Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-04-08

a mennyiben a gyermek a megtestesült jóhiszeműség, és tanítóját mindentudónak képzelvén, minden szavát tartózkodás és birálat nélkül szent igazságnak fogadja el: anynyiban a felekezeti iskolában a társadalmi haladás akadályának, a felebaráti sze retet elfojtó érzelmének s a felekezetek egymásközti súrlódásának magva el van hintve. Es midőn az erénvt — melynek forrása mindenkor egv volt — a J •/ felekezetek szerint több forrásból származtatják — annyiban meg a legjobb felekezeti iskolák is gátot vetnek a sziveknek egymáshoz teljes közeledésé ben és a szeretet mély kifejlésében akadályul szolgál nnk. © E gondolkodás és érzelem a gyermeknek alapul szolgál teljes életében ... Ma már—hála a kor fejlettségének - ha kell küzdenünk egy szent ügy mellett, nem kérdezzük előbb egymástól, vannak-e szentjeid, — Jeliovah-e Istened vagy a Luther istene? De csak akkor nem, ha az ügynek nagysága és szentsége megragad bennünket s nem érünk rá e kisebb O D O érdekeket fontolgatni. Mennyi viszás van a társadalmi életben! Eltörgácsolt, széthúzó erők ugyanazon célra törekesznek más más uton. Es nem érnek célt. Egyik felekezet télti a másiktól előnyét s féltékenységének indokolatlanul feláldozza a minden nagyra és szépre irányuló törekvést. * * Az ember maga magában bírja célját. E cél minmagunkban, saját előnyeink, saját becsületünk saját jólétünkben és a véghetetetlen szeretetben keresendő, mely szivünket hevíti, mely onnan kisugárzik a mások íelsegélésében és az élet minden nemes tényének véghez vitelében s mely a mások szeretetével oly szoros és rokon kapcsolatban van, mint a villanytelep a szikrával, melyet kibocsát. Mert lehetetlen másokat szeretni, a saját énünk szeretete nélkül; lehetetlen mások javát előmozdítani a magunk javaelőmozdítása nélkül; lehetetlen mások becsületét és előnyeit tisztelni, ha a magunkét nem tiszteljük. Arra tehát, hogy az ember fogalmát életének tetteivel kimerítse; ugy gondolkozzék , érezzen cs munkáljon, mint ember, nem szükséges felekezeti, dogmaticus nevelés ; mert mind ezek gyönyörűségesen meg vannak az általános morálban a az Ö D állam a moráltól ennél többet nem kíván. Miként Viel» *) olasz bölcsész mondja : „az ember valamint az igaznak közösségérc, ugy a közjó létre is teremtve van. Az első jogegész az, a mit az egyes ember magáénak mond tulajdonban." A felekezeti oktatás ellenben az igaznak közösségét lerontja, mert mindegyik felekezet az igazságot magá- j nak vindicalja s igy legalább a szellemi közjólétet í megrontja, az igazság is szükségeltetvén a lelki jó- ! léthez a boldogsághoz. A vallásfelekezetek léte nem hosszú életükben, de az emberi ész természetében indokolva van; de I az oktatásnak a felekezetek hatásköréhez tartozása csak a gyakorlat és nem az észszerüség által van *) Vico az egyetemes jo^ egyetlen kútlörrásáről és egyetlen végéről. 1. 45. Lap. indokolva. A hosszas használatot csak a magán jog tekinti jog címnek, mint elévülést; de a forgalom lényeges ismerve el nem évülhetvén, az államtól sem lehet az oktatásügyet e jogcímen megszerezni, mert az az állam fogalmához tartozik. Es a felekezeti iskolában oktatott gyermekek ha nagykorúakká lettek, mint polgárok fognak az állam oktatásjoga ellen legkonokabbul harcolni. (Folytatjuk). Kecskés Mihály polgári leányiskolái tanár úrnak. Válaszom rövid fog lenni, miután a nevezett tanár úr bölcsesége, nyelvtani ismereteinek rongyolt köpenyébe burkolózva, a dolog érdemére vonatkozót vajmi keveset mondott. Xem vagyok barátja a személyeskedésnek közérdekű dolgokban; de mert a t. tanár úrnak egészen tárgyilagos jellegű cikkemre irt epés és majdnem kizárólag személyemmel foglalkozó válasza által kihíva lettem. kénytelen vagyok annak terére lépni. — Személyes ügyben akarván szólani: kérek helyet soraimnak e lapok hasábjain. r Kn, jelzett cikkemben, polgári iskolánkban a német nyelv, földrajz és ásványrajz tanításánál követett tanmódot bírálva, — állításaim igazolása végett tényekre hivatkoztam. Kecskés úr csupán önvédelmére irt vála! szában a megtörtént dolgok puszta tagadásával iparkodik kimenekülni a hínárból. Hogy ez eljárás mily epithetont érdemel —: megítélni a t. közönségre bizom. 9 t f # • r % * * • ! Állításaim és adataim tehát, miután meg nem cáfoltattak, valóknak tartandók. s valódiságukért a felelősséget is magamra vállalom. Ennyit a dolog érdemére vonati kozólag. FI só, e lapok 10. számában megjelent cikkemben az ásványrajz tanításánál használt kézikönyvet is kifogásoltam; rendszerét kőszálinak, stylusát zavartnak é» magyartalannak bélyegeztem. A nyelvtani ismereteinek vesszőparipáján lovagló tanár úr maga is beismeri, hogy ! ,.a fordító magyarsága sok helyütt hibás és gyarló.

u F tankönyv rendszere milyenségének megvilágítása végett pedig csupán azt hozom fel, hogy az ásványrajz tanulása és megértéséhez okvetlenül szükséges előismereteket: a jegectant és természettani ismertető jelek osztály ozását leghátul tárgyalja. A nyelvtani okoskodásokra legven szabad még néliany szóval reltectaluom. A legnagyobb reszben sajtóhibák lőlvtán beállott értelemzavar iivelvészeti boiicolgatásaval hosszasan kiizködik a tanar ur. Fdvözlöia önt nyelvtudós úr. ki a sajtóhibák nyelvtani helytelenségeit nagy bölcsen bebizonyította. Egyébiránt cikkének leckéztető hangjára meg kell jegyeznem, hogy öntöl nyelvtani tanításokat nem fogadok el. mert e tekintetben bizonyára állok azon niveau-n, melyen ön, ki. másnak stylusát bírálva, épen nem tanárhoz illő stylusban ir, mely nyelvtani ismereteit nem a legkedvezőbb színben tünteti léd: gerinaiiismusáért pedig bocsásson meg önnek a magyar nyelv géniusza! Lássunk néhány példát. „Nem áll tehát az senr' (hü fordítása a német „es st cht niehtnek. .Magyarság ez?!) „— hogy némi öntudatossággal is stb." (miféle csodabogár ez?) „viszonybanálló' tu— lajdonító-ragos" „kézi-könyv" „haoündjárl"' ( mondja csak kérem: ezek leírását melyik nyelvtanitól tanulta ön?) Legyen elég ebből ennyi. — Bizony, bizony kár volt önnek 9 év i tanárkodására hivatkozni, mert igy kudarca j és szégyene nagyobb lehet. Ezzel részemről befejezem a vitát, s midőn egyéb személyemet illető gúnyos, dühtől szikrázó kifakadásait kereken visszautasítom, bezárom soraimat azon a t. tanár úrhoz intézett figyelmeztetéssel, hogy ha máskor ir: ne feledkezzék meg arról, miszerint a „vicém pro vice*' elve különösen a sajtóban mindig érvényesíttetni szokott. Ama nevelő. Különfélék. r— Az ujon épült An na templom környéke hatóságunk által a nyilvános elismeréshez méltóan rendeztetik, fákkal beültettetik. Fgy szintén az alsóvárosi Hosszú utcában is a házak előtt fák ültetése van elrendelve, mely által ezen utca levegője nyáron elviselhetőbbé válik, főleg amint hozzá járul a képviselőtestület által mult évben már megszavazott öntözés is. |)e épen ezen godoskodás és rendezkedés mellett még inkább kitűnik némely utcánk elhagyatottsága és nu

;g a sétatér mellékének is nem épen gondos tisztítása. Nagy an szükséges volna a utcákról a téli s rothadásnak induló szemetet eltakarítatni, már csak előre gondoskodásból is egy netán bekövetkezhető járvány ellenszeréül. r — I j s z ó 11 ó é s g y ii III ö I c s t e I e P e t lehet ne berendezni az előttünk álló tagosztály esetére a Calvárián felül, a takácsii út mellett fekvő dombon. Melynek délnyugoti és nyugoti fekvése ajánlatossá teszik ily hely kijelölésére. — Különösen a felsővárosiaknak lenne kezükre tagosztály í illetőségükből itt egy gyümölcsösnek betelepítése. — A I* á p a v á r o s i j ó 1 é k o II y N ö e g y I e t által, az árvíz károsultak részére Tisza Kálmán belügy minister úr O Nagy méltóságához felküldött 5511 forint segélyösszeghez járultak továbbá: Pap Amely 20 ft, Koller .íánosné 10 ft, Toch Rudolf I ft, Könczöl .lózsefné 3 ft, Faszka Adél 1 ft, Frank .lózsefné kr, Kegl .lózsefné (»0 kr, id. Fleischner Mór 20 kr. Hannos ZoltánnéttOkr, •lády .lózsefné I ft. Szánthó] Mari I ft, Arany láby Mátyás I ft, Szily linréné í»0 kr, Szelestey Lajosné I ft. Szép Gáhorné 1 ft, valaki 20 kr, Tanczemé 20 kr, Osváld Dániel 40 kr, Magvassy Pál 110 kr, .leske Ferenc 40 kr. Nóvák Kóza 10 kr, Boldizsárné 4 kr, ör. Farkas Ferenc 10 kr. IIa re z a Kándné 1 ft. Szvoboda Vencelné 5 ft. Farkas József molnár 2 lt. Hauptmann Istvánne 2 ft, özv. Ilauptmaiiné 50 kr. Polgár .lánosné 40 kr. Boda Györgyné 80 kr. Csillag Mátyásné I ft, Horváth Gyuláné I ft. Schneider Lipótne 2 ft. Kakas Flekné 1 ft, Siittő .lánosné 1 ft. Siittő Ignácné 1 ft. Morvái Gy örgy ne 1 ft, Berger Vilmos 2 ft, ifj. Kakas Ferencné I ft, lloíTmau Lina I ft. Sulok .lózsefné 2 ft. özv. Zinunermaiiné és Zimmermann KríszTina 5 ft 3 kr, Lázár .lózsefné 5 ft, llorler 20 kr. Pauer András 10 kr, Dunság Káról 20 kr, Fiién Ferenc 10 kr, llos Ferenc 10 kr, Gáspár Gábor 10 kr. Mórocz Mihály né 10 kr. Sclunitholér Antal 10 kr. Kis Antal 10 kr. Pulinau .lánosné 10 kr. Nagy Györgyné 10 kr. Krancsak Gáborné 5 kr. Böröczky János 20 kr, Danizi Ignaené 10 kr. Takó GáImr 50 kr. Salzbergerné 20 kr. Fischer Dávid 40 kr, Takács István 10 kr. Kis Ferenc 10 kr, Steiner Aiitalné I ft, Füspök .lózsefné 40 kr. Sauber 80 kr, \es Istvánné 40 kr, Proszt .lánosné 40 kr, Pospis 2 kr, MejIinger 10 kr. Csanaki István 10 kr. Rigó Rozi IO kr. Varga Ferenc 20 kr. Miholics János 10 kr, Tóth Anna I IV, Kohn Sámuel 40 kr, Stern 20 kr, Fevy Teréz 10 kr. Mari 40 kr, egy valaki 20 kr, Tarczy Rezsöné 1 ft, Horváth Bella 1 ft, Farkasdi Lidi 20 kr, X. X. 8 kr, Beck Fipótné 40 kr. X. X. 2 ft. Paxy Károly né 1 ft, 50 kr. X. X. 50 kr, Fövy Babetli 40 kr, Seiffert István I ft, Fleischman Antal 10 kr, llochvarter Antalué 80 kr, Bikky Sándor 20 kr, Gombás Adtaíné 50 kr. Gyük Xáiidorné 20 kr. Vikái Kálmánné 1 ft. Gyurátz Ferencné 1 ft. Pál Irén I ft, Tompa Zsigmomliié 1 ft. Varga Ferenc 1 ft. Fülf .lánosné 40 kr, Kreizer József 20 kr. Schön Márton 1 ft, Horváth János 20 kr. Rev Sámuelné 50 kr, Moravecz Vencel 10 kr. Kopácsy Flóri 10 kr, Fepossa .lózsefné 1 ft. Lazányi Béláné I ft. Frauendienst 50 kr. Stark 20 kr, Csacskó Imrédé 2 ft, Lazányi Béla 1 ft, llr. Lövy Lászlóné 1 ft, Németh Pál 1 ft. Mayerné 80 kr, Horváth Ferenc 20 kr, Lerbaum János 10 kr, Szente Zsigmond 10 kr, Berger Teréz 10 kr, Bareza Mihály 10 kr, Szeberéiiyi Márton 40 kr, Bruder Lipót 20 kr. Laufer Fülöp 10 kr. Czibulya János I ft, X. M. 1 ft, K. S. 50 kr. Maradics István 50 kr. Szelestei Fajos 5 ft, Krausz Gyuládé 20 kr. Vid Káról 8 ft, Gáspár Mari 20 kr. Vágó József 20 kr, Fejes .lánosné 20 kr. ( Folytatjuk.) — Népesedési mozgalom városunkban mariin s hóban. Születtek 58; férfi 80. nö 28. — re. 85, h. h. 7, ág. Ii. 1, ortli. izr. 5, vallásközs. 5; köztük törvénytelen I. —Házasság köttett 8 pár. Meghaltak 57. férfi 80, no 27 ; re. 48. h. h. 7, izr. 7 ; korra nézve: halv a született 2. születéstől cgv évig 19, 1-3-ig 10, 3—1 O-ig 4. 10—30-ig 4. 30—50-ig 5, 50- 70-ig 7, 70—90-ig 5. 90—IOO-ig 1 ; betegségre nézve: tüdövészben 10, tüdólohban 7. sorvadásban 13, újszülöttek gyöngesége s éretlenségben 10, ránggörcsben 4, aggkorban 5, vizkórban 2, agylob, (orokgyik, vörheny , köhhurut, szélhüdésben I — I. törvénytelen szülöttekből 7. orvosoltatott 21, nem orvosoltatott 3(>, különösen uralkodó betegség c hóban nem volt. F, M. — A P á p a i L a p o k le g k ö z c I c b b i s z á m á b a n azon vád emeltetik ellenein, mintha én a Gelderféle sörödében zsidó polgártársainkra nézve báutólag nyilatkoztam volna. Az érintett közlemény írója — mint einlíté — sörözés közben hallá nvilatkozatomat: ugy én, ha a közleméiiy írójának ezúttal is bepróbált egyéniségét s ezzel kapcsolatos célját nem ismerném, ezen válaszszal a t. olvasó közönséget nem untatnám. Minthogy azonban az irt közlésnek, egyedüli célja ez, hogy alulirt az igen tisztelt izr. hitközséget, mely eddig is tübbiiemü üzletemben vágó teendőkkel megtisztelni szives volt, a megbízók sorából elveszítsem — igy jelen válaszomnak közzétételére fölhiva vagy ok. Midőn pedig a tisztelt elleneidet Seh. J. volt pápai lakos személyében bemutatni szerencsés lehetnék — egy részről kérem őt, hogy máskor a kegyence üzletének virágzóbb állapotba juttathatása lemesen hangzó szavak ütik meg füleinket: „a kocsik befogva odalent várnak !" Midőn arra vagyunk készen. hogy most már újult erővel folytathatjuk utunkat az apostolok alkalmatosságán : a bőkezű város még útravalóval is ellát berniünket. Es jó, hogy ez útravaló Aggtelekig tartott; mert alig, hogy meglehetősen egyhangú úton dombra föl és völgybe le pár falun áthaladva, a rekkenő hőségben déli 12 óra tájban utazásunk Mekkájába — Aggtelkére — megérkeztünk: kirándulókra éppen nem kellemes, de gazdákra, kivált — mint

1 m„st — hosszabb szárazság után pusztai mannaként áldásos eső szakadt le oly tömegben, hogy csak hamar az utca szélességével vetekedő folyó zúdult le haragos rohanással a magasabbra fekvő faluból az alatta elterülő völgyekbe. Három óra felé csillapodott s csakhamar eltávozott a zápor — és mi bizonyos szent áhítattal ereszkedtünk le a kívülről előtte elhaladó vándort éppen semmire sem figyelmeztető egyszerű szikla nyitáson j át. hazánk második nevezetes üregébe — a Baradhiba. — Az üreg belső térfogata roppant, ugy ép kiterjedésében, mint itt-ott magasságában. Alig hatoltunk kissé be a sötétbe, elöcsillánilott Aclieroit patakja. N a- I lóban az álmélkodás és meghatottság által okozott csend- ^ ben halk susogása Cocytus nyögdécselését idézte önkénytelenül képzeletünk elé. Három órát töltöttünk benn. Minden esetre a roppant sok szemlélni valóhoz képest igen kevés időt; még kevesebbet arra, hogy körülményesen, részletesen szemlélhessünk. De nem is az volt a mi célunk, hogy apróságokban igazaknak találjuk azon részleteket, melyekről eddig olvastunk, vagy hallottunk; hanem, hogy az egésznek képéről való fogalmai szerezzünk magunknak, s magunkon vegy ük észre azon hatást, melyet e maga nemében páratlan kép mindenkire — ki elég szerencsés rövid földi életében e helyre eljuthat ni — gyakorolt, és kétségkívül még igen sok időn keresztül gyakorolni fog. Nem is szándékom a barlangnak részletes leírását adni; adhatták, adták is azt már mások tökéletesebben: én csak néhány kiválónak, s az egész, ugy mint egy es részek hatásának leírását kísérlem meg Lethe vize folytonosan mellettünk kanyargott majd jobb, majd baloldalunkon. Többször átkeltünk rajta. S valóban el is felejtettünk mindent, a mi a külvilágra vonatkozott. Fgy butácskáján áthaladva a gy akoribb látogatók elölt is ritka tünemény, egy élő béka loesantotta fel lábainkra — a partról beugorva — a vizet. Itt a föld mélyén, hol azt hittük, rajtunk kivül nincs élet ! Flore haladó vezetőnk nem is igen akart hitelt adni állításunknak. Valószínű, valamely leszivárgó vizecskén bocsátkozott le földalatti tanulmányok tételére — a békák közönségesen ismeri tudvágyánál fogva.--Re hogy mikor fog azokról előterjesztést brekeghetni mélabúsan álmélkodó társainak: arra maga is alig gondolt, midőn a hírvágy ily magas (vagy is jobban mély) eszme kivitelére készté őt (Folytatjuk).