Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-03-18

mely nagyjait tiszteli, élni és virulni fog mindö­rökké Amen. 1'* Mig a parlament törvénykönyvbe iktalta Deák emlékét: mi szivünkben emeljünk mara­dandó gránit szobort nagy nevének, s tegyiik szabaddá, boldoggá, függetlenné a magyar ha­zát, melyet ö oly tisztán, önzetlenül szereteti. Ez lesz Deáknak legméltóbb becikkelyezése nem­zetünk évkönyveibe. Pereszlényi János. Pápa város polgármesterének évi jelentése 1875-ról. Az 1875-ik év lefolyta alatt városunk hatósági körében felmerült jelentékenyebb mozzanatokról, köz­ügyeink, intézményeink, pénztárink állapotáról, a hivatalos ügyforgalomról , s egyéb nevezetesebb közérdekű eseményekről évi jelentésemet, — a szervezeti szabályokban kijelölt ebbeli hivatalos fel­adatomnak megfelelendő — a következőkben van szerencsém előterjeszteni s az utókor tudomásának is általadni. I. hözintézetek és közérdekű intézmények. 1. Az 1868-ki XXXVIII, törvénycikk minden oly községnek, melly az 5000-ct meghaladó lakos sággal bir, kötelességévé teszi az elemi iskolákon kivül fölsőbb nép, vagy polgári iskolát is állítani, megállapítván annak célját, rendeltetését, tan- éveit és tárgyait. Városi képviselőtestületünk törvényszabta ezen feladatának megfelelendő, egy ily magasabb, es pedig a helyi viszonyokhoz képest p o 1 g á r i iskola létesítése iránt a tanácskozásokat már 1869-ben megkezdette. — Mindenekelölt alkalmas helyiségről lévén szükséges gondoskodni, miután az e feletti tervezgetéssel pár év eltellett, végre abban lön meg­állapodás, hogy a sétatér nyugoti részén emeltessék egy iskolául szolgálandó épület, melly hogy minél célszerűbb, és városunk diszét is emelő legyen, terv készítésére 100 és 50 arany jutalom mellett pályázat hirdettetett, minek folytán 4 pályamű érkezvén be, ezek közül a biráló szakbizottság Ítéletéhez képest kettőért a 100 és 50. arany ki is fizettetett. — Minthogy azonban a jutalmazott tervek szerint szá­mított építési költségek 70 — 80 ezer ftra rúgtak, 8 ezeken kivül a fentartási költségek a tanerők fizetése évenként 7—8 ezer ftot igényeltek vol­na, ezek fedezésére városunk magát minden ereje megfeszítése mellett is képtelennek érezve, a pol gári iskolának ez uton leendő felállítása szándéká­val teljesen felhagyott. — Kormányunk azonban a törvényben kiszabott kötelesség teljesítését míndin kább sürgetve, a városi képviselőtestület, hogy leg­alább a legégetőbb szükséget pótolhassa, ha már fiuk számára nem is, de leányok számára a polgári iskola felállítása iránt akép intézkedett, hogy annak elsöosztálya ideiglenes tanerők alkalmazásaval a vá­rosi kisdedovoda telkén akkor épült rajzteremben már 1874 végével megnyitassék ; de minthogy az ujan épült rajzteremben a növendékek egészségének veszélyeztetése miatt az iskolázást megkezdeni nem lehetett, a megnyitás 1874-ről ismét elmaradt s az ügy ujabb tanácskozások terére került, mellyek és a kormány sürgöléseire felterjesztett tantervek és költségvetések ismét csak a terhek súlyos voltát de­rítvén ki, miután csupán csak a nőtanoda évi fen­tartási költségei is 4 — 5 ezer ftra rúgtak volna: a képviselő testület a felállítást csak a m. kormány segé lyének hozzájárultával ismerte Mn-tségesnek, mire tehát azt felkérni el is határozván, ezen kére­lemre a N. M. vallás és közoktatási ministerium kegyes volt nem csak a megnyitandó rajz és pol­gári iskola felszerelésére 10»X) ftot ajándékozni, ha­nem a nő tanodához szükséges tanítók és tanítónők fizetésének fedezését is egészen az állam terhére el­fogadni, a várostól nem kívánván egyebet, minthogy kellő helyiség, füttés, világítás és egyéb fentartási kellékekről gondoskodjék, a tandijjakhoz azonban az állam igénvét fentartotta. A m. kormány e ne­o %j mes áldozatkészségét a város hálás köszönettel fo gadva nem késett az úgynevezett Szentilonay ispo­tály épület emeletét iskolahelyiségül 600 frt. évi bérben fölvenni s azt akép fölszerelni, hogy abban a nőtanoda két első osztálya mielőbb megnyittathas­sék, mi 1875. oct. 18-án ünnepélyesen meg is tör­tént. — Ezen tanodában egy igazgató tanítónő, egy segéd tanár a ministerium által kinevezve, a rajz, zongora és franczia tanárok a városi iskolaszék elő­terjesztésére jóvahagyva működnek, s a növendékek száma jelenleg 74, kik közül helybeli 60 — 14 pe­dig vidéki. A felszerelési szükségletek — ezek kö­zött 2 zongora, székek, asztalok, padok, táblák, tan­szerek, sat; a m. kormány által adakozott 1000 írt­ból fedeztettek. Ily sok küzdelem után tehát valahára ezen n'ézetünk is létezik. (Ful\tiltjuk). IVtpa városa képviselő testületének 1876. évi mart. 4-én tartott küzgvülése. I. Polgármester urnák a lefolyt 1875-ik évben városunk hatósági körében felmerült jelentékenyebb moz­zanatokról. közügyeinkről, a hivatalos forgalomról, .s egyéb nevezetesebb közérdekű eseményekről a .szerve­zeti szabályok értelmében szerkesztett jelentése felol­vastad án: A kimerítő mü tudomásul vétetett, s a helyi lap­ban leendő közzététele elhatároztatott; megjegyeztetvén , miszerint a küvezetvám szed­hetési jog lejártával, annak újból engedélyezéseért a um. in. k. közlekedési ministeriumhoz folyamodni hatá­rozatba ment, továbbá: » r , a városi közlegelóre újonnan épült Griinceisz-fele gyepmesteri lak megszerzése mellózhetlen szükségnek jelöltetvén, ebez képest a megvételre, bár kölcsön utján is — a tanács utasítatott. Soron kivül tárgyaltattak: Kovács Károly vár. iktatónak abbeli folyamodása, mely szerint ő, mint ügyvédjelölt, hivatását követendő joggyakorlatra menni, és eddigi állásától megválni kény­telen, de mivel végleges távozása bizonyos előre nem látható esélyektől függ, az iktatóságnak végleges be­töltését két hónapig függőben hagyni, s ez időre járó fizetését kiutaltatni kéri. A közgyűlés, mint morális testület, nem kíván­ván az alantos hivatalnokok jövője elé akadályokat gör­díteni, s méltányolva folyamodónak hivataloskodása alatt szerzett érdemeit, kérelmét teljesíti, oly formán, hogy a két hó, az esetre, ha nevezett visszatér, mintegy szün­idő, - s az arra járó fizetése kölcsön gyanánt, ellen­kező esetre ez utóbbi végelbocsájfás fejében részére megszavaztatik, s ezen két hó alatt öt helyettesítni, a tanács indítványához képest Szeglely György írnok lesz meghízandó. Hackl József írnok két havi előlegért folyamodik : Kérvényében előadott indokainál fogva, részére a kért előleg megadatik, mely azonban havifizetéseiből részle­tenként levonandó leszen. A napirendre térve : Toldy Ferenez elhunyt tudósunk síremlékére leendő adakozás iránti felhívása a Kisfaludy-társaságnak fel­olvastatván : A mondott célra 10 frt a közpénztárhói utalvá­nyoztatik. Fölemlitetvén az ország különböző részeiben az árvíz által okozott roppant károk, s az ez által sújtott honfitársaink ínséges helyzete: Miután a jótékony nőegylet mindenkor tanúsított ügybuzgalma, s nemes hivatásának kellő felfogásából eredt tapintatos eljárásától legtöbb siker reménylhető, a mondott célra könyöradoniányok gyűjtése, s ennek tán hangversenyek, táncvigalmak, műkedvelői előadások s több effélék által is elősegítésére a jótékony nőegylet bizalommal felkéretni határoztatott. Iskolai alaphoz a vallásalapítvány tol, a tagosí­táskor esendő részből nyújtandó segély iránt a mii. in. kir. vallás- és közoktatási minisztériumhoz intézett kér­vényre adott válasz, mely szerint az csak ugy teljesí­tetik, ha a közbirtokosság által szinte hason célra tett adakozások kimutatása, ahoz aránylag leendő segély­nyújtás céljából szinte bemutattatni fog. Tudomásul vétetett. A képviselőház jelentése Deák Ferenc elhunytáról. Megőrzés végett levéltárba tétetik. A tagosítás alkalmával szükséges utkihasítási s egyéb elhelyezési terve az e célra kiküldött bizottságnak részben változtatva, helybcnhagyatik. Varga Gábor városi rajztanár elhuuytával meg­ürült városi rajztanári állomás pályázat utján betöltetni határoztatott. A tot. ttk. 87-J. Hivatalos. Rendőri. a pitvarban, hogy magamnak kellett behoznom — Érted ? 9 — Ertem — felelt a szolga megszokásból és ura iránti tiszteletből; pedig dehogy értette, csak még jobban elcsavarodott az esze. Megint szünet keletkezett. — No, hát láss hozzá — biztatá llorki bácsi. — Igen — feleié Pál és nagy indulót vett, mint­ha erősen hozzá akarna látni, de a kerevetnél meg­állt s urához fordulva kérdé. — De hát voltaképen, mit is csináljak, kérem V llorki bácsi már most haragos lett. — Ha tudnám, oktondi, nem kellettél volna hozzá — tnondá mérgesen — mit csinálj ? hát hozd életre. Pál szolga egy pillantást vetett az élettelen el­terülő nőre s aztán fejét vakarta. — Soh se bibelödtem én ilyesmivel — viszonzá— mióta a kúrián vagyok. Neui volna jobb, nagy jó uram, Zsuzsa asszonyt hívni, az is asszonyszemély, jobban tudná talán a lelkét az arcára csalni. llorki bácsi igenlöleg biccentett tejével. — Erre magam is gondolhattam volna — mon­dd — 110 csak eredj Pál és siettesd Zsuzsa asszonyt, mert még megesik, hogy meghal, mielőtt megtud­nánk, kicsoda és mit akar itt. Pál szolgának ennél jobb biztatás nem kellett hogy repüljön Zsuzsa asszony szobája felé, nem volt ö kíváncsi természetű ; de ez a dolog nem volt a rendes kerék vágás szerint/ Erezte, hogy cszeve­szettségig tépelődhetne a fölött, hogyan jött ez az előtt mcgfoghatlan dolog, hátha cz esetleg meghal­na, mielőtt szólhatna. Oly erősen döngette Zsuzsa asszony szobája ajtaját, hogy minden hortyogás és süketség dacára egy hangos jajszóval ugrott ki az öreg gazdaasszony az ágyból. — Jézus, Maria, szent József, zsiványok rab­lók — jajgatott, mert nem volt ily éjjeli zavargások­hoz szokva. — Dehogy rablók, én vagyok - felelt Pál szol­ga, — kapjon csak fel kend valamit és jöjjön ha­mar az úrhoz. — Uram, Istenein mi történt a téns úrral — rimátikod »tt az öreg asszony, ködmenét sehogy sem bírván a nagy rémületben felkapni. — Az úrnak semmi baja— nyugtatá meg Pál, — hanem azért mégis csudát fog látni. — Csodát — kérdé Zsuzsa asszony, ki az alatt kilépett, még útközben is öltözködvén -- és mi az a csoda V — Asszony van a háznál. — Asszony! - kiáltott tel az öreg asszony ijedten. A tél távozván, enyhe időkre számítunk, kell hogy házaink táját, és az utcákat közegészségi, csi­nossági, és közrendöri tekintetben tatarozzuk, tisz­togassuk. Felhivatik e város közönsége, hogy az utcá­kon ne csak a járdát tisztogattassa, hau 111 háza ter­jedéseig a szemetet, és sárt az utca középig — kivált kövezett utcákban — lapátoltassa össze a csatornát tisztitassa ki, a szemetet és sárt egy vagy több ku­pacba rakassa össze, hogy kissé megfuvakodván könnyebben elhordható legyen. Az elhordásról a hatóság gondoskodand Nem lehet itt megemlítetlenül hagyni, hogy az említett utcai szemét, és sár mennyire használható kert, udvar, s a t. feltöltésére, lapályos kertek eme­lésére. Valóságos trágya. Mégis nem igen találkoz­nak, kik azt haszonra fordítani óhajtanák, elhorda­nák. — Vagy tán azon véleményben vannak, hogy­mert nem ők lapátolják össze, tehát elhordaniok sem szabad. — Ezennel crtcsítetik a közönség, hogy nyil­vános tereken, és utcákon megengedtetik szemetet, és sárt össze lapátolni, és az ös-zlapátolt szemét, és sár kupcokat elhordani. IIa valaki akár háza előtt, akár másutt ilyent lapátoltat össze a végre, hogy maga akarja elhordatni, ' kérjük ide tudatni, hogy az számára fenn is tartassék. Ha a közönség a házak terjedelmében az utca közepéig össze lapátoltatja a kellemetlen sárt, ugy utcáink pár nap alatt tiszták lesznek, mig ha ezért a Hatóságra várakozik, mely nagy költséggel sem képes gyorsan végrehajtani, a sár és szemét meg­szárad, s mint port fogja a legközelebbi tavaszi szél szemünkbe csapkodni. Azért a közönség ujolag felhivatik haladékta­lanul tisztogatni. Pápán Martins 15. 1876.

Next

/
Thumbnails
Contents