Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-08-12

Pártfogók* s tiszteletbeli tagok: Nrn. Türr Istváu tábornok, Nin. Rofity Zsigmond cs. k. kamarás, követségi tanácsos, fvi. Neméskéii Kiss Miklós ezredes, Nm. dr. Hajnald Lajos kalocsai érsek, Munkácsi Mihály festő,- dr. Druby orvos, dra Krishaber orvos, Cerettói báró Schindler consul. A párisi kölcsönösen segélyzó' magyer egylet nevében: Ztchy Mihály elnök, Seyfert Danó alelnök, Ruprich Károly jegyző, Bencz Lajos pénztárnok. Gyürky titkár, Csery titkár, Róth Lajos ellenőr. Tisztelt egylet! Meg levén győződve arról, hogy a tisztelt Egylet a magyar nemzeti életünket mindenkor emelő és most is a világ bármely országával szemben előnyösen kitüntető azon szövetséget tartandja nemes céljai előmozdításában szem előtt, mely a a magyar nemzet érdekeit a vallás-erkölcsi élet érdekeivel szoros összeköttetésben tartotta mindenkor és tartja még most is, szívesen járulok előttem kifejezett szándékuk elősegítéséhez egy 100 o. é. forintnyi kötelezvény elvállalásával és abba való beegyezésemmel, hogy emlék iratuk alá az én nevemet is tegyék. Járulékomat ide csatolva, kérem, fogadják hazafiúi üdvözietcmet és teljes tiszteletem kifejezését. Bécsben, 1877. jun. 29. Dr. Hajnald Lajos kalocsai érsek. Különfélék. — Látogatás Risticsnél. Mult év június hó 1-ső felében X. nevü budapesti ismerős hazánkfia, gőzhajó tulajdonos — Riszticstől, ama szomorú hírre vergődött szerb miniszter-elnöktől meghívást kapott Belgrádba. A nyájas olvasó tán elszörnyüködve azt kérdi magától, vájjon nem volt-e része hazánkfiának a gyászos véget ért omladina üzelmeiben ? Megnyugtatásul mondhatjuk, hogy ebben nem, de a kevésbe mult, hogy a hires tavali szerb háborúban — a pogány török ellen, — hogy részt nem vett, — közvetve. — A meghívás célja egyszerűen az volt, hogy Risztics úr. — világot rendítő harci mámorában nagy dolgokra készülvén, X hazánkfiának hajóját akarta a szerb flotta számára megvenni. X barátunk, — ki közszerte ismert „smart man"—jő Geschattet" nem szokott könnyelműen elszalasztani, — nem soká habozott, hanem másnap — a szőke Duna habjain" legott elindult Belgrádba, a nagy hatalom „in spe" rezidenciájába. Risztics úr kitűnő előzékenységgel fogadta X barátunkat, az alku csak hamar megköttetett. De bezzeg nem ment ily könnyen a fizetési feltételek meghatározása. Megkísértem a beszélgatés folyamát párbeszédben adni. Risztics: E szerint az alku megvan kötve, mondja meg ön mikorra küldheti a gőzöst, kijelentem, hogy a hét végérc annak itt kell lennie. X: Jól van miniszter úr, az árra nézve megegyeztünk, de mielőtt a hajó elszállításáról szólnánk, legyen szabad kérdenem,' hogy melyek lesznek a fizetési feltételek? j R.: A háború után azonnal fizetünk. X: Micsoda háború után? tudtomra most nincsen háború! R.: (Önteltséggel és elbizakodva} Most még nincs, de lesz, mert pár nap alatt megizenjük a hadat Törökországnak. X közbe vág: Ki tudja mikor lesz vége a háborúnak, én erre nem állhatok rá. R.: Biztosíthatom önt, hogy két, de legfeljebb három hét alatt vége lesz, mert nézze ön, a haditerv készen van, mi jövő pénteken hadat izenünk, s harcvágyó hadainkat azonnal meginUítjuk Konstantinápoly felé, hova két, de legfeljebb három hét alatt elérünk, s Konstantinápoly elfoglalása után nyomban kifizetem az ön hajójának árát. • X barátunk, elég praktikus ember arra, miszerint a humbug-ot megtudja különböztetni a nem humbug-tói, — azt válaszolá Risztics urnák, Sajnálom miniszter úr, hogy hiában fáradtam, de igy a hajó az enyém, a pénz, -- s esetleg Konstantinápoly is — az öné! Ajánlom magamat. Már távozó félben voltX barátunk, midőn Risztics marasztalá őt ebédre, mondván, a hajó csak este indul, elég ideje van, — (aztán nem tauácsos magyar embernek a fogadókban a szerb vitézekkel egy asztalnál ülni). X úr etfogadta. Ebéd után cigarette füstje mellett beszélgetve többek közt Magyarországra is rá került a sor. Ristics clmondá, hogy nem rég Bécsből hazautaztában Budapesten volt, s hogy a város szépsége és nagy fejlődőttsége igen meglepte, mert már régen látta, s fohászkodva monda „be kár volt oly sok szép új épületet és palotát emelni — miért? kérdé X úr,— mert a muszkák összelövöldözik rövididő múlva, feleié Risztics. Erre dobpergés hallatszik az utcáról, a beszélgetés megszakad, Risztics gyorsan elbúcsúzik X barátunktól — ki bámulatából alig tudott észretérni, s midőn látta, hogy magára maradt, sietett a hajóra, hogy szerzett tapasztalatai után elmélkedhessek a magyar nemzet szomorú jövője fölött. Valamint az emberek, ugy

r a tárgyak sem kerülhetik ki a sorsukat. A sors t. i. ugy akarta, hogy X barátunk hajója tényleges részt vegyen a keleti keresztények felszabadításában e végre meg is vétetet mult tavaszszal a Romániában lévő orosz hadvezérlet által, s midőn az ár lefizetve, sa hajó a magyar határt elhagyta volna, az Ada-Kaléi basa oly udvariatlan volt, hogy egypár jól célzott ágyúgolyóval elsülyesztette a sok reményre jogosított magj

T

ar-muszka gőzöst. Örülhetünk, hogy ily könnyen megszabadultunk a keleti kérdésben való activ részvételtől (No meg a dicsőségtől Plevna!) Szeretnék X barátunk helyett Risztics úrral ma találkozni, felkérném őt konstantinápolyi kalandjainak elbeszélésére, egyúttal tán azt is megmondhatná, hogy mikor fogják a muszkák már egyszer azt a sok szép budapesti házat összelövetni. V. A. — Szállítási adó cimén mint azt a m. k. vasúti és közlekedési közlöny jelenti a magyarországi vasutak és a dunagőzhajózás társaság által f. é. első felében összesen 1,105.120 frt 64 kr lett a pesti adóhivatalnál befizetve. — Vasúti balesetek statistikája. A k. vasúti és közlekedési közlöny után közöljük; hogy az osztrákmagyar vasutakon 187G. év folyama alatt 1328 baleset adta magát elő, tehát 277-el kevesebb, mint 1875-ben. 217 balesetnél kisiklás, 72-él összeütközés, helytelen kiindulás vagy bevonulás, 407-nél a jármű vek megrongálása, 446-nál a személyeken történt szerencsétlenség, állatok és kocsik eigázolása, végre 186-nál elemi csapás volt azoknak okozója. Megöletett eme balesetek folytán 1876-ban. 187 személy, megsérült pedig 288, — Belli szerént vették. Az „Ellenőr irja." Egy Nagyvárad körül állomásozó honvédkapitány, keresztül menvén a fogházon, egy bajtársát meglopott honvédhuszárra azon megjegyzést tette, hogy „ez a legnagyobb bűn a katonák közt, akasztófát érdemel, ki bajtársát meglopja;" mire az ő távoztával az ott levő legénység a tolvajt felakasztotta. A pesti m. kir. honvédkerületi parancsnokság részéről Pongrácz tábornok úrtól a „Magyar Híradó," melyből a hírt közöltük, azon értesítést vette, hogy a kérdéses honvédhuszár nem halt meg, hauem ma már egészséges és szolgálatteljesítésre teljesen alkalmas. A szóban forgó eset egy immár befejezéshez közelgő haditörvényszéki vizsgálat tárgyát képezi. — Az élelmi cikkek hamisítói ellen mint ezt a „Közegészségi Lapok" jelentik — Berlinben, illetőleg a hamisított vagy romlott élelmi szerek és italok árusítói ellen, kik eddigelé csupán kihágás cimén a büntető törv. 367. §-a szerint legfölebb 150 mark pénzbir.sá«rgal büntettettek, jelenleg nagyobb szigorral szándékozik fellépni Tcssendorff ottani államügyész, amennyiben az eféle eseteknél folytonosan a 263 §-t akarja alkalmazásba venni, mely a csalásra vonatkozik. Az, ki ezen § ellen vét, fogsággal bűnhődik, mely mellett 3000 marknyi pénzbírság, sőt a polgári díszjogok elvesztési is alkalmazható. A csalási kísérlet is büntetés tárgya, TessendorlT különösen kiemeli a leggyakrabban előjövő hamisítást, melyet a tejjel űznek, s ugy nyilatkozik, hogy az, ki tudva vízzel elegyített tejet tehéntej gyanánt ez utóbbi árán árusít, kí tehát magának a vizért a tej árát fizetteti, az csalást követ el. Ezért az államügyészség mindazon esetekben, hol hamisított vagy romlott élelmiszerek árulása bizonyul valakire, a csalási büntetést alkalmazza. Ezért a rendőrséget felhívta, hogy ily eseteket az államügyészség tudomására hozzák, mert a rendőrség csak kihágásokkal foglalkozik. Hát Pápán? — Kbzsétatérek szüksége, mint a „Közegészségi Lapok" írja, nemkülönben más szabad tereké mindnagyobb mérvben előtérbe lép a nagy városokban, s az idő örvendetes jele az, hogy az angol városi hatóságok ezen szükséglet iránt érzékkel viseltetve, azon törekszenek, hogy szűk, sűrűn lakott városrészek közepette szabad téreket létesítenek. Így a londoni St. Pancraz negyedben legújabban sikerült a hatóságnak két, máijó régen felhagyott temetőt, örök időre közsétányul kinyerni parlamenti határozattal, Egyúttal a hatóság feljogosíthatott, ezen helyeknek parkszerű befásítására, sőt a szükséges munkálatok megkezdésére 3000 font sterling lett rendelkezésére bocsátva. Ehhez némileg hasonló határozatot hozott fővárosunk is, midőn a főváros övezetének befásítására évenként 10,000 frtot meg- ] szavazott. — A Pápa városi hatóságnak mindenesetre elismerést érdemel azon eljárása, melyet utcáink befásítása körül tanúsított. — Petőfi sírjáról, melyről már oly sokat s annyiszor irtak, újabb adatokat tesz közzé Murai Sámuel új-székhelyi birtokos , mint ezt a Magyarország és nagyvilág irja. Minthogy a közlő neveket nevez , talán további kutatások kiinduló pontjául szolgálhat a levél, mely igy szól: „Hosszas kutatásom után Írhatom ezeket: Petőfit a Bem kocsija elrablása alkalmával a kozákok megsebezték ugy annyira, hogy csaknem halva maradt a héjasfalvi határon. Eltávozván innen az ellenség, eszméletre jővén, sebei közt bemászott Héjasfalvára egy Lapadat Nyikulaj nevü oláh telkére, itt belebujt egy csomó szalmahulladékba. Ezt reggel megtudta egy Vonicsa Tódor nevü oláh és onnan kihurcolta azon boszujában, hogy őt is a magyarok meghurcolták, mondván „várj, én Ks boszut állok" és a sebeiben nyögő Petőfit agyonverte s a kapuba kivetette. — Erinek még élő szemtanúi Héjasfalván: Gergely János 60 éves, Lapadat Nyikulaj és Fodor István 52 éves. A holttestet a kapu előtt felvette egy Héjastalván lakó Ló'rincz Samu nevezetű ember egy más ismeretlen emberrel és eltemették Héjasfalva alsó vége déli részén, egy kis patak partján, az úgynevezett Nagy Zsigmond lucernása belső felébe, ami akkor és még most is látható. Hogy e tény eddig világosságra nem jött, oka hogy a fön megnevezett Gergely János Oláhországban volt, most jött haza a tavaszon és ez ideig ezen írástudatlan emberek kevésbe is vették; most az akkori forma és mostani leirás után tisztán állítják, amiket leirék." — Lapunk utolsó előtti számában említettük, hogy Mr. Crappo nejével egyedül egy kis 20 láb hosszú hajócskával Amerikából Angliába indult, s 4 heti utazás után az Atlanti óceán közepe táján egy angol hajóval találkoztak. Ezen modern argonauták mult július hó 28-án este Mount's öbölben (Anglia) szerencsésen megérkeztek. 49 napig voltak tengeren. A két személyből álló kis hajószemélyzet nagyon el volt csigázva, a férj balkeze a túl feszített kormányzás folytán használhatlan lett. — Három vihart kelle kiállniok, melynek legerősebbikében ruháikat elvesztették, s az asszony annyira kimerült a munkában, hogy az utolsó három nap férjének nem volt képes segíteni. Ezen kis hajócska tonna tartalma alig valamivel több 1 '/

3 tonnánál r= 30 mázsa. — Óriási perköltségek: Julius 27-én jelent meg a híres Tichborn-féle per költségeinek kimutatása. Az összes költség és kiadások 600,741 frtra rúgnak! — melyekből 236,761 ft törvényszéki; — 187.123 frt tanuk, ügynökök dijai stb. 102,682 nyomtatványok és periratok többszörösítése; — 26,375 frt a gyorsirászat;— végre 37,800 frt az esküdtek napidíjaira szükségeltetett. — A londoni „Quenrís Theater"-ban a többek közt a különléle nemzetek Hymnusaitis előadták. A „Wacht am Rhein" előadására a többség pisszegett, mig a kisebbség mellette tüntetett. De nem oszlott igy meg a közönség véleménye, midőn a német után az orosz Hymnust adták elő, a szinház minden részében füttyök, ugatás, macska-nyávogás vegyült a medvét utánzó bőgés morgásba, csak a Hymnus végével szűnt meg. A török „nemzeti dalok" freneticus tetszés nyilatkozatokkal fogadtattak. Erre a muszkabarát Weekly Dispatch persze azt mondja, miszerint nagyon sajnálná, ha ezen tüntetés a közvélemény nyilatkozatának vétetnék, ezt csak annyiba kell venni, a mennyit ér, az az semmibe. Persze nem tetszik a muszkabarátnak, hogy az angol közönség kezd észretérni. — Egy kutyán elkövetett kegyellenség. Angol bűnügyi tárgyalás. Frank Salamon vádoltatik, hogy egy kutyának farkát késsel elvágta. Parkerné, tanú vallja, miszerint ő bátyjával a Fáczán korcsmában volt, midőn a vádlott, — kivel korábban egy házban lakott, — belépett, s ő rá megjegyzéseket tett. Tanú iigyelmezteté, hogy vele ne kötekedjék. Tanúval a kutyája is vele levén, vádlott zsebéből egy kést vesz elő, mondván, majd levágom kutyája farkát! Erre tanú kutyáját egy Sherry nevü embernek adta át, ki azt ki is vitte a korcsmából, de vádlott utánna sietett. Sherry tanú vallja: Midőn a házból kimentem, a kutyát ölemben tartottam, a vádlott utánam jött, egyik kezével megfogta a kutya farkát, másik kezével, melyben egy kést tartott, nyomban levágta azt. A szegény állat sok vért vesztett. A rendőr vallja: midőn hivattam, hogy a vádlottat fogjam be, a szegény kutyát vérben találtam, vádlott monda: „nincs joga engem elfogni, hanem megidézhet ha tetszik," s mutatván egy kést, ez az a kés, azt hivém, hogy a kutya dühös. Vádlott védelmében kijelenté, miszerint nem volt szándéka a kutyát megsérteni és sajnálja a történteket. A biró megjegyzi, hogy ez egy embertelen és utálatos neme a kegyetlenségnek; alig hiheti, hogy ember népes legyen ily vadságot elkövetni, ha ezt feltenné vádlottról, keménv fogság büntetést róna rá, de nem teszi fel, hogy valaki ép elmével ily vadságot elkövethessen. Vádlott 5 font sterling =z 50 forint, — vagy 2 havi fogságra Ítéltetik. Vádlott a pénzt letette. Váljon mit kell nálunk elkövetni, hogy a bíróság ily beható tárgyalás mellett ily ítéletet hozni? Erről juristáink gondolkodhatnak. Tanügyi hirek. — ISfórrvely- zsidó taiaitólc sorsa. — Az „Ung. Schlbl."-ban olvassuk: Bussóeon eddig két tanító működött a község teljes megelégedésére. Egy vagyonbukott kereskedő próbálkozni akarván magát a „Fi'ererei"-ban kilicitálta mindakét tanítóit állomásaikból. Ő ugyanis azt igérte hogy 12 hónapon naponként i2 órán át tanít rendesen az iskolában, ezenkívül heleiikinl 10 magán órái ad a gyermekeknek és mindezért nem kíván egyebet a két tanító fizetésénél! A bussóci tanítók állomásaikból természetesen elmozdítanak. — A tabi izr. hitközség egyik tanítóját megfosztatott állomásától, mivel igen derék szakember voll és néha az újságba is irogatott; helyébe egy pesti YVeszel nevü hordárt választott, ki olcsóbban „szolgál" és a gyermekeket a botozás módszere után tanítja. A tanítók „elfő) menetele', mellett buzgólkodik, Bán, Báttaszék, Békés-Csaba, Bonyhád, Dombogár, DunaFöldvár, Enying, Eperjes, Eger, Fogaras, Pápa *) Pozsony stb. izr hitközsége. Kaposvár 400 frt fizetéssel hirdet pályázatot. Mohács^naponkint 7, hetenkint 42 tanórát kiváD, (Absurdum. Szerk.,) Es ez igy megy még tovább! A panaszok —, melyeknek előidézői többnyire maguk a tanítók, kik collegáik helyokből való kiturásán törekednek, kik mellett, hogy egyesült erőre ébrdnének fel valahára szélforgácsolják ezt aljas, nemtelen Gélok kedvéért — nem érnek véget. Ha némely tanítók a káröröm bizonyos nemével nézik el, hogy miként bánik el egyik vagy másik hitközség collegáikkal, ha nyugodtan tűrik, ha collegáikkal ugy bánnak mint a kapcaruhával — mondja a nevezett lap — akkor a. zsidó tanítók sorsa soha sem indul javulásra. Megyei és helyi hirek. — Értesítés. A „pápai lövészegylet" folyó hó 15-én d. u. 5 órakor az egylet helyiségéban választmányi ülést tart, melyre a választmányi tag urak meghivatnak. Egyszersmind e napon, ugy folyó hó 18-áu, Ő Felsége a király születésnapján, diszlövészet tartatik, mely

r alkalommal versenycéltáblák hölgyek számára is lesznek felállítva. — Ezen két rendbeli díszlövészetre a nem tag urak és hölgyek is tisztelettel meghivatnak. Kezdete mindenkor d. u. 3 órakor. Végül értesítetnek az egyleti tagurak, miszerint a „pápai önkénytes tüzoitóegylet" által folyó hó 19-én esti 8 órokor a polgárikor kerti helyiségében (cifrakert) rendezendő zártkörű táncvigalomra családjukkal együtt a főlövészmesteri hivatal utján meghivattak. Pápán, 1877. aug. 10-dikén Saáry Lajos, egyl. titkár. — Jótékony célú műkedvelői előadás augusztus 15dikén a nyári színkörben. A pápai önkénytes tüzoitóegylet szivatyujának előkérek és ülésre leendő átalakítási költsége fedezésére, műkedvelők által fényes kivilágítás mellett adatik „A pápai önkénytes tűzoltók" életkép 3 felv.. dalokkal és tűzijátékkal. Rendező Szelestey Lojos, sugó Magvassy Pál, karnagy Hannig Antal. I. szak. A szekrény titka. TI. szak. A tüzérség őrlanyája. III. A tüz és a megmentett menyasszony. Személyek : Burgerberger Adolf volt rézöntő Grósz István úr, Emerencia neje Szelestey Lajosné úrnő. Minci leányuk Czink Luiza k. a., Kripocsek Vencel házi úr Szokoly Ignác úr, Perregi Sándor városi hivatalnok Teufel Mihály úr, Julcsa szobaleány Burgerbergernél Csapli Emma k. a., Miska Perregi inasa Rada József úr, tűzoltók: főparancsnok Pakróc Ferenc ur, Dikics András Csillag János úr, Forgács Pál Freisberger Károly, HumbertMax Szily Ignác, Czicza György Reizner Antal. — Kezd. 8 órakor. — Chinai levél ám. Pápán egy levelet adtak a postára a kővetkező cimmel: Csornán annak a bizonyos házhoz ahol az a bizonyos átsfiu meghalt adáson azon bizonyos Izraelitának. — Színház. A közel hetven tagból álló „fehérvári" dalés színmű társulat folyó hó 20-án fog hozzánk beköszönteni, mely társulatnak városunkban folytatandó összvendégjátékára állandó székhelyén febérvárott is, valamint sikerdús működésének jelenlegi szinterén B. Füreden is erélyesen mennek az előkészületek. Egyes kiváló tagokat igen jó hirnév kiséri hozzánk; az előadások pontosak, kerekdedek és összevágok, mi fényes bizonyítéka ép ugy a társulat derék vezetőségének, mint az egyes működök komoly és nemes törekvésének; színi előadásaik Füreden is fénypontját képezek a vendégek nagyobb számát képező nagyvárosi közönség szellemi szórakoztatásának, mely után nem csalódunk, ha mi is élvezetdús színházi estélylyekre számítunk. — Mind a dráma, mind a vígjáték terén, csak az újabb színműirodalom classicus termékei fogják az előadások tárgyát képezni a dalmű esték sorozata pedig elég válogatott, hogy az városunk müveit ás kényes ízlésű közönségét is kielégítse. Színre kerülnek: A zsidó nő, Martha, Rossini édes dallamu Sevillai borbély-a, Ernani, hazai veterán zeneköltőnk Bánk bán-, Hunyady László-ja; e sorozatban Mayerbeer nevével is találkozunk Dinorah-jával, mely regényes opera egész terjedelmes látványosságában fog bemutattatni, a nélkülözhetlen csengetyűs kecske, az áradozó folyam, obligat vízesés, a vihar által szétrontott és végül összeszakadó hid teljes készletével. Mindezeket nem csak sovány kivonatban fogjuk élvezhetni, egy cimboráló hangalom zöngedelmes kísérete mellett, hanem egészben és teljesen egy jól szervezett, zenekar közreműködésével, mint ezt minden nagyobb nemű zenemű eszméje követeli és mint ez máskép nem is képzelhető. Hogy is lehetne a flóta édesen enyelgő hangjai nélkül szerelemről dalolni ? — képzelhető-e tisztességes lázadás — színpadon — ott, hol nem nem harsog a trombiták vagy púzonok népfelkeltő riadója? hát háború —, ágyúzás, hol a nagy-, kis- vagy akár íéldobokat nélkülözzük? ki hallott már életében temetésről — Bombardon nél*) Pápán két izr. község van; szeretnénk tudni, hogy melyik község » buzgólkodik a tanítók ilynemű «él(ő) menetele melled? Szerk,