horváth Lajos jogtanár, Horváth Károly királyi törvény­széki ülnök, Szily Kál ín műegyetemi tanár, Keresztes Károly honvédőrnagy, Schwartz Róbert hadbiztos, Gaál Ödön főmér­nök és családjaik, továbbá id. és ifj Dőri Lajos, Báró Fiáth Pál, Báró Főldváry Lajos, Báró Duka Péter, Báró Révay Gyula, Endrődi Sándor, Donuay Viktor, Erődi Dániel irók, Tresztyenszky Gyula ev. esperes, Forintos István kanonok, Ru­zicska N. János egyetemi tanár, Simon Zsigmond apát, Simon Bálint törvsz. biró, Dr. Herich Károly miniszt. tanácsos, Faragó József miniszt. titkár, Fehér Ipoly főgyimi. igazgató, végre a a nemzetnek örök ifjuságu s kifogyhatatlan humorú bárója Bizay Mihály és sok mások. A székesfehérvári színtársulat Szilágyi Béla műértő vezetése alatt eléggé gondoskodik a közönség va­lódi műélvezetéről. — A társulat a vidéki színészet legkiválóbb tagjaik: Szilágyi Béla, Mándoky pár, Bérczy, Vezériné, Tokayné, Ilahreliié, Kocsis Irma, Bács, Fekete, Körösi, Traversz, továbbá a már Pápán is előnyösen ismert Lénárdnét és Szelest foglalja magában a nagyszámú segédszemélyzettel, kitűnő ének és ze­nekarral élén Schwartz Gyula karmesterrel. — A darabok meg­választásában is ritka tapintatot tanúsít a társulat, bemutatva a nagyobb szabású operákon, mint a „Zsidónő," Hunyady László, Laniermouri Lucia, Ernani, Alvajáró, Norma stb, kivül az újabb és kedveltebb operetteket, vígjátékokat és népsziuműveiíet. - E hó végével a társulat Pápára rándul, amiért már előre is gra­tulálunk a pápai műértő közönségnek a nyerendő élvezethez. — Nagy Jakab tilinkó-művész is bemutatta a nagy vendéglőben mű­vészetét a közönségnek, mely bőven jutalmazta tapsaival. — Nem tudom másik foglalkozását a vegyészetet? is bemutatja-e, hogy ne csak füleire; de fogaira is gyakoroljon közvetlen hatást a fürdő vendégeknek. A fürdő vendégek közül a halál is áldo­zatot kivánt — A napokban hunyt el Matkovits Géza győrsze­ímerei ügyvéd, ki a mult hóban súlyos betegen jött ide idülés végett; csakhamar javulásnak is indult egészsége, <le bajába visszaesvén, minden orvosi segély meghiúsult. Máskor- többet l r. 1. — A napsugaraknak géphajMsra leendő felhasz­nálása igen érdekes azon találmány, mely a francia tudományos egyetem ülésében legközelebb tárgyaltatott. Ugyanis Mouchol nevű, Toursból való mennyiségtana]', a tudósok előtt oly készü­léket mutatott be, melynek közvetítésével a napsugarak me­lege öszpontosíttátik és egy kisszerű gőzgép mozgásbahozására felha^ználtatik. E készülék alkatrészei: egy éonrcűs reflector. egy légszesztár, valamint egy megfeketített oldlalfalälilval ellá­tott kazán; a visszasugárzó tükör a készülék tengelye felé 45 loknyi szögben hajol, mi neki rövid, a legnagyobb 5 "eréíylyel biró

Next

/
Thumbnails
Contents