Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-05-06
rint legalább, erös Optimismus kellene ahhoz, hogy a fényűzés, nyegleség, cini- és rangkórságnak ma már oly sok helyen „házi istenekké" promoveált ördögei, a tudomány, szerénység, a szokások egyszerűségén k „apag<* satanasai" elöl visszariadnának, hanem majd eltűnnek ezen ördögök akkor - miként elalszik a legveszélyesebb solthatatlan láng is, fölemésztve martalékát — ha ök is vagyonikig, testileg és szellemileg tönkre tevén áldozataikat, nem folytathatják tovább a rombolás müvét Dolor. Pápai képek. A fürdő-ház. Kgy pár komoly szó, intézve a helybeli izr. orthodox község elöljáróságához és a rendőrséghez. Nem szívesen panaszkodunk. Mi pápaiak szegénységünknél fogva, megelégszünk mindennel, még akkor is, ha az, mit nyújtanak, másod vagy plane harmadrangú. Tapasztaljuk ezt a pápai vízzel, levegővel, lakással, átalános tisztasággal, kövezettel, fürdőházzal stb. stb. Tudjuk, hogy olcsó húsnak big a leve, sokat nem bírunk fizetni ily szükséges intézményekért és ezen öntudat magyarázza meg igényeink csekélységét. Az egyszer a fürdőházat akarjuk szemügyre venni. Klóré bocsátjuk, hogy csak oly hiányokat fogunk felsorolni, melyek pótlása mulhatlau szükséges. Tekintettel leszünk az orthodox izraelita hitközség nyomasztó anyagi helyzetére is. Xehány szobában még most isfakádak vannak, ezeket fel kell cserélni horganykádakkal. Rendőri szempontból nem szabad nyilvános fürdőházhau, fakádat megtűrni. A csengetyü készülék ugyan megvan, de ha valaki rosszul találna lenni a fürdőházban, hiáhan húzná a csengctyüt, az meg nem szólamlik, mert nincs; a kádban levő meg is halhatna, még sem tudná jelezni azt, hogy rosszul lett, hogy azonnal kell ö rajta segíteni. Némely szobában a függönyök is oly állapotban vannak, hogy rendeltetésüknek meg nem felelnek. A lepedők célszerűtlenek. Azt a tanácsot adjuk a községnek, hogy ezentúl lepedők helyett fürdőköpenyeket csináltasson, ezek csekélylyel drágábbak ugyan, de so kai jobbak. Még egy nagy hiány van, melynek eltávolítása annyival inkább kötelessége a hitközségnek, minthogy semmijébe sem kerül. Kz egy nyilvánosan kifüggesztett árjegyzék. Kz megvolt ugyan néhány év előtt, de a bérlő azt eltávolította azért, hogy többet követelhessen. mint mennyi neki jár. Követeljük, hogy a fürdőhelyiség ajtaja előtt egy általános árszabályzat legven kifüggesztve, mindegyik szobában pedig szinte egy díjjegyzék, melyből kitűnjék, hogy a fürdő, egy lepedő. egy kendő, egy darab szappanért mennyit számíthat bérlő, és még a fűtésért. Magától értetik, hogy ez árjegyzéknek a község elnökének és jegyzőjének aláírásával kell ellátva lennie. A fürdöháznak legnagyobb hibája a jelenlegi bérlő. Már körülbelül 7 éve, hogy a fürdőt kibérelte; de már az első évben igen számos panasz merült fel ellene, és azóta a panasz folyton szaporodott, nem sokszorosan, hanem hatványosan. Van bérlőnek egyetlen egy tulajdonsága; tisztán tartja a fürdőházat, de noha ez szoros kötelessége, mégis kiemeljük. Megakarjuk mutatni, hogy igazságosak vagyunk. De ez egy jó tulajdonság kivételével, csak is roszat, igen roszat mondhatunk felőle. Bérlő goromba. A fürdeni jövőknek folyton azt panaszolja, mily roszul megy üzlete, mennyit veszt azon ; de azért bérletét még sem hagyja el, sőt ismételve újra kibérelte. A vendégeknek folytonos sírás-rívással zaklatása, oly untató és kellemetlen, hogy sokan szintúgy tartózkodnak fürdőbe menni. Bérlő hazug ember; sokszor azt mondja, hogy az első — kényelmesebb — szobák el vannak foglalva, bár nem ugy van; sokszor azt mondja nincs gőz, pedig van. Bérlő erőszakos, mert hol csak lehet, több fizetést követel a fürdő vendégtől, mint mennyi a tariffában meg van szabva. Bérlő szerződést szegő ember, mit az utolsó pontban előhozotton kívül, még az is bizonyít, hogy mig ö szerződése szerint köteles a kisebb károkat saját költségén megcsináltatni, ő ezt nem teszi és nem törődve a vendégek ezáltal zaklatásával, addig vár, inig a kis hiányból nagy baj lesz, csakhogy pénzébe ne kerüljön. Ugyan e szép sajátságok megvannak bérlő úr nejében is, fokozva még az által. hogy nyelvessége folytán gorombaságai még vastagabbak. Különös visszaéléseket követnek el bérlök a gőzfürdővel. •Szombaton gőzfürdőt nem adnak, de e tekintetben nem tudjuk, hogy ez a hitközség elöljáróságától van e igy elhatározva, vagy pedig ez is tán csak bérlő úr önkénye? A szabályzat szerint csak délelőtt adnak gőzfürdőt, még pedig M-ig urak, 11 — 12 óráig pedig nők számára. IIa cgy úr tiz óra felé jön, akkor gőzfürdőbe már nem eresztik; inert majd mindjárt jönnek nők. Ha jön kissé később nő, ez sem kap gőzfürdőt, mert urak vannak a fürdőben, kik még sok időre fognak kijönni, jobb lesz tehát, kádfürdővel megelégedni. Kz közönségesen bérlő beszéde és tanácsa, holott elégszer constatáltatott, hogy egy lélek sem volt a gőzfürdőben. Ha egy nő 3/*ll felé jön, akkor már bizonyos, hogy gőzfürdőt nem kap, mert későn jött, nincs már gőz; olyankor azt szokta mondani a jámbor, miért nem izente meg előre, hogy gőzfürdőt akar. IIa a fürdő bérlőnek tulajdona volna, akkor is, legalább is nagy illetlenség volna ily beszéd. Látja ebből a hitközségi elöljáróság, hogy mi a gőzfürdőt illeti — gyökeresebb javítás szükséges. De mi a gőzfürdő helyiségét illeti, itt is kell tetemesebb javítás, noha ez többe kerülne, mégis azt tanácsolnék a hitközségnek, hogy e kiadástól ne riadjon vissza, mert bőven meghozná a kamatot. A gőzszoba maradhatna mint van, csak az eddigi—aszó szoros értelmében — rongyok helyett, becsületes gyolcs kellene fej borogatásnak. A douche szoba igen-igen kicsiny, hozzá kellene csatolni az eddigi öltöző és a jelenleg levő douche-okat, a nagyobb térben célszerűen elhelyezni, mert jelenleg Velős mondatok összegyűjtötte S. S. A szerencsétlenség egyesíti, a szerencse elválasztja az embereket; szerencsétlenség által sújtatni és szerencsétlennek lenni, e közt ég és föld a különbség V e b e r. Vedd el az örömet és a szenvedést, s nemcsak a boldogság, hanem az igazság, kötelesség és erény is csak megannyi üres hangok maradnak, Be ii t h a ni. Az ember e földön mindenütt a természet ura és szolgája, legkedvesebb gyermeke s egyszersmind legkegyetlenebbül tartott rabszolgája. 11 erder. Az önhittség természetes és eredeti betegségünk Minden teremtmények közt az ember a legnyomorultabb s legtöredékenyebb teremtés, és egyszersmind a legdölyfösebb. M o n ta i g u c. Bajos meghatározni, hogy melyik az unalmasabb: a gyertyákat koppantam, vagy az asszonyokat érvek által tanítani. Minden második percben újból kell a munkát kezdeni, s ha az ember türelmetlenkedik, még a meglevő kis világot is eloltja. B ö r n e. Aki bűnösnek érzi magát, az nem szereti mások ártatlanságát; a mások jellemét a magáéhoz igyekezik lehúzni. Az emberiség történelme tanítja, hogy azok a a legnagyobb és legerényesebb emberek, a kiket leginkább irigyelnek és gyűlölnek, és a kik c rágalomnak roszakaratnak és üldözésnek leginkább ki vannak téve. Fox. A kevélység meggondolás hiányából — a tudatlanság önmagunkból származik. — A tudomány és a szerénység együtt jár. Add ison. \em a tévely az, ami az igazság haladásának gátot vet, hanem az clpuhultsá^, önfejüség, a megszokott kerékvágásban való járás, egyszóval minden, ami a tétlenségre vezet. T u r g o t. A tudomány azért nem halad jobban előre, mert mindig azzal foglalkoznak leginkább, ami nem érdemes a tudásra és amit nem lehet tudni. G ö e t Ii e. Az ember maradjon meg abban a hitében, hogy a megloghatlan megfogható — mert különben nem vizsgálódik. G ö e t h e. Az olyan könyvet, mely nem érdemli, hogy egyszernél többször átolvassák, kár elolvasni. Vébe r. Az olvasás belbecset ad, az értekezés iigyességet; az irás pontosságot. Ezért szükséges, hogy aki keveset ir, annak jó emlékező tehetsége legyen; a ki keveset értekezik élces legyen; a ki keveset olvas, ügyes legy en, hogy amit nem tud is, tudni látszassék. A történelmi müvek, bölcscsé teszik az embereket; a költemények szel lenidussá; a természettan mélylyé; az erkölcstan komolylyá; a logika és retorika k ü z dele ni k é p e s s é. M a c II I a y. A filosofiát nem lehet bizonyos hidegség nélkül képzelni; A ki a saját érzemény ci iránt nem tud kegyetlen lenni, az ne bölcselkedjék. Feu C hte rs le h e II, Az erény bátran jár, hol a napfény derül; A vétek csak bujkál s minden napfényt kerül. A dicsőség az erény árnyéka. (Cicero") Nincs szebb és biztosabb gyönyör —a gyönyörök megvetésénél. Az emberi elme maga nagy tündér világ: fénylő nap benne az értelem, termékeny föld a jog, szende hold a barátság, levegő a szeretet. már csak két ember is, nem lehet egyidejűleg a douchebau, oly kicsiny a helyiség. Kellene tehát egy új öltöző szoba, és bele legalább 3 canapé. Kz nein oly nagy teher, hogy a község azt elő nem teremthetné. Már mondtuk bőven kamatozna, a sokkal nagyobb látogatás és használat következtében, persze csak más bérlő mellett, mert a jelenlegi bérlő a vendégeket visszariasztja, ugy hogy jelenleg csak az megy, kinek okvetlen van rá szüksége. Célszerű volna szombati nap is gőzfürdőt adni és használati órákat legalább is délutáni 1 óráig kiterjeszteni*). f,. Til % o l ló egy leli ügy, A pápai önkény tes tüzoltóegylet tüzőrsóge Ci—tó 1 május 1:2-ig. fr Orfigyelő hetiparancsnok: Fischer Adolf szakasz vezető 6— 12-ig. Május 6-án. Őrparancsnok: Reich Imre. Örök; Szalmay Imre, Turóczy Gábor, Keresztély Ovula, Popovics Gábor. Május 7-én. Őrparancsnok : Meixner Ignác. Örök: llalbik János, Nagy;, József Tokay István, Füsty József. Május 8-án, Őrparancsnok: Mesterházy Ferencz. Örök: id. Németh József, ilj. Németh József, Mészáros Mihály, Kgyed István. Május 9-tn. Őrparancsnok: Mesterházy Káról; Örök: Szabó Pál, Kgyed Imre, Németh Ferenc, NagyJózsef. ff 9* Május 10-én. Őrparancsnok: Steril Káról. Örök: Cseke Káról, Cseke r > József, Veisz Káról, Péczi Ferenc. Május 11-én. Őrparancsnok : Friedbauer Zsigmond. Örök: Schönbichler István, Fejes László, Soos János, l'jvárv Gusztáv. Május 12-én. Őrparancsnok: Szokoly Ignác szakaszvezető. Örök: Bauer Jósef, Klára Sándor. Horváth Mihály, Kohn Hermán. Pépán, 1871» évi Május 2-án. A parancsnokság. Különfélék. f — Állandó színházunk ünnepélyes megnyitása múlt hó 29-én, ma egy hete, csakugyan megtörtént. Kiss Sándornak tartalmas alkalmi prologja után. Dobsa „V. László" szomoruművének előadása következett. A színpadnak még teljesen föl nem szereltetéséböl eredt hiáuvok leszámításával az előadás sikerült, külö• 9 nősen Léiiárthué (llonovv Agnes ) Saághy ( Gara ) Saághy né (Szilágyi Krzsébeth) Halmai (Szilágyi Mihály ) jól töltötték be szerepeiket.— A főbb alakok közül csupán Czilley alakítása nem akart sikerülni. — A színház különben zsúfolásig megtelt. — A másnapi előadás a „Falu rnszsza u-ban nem sikerült: minek egyébiránt nem színészeink az oka, hanem a jó zene hiánya. — Mi óhajtjuk, hogy e darab még alkalmilag szinrehozassék, jó zenészek berendezése mellett. — A harmadik előadás már. ugy a színpad változtatása, mint főleg a darab betanult és átgondolt szinrehozása tekintetében valóban kitűnően sikerült. Léiiárthué mint Clarisse és Saághy mint Sziklay ügyvéd megérdemlett tapsban részesültek, kár, hogy a közönség ezen alkalommal üresen hagyta a színházat; ugy a tartalmas mű, mint előadása nagyban megérdemelték volna az bemenetelt. Szűnjék meg a közönség előítélete és nem igazolható elfogultsága e színtársulat iránt, mely balvégzetű elővéleniényt csak is egyesek túlszigoru múbirói követelése hintette szét. — Klismerésünket kell még nyíltan is kifejeznünk a színház építésre vállalkozott llirsch Náthán úr iránt, aki nekünk ügyes építésze által ily kényelmes művészeti csarnokot emeltetett. Óhajtjuk és elvárjuk, hogy a színház alapra felügyelő bizottság és képviselőtestületünk megadja neki a színpadi díszletek felállítására általa kölcsönkért összeget. Már az ügy nek eddig történt halogatását sem értjük; színházunk e díszítést megköveteli. — A pápai lövész egy let holnap, vasárnap délután 2 órakor nyitja meg löv öldéjét e nyári idényre. A dijlövészeten a legmélyebb lövés 1 arany, a legtöbb körlövés 2 frttal dijjaztatik; a többi begyült pénz a körök szerint osztatik fel. Estve 8 órakor közös társasvacsora fejezi be az ünnepélyt. — A 72. h o n v é d z á s z I ó a I j parancsnoka Paxy káról őrnagy úr a legközelebbi májusi előléptetések alkalmával alezredesi rangia emeltetett és eddigi állomási helyén hagyatott. A 71. veszprémi zászlóalj is már körünkbe érkezett. Hozta Isten őket. — T ii z o 11 ó egylet ii n k n e k junius 4—5-re hirdetett zászlószentelés! ünnepére kibocsátott vidéki meghívók viszhangjául kapott az egylet a soproni tűzoltóegylettől választ, melyben fölhívja egyletünket, hogy tegye zászlószentelés! ünnepélyét egyúttal a dunántúli egy letek kerületi gyűlésévé. Cgv haljuk az újabb meghívók már elküldettek ezen eszme pártolásával. — A in ercur-egy let f. hó 19-én megtartott rendkívüli közgyűlésén a megüresedett állomások következőképpen töltettek be: II. elnökké Wajdits Káról, választmányi tagokká pedig Spiegel Ágoston és Fleischner Adolf urak választattak meg. A szinte betöltendő első titkári állást illetőleg következő határozat hozatott: a távollevő Szalczer Jakab úr lemondása el nem lőgadtatik és megkéretnek Stampfl Gusztáv és Vécsei István urak, nevezett urat, a titkárság további vezetésére rábírni; miután jelen közgyűlés azon cselekvényét, melynek következtében lemondása történt, teljesen helyesli és neki az egylet bizalma egyhangúlag megszavaztatik. Pápa. 1871». april 30. Krämer, egyl. II. titkár. — Nyilvános köszönet. Trosztler Sámuel és neje Steiner Cecília, szülői fájdalomtól feldúlt kebellel, de a nemes emberbaráti részvéttől meghatva nyilvánítják legforróbb köszönetüket, ugy maguk részéről, mint még élő gyermekeik Armin és Mária nevében is, a pápai hitközség elöljárósága s a pápai önkény tes tűzoltó testület főparancsnokságának, s általában inindazok*) K kiss«'- kemény hangon irt cikket csak is szavahihető Írójára tekintettel közöltük. Sz«rk.