Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-12-16

III, évfolyam. 51. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztőegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „Mercur

u-egylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lakására: Főutca 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszólamlások, \V aj clits líároly könyvkereskedéséhe, megyeházzal szemhen , intéyendők. Pá|>a, 6. december 10. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy iven. I Egy évre I£:iöfizetési díjak: . . . . 6 fr. Félévre 3 |

r. Negyedévre 1 lr. 50 kr. A llirdetcv-ii ílí.jalc térfogai szerintszámítatnak: 18Q centim. 20 kr, SOQ centimeterért 50 kr, 70Q centimelerért 70 kr, 100Q centim, t frt, 150Q centim. I Irl 10 kr, 200Q centim. 1 ft, 80 kr, 300Q centim. i Irt. 40 kr, 100Q centim. 5 Irt. A közbeeső térfog: toknál a következő magasabb fok díjjá számítatik. Hélyegdij mindig kiilön lizetendő. Felelős szerkesztő: Füredi All>in. Kiailo: Wajdits líároly. a k< Neveljük gyermekeinket! II. í következőkben a gyermekben leggyakoribb lelki betegségekel akarjuk felemlíteni és ezek kapcson fogjuk n szülőknek azon eszk ö z (»ket kezökbe adni, melyek ii gyes használata által ama betegségek, lehetőleg c sirájukban elfojtható k lesznek és igy lassankint egyengetni fogjuk azon utal. melyen a szülői ház az iskolával karöltve, együtt oldhatják meg és viselhetik el a nevelés-oktatás nagy munkáját. A tapasztalatok hosszú sora azt mutatja, hogy a legtöbb gyermek az iskolába való belépesnél már lelkileg beteg, romlott és romlottságában folvlon alább sülved. ha a ház, az iskola közvetítésével oda nem hat. hogy e bajnak tovább terjedését, mely féreg gyanánl lassan rágódik a gyenge csemetén, idejekorán, a kellő orvoslással meggátolja. De soroljuk elő az egyes betegségeket. I. A lomhaság és butaság *). E két betegség többé kevésbbé a sze 1I e m i képesség túl megfeszítése, vagy, — ha testi bajok nem hozhatók fel okozójául — rendesen oly benyomások túlhalmozása következtében áll be, melyeket a gyermek nem emészthet meg; mert valamint a gyomor, úgy a szellem sem lüri a túlterhelést, mivel ez állal |jük. Ne engedjük lehat ismétlem, hogy a játéki •) .lalem Erz. d. Kinder. sokat veszt erejéből; ami az egyiknél erő, az a másiknál képesség. Ha a gyermek nem érez valódi örömet, és játékszeréhez pl. egyedül a szórakozási oszlón köti, akkor a gyermeki kíváncsiság, melynek egykor tudvágygyá kell átváltoznia, nagyon meg van benne gyengítetve. Kpen azérl ne halmozzuk el a gyermeket annyira játékszerrel és ne engedjük. hogy nagyon sok és különböző benyomás alatt álljon. Hagyjuk öt játékszerével foglalkozni adtlig, mig neki tetszik. A kis macska sokkal önállóbb a kis embernél és kénye, kedve szerint játszhalik. Az állat ezen játéka nem egyéb, mint a leendő hivatás előgyakorlata. Higyjiik el. hogy a gyermek is dolgozgat, képzelget már játéka mellett, a I e e n d ő e m b e r g o n d o I k oz i k. f o n t o 1 g a l bensejében ; és ha szellemének ezen működésében nem támogatjuk öl: nagyon könnyen lomhává és butává lesz; ha majdan felnő, nem fog értékkel birni sem a munka és szorgalom, sem a barálság és szerelel iránt, idegzete meglazul és idővel meggyengül. Az ilyen ember azután törekvésének céljául nem liiz ki egyebei az állati ösztön kielégítésénél. Legyünk meggyőződve a tapasztalai azon igazságáról, mely szerint a leglöbb b u I a e m her onnan ered. hogy túlterhelik szellemét, vagy onnan, hogy t e 1j e s e ti e 1 h a n y a g o I j á k. A felsorolt belegső<rek tehát más szókkal, onnan veszik eredetüket. ösztön annyira túlnyomó legyen, hogy elvejrye a gyermek kedvét a lelki megszorítással járó foglalkozásoktól; ne engedjük továbbá, hogy annyira l ú I li a I m o z t a s s é k szellemi m unkává 1, hogy azt meg ne győzhesse, mert igy előtte az oktatásnak nem lesz érdeke. Legyünk leluit óvatosak gyermekeink szellemi táplálkozásánál; t i f a I u s i a k n e k o p I a 1lássátok és I i városiak ne terheljétek t ú I őket! Schwarcz Sámuel. Ráth Károly országgyűlési beszéde az ipari szakoktatás tárgyában #). (.4 gyorsírói nu/ilo után). (December 7-én). T. ház ! A kassai gépészeti szakiskolának államivá tétele és e célra a budgetbe évi lil,<XX) írtnak felvétele bizonyságot tesz arról. hogy a t. képviselőház nem zárkózik el az ipari szakoktatásnak azon fontossága elöl, melyet annak az összes mii veit államok tulajdonítanak, és hogy ha nálunk az ipari szakoktatás ügye ^z idöszerint még csak megközelítőleg sem számithat oly nagy szabású intézkedésekre és jelentékeny áldozatokra, mint pl. hogy csak egyet említsek, Oroszországban is, mégis sokat lehet tenni e téren nálunk is és pedig jelenleg is Hngedelmet kérek a t. háztól, hogy figyelmét hoffv a tevékenységi ösztönt hamis irányba terel- csatlakoztuk. ') Ismét azon szerencsében részesültünk, hogy városunk országgyűlési képviselőjének az ipari szakoktatás tárgyában tartót! beszédéi közölhetjük. — Trefort miniszter és Molnár Aladár tökéletesen igazat adnak Itálh Károly urnák, s az általa mondottakhoz S z e r k fám MK«RAGAI>XÁM A POHARAT egragadnám a poharat ,s föI köszöIIte11éIek. S meghallanád mily igazán, S hőn szeret e lélek. Kimondanám mind azt a sok Forró kívánságot, IVlily boldogan, szerencsésen Éljed e világot. Kimondanám nem keresve A szókat sokáig, S ha elélnél, mint kívánnám. Kiélnél odáig: Megérnéd még, hogy végtére Boldogulva látnád, Hatalmasnak és gazdagnak K jó nép hazáját. Kimondanám . . . tudj' az Isten Mit nem mondanék el! Nem vinnék el azt a sokat Száz szénás szekérrel; Kimondanám a nélkül, hogy Venned kéne kincsem, l)e hát hogyan mondhatnám, ha — Kgy csöpp borom sincsen! Kródi D. Uti jegyzetek. Salzburgból Münchenig, a bajor székeáros szépsége, monumentumai és nevezetesebb helyei. Mindig hallottam, hogy Salzburg fekvésére nézve a világ legszebb városai közé sorolható, kíváncsiságom ösztönzött tehát, hogy Linzből egy kis kerülővel, Bimbach helyett, Salzburgon át utazzam Münchenbe, siettem, hogy a vonzó dunai táj helyett a természet egy másik gyönyörét láthassam; de a természet csalfa játéka az idő, a rosz idő, kijátszotta tervemet, nagy reményeimet nem engedte megvalósulni. Linzből Salzburgig Wels és Frankenmarkt, mint leglényegesebb vasút-álloinásokou át, éjjel havas, esős időben haladva, a fűtetlen osztrák állami vasúti kocsikban az utasok öszszehuzódva, beburkolva dideregtek; korán nyakunkra jött a tél, pedig november még csak közeledett, ez pedig olyan utasokra nézve, kik élvezni óhajtanák a szép vidékek gyönyöreit, vajmi kellemetlen; a hegyek fehérbe öltöztek, s igy történt, hogy a siirü köd miatt Salzburg szépségeit nem bizony íthatom, mert nem láttam belőle egyebet, mint mikor sziik utcáin áthaladtam, az ódon épületek fekete falait. Hegyet mászni, a vidékre kirándulni, midőn hideg eső és hó csapkodja arcunkat, bizony nem igen van kedvünk és különben is 10 ölnyire magunktól alig láthattunk valamit. Igy Salzburg vidékének és nevezetességeinek megtekintését más, jobb alkalomra hagyva, alig vártam, hogy a zordon téli idő elöl menekülve, tovább indulhassak. Salzburg mellett van a bajor és osztrák határvonal; Salzburg azon állomás, hol a kifelé utazók málháit revisio alá veszik, miket a poiosz finánc ha rendbe talált, egy papír bélyeget ragasztva a málhára, a tovább menetelre az utazót feljogosítja. Salzburgból kiindulva, a vett előleges utasítás szerint a coupé baloldalára ültein, honnan már fűtött bajor vasúti kocsikból egész kényelemmel lehetett szemlélni a vidéket, hozzá járulván azon kedvező alkalom is, hogy a köd a nap keltérc felszállott és a felhők szétfoszolva, darabokban üttettek, szél által űzetve, a Salzburgi alpesek derekához, mégis elfedték előlünk azok csúcsait, melyek közül a Staufen meredek magasságban emelkedik ki. Tovább haladva Salzburgtól, mindig balról szemléltem a vidéket; miután jobbról itt mégesak hullámzós róna, kevésbbé érdekes vidék terül el, — a legelragadóbb változatosságban gyönyörködtünk, hegy hátán hegy, melyek egymás mögött fokozatosan e.nelkediiek jókora magasságig, itt-ott a sűrű áthatlan fenyvesek. Rosenheim állomást elhagyva, Bernaunál jobb oldalról a Chiemsi tó tükre tárul elénk, mely a távolba eső hegységek és a bajor fenyves erdők állal van körítve; rajta két nevezetes sziget van, Frau- és Herrenwörth, melyek között a fürdö-ivadban gőzhajó közlekedik, balról Prien mellett egy kisebb, a Siemi tó látszik. Amaz vizének különösen a köszvény ellen való gyógyhatásáról ismeretes és nyáron a rajta levő Adarhohzeni fürdő, mint mondják, eléggé látogatott, különben a gyönyörű vidék egyedül elégséges arra, hogy az itt bizony osan feltalálható üde \cp mellett a kedélybetegeket kiábrándítsa. Ily változatos vidéken át estére kelve Münchenbe értünk. A közlek« dés a közbeeső rosei.heimi állomáson niegszakíttatott, a kővetkező vonatra jó darab ideig várnunk kellett. — Münchenben 51