Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-04-22

1 HS Ezek illetékes intézkedés végett a tek. k. járásbírósághoz átadattak. Tolonc jegyzőkönyvbe beíratott »» C«/ •/ Ezek részint innen, részint csak itt keresztül tovább toloncoztattak. A magas kormánytól, alispáni hivataltól, törvényszéktől, járásbíróságtól, vidéki hatósá­goktól érkezett megkeresések, valamint a rend­n n őri körözvényekben megrendelt nyomozások, kutatások nyilvántartási jegyzőkönyvben, A. B. (' sorban bevezettetett szám szerint Zene, tánc, látvány stb engedély 1870 junius 20 tói december 31-éig kiadatott Ebből a magas kincstárnak az I87;>. XX \ . törvény 7 13. § ai értelmében volt összes jö­vedelme 91 f. 50 k. E 1 ö t o g a t használtatott 30 17. Országos (((ló. Az 1875. évre kivetett egyenes adó volt 304 40 | cs j} pedig személv-adó ,, házbér ,, jövedelem adó told adó •t '409t> 14 30007 4 30424 04 11340 7 1*74 évi kir. adt-hátiálék 90927 «9 4101 03 18 évi közs. pótlék hátralékban 1857 1 9% 14 évi legelő-adóban 1^48 41 \ 15 „ árenda tartozás 3712 03 23932 4 Összesen mint fent 27778 1)2 Mult 1874. évi összes bevétel volt 68018 07 az 1870. évi összes bevétel volt 79255 30 És i' rv ez utóbbi többletet az az a 10630 frt. 03 krt az okozta, hogy ez idei bevételbe felvétetett a légszesz eautioból I5lí>94 mint a mennyibe került a majorbeli építés, továbbá a vasúti vám jövedelme 1874 aug. havától kezdve decemb. 31-éig 1875 0800 47 a hiányzó 2204 ft. pótlék emelkedés által növekedett. I III. hörezetrám. A köveze t v á m i pénztár állása l87í)-i áp­ril havi 9 ik számadás maradv. 121 41)-% Takarekzénztárban tok. kain. 18 20 1875 máj. 29 tői 1870 dec. 31-ig 0300 ft. árendára tize tett 1875 ápril 24 tol kezdve Beck Leo­pold bérlő 331 3 ­Az összes bevétel 34o2 1*75 május 2-töl ugyanazon év dec. 31. terjedve napi könyv szerint kilizcttctett 20*'0 7 '% ( )sszescn 1< >l<>7 (.) 02 Marad 1870 ik évre 940 70'% Ebből levonandó 1*70. évi Es pedig takarékpénztári pápai uradalom adója 9002 00 2039 számú könyv szerint 7171 1*70. évi pápai ii. vásárhelyi adója 41 * 59 1 < K )* t 14 készj lénzben 875 4'% mai a< 1 l'ána városa terhére összes« n K9998 3* < >sszesen mint fent 940 70'% Ebből 1*70 dec. 31-éig lefizetett 71723 02 < Kolytii jllk ). Marad 1*70 ra hátralék I II. lióz/ténztár. A k öz p c n zt á r i j öv c delem az 1*70. é. előírás szerint tesz 0944 I 27 1*0* tői l*74-ik év végéig i < évi hátralékok összege 1*7*0 (.'4% 1*74 évi készpénz n.aradv. 244 2.) j, ,, cinlék kiadás Az összes bevétel ,, ,, kiadás Marad 1*70. évre Es pedig: készpénzben emlék kiadásban 1*27 1 *0 7*2 83 évre 79200 30 01470 38 2777* 92 3372 0* 47 4 30 3*40 ** Felvilágosításul a tek. városi kápviselö­testülethöz. A városi polgármester úr IS?ő ovi jelentésének ll-ik szakaszában a városi közös ovmlaröl lesz említést. Lgvanis az elsorolt „nevelés cs iskola ügy 1 sorozatá­ban azt mondja: „hogy a közös ovodába járt 1875 év­ben 01 gyermek, éitve egé.sz egy ével az az 187 5 év január l-töl kezdve bezárólag December utoljáig. Minthogy az intézel vezetésére a tek. városi bi­zottmány engem voll kegyes megválasztani; tehát az ügy leginkább engem illet: azért én vagyok hivatva e levesen leszam »It jelentest megigazítani. A tisztelt polgármester ur jelentésében a k^ös óvodát össze hasonlítva az apáca ovodával, azt akarja e nemes város tek. bizottmányával elhitetni, hogy „im lássátok a nénék ovodájába 170 kisded jár, ellenben a közös ovodába csak 61. u — Hogy az apácákhoz 170 kisded jár, nagyon rosszul tudja az igen tisztelt pol­gármester ur, mivel az általok kibocsátott „érdemso­rozatban 1877j évben nevszerint 150 lányka van kimu­tatva, a fiukra nézve csak egyszerűen említve IOO van. Hogy mennyi jár tényleg egész éven át, azt legjobban tudja, ki náluk többször megfordult. Az igaz, hogy be­írva lehetett 170 gyermek, de ezen 170 gyermek közül legfeljebb ha 100 folytonosan járt. Az apáca ovoda igen tisztelt vezető néuéje legközelebb előttem azt nyil­v ánítá, hogy 170 gyermek még egy szerre soha nem járt. a téli hónapokban havonként 20—80 gyermeknél több soha nem volt. K hóban ottlétemkor 88 kisdedet szám­láltam meg. Az igaz, hogy egy kis ellenszenvvel könnyű va­lamely intézet hitelét elvenni; »le egy elsőrangú városi hivatalnoknak részre hajlani szerintem legkevésbé sem kellene, sőt mint városi intézményt szent kötelessége volna pártolni. A tisztelt polgármester ur február vagy martius havában elküldé hozzám küldöncéi, azon felszóllítással. mondanám, illetőleg egy kis papírra jegyezném az inté­zetbe járt kisdedek számát, Ln feljegyzőm, hogy egész évben járt 820; de csakhamar vissza kiildé -mivel e szám neki nem tetszett, — azon izcnettel, hogy csak eb­ben a hóban mennyi járt. — KII felirtani, liogy tényleg ezen hóban 01 gyermek, és e számot volt oly nagylelkű a tisztelt polgármester ur kimutatni—mondván: a közös ov odába egész év en át csak 01 kisded járt. Méltóztassék a tek. városi bizottmánynak az ovodahan létező hcirási főkönyvet megvizsgálni, miszerint az 1875 évben nem 01, hanem 820 kisded élvezte az intézet jótékonyságát. Hogy meg inkább meggyőződjék a tek. városi bizott­mány állításámról. és hogy a polgármester ur jelentése nem áll: bebizonyítom a következő 80 krros havidijak kimutatásával, melyet a városi közpénztár illő nyugta mellett tőlem átvett. Cgyanis: 1875-dik év ben befizettek, és pedig: január havában 28 lí 10 krt, tehát 77 gye r in e k t ö I február „ 28 7? 40 n „ 78 r március „ 20 11 40 >i „ 08 n április „ 20 n 10 r> „ 87 n ( ) nnváin társalkodónője, s kegyelemből van hazunknál. — Társalkodónő, — kegyelemből — értem mondá lassan Ilorki bácsi, — s ön kegyelemből mást akart csinálni belőle. — Iram! -- Különben nem ijedezne mindig üldözőjétől, önkivüliségében mondá inkább mormogva az öreg n n o birtokos és szótlan fordult befelé. — Nos kiálltott a gróf utána. Vagy ugy feleié Ilorki bácsi, ön még nem tud eleget : tehát tudja meg, hogy ezen nö addig mig t°l nem épül, gondoskodásom alatt marad : ha azután nem volna kedve tovább védnökségem alatt maradni, gondoskodni fogok, hogy oda juttassam, hova ö kívánkozik. — Alihoz nincs joga. — Majd meglátjuk. — Meglátjuk. Ilorki bácsi bement, s a grófnak jő volt ipar­kodni, hogy kijusson a kapun, mert az ebédlő aj tónál 1 1aro szabadon b -csáttatott s ket ugrásban az utcai ajtónál, dühös ugatásban nvilvánítván harag­ját, hogy emlékül legalább a gróf nadrágjából vagy kabátjából nem szelhetett le egy darabot. Nem volt nehéz az oreg urnák csóvái.y adatok nyomán a/, egész történetet összeállítani, mi e nőt házaba hozta. Mindennapi történet ez ; egy szegény erényes nö, kit a mammon bűnbe akar ejteni; cgv társal­kodónő, kit a fiatal gróf « | akar csábítani. Az orvos is, miuoi délután megtudta a tör­7 n téliteket e nézetben volt s igv az öreg úr clhatá rozta magát, e nőt védeni, ha védelmét elfogadja, Sokáig tartott azonban, inig eziránt nvilatko O ' — J zatra került a sor. , K«>l\ t:iljok ). K«fv társas kiiamltilás éiiiiénvei. | I 2. t'nl vli0;i> és véjp*). Azon általános benyomáson túl, melyet ez alvilág tündéri, majd borzalmas nagy szerűségének látása idézett elő, meg egy sajnos erz's fogott cl bennünket annál fogva, liogy a gyönyörű alakzatok nagy részben tönkre vannak téve a fáklyák füstjétől. Hogy mennyivel tüu­dérícbluick kell lenni a ritkábban látogatott uj ágnak : c/.t a paradicsomot lalva, elképzelhetjük. V hasonló adelsbergi írlaui me^kimelesi re sokkal nagy obb gond lőrdítatik. < .t e.sak stearin es magnesium világítást le­het használ. *'ae is '.;. zata: most is ugy csillog, tün­döklik ott ininuco, oni i it iiedeztete.se idejeu. Xein a szép érzék hiánya teszi •! • i . : de nmes rá mód. A tulajdonos — Kagályi család — c.-ck ly haszonért bérbe adja a barlangot a falusi földniives m pnek : lá­togató kevés; a bérlök ugy ís csakhogy kijöhetnek; a gondoskodás pedig áldozatokkal járna. Pedig, ha most megszüntetnek a íaklyázást, a ma is folyton tarló kép­ződés mellett IOO év múlva — lehet, még előbb — ismét eredeti pompájában ragyogna minden. Miután—magunk is feketék a füsttől — megtisz­togattuk magunkat; köszönetet mondtunk szives gazdá­ink, a reform, lelkész és tanító uraknak, — kik tolok telhetőleg tanusítáuak irántunk magyar vendégszeretetet, megrakodtunk a falusiaktol részint ajándékba nyert, ré­szint pénzen vett szebb példány cseppkövekkel, előállott kocsiaiukon elrobogtunk Toruallja felé. Nagyobb részint lialal, most az eső után fülüdült, mindenfelé dalló ma­dárkák danája állal haugozatossá lett erdőségen vitt al utunk. Kstere állomást értünk a kis város vendégszerető úri csaladjainál. Az est kedélyes beszélgetésben telt el. Házi gazdánk előkelő úrhölgy volt, kényelemmel beren­dezett, díszesen berendezett áugol kerttel körülvett uri lakban. KII nem tudom: (íömör megye vasutaí dacára is jobban el van-e zárva a világtól? vagy a természeti ritkaságok gyakori látogatói teszik szükségszerűvé a vendéglátást ? De annyi áll: hogy hivatalosan, úgy mint magánosan, — egy esek, mint testületek, — előkelők, mint egyszerű földmivesek részéről anniiyi szívességben ré­szesültünk, hogv a mivel Vámos A . . . né (I uagvsága elárasztott fogadásában, mar nem is lepett meg bennünket. Másnap kétfelé vall utunk. Kn másodmagammal ismét Rimaszombat fele mentem, jókor akarva eljutni Losonera, hova állítólag a vasút menettel ve szerint csak éjfélkor voltunk erendok. V karaván vezetései újbóli ta­lálkozásunkig. tudós barátomra bíztam. —-S ki írhatná le áliuelkodásuukat, midőn Losoncon be cs végig kocogva szembe jövő társainkkal találkozunk, kik mintegy órá­val előztek meg bennünket. — Kedves emlékeim újultak meg, midőn a Casum épület előtt elhaladva, föltekintek annak azon ablakaira, melyek II év előtt az újjá szü­löttséget ünnepelő Losonci reform egyház vendégeinek mienkkel együtt határtalan jókedvéről vőnek tanúságot. Oly nyugodtan és a világ minden tája fele forgó éber mozdulatokkal vigyáz a torony érckakasa most is, mint ha magasából soha sem lett volna leszállítva! . . Szegény Losonc! sokat szenvedtél; de sebeid behegedtek s én sem bolygatom. Kgy valóságos mesebeli phönixként ál­lottal elő hamvaidból, hogy hirdetője s terjesztője légy hazánk felső részeiben a magyarságnak. — intézeteiddel kepezoje a fiatalságnak. — Oh állj és felelj meg rendel­tetésednek az idők végeiglen. inig ltuda áll és magyar el a négy folyó partjainál! Kjfélkor vettünk bucsut s egész éjen ál vaspályán és nappal gyalog folytatva utunkat kilenced nap estejen- elindulásunk után értünk sze­rencsésen. dús tapasztalatokkal megrakodva e honi fész­künkbe. Klményeiuk. melyekkel vendégszerető gazdáink (•ömöl* megyében esukneui túlterheltek; tapasztalataink, melyekben a természeti ritkaságokban bövölködó ..Ma­gyarország kicsiben*' részeltetett bennünket; a benyo­mások, melyeket úgy amazok, mint ezek gy akoroltak re­ánk : örökre felejt heilen emléke maradnak életünk ezen legszebb napjainak. (igallai Lajos. I ég rendelet a A J l-ik századitól, mely ázott kor sajátságain kirii! históriai érrel szolgáltat annak igazolásánI, hogy Hegt he Ist rá n Itil a dnnán a /trotestans schisma teremtője. legalább annak ha­talmas faelora. IrtíK f-ben németnjrári lelkész ro/L s hiret szeretetéi s bizalmát nagt/ mértékben birta. 1590. Atyának. Fiúnak és Szentléleknek nevében. KII Marcalthöy Sára, azelőtt Vitézlő Orosztoni Já­nos özvegye, most pedig Kszeki Márton házastársa, tes­temben teszek, de ép elmémmel is levén, az én utolsó testainentomomat az én jószágombul, és ingó marháinbul. ilyenképen teszek és rendelek. Legelőször lelkemet ajánlom az atyaisteuuek, tes­temet a földnek az ö annyának. kiből teremtetett, a ne­met új vári Calastromban eltemettetni hagyom. Az mely jószág Orosztoni Mikióstul maradott, és az nagy anyokról, az Orosztoni Jánosiul való három gyermeké, az mely jószág, pedig én utámiaiii járó. az mind a négy gyermeké. Továbbá zalogváltáshul, és egyéb pénzekből va­gyon másfélezer forint, az negyed része enyém, és azt az én részemet osszák négy részre az én gyermekeim­nek, a többit kinek kinek mint az ő részök adják meg. Vagyon ezüst pohár 8. négye Orosztoni Miklós­ról maradt, négye az én magamé, azokat összességgel a négy gyermeknek hagyom. Vagyon 10 arany gyiiiii, azt is a négy gyermek­nek hagyom.

Next

/
Thumbnails
Contents