Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-07-22
vesebben togják magukat az iparnak szentelni; és lesz azután hazánkban ez osztály még kevesebb, mint az öszszes tizedrésze. Lehetetlen, hogy ezt épen az ország 7 I 0 részének érdeke másként nem kívánná! Igenis, épen azok érdeke kiváltja, hogy a jelenlegi nyomorult egy tizede inegnőjjön nagy és adóképes résszé, hogy egy-két évi rosz termés ne döntse az országot a legnagyobb szükségbe; kívánja a * l 0 részérdeke, hogy a amit ö évenként bőrre, posztóra stb. kénytelen kiadni, az itthon maradt pénz adóalapot teremtsen és ne legyen kénytelen az állam mind a tiz tized részről lehúzni átló fejében a néhány százalékkal talán olcsóbb brünni posztóból készült dolmányt. Kz tehát nem adó, melyet az egy tized javára kilenc tized fizet, hanem vetőmag, melyet az utóbbi elvet, hogy az ö számára kenyeret teremjen. Reméljük, senki sem fogja ellenvetni, hogy jelen sanyarú helyzetünkben még ily vetőmagra sincs pénz; mert ott. hol 50—100 ezer frt találkozik, hogy az országból kiküldessék, kikerül ott még ezenfelül öt — tízezer frt is az ország pénztára számára. IIa nem telnek, ugy jó leszen 10—15 százalékkal kevesebb cifraság is; ha pedig még ez sem tetszenék : rendeljék meg itthon Biz isten; a legtöbbjét itthon is megkapják ép ugy, ép oly olcsó árért. Mindezekkel pedig célszerű volna, hogy bővebben foglalkozzék mélyen tisztelt képviselőházunk, mint eddig cselekedte. Hallottunk egykor hosszas vitát a tölött, hog> valamely szövegben egyszerűen rs w vagy „és" használlassék, hanem ugyanazon idólájl a vamszerzödésl meg a bankügyet elintéztük minden nagyobb emóció nélkül. Megkísér'leltek eddig minden alkalmai, hogy a közös hadsereg kellé szakíttassek, dacára, hogy ez ránk n«'zve 20 százalék költségeim-lessel, vagy osztrák szomszédainkénál 20 százalékkal, gyengébb haderővel egyértelmű. Megkiséreltelet! minden költségvetési vitánál. hogy hát legalább a címe szakitlassék ketté a hadseregnek, hanem, hogy a fölszerelésre évenként költött milliók kette választassanak, hogy azok minket illető része hazánkban maradjon: ezért már kevéssé jöttünk tűzbe. Igaz-es ezt sietünk be\allani — hogy ez hazánkban épen iparosaink csekély vallalkozó szelleme következtében nem kniinyii feladat. Szomorúan tapasztaltuk csak az iménl inult napokban. hogy a honvédségünk lészere kiirt böriieniükre való pályázatnál boni lábbelikészítóink s/.á/.alekkal. mond harminccal voltak drágábbak Harapatual. Vagyon élénkén mutatja ez, hogy mi iparosok >zerelm»k. ha a vízből kihúzatnánk; de magunk még nem tudunk mozogni. Mind ennek dacára mi. a honvédség fölszerelését s a közös hadsereg fölszerelésének reánk eső részét föltétlenül hazai iparosok által készíitetuok. és pedig nem is oly féle föliiíetcs hazaliasságból. hanem nemzetgazdasági tekintetből, azon egyszerű oknál fogva, hogy föl is téve. hogy a 30 százalékkal olcsóbb külföldi bakancs nem lészen 10 százalékkal mszszabh, mint a hazai kézzel csinált lelt volna: föltéve ha ép oly minőségű valamit kapni külföldtől 30 millióért, a miért itthon 39 milliót kellene fizetni: az ország helyzetében inkább tennénk 9 milliót egyik zsebünkből a másik zsebünkbe, mint 30 milliót a — szomszéd zsebébe. ( AI. Ip.) Eyy iparos. levelek «I í á v o I l> ó I. ni. B.-Füred julius . . . A világ ez idő szerinti egyik első orvosi capaeit j.sa. — legnagyobb bámulatomra - ide küldött. Miután pedig azon szándékkal jövék hozzá, hogy utasításait vakon követendem ~itt vagyok.—Visszakerültem ismét oda. a honnét egykor,— 18 év előtt kiindultam egy azóta tartó, mindig eredménytelen útra, — keresni azt, a mit megtalálni oly nehéz. Igaz tehát csakugyan, hogy „on revient toujours a ses prémiers amours." — Az ilyen „premier amour"-hoz visszatérni azonban nem oly nagy áldozat és érdem, mint egyéb prémiers amours"-hoz, mert a más első szerelmek jócskán megöregülnek idővel—(igaz. hogy a szerető is megöregül — de a férfi azt nem szokta soha figyelembe venni önmagánál) mig ez nem öregül soha. — hanem öregültem én, — a szerető. De majd megitjadom itt az ő ölén. — folyékony égi mannaként élvezett savó segítségével. — Mert ebben kell telhetetlenkednem, — hisz köztem és üdvöm között savó tenger terül el, a melyet kiszörpölni vállalkoztam én ezúttal. Csak azután úgy ne találjak járni, mint Lafontaine hírneves ebe, a mely a folyóban uszó husdarabhoz, a közte és a közt lévő víztömeg kihörpölésével akarván jutni, a víztől megfúlt vala. Vapról napra élénkebbé kezd válni a saison, a melyet a inult hó vége felé meglehetősen csendesnek találtam. A hajó érkezése egyik fóniulatsága vagy inkább időtöltése az itteni fürdő vendégnek, — különösen pedig kíváncsian várt akkor, midőn a közelgő gőzös főárbocán is látszik lengeni lobogó. Tudnivaló ugyanis, hogy ha valamiféle notabilitás jő, a főárboc is megkapja lobogóját. Különösen a déli gőzössel sokan jönnek, mig a délutánival többnyire kevesebben. V mi egyébkent a füredi összes vendég befogadható lakásokat illeti, azok koránt sincsenek még elfoglalva, — akarjuk azonban hinni, hogy mint egyébkor, ez idén sem fognak üresen maradni. Vem volna azonban csoda, ha a látogatottság szállana, meri oly légen várja a fiiredet látogató közönség egy némely jogos óhajtás teljesülését, hogy végre is megunva a sikertelen reményt, több kényelmet nyújtó helyeket keres fel. Igy csak az annyira emlegetett ciirsalou gyógytcrein—hiány is mennyire lényeges kényelmi hiány. — Vem is fog Füreden mindaddig, mig gyógytereni nem lesz, valódi társasélet fejlődni, — mert Itlsz ahol a társaság összejöjjön, az a hely nem létezik. De hisz nem azért vagyok a világon én is, hogy a borsót a falra hányni segítsem. A inig Füredre csak egy vendég jó, — igen helyesen történik, hogy sem rendben, sem kényelmi tekintetekben, sem élvezetekben nem változik — nem halad előre. IIa nem jönne senki, hanem elvinné pénzéi mindenki külföldre, a Ind egész fényt, kényelmei, és gyógyulást kap, — akkor talán fognak itt is valamit gondolni. Addig nem. Az írói körökből itt vannak Jókai (otthon van itt) Lonkay (szintén otthon van) Tóth Lőrinc — mindannyian családjaikkal—Tóth Kálmán, Fndrödi S. Prém József (a Veszprém szerk.) és Koboz (a Soniogyé). Az aristokratia majdnem egyálalán képviseletien. Vau és illetőleg volt az ország minden részéről jul. 3-ig bezárólag 507 ember. Itt van. hogy valamikép el ne feledjent Soldosue asszony és férje és nővére Kölesi Mari k. a. kíséretében, — valamint itt van a nemzet színháztól K. Jászay Mária asszony is. Vannak sokan, lesznek még többen, én azoi.bau meglehetősen egyedül vagyok még, — noha van ismerősöm is. Diaban, nekem már sem országom, sem hazám, már pedig—I exilé par tout est seul—igaza van Laniennais-nek. y /». Tiizo/toegy/efi ügy. A pápai önkény tos tiizoltóegylot ti'izöfsógo j u I Ins Ví^-töl 25-ig. Orligyelö heliparanesnok : Tóth József segédtiszt julius 22- *28-ig. r» t> Julius 22. Őrparancsnok: Stark György. Örök: Lukács János, Gaal Lajos, Löschinger Vilmos. Szalczer Hermán. Julius 23. Őrparancsnok: Kopácsy Flórián. Örök: | Szabó Káról, Földy István, Kovács Ferenc, Krausz llerman. Julius 24. Őrparancsnok : Reich Imre. Örök: Szalmav Imre, Turóczy Gábor, Keresztély Gyula, l'apovics Gábor. Julius 25. Őrparancsnok: Meixner Ignác. Örök: Nagy József, ilj. Xémeth József, Egyed István, Mészáros Mihály. Julius 26. Őrparancsnok: Kis Mór. Örök : Szabó Pál, Xémeth Ferenc, Szabó Ferenc, Kollmán Sámuel. Julius 27. Őrparancsnok: Friedbauer Zsiga. Örök: Stern Káról, Cseke Káról, Cseke József, Egyed Imre. Julius 28. Őrparancsnok : Rimarcsek József. Örök : Schönbichler István, Fejes László, Péci Ferenc, Varga József. Pápa, 1870. julius 20-án. A parancsnoksáy. Különfélék. deltetésére nézve. Ezt Somkuti erkölcsi rendetlenségnek vette, mely szintén betegség, melynek orvoslására annál hajlandóbban vállalkozott, inert, ha Horki bácsit e különcködésből teljesen megbírja gyógyítani, más két célt is elérendőit. Az egyik egy elhagyatott, és mégis nemes lelkülete, szépsége és észbeli képzettsége miatt egyaránt jó sorsra érdemes nö — Illey Margit — jövőjének biztosításában állott, - a másik pedig abban, hogy Horki bácsit családjával kibékítse. Az, hogy Margitot Ilorki bácsi által leányává fogadtassa, nem ment no .ezen ; nehezebbnek tartotta, Horkit családja ellent ellenszenvéből meggyógyítani. Rendes viszonyok közt ez — ismerve Horki bácsi csőkönösségét, nem is ment volna. láttuk mily nagv szökkenésre volt szükség, hogy Ilorki bácsi életének koesirudja más irányba tereitessék hogy emberi rendeltetését felismerje, — Igy erős támadásra volt szükség, — s ezen támadást Margitnak az ifjú Horkihoz érzett szerelméből remélte kiindíttathatni - Somkuti úgy okoskodott. Először is fogadtassuk csak Margitot az öreg úr leányává, akkor e szende nő holtig fogja bírni fogadott atyja vonzalmát. Azt azonban Horki nem fogja kívánni, hogy Margit szive szabad maradjon, hiszen a viráguak megtiltani nem lehet sat.— fogja ezt tudni Horki bácsi is, De Margit épen a kedvező véletlen folytán Horki Gábori, a ki- és eltagadott unoka öcsét szereti, s igy c részben csak is annyit kell kieszközölni, hogy az öreg úr Horkit megkedvelje a nélkül, hogy ismerné, s hogy anynyira jöjjön a dolog, hogy az igen már el ne legyen tagadható - akkor Ilorki bácsi fogja látni hibáját, öccsét szeretni fogja és a cél el leend érve. Látjuk, hogy a terv, mit Somkuti felállított, igen nemes és szép volt; a menet lassú haladást igényelt, hogy sikeres legyen ; a legkisebb erőszak összedönthette volna a szép épületet. Véletlennek nem volt szabad közbelépni , — se véletlen volt az, melylyel Somkuti nem számolt, pedig csakhamar kellett megismerkedni vele. Mikor ugyanis hazaérkezett, Horkit nem találta otthon. Mondák, hogy a vendéglőbe ment estelizni. - Somkuti utána sietett. — A kapu alatt kérdezte a vendéglőst, ki ott rendelkezett épen, nem látta-e Horkit? (Folytatjuk.) — A fő iskolai ö n k é p z ó kör évi zárünnepélye valóban jól sikerült. Xemcsak a szavaltatok, előadott darabok elégíték ki az igen nagyszámú közönséget, hanem különösen az ifjúsági zene teljesen elragadta a halgatókat. Xem csak a terein volt zsúfolásig tömve, hanem még a széles folyosó is. Szép buzdításul szolgálhat az ifjúságnak az önképzésben fáradhat lau törekvésre. — hírt esi tes. A pápai izr. vallásközségi népiskolában az 187%. iskolaév zárvizsgái a következő rendben fognak megtartatni: julius 23-án d. e. 9—12 óráig az I. osztályban, d. u. 3—0 óráig a II. osztályban; 24-én d. e. 9— 12 óráig és esetleg d.U. 3—5 óráig a III. osztályban; 26-án d. e. 9—12 óráig és d. u. 4— 0 óráig a IV. V. osztályban; 27-én d. II. 4—6 óráig az ismétlöiskolában, melyekre a t. c. szülök és tanügy barátok tisztelettel meghivatnak. Kgyuttal van szerencsénk a t. c. szülőket értesíteni, miszerint népiskolánkban az 187", iskalaév kezdetével egv felsöbbb, illető'7 " * leg VI. osztály — kizárólag leányok szamára — fog megnyittatni. Fölkéretnek mindazok, kik gyermekeiket ezen osztály ba beíratni szándékozzák, hogy ezeket legl'ölebb aug. l-ig. a községi jegyzői hi\atalhan (ó-kollegium I emelet ) jelentsék be. V vallásközségi iskolaszék. Felhívás a községi es körjegyzők országos gyülekezete tárgyában. A kör- és köz; ségi jegyzők állal rég óhajtott országos gyülekezet ügyében f. é. junius 15-én Budapesten alakul! előkészítő bizottság határozata alapján van szerencsénk tiszt, ügybarátainkat értesíteni: hogy az érintett országos gyülekezet megtartásának határnapjául f. évi augusztus 21-ke tűzetett ki Budapestre d. e. 9 órára a megyeház nagytermébe. melynek netalán más célú elfoglallatása esetén az előkészítő bizottság más alkalmas helyiségről fog gondoskodni. Az országos gyülekezet tanácskozási tárgyaiul az előkészítő bizottság a következő tárgysorozatot állapította meg: I. V községi törvényen alapuló jegyzői nyugdíjintézeteknek életbeléptetése s illetve a törvény végrehajtásának szorgalmazása iránt kervényezés a nmélls. niinisteriumlioz. ( Klóadó Kis Jánosdunakeszei jegyző.) 2. A körjegyzői állás biztosítása a | községek önkénytes csoportosítása ellen. (Előadó Mészáros Káról I. megyei főjegyző.) 3. Országos jegyzői egylet alakítása iránti indítvány. (Előadó' Dobozi István maglödi jegyző.) 4. A községi jegyzők qualilicaliójának a törvényben leendő szabatos mcgállípítása iránt kérvényezés a képviselőház és kormányhoz. ( Elóadó Kalica János szig. szt. miklósi jegyző.) Bejelentések ezen országos gyülekezetben való részvételre aug. 19-ig a „kii zsé g L a pj a' 4 szerkesztőségéhez intézeudök, azon (ül pedig a beiratkozás a váci-utcai „Xemzeti szálloda" egy ik e célra kibérlett helyiségében történhetik. Beiratási dij I jrt, mely a költségek fedezésére lőrdíltalik, miről a beíró választmány rendes számadást vezetetni. Kelt Budapesten, 1876. julius 10-én. Dobozi István, bizottsági jegyző. D. Mészáros Károly, bizottsági elnök. rtó hang a papai önkénytes tüzoltóegv let zászlöavalási ünnepe alkalmából 1876. junius 5-ről. Xincs nem lehet magasztosabb cselekmény, mint szerencsétlen embertársaink élete és vagyonának megmentése a romboló elemek elölt. A tűzoltónak ez hivatása. Ezért kész idejét, egészségéi, álmát, ha kell életét is áldozni. Vámsunk is szerencsés ily egylettel dicsekedhetni, melly életrevalóságának akárhányszor adá fényes tanújelét. Hogy a kapocs, mely a tagokat összefűzi, minél erösebb, és tartósabb legyen, jótevők adomány ábol zászlót készítetett, melynek felavatására 1876. junius 5. a vidéki testvér egyleteket meghivá. Az ünnepély fényesen megtartatott. A vidékről érkezeit küldöttségek előtt tartott nyiváuos gyakorlattal bemutaták tűzoltóink, hogy erny e| delien szorgalmuk megtenné gyakorlottságukat, bátran szálnak ki a sikra, — mit a jelenvolt vidéki küldiittségek fennen uyilváuitának. Az ünnepély rendezésénei és létrehozásánál a tűzoltó fő, és altiszteknek, s mondhatni minden egyes tűzoltónak meg volt a szerepe, melly et emberül megtett. Legfőbb szerepe azonban Szelestey Lajos főparancsnoknak van, aki, mióta tisztét átvette, egy percig sem szüut meg a jó rend tciintartásábau és q r tagok kiképeztetése körül kitartó szorgalommal fáradni: O a kapocs, melly a tűzoltókat összetartja. Ezt tűzoltóink beismerve egy csinos ezüst serleget készítetének. mely dombormű, tűzoltó jelvény nyel és cserkoszoruval övedzve ezen irattal „A pá pa i ö n k é n y tes tű z o It ó k emlékül Szelestey Lájos főparancsnoknak, 1876. junius 5-én. A serleg ma a tűzoltóknak bemutattalotl, kik küldöttség állal kézbesíttették szeretett főparancsnoknak ; kívánván hogy ö; ki szolgálatban parancsnok. azon kiviil testvér - a szerenesetlen felebarátok vagyona megmentésére, városunk javára, és a tűzoltók díszére soká éljen! Pápa, jul. 15. Kgy tűzoltó. (hl gy i I k os s á g. Pápán julius 16-án délután 4—5 óra közt Vagy Lajos gürzsönyi származású 23 éves, nős, gyermektelen napszámos, a kis liautai szőlőbe; y gyepiijében egy diófára akasztotta föl magát. Öngyilkos lelt. Egy kocsin arra jött utas még látta, hogy egyet rúgott; de alkalmasint utolsó rúgása volt. Oly magas fára kötötte magát fel, hogy csak létrán lehetett elérni, ha lelt volna is bátorsága az utasnak lemetszeni, nem tehette létra hiányában, s ha igen kötelének elmetütésével a szerencsétlen lezuhant volna, lehet hogy igy szőtte volna magát agyon.— Be sietett a városházához