Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-01-06

IV. évfolyam. 5 Ül l.szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tüzoUó-egylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lali.ás»áx"*a: Főutca 20. sz , emeiel, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, "YV a.j clits Károly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, mtéy.endők. Pápa, 1877. jaiiuát* O. Megjelenik e lap Hetenkint egyszer, szombaton, évre Klőlixetési elíjalc: . . . . 6 IV. Félévre 5 Ir. Negyedévre 1 Ir. HU kr. A lxlrcleló.'-í.i. clíjalc térfogat szerinlszámílalnak: ISO cenlim. 20 kr, centiméterért {JO kr, 70Q centiméterért 70 kr, I OOO eentim. \ fit, IfíOQ centim. I frl .10 kr, SOOrj centim. 1 ft, 80 kr, 500n e-Milini. 2 Irl. JO kr, 1000 centim. 5 Irt. k közbeeső terfogftoknál a következő magasabb fok dijja számilalik. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő: Fíir*©d.i Allbixx. Kiadó: NVaj clxt.s KLax^oly T. olvasóinkhoz! A ,jPápai Lapok" jelen számával megkezdetUik a negyedik évfolyamot. Lapunk három évi fönállása bizonyítja azt. hogy nem volt fölösleges, hogy városunk és vidéke értelmes közönsége beismeri létezésének szükségességét. Lapunk irányát és célját ismerik t. olvasóink, mii más alkalommal ki is fejtettünk. Bizton reméljük, hogy városunk és vidéke értelmes közönsége valamint eddig, ugy ezután sem fogja megvonni pártolását. Előfizetési ár: Negyedévre . . . . 1 ft 50 kr. Félévre 3 ft — Egész évre 6 ft — A „Pápai Lapok" szerkesztősége, Némi észrevételek. A „Pápai Lapok" mait évi 52-ik számában egy iparbarát érdekes cikkét olvastuk, melyre legyen szabad némi észrevételt tenni. Az említett cikkben azon Óhaj van kifejezve, vajha a különböző ipavtársulatok egy testületté ol Vadnának össze, még pedig azon okból, hogy a társulás által volna csak lehetséges az iparágak fej lesztése és ennek fóeszköze, a szakoktatás elömoz dítása, közreműködés az ipartanodák felállítása és lentartása körül stb. Nagyon is elismerésre méltó az, hogy minél nagyobb a tömeg, s főkép, ha még összetartó is, annál több üdvös cél érhető el; azonban a különböző érdekű iparosok tömörülése e téren csak anynyiban lenne üdvhozó, ha jövedelmeiket az ipartanodák felállítására áldoznák. Kérdem, hol maradnak akkor saját érdekeik ? Már pedig, bogy mindegyiknek meg van saját érdeke, azt tagadni nem lehet *), Az igen tisztelt iparbarát úr azt mondja cikkében, hogy „hallottuk azt is midőn egy megszorult, különben becsületes ember o0 forintot volt kénytelen télvenni s nem kapott másként, mint havonként 3 ft kamat mellett," ilyen pedig uraim ! igen sok van és e sok a jó cél elérésén lelkesül s szívesen hozzájárul tehetsége szerint annak kiviteléhez. De hol van mai napság ily állapotok közt a lehetőség ? ! Nem lehet tehát csodálni, ha minden különálló testület nem olvad össze; mert ha maga erejéből tud pénzt ös&zerakni, inkább tagtársa szorult helyzetén kivan segiteni, mint ipartanodát felállítani, még pedig nem azért, mintha azt jónak el nem ismerné, hanem csupán azért, mivel annak csak több évek után lehetne üdvhozó és sikeres hasznát tapasztalni**). A kérdéses cikkben az is meg van említve, hogy a m o 1 Ü á r o k k ü 1 ö n társulatot k é peznek. Ennek oka egyrészt az egyes tagok tá volléte, másrészt megtanultak már azok a magok lábán járni, s nagyon jól tudják, hogy a kormány nem azért szüntette be a privilegiumos céheket, hogy újólag utat s módot mutasson, mikép tarthassák fel ') Az említett cikkben nem arról vnn szó, bogy az egész jövedelmet, banem annak '.<

l0 részéi kellene a szakoktatás emelésére fordítani. Szerk. **; Uz kissé furcsa felfogás. Ne ültessünk fäkal, mert csak évek multán élvezhetjük gyümölcsét. Szerk. magukat***), hanem egyszerűen megengedte a társulást , s igy a malom-ipartársulat is megalakult azon szilárd akarattal, hogy segits magadon, és az Isten is megsegít. Tehát feladata saját körében ugy intézkedni, hogy a szorult helyzetben mást is segíthessen, jövőre pedig pénzt szerezzen. Tanoncaikat a nagy távolság miatt nem küldhetik ugyan ipartanodába, mi állal az iskolai ismeretektől - igaz — elmaradnak ; de a szakismeretre maguk képezik ki s nekik az idővel szükséges anyagi erőt is megszerzik, szóval azokból a hazának hasznos polgárokat nevelni legtöbb törekvésük. -— Két év óta van két egyletük, t. i. a m a 1 o m i p a r - e g y 1 c t s ezzel kapcsolatban segélyegylet, mégis e kettő kiegészítő egyet képez. <\ testület 150 tagból all, melynek feladata a kiszabolt évnegyedes befizetésekhez kercsetéhez képest ugy járulni, hogy a körükben levő minden szűkölködő üzlettársukat és munkaképtelenné vált segédjeikéi segélyezhessék és ajánlhassák. — iMind e mellett nem megvetendő öszszeget takarítottak meg, s mindegyik pénztáruk kamatozó tökével bir. -- Ha a t. szerkesztő űr megengedi a segélyegylet alap- abályait be lógom mutatni. ****) Egy m. i, testületi tag. Levél a szerkesztőhöz. Páris, 1876. dec. 26. Mélyen tisztelt szerkesztő ár! •Jóllehet elmaradtam a nagyvilágtól, és tájékozatlanul állok a pápai újdonságok terén, a mennyiben még *»») Kz épen nem volt a kormány szándékában. Szerk. **'*) Igen örülünk, bogy az emlílell cikk egyik iparlársulal figyelmét magára vonla s észrevételeit megtelte, habár némi té\es felfogással. Hisszük, bogy a reflexió nem fog elmaradni. S i. v r k. EGY ERDÉSZ TUNODFSKL (Ajánlva L. Slraniera kisasszonynak.) T, lesben ülök erdó'völgyben, * ° Bokrok között, sziklaközhen. Oly nelítú' itt pihenni, 1 Andalodni, elmerengni! Hallgatózni olyan édes; Szikla, bokor oly beszédes: Szikla mohos lapjaira Az enyészet föl van irva! . . . Olvasgatom c nagy könyvet. Melyet a természet fölvet: Minden nyom egy emlékirat, Valamerre hegy, völgy kihat.., Hajsza Karna. Uti jegyzetek. Augsburg. — Egerek cs patkányok — A Fuggerek. — Fuggerei. -• A tanácsház. Egy német antiquaritimba vezetem be olvasóimat. Augsburg- a bajor fensik tetején fekszik a Lech cs Wertach folyók között, melyek a város alatt amaz kelet, ez nyugot felől, összefolynak.— A vizet a város minden részeibe, epületeibe cs a szökő kutakba egy csodálatos víznyomó gép vezeti be; a vízművek három toronyban vannak elhelyezve, ezen igen érdekes gépezetek ininmm^niblnTljíM kutak a város valódi diszei, érczszobrokkal vannak ellátva, például, a Herkules kútja, még a IJJ-ik századból való, rajta Herkules, midőn a hydrát megöli, régisége dacára kifejezésteljes csoportozat, Herkules jobbjában levő, ég felé emelt buzogányával óriási csapásokat mér a szörny fejeire, melyekel balkezében összeszorítva fojtogat. — Továbbá Augusztus és Mercur kútja figyelemre mélló régi szobraikkal. Augsburg magas fekvésénél fogva egészséges levegővel bir; határán termékeny földek vannak. — Különős monda kering a nép ajkán a Lech és AA

r

ertack között levő tájról; ugyanis talaja azon csodálatos tulajdonsággal bir, hogy rajta sem patkány, sem egér nem tanyázhat, cs ha valaki tán tenyésztés céljából hozna ilyeneket e vidékre, mcnthetlenül kivesznének. Ezen valóságos jótéteményt sz(. Ulrichnak köszönik, ugyanis ha ezen szentnek su járói valaki más vidékre egy maroknyi földet visz, és azt házában szétszórja, ugy minden patkány vagy egér onnan örökre búcsút vesz. — Nikolai, a hires utazó kételkedett ebben, s azt hitte, hogy ar*enicumot kevernek a földbe, a nép ámítása céljából, ő tehát chemiai analysis alá v.efte, mely azonban sikerre nem vezetett. A város szabálytalanul van építve, de utcái nanagyobb részt tágasak, regi házai kívülről kevés kivétellel freskókkal díszítve — különösen magára vonja figyelmünket a Maximilián utcán a Fuggerféle ház. Szép emlékek (űződnek e névhez, az augsburgiak tisztelettel emlékeznek meg róla, s a Fugger család történetét a gyermekek ajkáról is lehet hallani. Az említett Fuggerféle ház freskóiból leolvassuk mi is e család érdekes történetet. A freskó-képekre megjegyezzük, hogy oly meglepőn szépek, hogy sokáig lebilincselve tartják a szemlélőt. Nézzük ezek rövid vázlatát, melyből egyúttal megismerjük a Fugger család nevének, különösen Augsburgra vonatkozó jelentőségét — Az elsőn egy, a szabadeg alatt Augsburgban felállított trónust látunk, melynek tetején az egy fejű sas kiterjesztett szárnyaival lebeg, a trónon habsburgi Rudolfot látjuk kíséretével, a mint a körülötte térdelő városi polgárok által alkotott törvényeket, melyeket egy apród egy könyvben tár eléje, — szentesíti. Ez történt t2?H március 7-én, és ez által ló'n Rudolf Augsburgnak , mint birodalmi városnak alapítója. — A második a bajor Lajos császárnak szép Frigyes elleni ütközetben Lipót osztrák herceg által szenvedett tetemes veszleségc utáni Augsburgba való visszás onulásál festi. — A harmadik a Fugger család történetét tárja elénk; ugyanis Fugger a 13-dik században Augsburg szomszédságában levő Graben nevű faluban mint takács élt, innen 1867-ben a városba jött és ott kereskedést folytatott, sa szerencse annyira kedvezed itt neki, és később ket fiának, hogy mérhetetlen vagyonra tettek szert. — Csakhamar emelkedett a Fugger-ház. a bizalom a világ minden részéből öszponlosult bennük, Fugger-féle hajók léptékei a világtengereket, az utakon Fugger-féle szállító kocsikkal találkoztak mindenütt; önálló bankkal rendelkeztek, Fugger-féle pénz árasztotta el a piacokat, temérdek fejedelmi kitüntetésben részesültek, grófság, később hercegségre emelkedtek ; de azért ntvn feledkeztek meg a köznépről sem, a melyből ők is kiemelkedtek, és a köznép iráuli kegyeletüknek legszebb jelét adák, midőn Augsburgban ez úgynevezett Fii gereit alapították, t. i. Ők szt. Jakab külvárosban egy nagy te-