Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-12-23

követett el, mit azonban inkább tapasztalatlanságának, mint mulasztásnak róható lel, azért az alispán egyszerűen roszalását fejezte ki. A megyei arva-pénztár megvizsgálására Véghelyi Imrét elnöknek, Fülöp Józsefet és Kopácsy Viktort tagoknak választá meg a bizottság; a Veszprém városi árva-pénztár megvizsgálására Kisovics József elnöklete alatt Anyós László és Ferenczy Károly küldettek ki, végül pedig a Pápa városi árva-pénztár megvizsgálására Tóth Lajos elnöklete alatt Ajkay Imre és Osvald Dániel utasíttattak. Az ülés bezárása előtt az elnöklö főispán figyelmeztette a bőrtönvizsgáló bizottságot, hogy még e hóban vizsgálják meg Veszprém és Pápa városok börtöneit, s az eredményt a január havi rendes ütésben terjeszszék elő. Nézetek erdészetünk és erdeink jelen állapotáról. Irta Neusiidler János. III. Erdészeink közönségesen gyakorlataikra és tudósukra osztatnak, még ritkán van azonban mindkettő együtt. Amit az első az erdőgazda-ágra elegendőnek tart, csakhamar meg van tanulva, - és a másik rendszeres alapszabályai csakhamar az emlékezetbe vés vék A kivitelnél azonban az első képessége ugy vis/.onylik az alapos erdészeti tudományhoz, mint a kuruzsolás a valódi gyógy tudományhoz ; és a másik nem látja az erdőt nelia a fák miatt. - Másként néznek ki a dolgok az erdőben, mint a könyvekben; ennélfogva a tudós gyakran ott elhagyatva áll tudományosságától , s egyszersmind megfosztva a gyakorlati erdész merész elhatározásától Három oka van főleg, miért maradt hátra az ! erdészet, t. i, I szőr a nagy időtartam, melyet a fa kifejlö déseig igényel. 2-szor a talaj nagy különfélesége, melyen a ! fa nő. .'» szór Í zon körülmény, hogy közönségesen a t sokat tapasztaló erdész, csak keveset ír; a sokat iró pedig keveset tapasztal Az első oknak azon következménye van, hogy gyakran valamit jónak tartunk s állítunk, ami csak bizonyos helyeken jó vagy rosz. A harmadik ok teszi, hogy a legjobb tapasztahitok kihalnak az azokra szert tett emberekkel mig ellenben sok egészen egyoldalú tapasztalat a pusztán csak iró erdészektől oly sokszor utániratik. mig végre mint hitágazat vérré nem válik, melynek ki sem mer ellenmondaui, ha mindjárt még oly egyoldalú és téves is. Az erdötenyésztésre vonatkozó munkáim, melyeket a jövőben közleni fogok csekély ranggal birnak az erdészeti tudományban ; fontosságánálJ 1 <1 fogva azonban az első hely illeti meg s ezért megérdemlik, hogv fejlesztessenek hírlapok útján. Az ezen Írásban fölállított szabályok a tapasztalatból merítvék, valamint a mellé helyezett kivételek is. Minthogy nálamnál senki sem állhat jobban a szegényebb iparosok olcsó kölcsönl nyerhetnének. Tegyenek tehát az ipartársulatok félre minden mellékes érdeket, 'különösen azok vezetői és szóvivői ne féltsék tekintélyök — s befolyásukat. — (ugy is ez szerinteni legfőbb oka az Összeolvadás sikerellenségének) - ne felejtsék el. hogy a jelen mostoha viszonyok között nekik van legtöbb —s mondhatom méltó panaszra okuk; s egyedül a közérdeket tartva szem előtt, eszközöljék, hogy a célnélküli megoszlás helyett az iparlársulatok egybeolvadjanak, s a társulás célja eléressék. Mellékesen megjegyzem még, mikép az egyes társulatok csak renommejokat emelnék, ha miiködésökrol a helyi lapban koronként jelét adnák. s az eredményt közölnék. Hiszszük. mikép a t szerkesztőség szives leend az ily közleményeknek tért adni*'). Egy iparbarát. A közigazgatási bizottságnak rendes iilése. A ves/.prémmegyei közigazgatási bizottság báró Fiáth Ferenc főispán elnöklete alatt f. hó 11-én tartott rendes üléséről a következőket irják. — Az alispán jelentette, hogy az alispáni hivatalhoz november véffeig Hl? ügydarab érkezett be, melyek közül előlegesen 278, véglegesen 300 intéztetett el.— A közbiztonsága meírveben Telekin történt rablási kísérlet által zavartatott meir. * néháii} jelentéktelen tolvajlás történt. Tüzeset 4 \-.lt. hirtelen haláleset 4: egy szándékos, 3 pedig véletlen. Szökési kísérlet 3 történt. \ főorvosi jelentcs szerint az egészségügyi állapot a megyében nem mondható kedvezőtlennek. A roncsoló toroklob több helyen előfordult ugyan, «le járványává nem fejlődött ki. \ lépfene Fokszabadin I, Jutáson 3 ökröt, a takonykór Lepsényben 3 lovat pusztított el. A megyének 184 községében 7240 gyermek lelt sikeresen beoltva. \ fokszabadi gyógyszerész és két rendelő orvos ellen, mivel, állítólag szappanfőzésre nagy mennyiségű meivff (maro higany ) lön kiszolgáltatva, roszalás fejeztetett ki. s a főorvos a fogyasztó feleknél még készletben levő mérget, s a már kész szappant elkobozta. \z adófeliigyclö kimutatása szerint a veszprémi adókerületben a mult hóban befolyt 104.440 frt; a pápaiban 83.1» »3 frt. a zirciben 38, 733 ft. összesen 315,834 frt, melyet a mult évi novemberben befolyt összeggel effvbcvetve. ii bevételi többlet 43,005 frt. Az adófelügyel»» ugyanezen jelentésében az adónak gyorsabb és ponto>ab belnijtását illetőleg, több indítványnyal lépett fel. miket a bizottság elfogadott. -A tanfelügyelő színien beadta jelentései. \ tiszti ügyészi hi\atnlhoz október és november hónapokbiin 73 ügyirat érkezett, melyhez még 33 hátralek járult. Az ülés további folyamában az aliapán válaszolt l'öschl károlynak, a mult havi rendes ülésen az enyingi posta-rablás ügyében hozzá intézett kérdésére. A válaszhói az tünt ki, hogy az illető szolgabíró mulasztást *> Nagyim szívesen, Szerk. távol azon önhitt véleménytől, miszerint saját nézeteim az egyedül valók : ennélfogva minden jobb helyreigazítást örömmel fogadok. (Fo|ylalju

M Heti szemle. A conferentiáról érkező hirek szerint az elébb oly kihívó orosz most igen engedékeny. Ezen váratlan engedékenység azonban inkább meglepő mint megnyugtató a conferentia tagjaira: mert azt hiszik hogy ez csak taktika. Ezen véleményben van az angol és francia sajtó is. Az angol lapok egyetértene"* az Oroszország ellen való agitatióban, ova intik a conferentiát, hogy ne vegye készpénz gyanánt az orosz meghatalmazott sima beszédet és hízelgő udvariasságát. - Hasonló ellenszenv uralkodik a franciáknál is Ignatieff ellen. A felháborodást részben az idézte elö, hogy az oroszorsági pánszláv comiték a mellett izgatnak, hogy a törökország elleni háború megindítására a franciák Oroszországból történt kivonulásának évnapja választassék. A franciák egy harcias röpirat nyilatkozata szerint, Európától egy ujabb l8l2-ki háborút fognak követelni, ha ily szerepre képesnek mutatja magát; de az orosz elleni hadjáratot Napoleon hibái nélkül fognák folytatni, hogy a Berezina melletti szerencsétlenség ismétlődését elkerüljék A keleti ügyekről szólván, nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy Kossuth, Simonyi Ernőhöz irt második levelében határozottan Slll^Cytl í L ti Oroszország ellen, melynek túlsúlya egész világré szünket, de első sorban hazánkat a legkomolyabb veszélyekkel fenyegeti.» KÜLÖNFÉLÉK. Lapunk nemsokára megfutja .'3- ik évi pályáját s belép a 4—ik évfolyamba. T. olvasóink — ugyhiszszük — belátják, hogy lapunk nem épen fölösleges, s ezt leginkább bebizonyították pártolásukkal. minek folytán képes volt három évig fönállni. és ezalatt a kezdett nehézségeit leküzdeni. Olvasóink ismerik lapunk irányát, s azért fölöslegesnek tartjuk ezt e helyen újra fejtegetni. Csak azt jelentjük ki, hogy lapunk olyan marad. mint volt eddig. Ezután is arra fogunk törekedni, hogy városunk és vidékének érdekét és javát előmozdítsuk. Ebbeli törekvésünkben számosabb uj munkatársak fogják csekély erőnket támogatni. — Reméljük, hogy városunk és vidékének lelkes közönsége ezután sem fogja megvonni pártolását. Lapunk előfizetési dija marad a régi: egész évre 6 ft. félévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr. — Felolvasás Az ismeretterjesztő-egylet részéről felolvasást fog tartani 8 c h vv arc« 8 á in u e I működő tag — folyó év december 3<»-án a városház nagytermében — „A becsvágy

w-ról. — Kzen értekezés meghallgatására ugy a t. c. közönséget, mint az egylet tagjait tisztelettel meghívja Pápán, dec. 18-án 1871». Vá I i Ferenc elnök. — Vélt földünk. ugylátszik. kizökkent régi kerékvágásából. Nemsokára december végére járunk, s még alig láttunk havat, hanem e helyett van módunk a ködben és esőben és ezek elmaradhatlan következményében, a sárban. Utatnk a városban és városon kívül oly roszszak, hogy valóban nagy bátorsággal — mondhatni vakmerőséggel kell annak bírnia, ki a kimenetelre elhatározza magát. lal emberek, vacsora után belátogattunk a fonóterenibe. A csinos vig leánykák persze meglepetve fogadtai; bennünket és rokkakerekük nem egyszer tartott szünetet, hogy nyelvük annál gyorsabban peregjen. A kályha közelében két öreg ült, egyik az öreg gróf nyugalmazott inasa, a másik pedig annak, ugyancsak nyugalmazott vadásza volt. Mindkettő közt élénk verseny volt a karácsom történetek elbeszélése körül. Néha-néha borzadály tat<»tt végig testünkön, anélkül azonban, hogy vidámságunkat csak legke

vésbbé is megzavarta volna. Halljuk ! éjfél van ! Halotti csend terült cl a a komor teremben. Az elnémulást azonban nem valami baljóslatú rettegés okozta és midőn a vártorony óra már rég elütötte a tizenkettőt, a csend még mindig tartott! . . . Egyszerre csak, mintha nagy zúgás futotta volna keresztül a levegőn, zavaros hangok ütötték volna meg füleinket, melyek a fold nn'lyéböl látszottak felszállani. , A b . . i harang/*' hangzók mindenfelől. En kérdő tekintetet vetettem a jó és kedélyes öreg inasra, ereimben gyorsabban keringett a vér, fejemben nagy szédülést kezdtem érezni. „Ii . . . falu harangja, mely falu néhány száz év előtt — épen karácson estéjén — egy nagy földrengésnek lett áldozatává. B . . . falu lakosai igen becsületesek és va gyonosak is voltak, valamennyien bányászattal fog lalkoztak ; dacára nehéz, munkájuknak nagyon megelégedetten éltek ugy, hogy ez által a vidéken közmondásossá váltak. Egy napon azonban minden megváltozott. A lakosok elszegényedtek, rajtuk roppant elégedetlenség vett erőt; arcuk, melyen azelőtt a bold. gság jótékony hatása látszott, most a kétségbeesés emésztő hatalmát tükrözé vissza. B . . . falu lakosai nagyon hittek a gonosz szellemekben, melyek az emberek boldogságát feldúlják. IIa a faluban a legcsekélyebb baj történt, azt rendesen a gonosz szellem okozta; és azt mindenkor egy oly emberbe helyezték, ki őket Intőkben nem támogatta és ki őket a nehéz bánya munka alól fel akarta oldani, Most is ennek eredetét keresték — nemsokára fel is találták azt egy fiatal emberben, kit a faluban általában varázsló- és kuruzslónak tartottak. E fiatal ember kedvese elvesztése folytán nagy komorságba esett — magányba vonult és mindenkit gyűlölt, — E körülmény vezette a falunépét azon szerencsétlen gondolatra, hogy ő a kuruzsló volna viszonyaik ily rosz fordulatának okozója. Karácson estéjén volt — midőn a fiatal ember mint rendesen szokta — éjjel kisétálgatott kedvese sírjához; a falu lesbe állott és midőn a temető bemeneténél levő kis kápolnába akart lépni, hol ájtatos emberek gyűltek össze az éjféli misére, a lesben levők utána rohantak és ott a szentély előtt agyonütötték öt. Ugyanazon éjjel iszonyú, óriási szélvész támadt, a föld megnyílt és B . falu alásülyedt a tátongó mélységbe ! . . . Ez időtől fogva minden karácson estéjén tompa morajként hangzik fel a föld mélyéből, az éjféli misét jelző harang mély zúgása . . . Az öreg elhallgatott , . . Képzelöereje elvesztette tarka szálait, melyek a valóságot oly cifrán ki tudják hímezni. Akit még az Isten is megvetett. (Hetjényes elbeszélés). Irta: Gajmossy János Iván. III. Ftófez. 2. Aki jelenvolt az esküvőn. ílt». folytatás.) A férfiú nem felelt, hanem rongyos ruhájára és görcsös botjára mutatott. — Ertem, — mondá Julia, tehát az emberek jószívűségére van utalva, hogy megélhessen. — Igen ! és ez igen terhes ! — Mától fogva nem kell koldulnia, — én el fogom bőven látni mindennel, a mire szüksége leend. ' o Köszönöm, de nem fogadhatom el, — úgy sem tudnék érte szolgálatot tenni. Hát a kiktől könyöradományt veszen, azoknak mivel szolgálja meg a szívességet?