Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-06

rint legalább, erös Optimismus kellene ahhoz, hogy a fényűzés, nyegleség, cini- és rangkórságnak ma már oly sok helyen „házi istenekké" promoveált ördögei, a tudomány, szerénység, a szokások egy­szerűségén k „apag<* satanasai" elöl visszariadnának, hanem majd eltűnnek ezen ördögök akkor - mi­ként elalszik a legveszélyesebb solthatatlan láng is, fölemésztve martalékát — ha ök is vagyonikig, tes­tileg és szellemileg tönkre tevén áldozataikat, nem folytathatják tovább a rombolás müvét Dolor. Pápai képek. A fürdő-ház. Kgy pár komoly szó, intézve a helybeli izr. ort­hodox község elöljáróságához és a rendőrséghez. Nem szívesen panaszkodunk. Mi pápaiak szegény­ségünknél fogva, megelégszünk mindennel, még akkor is, ha az, mit nyújtanak, másod vagy plane harmadrangú. Tapasztaljuk ezt a pápai vízzel, levegővel, lakással, átalános tisztasággal, kövezettel, fürdőházzal stb. stb. Tudjuk, hogy olcsó húsnak big a leve, sokat nem bí­runk fizetni ily szükséges intézményekért és ezen ön­tudat magyarázza meg igényeink csekélységét. Az egy­szer a fürdőházat akarjuk szemügyre venni. Klóré bocsátjuk, hogy csak oly hiányokat fogunk felsorolni, melyek pótlása mulhatlau szükséges. Tekin­tettel leszünk az orthodox izraelita hitközség nyomasztó anyagi helyzetére is. Xehány szobában még most isfakádak vannak, ezeket fel kell cserélni horganykádakkal. Rend­őri szempontból nem szabad nyilvános fürdőházhau, fa­kádat megtűrni. A csengetyü készülék ugyan megvan, de ha valaki rosszul találna lenni a fürdőházban, hiáhan húzná a csengctyüt, az meg nem szólamlik, mert nincs; a kádban levő meg is halhatna, még sem tudná jelezni azt, hogy rosszul lett, hogy azonnal kell ö rajta segí­teni. Némely szobában a függönyök is oly állapotban vannak, hogy rendeltetésüknek meg nem felelnek. A lepedők célszerűtlenek. Azt a tanácsot adjuk a község­nek, hogy ezentúl lepedők helyett fürdőköpenyeket csi­náltasson, ezek csekélylyel drágábbak ugyan, de so ­kai jobbak. Még egy nagy hiány van, melynek eltá­volítása annyival inkább kötelessége a hitközségnek, minthogy semmijébe sem kerül. Kz egy nyilvánosan ki­függesztett árjegyzék. Kz megvolt ugyan néhány év előtt, de a bérlő azt eltávolította azért, hogy többet kö­vetelhessen. mint mennyi neki jár. Követeljük, hogy a fürdőhelyiség ajtaja előtt egy általános árszabályzat le­gven kifüggesztve, mindegyik szobában pedig szinte egy díjjegyzék, melyből kitűnjék, hogy a fürdő, egy le­pedő. egy kendő, egy darab szappanért mennyit számít­hat bérlő, és még a fűtésért. Magától értetik, hogy ez ár­jegyzéknek a község elnökének és jegyzőjének aláírá­sával kell ellátva lennie. A fürdöháznak legnagyobb hibája a jelenlegi bérlő. Már körülbelül 7 éve, hogy a fürdőt kibérelte; de már az első évben igen számos panasz merült fel ellene, és azóta a panasz folyton szaporodott, nem sokszorosan, hanem hatványosan. Van bérlőnek egyetlen egy tulaj­donsága; tisztán tartja a fürdőházat, de noha ez szo­ros kötelessége, mégis kiemeljük. Megakarjuk mutatni, hogy igazságosak vagyunk. De ez egy jó tulajdonság kivételével, csak is roszat, igen roszat mondhatunk felőle. Bérlő goromba. A fürdeni jövőknek folyton azt panaszolja, mily roszul megy üzlete, mennyit veszt azon ; de azért bérletét még sem hagyja el, sőt ismételve újra kibérelte. A vendégeknek folytonos sírás-rívással zak­latása, oly untató és kellemetlen, hogy sokan szintúgy tartózkodnak fürdőbe menni. Bérlő hazug ember; sok­szor azt mondja, hogy az első — kényelmesebb — szo­bák el vannak foglalva, bár nem ugy van; sokszor azt mondja nincs gőz, pedig van. Bérlő erőszakos, mert hol csak lehet, több fizetést követel a fürdő vendégtől, mint mennyi a tariffában meg van szabva. Bérlő szerződést szegő ember, mit az utolsó pontban előhozotton kívül, még az is bizonyít, hogy mig ö szerződése szerint kö­teles a kisebb károkat saját költségén megcsináltatni, ő ezt nem teszi és nem törődve a vendégek ezáltal zak­latásával, addig vár, inig a kis hiányból nagy baj lesz, csakhogy pénzébe ne kerüljön. Ugyan e szép sajátsá­gok megvannak bérlő úr nejében is, fokozva még az ál­tal. hogy nyelvessége folytán gorombaságai még vas­tagabbak. Különös visszaéléseket követnek el bérlök a gőz­fürdővel. •Szombaton gőzfürdőt nem adnak, de e tekin­tetben nem tudjuk, hogy ez a hitközség elöljáróságától van e igy elhatározva, vagy pedig ez is tán csak bérlő úr önkénye? A szabályzat szerint csak délelőtt adnak gőzfürdőt, még pedig M-ig urak, 11 — 12 óráig pedig nők számára. IIa cgy úr tiz óra felé jön, akkor gőz­fürdőbe már nem eresztik; inert majd mindjárt jönnek nők. Ha jön kissé később nő, ez sem kap gőzfürdőt, mert urak vannak a fürdőben, kik még sok időre fog­nak kijönni, jobb lesz tehát, kádfürdővel megelégedni. Kz közönségesen bérlő beszéde és tanácsa, holott elég­szer constatáltatott, hogy egy lélek sem volt a gőzfür­dőben. Ha egy nő 3/*ll felé jön, akkor már bizonyos, hogy gőzfürdőt nem kap, mert későn jött, nincs már gőz; olyankor azt szokta mondani a jámbor, miért nem izente meg előre, hogy gőzfürdőt akar. IIa a fürdő bér­lőnek tulajdona volna, akkor is, legalább is nagy illet­lenség volna ily beszéd. Látja ebből a hitközségi elöljáróság, hogy mi a gőzfürdőt illeti — gyökeresebb javítás szükséges. De mi a gőzfürdő helyiségét illeti, itt is kell tetemesebb ja­vítás, noha ez többe kerülne, mégis azt tanácsolnék a hitközségnek, hogy e kiadástól ne riadjon vissza, mert bőven meghozná a kamatot. A gőzszoba maradhatna mint van, csak az eddigi—aszó szoros értelmében — rongyok helyett, becsületes gyolcs kellene fej borogatás­nak. A douche szoba igen-igen kicsiny, hozzá kellene csatolni az eddigi öltöző és a jelenleg levő douche-okat, a nagyobb térben célszerűen elhelyezni, mert jelenleg Velős mondatok összegyűjtötte S. S. A szerencsétlenség egyesíti, a szerencse elvá­lasztja az embereket; szerencsétlenség által sújtatni és szerencsétlennek lenni, e közt ég és föld a különbség V e b e r. Vedd el az örömet és a szenvedést, s nemcsak a boldogság, hanem az igazság, kötelesség és erény is csak megannyi üres hangok maradnak, Be ii t h a ni. Az ember e földön mindenütt a természet ura és szolgája, legkedvesebb gyermeke s egyszersmind leg­kegyetlenebbül tartott rabszolgája. 11 erder. Az önhittség természetes és eredeti betegségünk Minden teremtmények közt az ember a legnyomorultabb s legtöredékenyebb teremtés, és egyszersmind a leg­dölyfösebb. M o n ta i g u c. Bajos meghatározni, hogy melyik az unalmasabb: a gyertyákat koppantam, vagy az asszonyokat érvek által tanítani. Minden második percben újból kell a mun­kát kezdeni, s ha az ember türelmetlenkedik, még a meglevő kis világot is eloltja. B ö r n e. Aki bűnösnek érzi magát, az nem szereti mások ártatlanságát; a mások jellemét a magáéhoz igyekezik lehúzni. Az emberiség történelme tanítja, hogy azok a a legnagyobb és legerényesebb emberek, a kiket legin­kább irigyelnek és gyűlölnek, és a kik c rágalomnak roszakaratnak és üldözésnek leginkább ki vannak téve. Fox. A kevélység meggondolás hiányából — a tudat­lanság önmagunkból származik. — A tudomány és a sze­rénység együtt jár. Add ison. \em a tévely az, ami az igazság haladásának gátot vet, hanem az clpuhultsá^, önfejüség, a megszo­kott kerékvágásban való járás, egyszóval minden, ami a tétlenségre vezet. T u r g o t. A tudomány azért nem halad jobban előre, mert mindig azzal foglalkoznak leginkább, ami nem érdemes a tudásra és amit nem lehet tudni. G ö e t Ii e. Az ember maradjon meg abban a hitében, hogy a megloghatlan megfogható — mert különben nem vizs­gálódik. G ö e t h e. Az olyan könyvet, mely nem érdemli, hogy egy­szernél többször átolvassák, kár elolvasni. Vébe r. Az olvasás belbecset ad, az értekezés iigyes­séget; az irás pontosságot. Ezért szükséges, hogy aki keveset ir, annak jó emlékező tehetsége legyen; a ki keveset értekezik élces legyen; a ki keveset ol­vas, ügyes legy en, hogy amit nem tud is, tudni látszassék. A történelmi müvek, bölcscsé teszik az embe­reket; a költemények szel lenidussá; a természettan mélylyé; az erkölcstan komolylyá; a logika és retorika k ü z dele ni k é p e s s é. M a c II I a y. A filosofiát nem lehet bizonyos hidegség nélkül képzelni; A ki a saját érzemény ci iránt nem tud ke­gyetlen lenni, az ne bölcselkedjék. Feu C hte rs le h e II, Az erény bátran jár, hol a napfény derül; A vé­tek csak bujkál s minden napfényt kerül. A dicső­ség az erény árnyéka. (Cicero") Nincs szebb és biztosabb gyönyör —a gyönyörök megvetésénél. Az emberi elme maga nagy tündér világ: fénylő nap benne az értelem, termékeny föld a jog, szende hold a barátság, levegő a szeretet. már csak két ember is, nem lehet egyidejűleg a douche­bau, oly kicsiny a helyiség. Kellene tehát egy új öl­töző szoba, és bele legalább 3 canapé. Kz nein oly nagy teher, hogy a község azt elő nem teremthetné. Már mondtuk bőven kamatozna, a sokkal nagyobb látogatás és használat következtében, persze csak más bérlő mel­lett, mert a jelenlegi bérlő a vendégeket visszariasztja, ugy hogy jelenleg csak az megy, kinek okvetlen van rá szüksége. Célszerű volna szombati nap is gőzfür­dőt adni és használati órákat legalább is délutáni 1 óráig kiterjeszteni*). f,. Til % o l ló egy leli ügy, A pápai önkény tes tüzoltóegylet tüzőrsóge Ci—tó 1 május 1:2-ig. fr Orfigyelő hetiparancsnok: Fischer Adolf szakasz vezető 6— 12-ig. Május 6-án. Őrparancsnok: Reich Imre. Örök; Szalmay Imre, Turóczy Gábor, Keresztély Ovula, Po­povics Gábor. Május 7-én. Őrparancsnok : Meixner Ignác. Örök: llalbik János, Nagy;, József Tokay István, Füsty József. Május 8-án, Őrparancsnok: Mesterházy Ferencz. Örök: id. Németh József, ilj. Németh József, Mészá­ros Mihály, Kgyed István. Május 9-tn. Őrparancsnok: Mesterházy Káról; Örök: Szabó Pál, Kgyed Imre, Németh Ferenc, Nagy­József. ff 9* Május 10-én. Őrparancsnok: Steril Káról. Örök: Cseke Káról, Cseke r > József, Veisz Káról, Péczi Ferenc. Május 11-én. Őrparancsnok : Friedbauer Zsigmond. Örök: Schönbichler István, Fejes László, Soos János, l'jvárv Gusztáv. Május 12-én. Őrparancsnok: Szokoly Ignác sza­kaszvezető. Örök: Bauer Jósef, Klára Sándor. Horváth Mihály, Kohn Hermán. Pépán, 1871» évi Május 2-án. A parancsnokság. Különfélék. f — Állandó színházunk ünnepélyes megnyi­tása múlt hó 29-én, ma egy hete, csakugyan megtör­tént. Kiss Sándornak tartalmas alkalmi prologja után. Dobsa „V. László" szomoruművének előadása követke­zett. A színpadnak még teljesen föl nem szereltetéséböl eredt hiáuvok leszámításával az előadás sikerült, külö­• 9 nősen Léiiárthué (llonovv Agnes ) Saághy ( Gara ) Sa­ághy né (Szilágyi Krzsébeth) Halmai (Szilágyi Mihály ) jól töltötték be szerepeiket.— A főbb alakok közül csu­pán Czilley alakítása nem akart sikerülni. — A szín­ház különben zsúfolásig megtelt. — A másnapi előadás a „Falu rnszsza u-ban nem sikerült: minek egyébiránt nem színészeink az oka, hanem a jó zene hiánya. — Mi óhajtjuk, hogy e darab még alkalmilag szinrehozas­sék, jó zenészek berendezése mellett. — A harmadik elő­adás már. ugy a színpad változtatása, mint főleg a da­rab betanult és átgondolt szinrehozása tekintetében való­ban kitűnően sikerült. Léiiárthué mint Clarisse és Saághy mint Sziklay ügyvéd megérdemlett tapsban részesültek, kár, hogy a közönség ezen alkalommal üresen hagyta a színházat; ugy a tartalmas mű, mint előadása nagyban megérdemelték volna az bemenetelt. Szűnjék meg a kö­zönség előítélete és nem igazolható elfogultsága e színtár­sulat iránt, mely balvégzetű elővéleniényt csak is egye­sek túlszigoru múbirói követelése hintette szét. — Klis­merésünket kell még nyíltan is kifejeznünk a színház építésre vállalkozott llirsch Náthán úr iránt, aki nekünk ügyes építésze által ily kényelmes művészeti csarnokot emeltetett. Óhajtjuk és elvárjuk, hogy a színház alapra felügyelő bizottság és képviselőtestületünk megadja neki a színpadi díszletek felállítására általa kölcsönkért összeget. Már az ügy nek eddig történt halogatását sem értjük; színházunk e díszítést megköveteli. — A pápai lövész egy let holnap, vasárnap délután 2 órakor nyitja meg löv öldéjét e nyári idényre. A dijlövészeten a legmélyebb lövés 1 arany, a legtöbb körlö­vés 2 frttal dijjaztatik; a többi begyült pénz a körök szerint osztatik fel. Estve 8 órakor közös társasvacsora fejezi be az ünnepélyt. — A 72. h o n v é d z á s z I ó a I j parancsnoka Paxy káról őrnagy úr a legközelebbi májusi előléptetések al­kalmával alezredesi rangia emeltetett és eddigi állomási helyén hagyatott. A 71. veszprémi zászlóalj is már kö­rünkbe érkezett. Hozta Isten őket. — T ii z o 11 ó egylet ii n k n e k junius 4—5-re hir­detett zászlószentelés! ünnepére kibocsátott vidéki meg­hívók viszhangjául kapott az egylet a soproni tűzoltó­egylettől választ, melyben fölhívja egyletünket, hogy tegye zászlószentelés! ünnepélyét egyúttal a dunántúli egy letek kerületi gyűlésévé. Cgv haljuk az újabb meg­hívók már elküldettek ezen eszme pártolásával. — A in ercur-egy let f. hó 19-én megtartott rendkívüli közgyűlésén a megüresedett állomások kö­vetkezőképpen töltettek be: II. elnökké Wajdits Káról, választmányi tagokká pedig Spiegel Ágoston és Fleisch­ner Adolf urak választattak meg. A szinte betöltendő első titkári állást illetőleg következő határozat hozatott: a távollevő Szalczer Jakab úr lemondása el nem lőgad­tatik és megkéretnek Stampfl Gusztáv és Vécsei István urak, nevezett urat, a titkárság további vezetésére rá­bírni; miután jelen közgyűlés azon cselekvényét, mely­nek következtében lemondása történt, teljesen helyesli és neki az egylet bizalma egyhangúlag megszavaztatik. Pápa. 1871». april 30. Krämer, egyl. II. titkár. — Nyilvános köszönet. Trosztler Sámuel és neje Steiner Cecília, szülői fájdalomtól feldúlt kebel­lel, de a nemes emberbaráti részvéttől meghatva nyil­vánítják legforróbb köszönetüket, ugy maguk részéről, mint még élő gyermekeik Armin és Mária nevében is, a pápai hitközség elöljárósága s a pápai önkény tes tűz­oltó testület főparancsnokságának, s általában inindazok­*) K kiss«'- kemény hangon irt cikket csak is szavahihető Író­jára tekintettel közöltük. Sz«rk.

Next

/
Thumbnails
Contents