Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-03-13

Levelezés. A 1 s ó - c s a 11 ó k ö z i le v c I. A távolban egy gondolat szülemlett agyamban, azon reménynyel, hogy az árvíz által tönkre tett testvéreink részére, szülőföldem lelkes polgárainál kérjek könyöradományt. Mult bó 83-án a nagy Duna töltésein rohamosan átcsapott az ár, s az árvíz oly gyorsan terjedt, hogy a közeli helységekben a lakosok alig hogy saját életüket menthették meg, s több községben az utcák végig csónakázhatok, s a viz nagyon sok lakot halomra döntött. 27-dikén is az ár még folytonos növekedésben van: s a viz a vidék alantabb fekvésű helyein behatol Csallóköz közepébe, s egy kevés áradással, a két Duna köze keresztül csónakázható. Oltalmazd meg Isten szegény hazánkat ! Ott a csendes Tapolca mellett nem ismerik az árvíz romboló hatalmát, mely nem emészt, mint a tűz. de pusztít clláthatlanul, s egv kietlen tengerré változtatja a láthatárt, melyből a viz által elborított falvak összedűlt romjai, lclkctrázólag tünedeznek elő a hullámok közül, eloltva sok ember életét! A kétségbeesés látköre ez, egy borzasztó kép, minek látásán pedig borzadály futja át az ember egész valóját, kicsalva a bánat könyüit, midőn látja, hogyan terjeszti esdeklő könyeil a békés lakától megfosztott nép, a zugó moraj között, majd az ég, majd uszó lakása romjai felé, — és hullatja könyeil kisdedeinek elpusztult menhelye felett. Hozzá jó még a szomorú ludat, c borzasztó télben kenyér nélkül s ruházatlanul cini. •Szülőföldem lelkes hölgyei! láttatok-e már kényeket a szenvedéstől földúlt arcokon? láttatok-e máianyát kisded gyermekeivel a jeges talajon éhezve térdepelni. s összetett kezekkel az Istentől, s embertől segítséget kérni!? Képzeljétek magatok elé c megrendítő képet és akkor éu nem is festem tovább a ny omasztó helyzetet; a női kebel ugy is a legfinomabb érzéssel bír. Midőn gyenge tollam segítségével némileg föltártam honfitársaim súlyos helyzetét, azon esdeklő kéréssel jövök lelkes honleányainkhoz, kik a szívhez oly édesen tudnak szólni, gyűjtsenek könyöradományt szerencsétlen testvéreink részérc. Hisz mindnyájan a közös anyának gyermekei vagyunk, -- c károsultaknak is, kiknek talán jövő évi kenyerük is elveszett, a távolban isi testvérei vagyunk. Nyújtsatok segélyt a végpusztulással küzdőknek. Midőn ezt teszitek, a legszebb s legszentebb honleányi kötelességet teljesítitek, s fáradságtokat, mely magasztos lesz, áldás fogja kisérni; mert árvákat segélyeztek, azok imája pedig az égbe hat. Ha kéréssel összecsatoll szavain a szükölködőkre áldásthozóvá \álik. a t. szerkesztő úr szives lesz a hegyült összeget elfogadni *), s az éhséggel küzdő szerencsétlenek részérc leendő azonnal kiosztás végett, Pozsony megye alispánjához, vagy a Pozsony vidéki Lapok t. szerkesztőségéhez áttenni. Kisudvarnok, február 17. 1S7<>. Kelcz József. *) A legnagyobb szívességgel. l/ij>unk homlokán álló fölhívásunk is az árvízkárosultak segélyezésére szóllltja olvasómknt. A hegy ülendő összeget, ide és oda incgoszt\a, azonnal rendeltetése j,elvére szolgáltatjuk. S z o r k t; y ő r ni a r í i u s 5. Tisztelt szerkesztő l

Tr! IIa van idő, melyre illik Arany János legszebb balladájának c kitétele; „Rosz időket élünk, Rosz csillagok járnak. Isten őrizd nagy csapástól Mi magvar hazánkat:" a jelen az, melyre leginkább lehet azt alkalmazni. Gyormegye f>5 községe nehéz Ínséggel küzd, ennyien állanak viz alatt. A megyei vészbizottság az alispán elnöklete alatt tesz, amit lehet. A mentő hajó élelmiszerekkel megrakodva járja be a viz mentében elterülő községeket, rajta a fiatalságból alakult mentőtársulat tagjaival, lkrényből teg.iapelütt 1 (»7 egyéni hoztak városunkba, kiknek házaikba 2 láb magas viz tolult be. Ezek a karmeliták zárdájában, a tanítóképezdében helyeztettek el. minthogy a többi közintézetek mind telvék menekültekkel. Soha annyi dolguk nem volt jótékony nöegyleteinkuek, mint most. mikor a százakra menő menekültek számára két népkonyhát állítottak fel, s innen látják el a házaikhói kiűzött öregeket s gyermekeket élelemmel. Már \'Z napja múlott, hogy ez igy tart. Az adakozások minden oldalról gyűjtetnek. A városiak részérc mintegy 1500 IV. a megyeiek számára szintén annyi gyűjtetett össze mai napig, nem számítva ehhez azon adakozásokat, melyek élelmi cikkekben gyűlnek he. A községek, a.elyeklicz a viz nem férhet, szekerekkel hozzák he embertársaik élelmezésére a/, élelmi cikkeket. Peer és Böny községek állanak közöttük clso sorban, s hisszük, hogy a többiek H'III maiadnak ezek mögött. Amint a Duna ápolni kezdett, kezdtünk mi is vigasztalódni, hogy túlestünk a veszélyeken. Vigasztalódásunkat azonban megtörte egy körmendi távirat, mely a Rába áradását rohamosnak iila. Ez az oka hogy a Rábahid mércéjén ma egész nap áradást láthatunk. A mely udvarokban tegnap már nem volt víz, ma ismét betolult. A sziuház, mely körül volt véve vízzel, tegnap és tegnap előtt a homlokzat előtt mar szikkadni kezdett, s ma ismét egész erővel tolul ki a viz az ajtó előtti csatornából. Az árvízkárosultak részére előadást akartak már tegnapelőtt tartani, és meg is tartották, de köszönet nélkül, mert csak Ii fit volt a deficit. Kinek is lehetne kedve most színházba menni, mikor mindenki a maga bőrét félti az árvíz elül, s mikor annyi a gondunk a károsultakra! Vájjon megérdemelt-e nemzetünk ennyi csapást? Hiszen amit í> év alatt szenvedtünk, nem több-e az egyiptomiakra hozott í) csapásnál!? Való, hogy elpuhultunk! Való, hogy inkább gondoltunk akármire, csak arra nem, amire remegő édes szeretettel kell és kötelesség mindenkor gondolnunk, az édes hazára, az édes hazának ügyeire. Keveset törődtünk vele! S amit tettünk érte, nem tettük helyesen; mert nem lelki, nem szigorú meggyőződésből, hanem önérdekből tettük, nem ugyan mindnyájan, de igen sokan! Hálóztuk az országos politikát, mely pedig vagy élteti vagy megöli a társadalmat, amint jó \agy rosz, egyetlen egy főre, s megbíztunk benne. Pedig ez igy nem jól van! Vájjon nem e bűnünkéit lakolunk-e most? Szerén ni Emire. Tü z-oltócgylcli ügy. A pápai önkónytos liizoltóogy lot tü/.oi'sógo március 11 —

IT-ig. Orligyclö hetiparancsnok : Gergely i József szertárnak. március II — 17-ig. Március 11-én. Őrparancsnok: Szeifert István. őrök: Sárközy Antal, Kovács József, Mm.hci.ncr Fülöp, Koch György. „ ... Március 12-én. Őrparancsnok: Schlemmer Kde. őrök: Veisz Salamon, Dobossy Pál, Müller Samu, Kecskés István. , Március 13-án. Őrparancsnok : Illés József. Orok : Granicz Vendel, Biringer Káról, Kerekes János, Schlosser József. ( Mártius 14-én. Őrparancsnok: Tóth József segédtiszt. Őrük: Szvohoda Ede, Kcgl Ferenc, Farkas János, I.endvay Sándor. Martius 15-én. Őrparancsnok: Hoffstatcr Marton. Őrük: Friedbauer Zsigmond, Szombathelyi Mihály. Pala József, Takács Ferenc. Martius 16-án. Őrparancsnok; Geböck Gyula, Ojrük: Kopf József. Hirschkorn Káról, Egyed Imre. Gergő János. Mártius 17-én. Őrparancsnok: lleguly Nándor. Örök: (

'ziller József, Füsty József, Blum Mihály, Szabó József. Kelt Pápán Mart. 8-án 1870. . j A parancsnoksúg. Tan és nevelésügy. A közoktatás előnye a felekezeti felett. (felolvastatott az ismeretterjesztő egyletben lHT.'i. der. lí»> (3. folytatás *). E törött nlon egymás után keltek fel hatalmas i szellemek, melyek az állam tenhatóságát s hivatását kellő értékében fogták ícl s az egyház túlkapásait mcíisátolni törekedtek. A francia forradalomban e P C5 felfogás teljes érettségre jutott s a népek általános tulajdonává lett. A francia forradalom óta, — mely a rcformatióval okszerű összeköttetésben és elvi kapcsolatban áll, - mert amaz szabad gondolkodásával ennek alapul szolgált és mert mindegyik az ember jogait védelmezte és törekedett érvényre emelni — e felfogás életkérdéssé lett s a nemzetek érettségi foka | szerint vagy már megoldatott vagy a megoldás küszöbén áll. * * Miután történelmileg megmutattuk, miként jutott az oktatásügy az állam kezéből az egyházéba s miként tudta ez azt magának megtartani s látszólag onnan tulajdon jogát is vindicálni, vizsgáljuk meg az eredményt, mit oktatásával elért; mert csak igv «/ » J Cv ; hozhatunk telette rcszrehajlatlanul ítéletet. Természetesnek ítélem megjegyezni itt, hogy a reformatioig, tehát a 1G ik század elejéig a katli. egyház, azontúl pedig valamennyi telekezet az iskoláztatás jog;it magának vindiealja. A protestáns felekezetek hazánkban ezen jogukban biztosítva vannak a Hécsben 1 GU'j. >sikolsburgban llc'J. Lineben lG4ö-bcn kötött béke: II. József császár türelmi rendelete, az ) 7

4.*° , L'ö és az 18l4. .'). törvénycikkek által. E biztosítás azonban nem az emberiség és haza, liatiein a kath egyház beleavatkozása ellen szól. llo • v a protestantizmusnak haladásra hivatott szellem«; e kérdésben nem áll a kor színvonalán, annak indokát megtaláljuk a mult küzdelmeiben. A múltban kenvi %J *) Lásd P. L. 7. sz. tattak alkalmat gr. Westmorelanddal folytatott gastrosophíeus vetélkedései. Teccer mindent elkövetett, hogy a tábornoknak méltó lakomát adhasson. A sok mindenféle külü nösségek között, voltak fügemadárkák is (bee a fkpie) melyek onnét vették elnevezésüket, l.ogv finom esői/ ' Di/ lükkel szeretik kivágni a sok édességet tartalmazó érett fügét s kiszívják annak egész belsejét s úgy szólva csak azzal táplálkoznak. Ezek a madárkák rendkívül finom iziiek ; kisebbek a lipcsei pacsirtáknál. Sütve is szokták készíteni e kis állatot, mint az elébb említettet; de még jobb befőzve, keleti édes ecetbe, ez utóbbi n ódon kitűnő ínyenc falatot szolgáltat. (Folytatjuk ). Kuszált vonások városunk történetéből. (Folytatás és vége). A felhozott adatokból kitűnik, hogy városunk a múltban nem megvetendő szerepet játszott , és hogy nevezetes egyének birtokában vala. Ilyenek voltak a Garák, kik Pápát 138ÍMÓI I 180-ig bírták. E család kihalta után I. Mátyás Zápolya Imrének adományozta, s hosszabb ideig volt családja birtokában. Azonkívül tulajdonosukul említetnek még a Bánfiak, a Pápaiak és enyingi Törökök. Ha az adatokat kissé nagyobb figyelemre méltatjuk, némi cllenmondást veszünk azokban észre, mert kitűnik, hogy ugyanazon időben többen bírták Pápát, így ugyanazon században, t. i. a XV-ben a Garák, Bánfiak és Pápaiak említtetnek városunk uraiul. Ezen látszólagos ellenmondás eltűnik, ha meggondoljuk, hogy nem egy, hanem három Pápa létezett, város, falu és vár. A vár, mely a Bánfiak I 45ü-ki levelében megvan említve (Castrum nostrum Papa), kósziklás, magas, erdős hegyek között, a (takonynak egyik tetején, Égődtől és Bakony béltől nem messze volt építve. ..Pápavár juguui altum rot und ,ie celsitatis visitur iutra regioncin Pápae et Bakóin bél, super alio elato cli\o et sylvestri. Credit ur a reis nlim habuisse positioucm, tametsi alii cam ! ob rem Pápavár voecnt, quod Papensibus excursioncin Tartaricarum temporibus exhibuit rcccptaculum ' ).

k

< Bél Mátyás tehát okát is adja annak, miért nevezték e várat Pápavárának; mivel I. i. a pápaiaknak a zavaros j török világban menhelyül szolgált. A veszprénnnegyci j vizsgáló küldöttség I?8»-ben ekkép tesz említést a \ árról : rNon procuI liinc (I god) iu hujus possessionis Territorio orieuteni versus in silva Bakony jiosita est Arx in praealto vertice montis Pápavára; alia l.uic I proxima nomine Podmanic/.ky-vára , item Bakony vára apellata. íjuae pariter iu monte arduo posita -').•• K szcriut tehát Pápavára csakugyan a Bakony egy ik magas- | latán feküdt volna, nem messze a Podinaniczky- és Bakony vá rtól. A váras és falu sík téren, a Tapolca vize mellett uly közel feküdtek egymáshoz, hogy cgvnek lebete a kettőt tartani. A város a mostani helyén terült el. és pedig Gyurikovics szerint a „tüzes-malom

u-tól a borsosgy őri kapuig, innen a veszprémi kapu felé és ettől ') Notítia Colins Ves/j'rim. J) Tud. Gyűjt. J§-2i. a Tapolca mentében a várig. E városban építették aliaraiak I 108bau a várat. Egy mult századbeli geographus városunkat nem a Tapolca, hanem a Marcal mellé helyezi: „Pápa oppidum laxum cl frcquens, ad Martzal amnem *')." A falu pedig ott feküdt, hol a veszprémi kapun kívül levő, s Alsó-Majoroknak nevezett külső város a Tapolca vize, a lemctuhely s az agyagliki és zsemléri puszták között az utcáit szélesíti

4). Régiségre nézve első volt a falu, melyet a fönebb említett Poppo nevü bevándorolt német épített valamelyik királyunktól nyert telken, s ettől nyerte nevét a később létrejött falu, melyet a Pápa nemzetség 1161-ig bírt

5). Később e falutól északra a Tapolca mentében elterülő síkságon egy másik helység keletkezett, mely idősb szomszédjától szintén Pápának neveztetett. E második helynek lakosai udvarnokok voltak, azaz oly egy éuek, kiket a még kcr. vallásra nem (ért magyarok harcban fogtak el, s kiket a könyörületes szívű király, szt. István, uraik birtokából kiváltván, udvari szolgálatra alkalmazta. s azért az udvar*' szótól ..udvarnokoknak ' neveztettek. rJobakionibus castri aflTinis fűit conditio l'dvarnicorum: quorum origo potissimnm D. Stephan » regi debetur. Is cnim a christianac legis inansuetudinc alienu.n cvistimans, ul exten saepe cum coniégibus ct libcris hello capti, nullo discrimii.c servilem iuaiicipioru.il subire.it conditionem, cos, <,ui l.oncsto do.ní suae locu nati erant, pariim deposito litro, partim pro suprcma priucipis potcstatc, e privatoru.u do.ninorum manibus vindi'j Josmnis Tonika Szászky. lutrod. in orbis antiqui ct Hodierm Geograpluani. 1 i 4 7. pag. 4) Tud. Gyűjt. 1824 s, L