Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-01-29
A Magyar kisbirtokosok országos földhi-i telegyesülete érdekében. Az »II e«*ap:isok között, molyok alatt hazánk mai napság szenved, kétségkívül egyik legnagvohb, iogmólyrehntóbh, a kisebb birtokú gazdák vagyoni elpusztulása s töukro jutása. Naponként látjuk, s ha ' kellő időben a bajt orvosolni nem tudjuk, még inkább látni fogjuk: hogy azon kisbirtokos osztály, mely a nemzet zömét képezi, mely viszonyainál fogva eddig legjobban volt kötve a haza földjéhez s j a haza érdekében mindig a legtöbb áldozatot hozta, birtokából |.ilVirgattatik, cseléddé vagy földönfutóvá; leend. K baj, hogy hova viheti a nemzetet, még kiszá mitani is alig tudjuk, de hogy nemzeti szellemünk megrontására és honi népességünk anyagi és szellemi elsatnyulására vezet, azt mindazok, kikben a legkisebb Patriotismus van is. legalább érzik. Mert a kis birtokosság elpusztulása által nagyban megcsökken nemzetünkben a haza és szabadság-szeretet; nem is lehetvén feltenni, hogy midőn a haza előbb önálló polgára gazdái hatalom alá kerül, tovább is oly ragaszkodást és áldozatkészséget tanúsítson , mint annak előtte. A kis birtokolok vagyoni pusztulása maga után j vonja a nemzetnek műveltség és erkölcsiség tekin- j tetében vissza esését; mivel közönséges tapasztalat j és statistikai adatok szerint, nálunk mind az irni olvasni nem tudók, mind a fegyencek nagy száma a j cseléd osztályból kerül ki, a mi pedig folyvást szaporodni fog. A kis birtokosok vagyoni pusztulásával együtt jár hazánk oépességének apadása, mivel a birtokok összitése mindig és mindenütt ezt vonja maga után. Végetlen sokat fognak szenvedni honvédelmi j o — intézményeink, mivel a had erőnek legnagyobb részét és pedig számarányon felül a iöldmives népesség szolgáltatja. Mig a városi katona-kötelezetteknek alig l0 O / n-je válik be katonának , addig a földműves kötelezetteknek í»0, sőt néhol -"'^"..-je alkalmasnak találtatik arra. Hátra fog menni mezei gazdászatunk és e»ókkenni fog nálunk a telekjövedelem ; mert nem várható, hogv azon tulajdonosok, kik foglalkozás körükké az ipart, kereskedést s más ily üzletkört választottak, az általuk csak nvereségi szempontból megszerzett földet soha sem fogják oly gondosan javítani, mint teszi az, aki egész éleién keresztül azzal foirlalkozik s ki utódai érdekeit folytonosan szemei előtt tartja s kinek a gazdászat bármely ágában kitűnő termények előállítása nem csak haszon, iianem személves büszkeség is. v c Ha a sok közül csak a felsoroltakat vesszük • is ligyeLmbe, lehetetlen . hogy el ne szomorodjék >/.ivünk és agálylyal ne teljék el keblünk azon veszély láttára, mely hazánkat a kisbirtokosok pusztulása folytán fenyegeti. Lehetetlen, hogy erkölcsileg kötelezve ne érezze luagát, a ki a vak önzés állás pontján bármi kevéssel j is felül emelkedcttj, iámogatni minden intézkedést, mely a nagy nemzeti baj orvoslását vonja maga után. Nagyon sok ok működött közre, hogy kisbirtokosaink ide jutottak, do kétségtelen mégis, hogy a kisbirtokosoknak nyújtott hitel csekélysége és a2on csekély hitelnek is helytelen felhasználása volt a legfőbb ok. lCnnek eredménye lett, hogy bár kisbirtokosaink átaljában el vannak adósodva néhány évtől fogva, sőt némelyek akkora terheket vállaltak magukra, melyet elviselni képtelenek, még som növekedett ugy szóivá semmit hazánkban a foldja vitás és beruházás. Ezen bajt gyökerében felismernünk és ha lehető, gyógyítanunk kell. Mindegyikhez kívánunk szóltam tapasztalat-körünkhöz képest vizsgálat alá vevőn a baj okait, és azon intézkedéseket, melyeket a baj elhárítására, a magyar kisbirtokosok országos földhitel egyesületének létesítő bizottsága java-latba hozott. Levíl a szerkesztőitiri. V e s z p r e in, jan. '-iO. Tisztelt szerkesztő úr! Ónkenytes tüzoltóegylelünk folyó hó 15-én tartott tánevigalma várakozáson felül sikerült. V ...Nap- vendéglő ékesen díszített nagytermét teljesen megtöltő a nyalka egyenruhás helybeli és vidéki tűzoltók, katonák s a frakkos és szalonkabátos férfiaknak, a bájos lánykák, menyecskék és ;i tisztes garde des Damcs-nkkal tarkázott quodlibetje; --- szünóru elolt pár lírával megkezdték a sorsjegy áruló hölgyek támadásaikat a férfiak erszénye ellen, s mint meh ;i virágra, törtek árva fejünkre, hogy mint méh a mézet a kasba, ugy ok a beszedeti pénzt a eassába hordják. Bocsánat a hasonlatért, meri a dolog megfordítva volt, s ;i virághoz hasonlók, nem mi. tövises szakáin férfiak, hanem bájos üldözőink. Valóban a Veszprém és vidékének itt megjelent szépségeiből oly ékes koszorúi leheteti volna kötni, hogy annak legegyszerűbb xirágát i* kölcsönkérhetnék más vigalmak bálkirálynéul ; és mégi.* annyi szépség mellé jött egy kedves versenytárs a Ilii — nátból. ,leszeuszk> Eszter k. a. személyében. hogx előtiik - némelyek* szerint -- a pálmát elragadja. hogy bájos mosolyával hódítson sziveket és bódítson fejeket. \ báli vendégek soróban ott láttuk: Háró Fiáth Fereuciié, Szabi Imréné. Kenessey Móricné, Takáts Fajosné. Fischei Manóm*. Kenessey. Fodor. Halász nővérek, Karáesoi Mariska, Kenessey 'Pinka. Xagy Ilona és Heree/. hinti úrhölgy eket. V sorsjátékban Fortuna kisasszony igazan pajzán játékot űzött , s ;i nyereményeket oly elmései osztá ki. hogy egy öreg niagtalaii házaspár bölcsöt nyeri bábuval, egy szent atya szivet mézesbábhól. egy báróm egy iskolás leányka által a legpriinitivebh hímzéssé készíteti szűz Mária képet, egy életunt honpolgár ruhaszárító kötelet, végre egy fiatal uri ember a jövendőbelije által beküldött posta galambot levéllel nyerte meg A sorsolás és bál tiszta jövedelme megközelíti az l.'lOOftot Megyei közéletünkben nagy események vaunál készülőben, s tartunk töle, hogy egy újabbi eomhiuath • • * 0 altal a jövő májusi gyűlésen az egész tisztikart fokozatos előléptetés folytán restaurálni kell. Most csákánynyit tudunk, hogy az alispáni, főjegyzői és az enying járási szolgabíró hivatalok fognak betöltetni. Alispáni jelöltünk kettó van: Bezerédy Gyula és Kopácsy Viktor, mig a főjegyzóségre Véghely Dezső mind ez ideig ellenjelölt nélkül van kijelölve. /•. I. MM da pest. jan. Ili. Ígértein valamikor egy levelet két dologról, azon napról t. i. mikor Deák Ferenc, a haza bölcse ismét elfoglalandja székét az országházban, s — azon napról, mikor a népszínház megnyittatott. Az első nem ment teljesedésbe, sajnos, a „nincs jelen- a névleges szavazásokkor még mindi» élesen rikít a fölünkbe, jajszó gyanánt hangzik, bis/ kegyeletünk most jobban az övé, mint valamikor. Erről léhát még eddig nem Írhattam: a népszínház megnyitásától megóvta jelenlétemet jó geiiiusom. s a kinek bal. •setémét, mely miatt nem mehettem, elbeszéltem, azt felelte reá: jobb is, hogy nem volt ott, nem veszteti semmit. Erről tehát már nem irhatok. Jött a/, udvari bál! Erről akartam irni! Két pár cipóm kopott el. mig végre egy meghívót sikerűit kapnom. az igaz, hogy nem nevemre szólt, egy nappal később is kaptam, sem hogy a bál hirdetve volt, de se baj. nem tartották meg a bált. nem mehettem volna még akkor sem. ha jókor kapum, esetleg a nevemre is szól. O felsége, a királynő anyjának megbetegedése ezen bált is elodázta, s a „mauvelila* ruhák, vándoroltatnak a festőhöz, hogy más szint nyerjenek, mert kifogja elárulni, hogy felsült az udvari bállal, az által, hogy más biilrn is felxeszi az ily gyanús nexii ruhái. I)e hát miről írjak? Mégis csak visszamegyek regi hívemhez, a népszínházhoz; megbőszültem magam a föudvarmestereii. ki nem hiti meg az udvari bálba, s elmentem a helyett a népszínházba, hul most az ,.utazás a fold körül" huszadszor teli ház mellett járja. Hogy a színház szép. kényelmes és ritkítja a párját, talán az egész kontinensen, azt már ma mondanom sem kell. Valóban díszére válik l'est városának, hogx lehetővé tette, a könnxed népies múzsának ily csarnok építését, s hu a jövedelmek igy folynak. rwinélhetó is. hogy a siker tartós * a színház nyitva leend mindig. V sziuészek jók. a kiállítás minden darabban, de kixált ezen látványos szimmihen kitűnő,— a rendezésen megérezni Molnár kezét, s ezzel minden meg vau mondva. A kényelem, hogy az ember lóvouatűval érhet a színház kapujáig és xissza, igen emeli a látogatást; de szerintem az előadások kellemessége (s az előadó nőké fDaucz Ninaf) mellett a legnagyobb vonzerőt a kényelem képezi, melyet eddig fővárosi színházainkban oh nagy kiimal nélkülöztünk. Szinte igazat szeretnénk adni a habitué-uak. ki minap azt monda - mar nem megyek a nemzeti színházba: mit használ nekem Bulyovszkyné művészete, mikor oldalbordáim ropognak szomszédaim könyök-döfései miatt, mig a népszínház sölylye székeiben a kényelmes érzület közepette még a legközépszerubh játékot is jobbnak nézem. Valamikor azt mondta a német: Die Kunst geht uiieli Hrod; ezt igy lehetne most travesfálni: Die Kunstliebhaber gehen nach Bequemlichkeit. De a nemzeti színház ellen sem lehet most punaszunk. A dráma érdekes újdonságokat hozott, köztük Bulyovszkynéval Aria, és Messalina — Willerandtól, mely a német kritika szerint a legjobb külföldi új müvek egyike, — az opera pedig egy pacsirtát vagy csalogányt plántált közénk — még nincsenek tisztában vele, melyik madár fajhoz tartozik — Donadió kisaszszonybaii, kinek bájéneke Pauli né rég nélkülözött büxhangjaira emlékeztet. Bár köztünk maradna. Még más újdonságaink is vaunak, — az Izsó kiállítás és az egyetemi könyvtár, — ezekről legközelebli irandok : újság volna a farsang is. de nincs mi mngragadna. hisz a jogász-bál iioádói i> kénytelimek voltak felsóhajtani. ..Kimúltak már Aranjuez büx napjai!~ A jogász bál. a milyen valamikor volt — volt. és nem egy hamar les/., már többé. Viszontlátásra I Se/et/trs, Tu zo (lőeyyleti uyy. V pápai önkónytos tüzoltóogyloi tüzör'sóge jan. 29-töl febr. 5-ljs. Orfigyelő heti parancsnok: Tcuffel Mihály SZM, kuszvezetö, január ÜÍMöl február ő-ig. Január 2!t-én. Őrparancsnok: Scbleiumer Kde. Örök: Veisz Salamon. Klein Iguáe. Dobosy Vril. Müli ler Samu. Január .'iO-an. Őrparancsnok: Mattus (»yörgy. Örök: Prím Eduárd. Müller Mihály, Biringer Káról. Kerekes János, Január 31 -én. Őrparancsnok: Tóth József, segédtiszt. Örök: Szvohoda Fde, Kegl Ferenc. Farkas János, Lendvay Sándor. Február 1-en. Őrparancsnok: HofTstädter Márton 4* döé is. Itt egy életről, annak boldog vagy boldogtalanságáról van szó ; tehát ne határozzon most. Legyen c nap az elhatározásé. Anyja, ki fent az égben őrködik kegyed léptei felett, kifogja jelelnj az uta*. melyet kegyednek követnie kell, {Folytatjuk) KgA társas kirándulás élményei. (K folytatas;. A mellénk adott vezetővel gyalog indultunk a Dobsinától két pósta mértföldnyire fekvő jég barlanghoz. Vezetőnk ut mításul nyerte, hogy a legrövidebb gyalog hegyi úton vigyen bennünket »élünk felé. No, hiszen megjártuk! Hegyre föl. mélybe le és ismét fid; néhol egymás fölé enie:\edő sziklákon mászva, — ledőlt ős erdei fákon átszöke' e el-el csúszva s újra mászva, fáradtan, éhség és szón. uságtol eltikkadva t óra múlva ertünk a híres barlang -zajához. Itt egy fabódét találtunk. Vezetőnket lckühi'ük a negyedórányira levő vendéglőbe: s a barlang-vezetőnek innen feljöveteléig — mi, az ilyenek szokott gyorsasága és pontossága mellett, jó egy órát igénybe vett — az üreg szájától nyert jég, vagy e vidéken még elég mennyiségben található hó szopogatóssal (inert vizet irgalomért sem nyerhettünk minden kutatás dacára is egy eseppet se), — majdan Kirnaszoinbathhól hozott sódar és híres cipó falatozással — mellesleg a tájék nézésével töltöttük — időnket. Kissé felüdültünk. falócákon megpihentünk, a magas - hóval borított — Tátra nézéseben elmerengtünk .... és egy óra múlva égő gyertyákkal kezünkben az üregbe bocsátkoztunk. \o, de legalább dúsan lettünk kárpótolva fáradalmainkért!... A zárt ajtó felpattanván előttünk, azt véltük, talán valamely mesebeli tündér, xagy felcsigázott túl merész képzelödésünk egy földalatti tündérxilágot állított élőnkbe!... Az üreg megmérhetben kiterjedése, magasság cs mélységben, beláthatlansága kerületében: a jég apró jegcceiből milliárdszor sokszorozott viszféuye a kezünkben tartott s állványain meggyújtott gyertyáknak, párosulva a csak lélegzetvételünk által megzavart halotti csenddel: mindez fölemelő, majd borzadalmas gyönyörrel, majd rettegéssel haláros érzelmekel keltett bennünk. Beljebb hatoltunk lépcsőkön menve, mindég lejebb tejebb. Az ót nagy terem, közepett és oldalain óriási légoszlopok által fentartva: a nagyszerű jégfüggöny, jég-lugas s ezekkel ellentétben a legnagyobb terein közepén levő oszlop tövénél kristály tiszta iható víz — mindez égő magnesium sodrony okkal megvilágítva; u jéglépcsökön az elcsúszástól való félelem érzete . . . . kitörölhetlen benyomást hagytak hátra bennülik maguk után \z általános megilletődés hangulatát közben mulatságos, majd szívreszkettetö epizódok váltották föl. Igy midőn a nagy teremnek kristály tiszta , egy lábnyi vastagsága dacára is tökéletesen átlátszó jégpadlózaton a közép oszlophoz közelítenénk, hogy az annak közelében levő király kútból enyhítenék szomjunkat; tudós barátom egyszer esak ép úgy megijedve, mint örömmel elkiáltja magát: „itt a víz!" s ő maga térdig áll abban. Valóban az alvilág Lethe vize volt ez ránkuézve, mert kielégítve szomjunkat teljesen elfelejtók fáradtságunkat; innen túl sokkal vígabban haladtunk tova. Többi között egy helyütt jégbe vágott lépcsőn mentünk lefelé. A jég csúszós volt; mellettünk lejtős sík s annak szélénél mélység. Fai az elcsúszástól ovakodva, fél : térdre ereszkedtem: s íme! térdem, mire tovább lépnék, már kissé oda fagyott. A kevésbé ovatos fiatalok közül egyik megcsúszott, s a lejtőn már mint egy két ölet . siklott lefelé. Megkövülve állapodtunk ineg, a nélkül, hogy segélynyújtásra csak eszmélhetnénk is. Szerencséjére azonban, itt egy, most készülőben levő s maj; dau járdául szolgálandó állványt ragadt meg karjaival s igy megmenekült az elkcrülhetlcnnek látszó veszedelemből. (Folytatás;.
