Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-12-16

III, évfolyam. 51. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztőegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „Mercur u-egylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lakására: Főutca 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszólamlások, \V aj clits líároly könyvkereskedéséhe, megyeházzal szemhen , inté­yendők. Pá|>a, 6. december 10. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy iven. I Egy évre I£:iöfizetési díjak: . . . . 6 fr. Félévre 3 | r. Negyedévre 1 lr. 50 kr. A llirdetcv-ii ílí.jalc térfogai szerintszámítatnak: 18Q centim. 20 kr, SOQ centimeterért 50 kr, 70Q centimelerért 70 kr, 100Q centim, t frt, 150Q centim. I Irl 10 kr, 200Q centim. 1 ft, 80 kr, 300Q centim. i Irt. 40 kr, 100Q centim. 5 Irt. A közbeeső térfog: toknál a következő magasabb fok díjjá számítatik. Hélyegdij mindig kiilön lizetendő. Felelős szerkesztő: Füredi All>in. Kiailo: Wajdits líároly. a k< Neveljük gyermekeinket! II. í következőkben a gyermekben leggyakoribb lelki betegségekel akarjuk felemlíteni és ezek kapcson fogjuk n szülőknek azon esz­k ö z (»ket kezökbe adni, melyek ii gyes használata által ama betegségek, lehetőleg c sirájukban elfojtható k lesznek és igy las­sankint egyengetni fogjuk azon utal. melyen a szülői ház az iskolával karöltve, együtt oldhatják meg és viselhetik el a nevelés-oktatás nagy munkáját. A tapasztalatok hosszú sora azt mutatja, hogy a legtöbb gyermek az iskolába való be­lépesnél már lelkileg beteg, romlott és rom­lottságában folvlon alább sülved. ha a ház, az iskola közvetítésével oda nem hat. hogy e baj­nak tovább terjedését, mely féreg gyanánl las­san rágódik a gyenge csemetén, idejekorán, a kellő orvoslással meggátolja. De soroljuk elő az egyes betegségeket. I. A lomhaság és butaság *). E két betegség többé kevésbbé a sze 1­I e m i képesség túl megfeszítése, vagy, — ha testi bajok nem hozhatók fel okozójául — rendesen oly benyomások túlhalmozása követ­keztében áll be, melyeket a gyermek nem emészthet meg; mert valamint a gyomor, úgy a szellem sem lüri a túlterhelést, mivel ez állal |jük. Ne engedjük lehat ismétlem, hogy a játéki •) .lalem Erz. d. Kinder. sokat veszt erejéből; ami az egyiknél erő, az a másiknál képesség. Ha a gyermek nem érez valódi örömet, és játékszeréhez pl. egye­dül a szórakozási oszlón köti, akkor a gyer­meki kíváncsiság, melynek egykor tud­vágygyá kell átváltoznia, nagyon meg van benne gyengítetve. Kpen azérl ne halmozzuk el a gyermeket annyira játékszerrel és ne enged­jük. hogy nagyon sok és különböző benyomás alatt álljon. Hagyjuk öt játékszerével foglalkozni adtlig, mig neki tetszik. A kis macska sokkal önállóbb a kis embernél és kénye, kedve sze­rint játszhalik. Az állat ezen játéka nem egyéb, mint a leendő hivatás előgyakorlata. Higyjiik el. hogy a gyermek is dolgozgat, képzelget már játéka mellett, a I e e n d ő e m b e r g o n d o I k o­z i k. f o n t o 1 g a l bensejében ; és ha szellemé­nek ezen működésében nem támogatjuk öl: na­gyon könnyen lomhává és butává lesz; ha maj­dan felnő, nem fog értékkel birni sem a munka és szorgalom, sem a barálság és szerelel iránt, idegzete meglazul és idővel meggyengül. Az ilyen ember azután törekvésének céljául nem liiz ki egyebei az állati ösztön kielégítésénél. Legyünk meggyőződve a tapasztalai azon igazságáról, mely szerint a leglöbb b u I a e m her onnan ered. hogy túlterhelik szellemét, vagy onnan, hogy t e 1­j e s e ti e 1 h a n y a g o I j á k. A felsorolt belegső­<rek tehát más szókkal, onnan veszik eredetüket. ösztön annyira túlnyomó legyen, hogy elvejrye a gyermek kedvét a lelki megszorítással járó fog­lalkozásoktól; ne engedjük továbbá, hogy annyira l ú I li a I m o z t a s s é k szellemi m unkává 1, hogy azt meg ne győzhesse, mert igy előtte az oktatásnak nem lesz érdeke. Legyünk leluit óvatosak gyermekeink szel­lemi táplálkozásánál; t i f a I u s i a k n e k o p I a 1­lássátok és I i városiak ne terheljétek t ú I őket! Schwarcz Sámuel. Ráth Károly országgyűlési beszéde az ipari szakoktatás tárgyában #). (.4 gyorsírói nu/ilo után). (December 7-én). T. ház ! A kassai gépészeti szakiskolának ál­lamivá tétele és e célra a budgetbe évi lil,<XX) írt­nak felvétele bizonyságot tesz arról. hogy a t. kép­viselőház nem zárkózik el az ipari szakoktatásnak azon fontossága elöl, melyet annak az összes mii veit államok tulajdonítanak, és hogy ha nálunk az ipari szakoktatás ügye ^z idöszerint még csak megköze­lítőleg sem számithat oly nagy szabású intézkedé­sekre és jelentékeny áldozatokra, mint pl. hogy csak egyet említsek, Oroszországban is, mégis sokat le­het tenni e téren nálunk is és pedig jelenleg is Hngedelmet kérek a t. háztól, hogy figyelmét hoffv a tevékenységi ösztönt hamis irányba terel- csatlakoztuk. ') Ismét azon szerencsében részesültünk, hogy városunk országgyűlési képviselőjének az ipari szakoktatás tárgyában tartót! beszédéi közölhetjük. — Trefort miniszter és Molnár Aladár töké­letesen igazat adnak Itálh Károly urnák, s az általa mondottakhoz S z e r k fám MK«RAGAI>XÁM A POHARAT egragadnám a poharat ,s föI köszöIIte11éIek. S meghallanád mily igazán, S hőn szeret e lélek. Kimondanám mind azt a sok Forró kívánságot, IVlily boldogan, szerencsésen Éljed e világot. Kimondanám nem keresve A szókat sokáig, S ha elélnél, mint kívánnám. Kiélnél odáig: Megérnéd még, hogy végtére Boldogulva látnád, Hatalmasnak és gazdagnak K jó nép hazáját. Kimondanám . . . tudj' az Isten Mit nem mondanék el! Nem vinnék el azt a sokat Száz szénás szekérrel; Kimondanám a nélkül, hogy Venned kéne kincsem, l)e hát hogyan mondhatnám, ha — Kgy csöpp borom sincsen! Kródi D. Uti jegyzetek. Salzburgból Münchenig, a bajor székeáros szépsége, monumentumai és nevezetesebb helyei. Mindig hallottam, hogy Salzburg fekvésére nézve a világ legszebb városai közé sorolható, kíváncsiságom ösztönzött tehát, hogy Linzből egy kis kerülővel, Bim­bach helyett, Salzburgon át utazzam Münchenbe, siet­tem, hogy a vonzó dunai táj helyett a természet egy másik gyönyörét láthassam; de a természet csalfa já­téka az idő, a rosz idő, kijátszotta tervemet, nagy re­ményeimet nem engedte megvalósulni. Linzből Salzburgig Wels és Frankenmarkt, mint leglényegesebb vasút-ál­loinásokou át, éjjel havas, esős időben haladva, a fű­tetlen osztrák állami vasúti kocsikban az utasok ösz­szehuzódva, beburkolva dideregtek; korán nyakunkra jött a tél, pedig november még csak közeledett, ez pe­dig olyan utasokra nézve, kik élvezni óhajtanák a szép vidékek gyönyöreit, vajmi kellemetlen; a hegyek fe­hérbe öltöztek, s igy történt, hogy a siirü köd miatt Salzburg szépségeit nem bizony íthatom, mert nem láttam belőle egyebet, mint mikor sziik utcáin áthaladtam, az ódon épületek fekete falait. Hegyet mászni, a vidékre kirándulni, midőn hideg eső és hó csapkodja arcunkat, bizony nem igen van kedvünk és különben is 10 öl­nyire magunktól alig láthattunk valamit. Igy Salzburg vidékének és nevezetességeinek megtekintését más, jobb alkalomra hagyva, alig vártam, hogy a zordon téli idő elöl menekülve, tovább indulhassak. Salzburg mellett van a bajor és osztrák határvonal; Salzburg azon ál­lomás, hol a kifelé utazók málháit revisio alá veszik, miket a poiosz finánc ha rendbe talált, egy papír bélye­get ragasztva a málhára, a tovább menetelre az utazót feljogosítja. Salzburgból kiindulva, a vett előleges uta­sítás szerint a coupé baloldalára ültein, honnan már fű­tött bajor vasúti kocsikból egész kényelemmel lehetett szemlélni a vidéket, hozzá járulván azon kedvező al­kalom is, hogy a köd a nap keltérc felszállott és a fel­hők szétfoszolva, darabokban üttettek, szél által űzetve, a Salzburgi alpesek derekához, mégis elfedték előlünk azok csúcsait, melyek közül a Staufen meredek ma­gasságban emelkedik ki. Tovább haladva Salzburgtól, mindig balról szemléltem a vidéket; miután jobbról itt mégesak hullámzós róna, kevésbbé érdekes vidék te­rül el, — a legelragadóbb változatosságban gyönyörköd­tünk, hegy hátán hegy, melyek egymás mögött fokoza­tosan e.nelkediiek jókora magasságig, itt-ott a sűrű át­hatlan fenyvesek. Rosenheim állomást elhagyva, Ber­naunál jobb oldalról a Chiemsi tó tükre tárul elénk, mely a távolba eső hegységek és a bajor fenyves er­dők állal van körítve; rajta két nevezetes sziget van, Frau- és Herrenwörth, melyek között a fürdö-ivadban gőzhajó közlekedik, balról Prien mellett egy kisebb, a Siemi tó látszik. Amaz vizének különösen a köszvény ellen való gyógyhatásáról ismeretes és nyáron a rajta levő Adarhohzeni fürdő, mint mondják, eléggé látoga­tott, különben a gyönyörű vidék egyedül elégséges arra, hogy az itt bizony osan feltalálható üde \cp mellett a ke­délybetegeket kiábrándítsa. Ily változatos vidéken át estére kelve Münchenbe értünk. A közlek« dés a közbe­eső rosei.heimi állomáson niegszakíttatott, a kővetkező vonatra jó darab ideig várnunk kellett. — Münchenben 51

Next

/
Thumbnails
Contents