Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-01-22

Vegyes tartalmú társadalmi hetilap \ pápai jótékony nöeu'vlel- az isinerelleijesztöegylet. kertészeti \ társulat, lövész- tiizohó- és a ...Meivur*-eirvle< ö Pápa, I <•»«<>. téiliú 33. \ lap szellemi rés/M illető közlemények i s/< 4l*kos/lo lakÁ^áral Anna-lér 1246. sí. ;i küldendők. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton. Klőfizetési é- I inlelési ilíjnk, fel>zólhml:ísok, » kiadói teendők- . egy iveil. kel mejjbi/ott \\' il. j < 1 i I Ivitl'Ol úr könyvkereskedésébe: mecvehä/zal >/embrihi, inté/emlűk. /.(ijiliiltíjditnns v felelős szerkesztő I*. Szabó Karol. Klóílzetósi «lí.jau: Kj?y övre 6 fr. Félévre 3 ír. Negyedévre I !r. .'»(» kr. A llivclot «'*.-•» i <1 í.jalv térfogat szerint számitalnak: 18Q eenlim. iü kr, .'iOQ ctuLimetérért oU kr, "OQ «•• ntimelerért 70 kr, ln<»n eentim. I Irt, 1.\0Q eentim. 1 frt iü kr, 200Q centim. I It 80 kr, ."(»(IQ eentim. 2 frt. 40 kr, iOOQ eentim. 3 frt. A ki,/beeső t•'•rfogr.toknál a következő magasabb fok díjjá s/ámitatik. Ilélyegdij mindig külön fizetendő. \ nyilttér minden >ora 10 k. A kisbirtokosok liitcliigye. 1:1 ogy .Magyarország .-íIhinti háztartásában az 2? c i> v e n s ii I v a loffiiairvobli mérvben meg­^ e? J . o e-. n > zavartaloll: hoizr :i pauperizmus hullámai hazánkban. nemcsak folyvást emelkedő irány— zatol követnek, hanem társadalmi életünk felvi­rágzását. kiiltnriiuveink. anxaüi és szellemi ér­dekeink ohajlolt fejlődését és haladásai majdnem teljesen elakasztják s lehelellenné leszik. azt ma már mindnyájan tudjuk', s ezek folytán hitelvi­szonyaink javulását mindnyájan várjuk, óhajtjuk. Mi mindén azon hitben, azon meggyőző­désben voltunk, hoffv esak azon nemzetnek van / c.» jövője: azon nemzet képes haladásra, szellemi és társadalmi fejlődésre, mely maija ragadja meg vész idején s veszi alkalmazásba azon fak­torokat s társadalmi s ncmzelgazdászali lénye­© J zöket. melyeket a lutlománv korunkban mint i j % é l e I f ö 11 é I e I e k e 1 állapított meg s Hintetett fel. A legnagyobb örömmel lolté el keblünket tehát a kisbirtokosok hitelűin ének célba vett javítása, a kisbirtokosok fö I <1 Ii i I e legy e­s ületének u napokban niei» jeleni s n kor­mányhoz benyújtóiI tervezete. Xem elél» esak folvvást jajgatnunk, haniroz­~ J d «in r? latnunk liugv: ..Pusztulunk. veszünk'*: hanem a kiseiiitő modokrol és eszközökről is jnmdos­kodmmk kell: mozgásba kell hoznunk mindazon faktorokat, melyek nélkül Magyarország állami najivsáffa, hatalma és szaíiadsága a kegyes óhaj­tások ködrégióiban foií maradni s tartozni mind­örök ké. Ily kisegítő módnak s linlalmas állami és társadalmi faktornak tartjuk. ;i kisbirtokosok lii­telegycsületéiiek megalakulását is. - - Tagadha­tatlan. hogy napjainkban társadalmunk azon osz­tályának létele rendiill meg leginkább alapjaiban, melyet e cini alatt: ..kisbirtokosok" is­merünk. — Pedig az országok és népek társa­dalmi boldogsága, nagysága. előhaladása csak ott nyugszik biztos alapon, hol a kisbirtokosok ezerkaru osztálya ép. erős. egészséges és va­iryonos. IVA osztály! kell a végső elpusztulástól meg­mentenünk: n népet kell mostani nyomorából kisegítenünk: a honpolgárok adófizetési képes­ségét kell fokoznunk: meri államháztartásunkban az egyensúly csak akkor lesz igazán helyre­állítva: Magyarország államisága csak akkor lesz igazán minden eshetőség ellen biztosítva és a jövő számára megtartva: hitelviszonyaink akkor lesznek kellőleg rendezve: kulturlörekvéseink. reformeszinéink a valósit las révparlja felé vezetve, ha ;i kisbirtokos osztály vagyonossá­gának emelésére a lehelő forrásokat nemcsak felnyitjuk, de hozzáférhetőkké is tesszük. V mostoha idők csapásai is leginkább ezen osztályt súly tolták s most az uzsora pusztító férgei rágják ezen társadalmi osztályunk élet­gyökereit. — Már is nagyobb a baj mint egye­lőre gondolnók: az uzsora oly rákfene tár­sadalmunk. organismnsában. melvnek tovább ter­/ v jedésél minden módon megkell akadályoznunk, hu azt akarjuk, hogy az elégedetlen elemek olv veszedelmes ír v u a n y a ggá ne tömörüljenek, melyek aztán egy irtóztató katasztrófa felé foír­ja k sodorni társadalnuinkat: a/, ejrves medvékben ilt es oll fölmerült erőszakos jelenetek a pusz­tító nyomor vésztjósló jelet. Az uzsora inegen­gedése nem u szabad ipar s kereskedelmi rend­szer logikai folyománya, hanem a töke ural­inának oly absolut biztosítása, mely a munka nemesítő eszméjét még: esirjában megfojtja, a földmivelést és ipart tökéletesen tönkre teszi.— Ezt megengednünk nem szabad: s e métely ter­jedésének n e ni a 7. 11 z s o r a — tör v é 11 y v i s z­s z a á 11 i t ;i s a . h a 11 e m a k i s b i r t 0 kosok Iii t e I eir v e s ii 1 e t e foj» vénet vetni. Pénzt, olcsó hí telt a szegény nép­11 e k. a s i 111 ö d ö i pa p 11 a k* s m e 2 in e 111 e 11 ü k h a z á n k ;i 11 a m i s á g á t: m e g m e n t e 11 ii k társ a tl a 11111111 k a t: s «1 d e m 0 k r a t i k u s e s z m é k f e j I ő d é < é t biztos alapr a f e k­tettük!!! . . . ( dvozöljiik tehát a kisbirtokosok földhilel­egyesületének szépreniényekre joirositó eszméjél és tervezetéi: kormányunk és társadalmunk min­denható közegei kövessenek el mindent. hogy az eszme megvalósuljon: különben az uzsora meg; fon enni bennünket: s legszebb pénzüuyi terveink csak írott malasztok maradnak. Peresz-lént/i János. \ VKIiTKI.KN TKXfiKR ... végetlen tenger ismeri-e gyöngyét. Melyet keble titkos mélyében teremtett ? Tavas/, «lós virága éldeli-e mézét. Mit kiesi kelyhébe gazdagon felszedett? Dús vi rágna k méze. ga zd a g tenger gyöngye. Te vagy emberi sziv megmérlietlen mélye! Ismered-e szivem, a jellemnek gyöngyét. Mely vez-rcsillagkent fénylik sérthetetlen? Krzed-e az eszme hatalmas erejét. Mely épitve munkál, örök. véghetetlen ? .\ z e s 7. m e : a z I s t e 11 s a világ tökél y e. — A jellem: Istennek s c tökélynek képe. A setét éjszaka ismeri-e rémét. Mikor a világot leple alá rejti? A felzadult vihar, látja-e önképét. Mikor az életet korbácsolja, tépi ? Hús éjszaka réme. bősz viharnak képe. Te vag y ein b e r i sz i \ setét s z e 11 ved é I y e! I Mikor a józan ész mértéke lebilleu: Mert fékjét széttépte s céltalanul rohan. — Fekete harag ül az emberi szívben r Ks ütése alatt szép s jo hever romban: \z öszfiirtre szégyent, az iljii életre llervadásiiak lángját önti kárörvendve. <i Istenein! te látod, szivein minden szálát. Titkos gondolatim, nálad számon vannak. Vezesd hát karoddal minden dobbanását. S adj hely t lelkem mélyén minden magasztosnak. Hogy nemes tetteknek hossza sora legyen l.épesö. mely állandó boldogságra viszen! Diskatj hál mán. fegyenc emlékirataiból. Klbeszélés. — Irta Szép Miklós. ( í. folytatás). Az itju két szavával vegét szakitá a haldokló kinlódásáuak, s cz boldog mosolylyal hunyta ste­inet az örök álomra. E ket szó cz volt: „gondos­kodom gyermekedről." Megszegem-e esak egy pont­ban is adott szavam ? ítélje meg kegyed; saját lelkiismeretem legalább nem tesz szemrehányást. o %> — Nctu, nem szegte meg soha, én önnek lo­róvhatatlan hálával tartozom. — Eddig mit kellett tennem kegyedért. ? Mond­hatnám semmit, hiszen hogy megkétszerezett erővel tudok dolgozni, azt önnek köszönhetem 5 azután ke­gyed szerény igányeit valósítani, bizony isten nem is oly nehéz dolog. Most azonban fájdalom — elér­kezett azon idő. hogy egészen más téren kell ten­nem kegyedért, azon téren, melyen az emberek ta­lálkozásuk alkalmával pisztolyból küldik egymásnak üdvözletüket. — Mit beszél ön .... Istenem ! ! — Ernesztin! Nem titkolok kegyed előtt sem­mit, holnap párbajom leend. — Nos hát kivel.... miért? hebegé elbalavá­nvnltan. — Ixátérek erre is, legyen kérem egy kis tü­relemmel. Bárbajom lesz mondom, még pedig ennek leg­veszélyesebb fegyverével a pisztolylyal, Ellenfelein vagy én a harctéren maradunk. <> kitűnő líivö, én teljesen gyakorlatlan, a rosz esélye tehát részemen van. Lehet, hogy holnap ilyenkor már oda lent az égben anyjának számolaudok önről. Tudom, hogy midőn az 011 érdekében ezen lépést teszem, azt 011 ellen is. ki védő nélkül marad. De a becsület kér­dése nem tür fontolgatást. A mit megtehetek önért, az iránt intézkedtem. Halálom után kis szobám bú­torzatát, csekély értékemet áruba bocsátatni rendel­tem,— a hűséges kéz ,melynek ezen megbízást adtam, tudja kegyed iránti kötelességét. IIa ama csekély­ség nem lesz többé, én hiszem, hogy a gondviselés nem hagy and ja el önt s isten, az árvák és szcu vé­dők atyja, nem vonja meg öntől kegyeit. Szavaim alatt figyelemmel kisérém Ernesztint.

Next

/
Thumbnails
Contents