Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-03-04

Szegény tanító. megőszül, megvénül gyermeknevelés nehéz, de magasztos munkájában, s egész pályáján nem vala joga a legcsekélyebb egyházi ügy elintézésébe is befolyni; ö nem választott papot, nem választott esperest, püspököt: nem választott iskolai felügyelőkéi. IIa hibázott. felelte mások bíráskodtak, s kartársai akkor vették észre baját, midőn a szent szék a tanítót kenyerétől, hivatalától megfosztotta. — Egy pap és tanító, nejeik templomi szeke miatt összecivakodtak: az esperes egyházmegyei eonsistorium által kívánta elintéztetni a nagy peres ügvet. s a szent székel egybehívó levelét, igy ^^ mJ 7 w +T ' CT» kezdette: ..Egy bolond iskolalanító összeveszett a papjával" sat. — És ne gondold nyájas olvasó, hogy ez valami régen történt, tán Urunk születése előtt: nem. most történt alig 20 éve egv nem illesszelek vő cgvházmeg vében. Ha a felekezeti tanhatoságok őszintén óhajtják a tanügy \irágzását, ezen állapotnak mielőbb véget kell vetni: az cgyháznlkotmány sáncaiba a tanítókat is föl kell venni.— Szolgakéz munkáján ma már nincs áldás, mig a szabad kéz mosolvgó viránvokká varázsolja a kietlen sín atag pusztaságokat is. — Hogyan és miképen történjék ez, mi most a terv részletezésébe nem bocsátkozunk: mi csak megpendíteni kívántuk a tanítók einancipatiójának kérdését, s hisszük, az eszme minden müveit kebelben viszhangra fog találni. Pereszlényi János. A Magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesülete érdekében. VI. Az újonnan felállítandó földhitelegyesületnek leglényegesebb szervét és alkatrészét képezik a mezőgazdasági előleg-egyletek. Ha ezek életképesek lesznek, bizton számíthatni rá, hogy az egyesület elérendi célját, ha pedig ezen eszme nem valósulhat meg, akkor a kisbirtokosok földhitelegyesülete nagyon kis körben és ott is csekély haszonnal fog működhetni. A mezőgazdasági elölcgegyletek oly önálló társulatok, melyek vidékenként a szükség és viszonyoknak megfelö számban azért állitatnak fel, hogy rendes tagjaikat apró havi betétek által saját tőkegyűjtésre ösztönözzék ; hogy tagjaikat kölcsönös és egyetemleges jótállás alapján rövididejű visszafizetés mellett, az olcsó hitel jótéteményében részesítsek ; hogv a saját tagjaik számára szükségelt hosszabb törlesztési jelzálog kölcsönöket az egyesület központjából közvetítsék. Ezek szerint a kisbirtokosok javára működik az egylet, mint segélyegylet, mint hiteltulajdonosok egyesülete, s mint jelzáloghitel közvetítő. Epen nem kicsinyelhetjük azon jó hatást, nie-1 Ivet az ily elölcgegyletek, mint scgélyegylctek, tehát törzsbetétek gyűjtői előidézhetnek a hitelnyújtás . terén. Ezen Schulze-Delitseh féle intézmény nálunk ( Magyarországon is megteremti a maga jó gyümölcseit, s a hol eddig felállítatott, ha csak céljától el nem vonatott, mindenütt jó hatással volt a nép gazdászati és erkölcsi életére. Nem lehet azonban tagadni, hogy az ily segélyegylet sokkal inkább kis iparosuk, mint kisbirtokosok igényeihez van alkalmazva j Mert mig a kis iparosnak kicsinyenként hétről hétre van jövodelme, addig a kisbirtokos inkább csoprosan az év bizonyos részeiben kap csak jövedelmet és fizetéseit mindegyik jövedelméhez képest teljesíti. Ezért látjuk a segélyegyletekben nagyon sok törzs betevőnél sokkal többre megy az általa fizetett késedelmi kamat, mint a mennyi kamatot az általa berakott töke —G esztendőn keresztül hoz. Reményllietö, hogy e bajon segítve leend, mihelyest népünk épen az elölcgegyletek által egy kissé rendre szoktattatik. Pontosabb működési tér nyílik a mezőgazdasági ciölegcgyletek előtt, mint a kisbirtokosok földhitelegvesülctc által adott kölcsönök közvetítői előtt. f •/ Az ö működésűk által nyeri a földhitelegyesület az erkölcsi testület jellegét. Minden zálogkölcsön-kérvény az elölegegy letekben nyújtandó be, melyek felett az egylet, ha KHJO forintnál kisebb összegről szólnak, maga határoz. és határozatát jóváhagyás végett a földhitelegye sul'-t igazgatóságához fölterjeszti, — ha pedig 1000 tton felül levő kölcsön kérelmeztctik, az ily kérvényt véleményes jelentés kíséretében határozathozatal végett nevezett igazgatósághoz terjeszti föl. Az első esetben tehát az egylet határoz, a másik esetben pedig az ö véleménye alapján a földhitelegycsület igazgatósága. 1 >e e nagy joghoz,— melylycl tán az elölcgegyletek más különben vissza is élhetnének, hozzá van kapcsolva a megfelelő kötelezettség az egvletet illetőleg. Az elölcgegyletek minden általuk Ov .> o oJ közvetített jelzálog kölcsönért kész fizető kezességet vállalnak és pedig nemcsak a tökére, hanem a kamatok pontos lizetésére nézve is; ugy, hogy a kamatok az 1000 forinton alul levő kölcsönök után mindig az egylettől követeltetnek, az egyenes adóstól pedig csak akkor, ha a', egylet kötelezettségének : eleget tenni képes nem volna. Ily nagy felelősséggel járván az egylet részéről a kölcsönök megszavazása és véleményezése, természetes, hogy az egylet igazgatósága ovatos lesz a kölcsönengedélyezés körüli eljárásában, Keménylietöleg a kölesön-kérvényckuél nem csak azt fogja tekintetbe venni, biztosítva van-e az ingatlan birtok által a kölcsönkért összeg : hanem azt is, minő jellemmel bir a kölcsön kérő, pontos, rendszerető, munkás és józan életű egyéniség-e, s bir-c annyi jövedelemmel, hogy elvállalt kötelezettségének pontosan eleget tegyen. Es e tekintetben az. elölegegvo Oi/ r> f?. letek a leginkább célravezető intézetek, melyeknek potolhatlan volta szembetűnő. A mindennapi tapasztalás igazolja ugyan is,! hogy ingatlanra adott kölcsönöknél a személyes tu-, lajdonok ismerete nagy szerepet játszik. Tömérdek kölcsön kérő kisbirtokos visszautasítatik ugy az intézetek mint magán tökepénzesek által azért, mivel sok kisbirtokos annyira gondatlan és érdektelen saját hitele iránt, hogy az általa fölvett pénztől az első kamatot is per utján kell behajtani. Az ilv tények azon általános véleményt keltik, hogy a kisbirtokosok mind rosz fizetők, rendetlen emberek. Ezen véleményt a telelekkönyv nem oszlathatja el, mert az egészen tiszta birtokú és jómódú földművesek között is találkoznak ily hanyag emberek, de biztos Ítéletet nyújt e tekintetben a személyes közelebbi ismeretség, mellyel az elölcgegyletek igazgatósága fog bírni. 5 o o Ugyanez áll a fizetés képességére nézve is. Minden pénzintézet és valamire való magán hitelező is a kölcsönadásnál nem csak azt nézi, hogy követelése biztosítva legyen a birtok árverezése esetére, hanem hogy biztosan mérsékelt kamatot élvezzen s egyúttal az adósnak ís hasznot tegyen. Ezért okszerűen mindegyik csak annyit adhat valamely birtokra OJ J J kölcsön, a mennyinek kamatját véleménye szerint a birtok tulajdonosa megtudhatja fizetni. íSok ember csodálkozik azon, hogy 10000 forint értékű birtokra nem uzsorás hitelező miért nem akar 5000 torintnál semmi esetre sem többet adni, mégha különben nem tudja is pénzét hasonló biztosíték mellett elhelyezni. Pedig oka igen egyszerű: a hitelező nem akarja kamatját és tökéjét behajtatni; 10O00 forint értékű földbirtok jövedelméből nagyon elég 5000 frt mérsékelt kamatját fizetni, ha belőle a földbirtokos is élni akar. Itt azonban igen sok kivételnek van helye. Különösen gyakori eset az, hogy valaki épen birtokot szerez, mely csak akkor lesz nevére irható, ha árát kifizette és erre kell a kölesönvevönek a pénz. Vagy a kölesönvevönek birtoka telekkönyvi leg rendezetlen állapotban van s nem kaphat annyi kölcsönt, mennyinek kamatját és törlesztését biztos jövedelméből könnyen fizethetné. Ily esetekben csak a személyes viszonyok ismerői, mint a milyenek az előleg-egyletek igazgatói segíthetnek a kölcsön kérőn. Általában elmondhatjuk, hogy a Magyar kisbirtokosok földhitclegyesiiletének súlypontja a mezőgazdasági elölegegy letekben fekszik és ha lesz hazánkban elég értelmi és erkölcsi erő ezeknek szilárd alapon való szervezésére, a kis földbirtokosokon hitel dolgában segítve lesz, s kiszabadulnak az uzsorások kezei közül. l.)e hogy ez megtörténjék , nem szabad az ügyet senkinek, ki a haza felvirágzását óhajtja, rideg közönynyel nézni; hanem fölkeli azt karolni fontosságához méltóan. Első sorban vannak hivatva a terv megvalósításában való közreműködésre azok, kik a hitelintézetek kezeléséhez valamennyire értenek, — továbbá azok, kik a társadalom terén értelmi, erkölcsi s vagyoni befolyással bírnak. Az ö kezdeményezések után föléled az öntevékenység s az önsegély utján jóllétre törekvés ösztöne azokban, kiknek javára az intézet tervezve vau s kiknek vé"-ü t) elpusztulástól való megmentése — lehet mondani egy jelentőségű a haza megmentésével. / Jlancm a no nem mozdult. — Teringettc, csak nem halt meg — mormogá az öreg úr és lehajolt. Még lélekzett. — El van alélva, hm — mit csináljak, itt csak nem hagyhatom — folytatá magában beszédjét — no szép dolog, ínég magam vihetem a házamba. Horki bácsi letette a gyertyát a folyosó párkánvára s átkarolta az alélt nőt. — No, nehéznek nem lehet mondani—moudá, mikor a teher könuyüségéröl meggyőződött. Bevitte szobájába s lefektette szép illedelmesen a pamlagra, behozta a gyertyát és az ajtót betette. Azután megállt az alélt elölt keresztbe font. kezekkel, s hosszan szemlélte. A nőnek jó házból kellett lennie, ezt mutatta ruházata, linóm arcbőre és egész viselete. Fiatal és szép, sőt mondhatni, nagyon is szép volt, oly szép, ho

,

rv Ilorki bácsi clcsökönösödött szivével se bánta OJ hoírv kutyái elöl megmentette. Mi túrhatta e nőt hogv ott hagyta lakhelyét, a veszélynek kitéve magát, idegen helyen keressen menhelyet, — mely bűn elül menekül, mely bűn űzi s miért szemelte ki a véletlen épen őt, ki a vi híggal már rég leszámolt, tényezővé ez ügyben ; inéit kötötte öt ismét össze a világgal egy dolog által, melynek a nő vakító szépsége és az esemény rejtélyessége tagadhatlanul érdeket kölcsönzött. Ilorki bácsi végig simította homlokát. — Oktondi — mormogá, — vedd a dolgot, a hogy van, ily töprengések között még meg is halhat időközben a szép kisasszony, vagy micsoda. Ezzel hatalmasat rántott a csengetyün, ugy hogy l'ál szolga ijedten rohant a szobába. (Kol) latjuk.) DAL A SZFBB IDŐKBŐL. Szivem élte, méri féltenek Tőlem földi kedvesid?! — Mért zavarják el szerelmünk Szép reményit, üdveit?! Féltnek ók, mert elfelejtik. Hogy szivünknek szent titkát Csak fokozza, lángra szítja,— S el nem oltja semmi gát. Féltnek ök, mert féltik megtört, Megcsalt drága éltedet. Am egy új, egy vég csalódás Már letörne tégedet. Féltnek óh. mert nem tudják, hogy Mélyen s e l> b z e 11 s z i v e d r e F g y e d ii I i g y ó g y i r, b a I z s am. F g y ig a z s z i v s z erei m e. V. S a á r y .) ó z s e f. Kuszált vonások városunk történetéből. (Folytatás). 1791. szept. gl-én Esterházy Károly Ürínényi : Józsefhez irt levelében kéri, hogy eszközölje ki a pápai ifjúság oktatására a pálosok visszaállítását (A catli. ! gyinn. értesítője 187y„). 1794. évi nov. 5-én az egy igazgatóval és három tanárral ellátott tanintézet megnyittatott (A katli. jgymn. értesítője 1877»)*). 180ÍÍ. ápril 25-én I. Ferenc visszaállítá az eltörölt sz. Benedek-rendet, oly föltétellel, hogy tíz gymnasiumban a tanítást tartozik magára vállalni, s e tiz . tanintézet között volt a pápai is. ( V katli. gymn. értej sítúje 1877»). 1806 óta a pannonliegy i főapát látja el agymna| siuniot tanárokkal. ( V katli. gymn. értesítője 187"-,). 1809. jun. 12-én mintegy 30,OOO-ből álló francia, János főherceget üldözvén, városunk felé közeledett. A főhercegnek 18,000-nyí serege a városon kívül a borsosgyöri utón állapodott meg, de néhány ágy utörés után (iyór felé vonult. Ugyanekkor egy cigány katona j Alvinczy ezredéből a vágóliidnál serege élén lovagló francia tábornokot lelőtte, minek következtében a város egyik része kiraboltatott. Délután 4 órakor a franciák Fugen alkirály vezérlete alatt a várost elözönlötték, ü'l-j-) _ ') A Marlon István állal újból szervezett hclv. hilv. cullcgiom f 7üt»-ben egészen feláll, és 1707-ben nyilvános intézetnek elismertetik I\ St k.