Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-17

Tüzolíóegyleti ügy. A pápai önkénytes tiizoltóegylet tüzör-«éis© .j mii ha lS-tól 23-i s­Őrfigyelő heti parancsnok: Szokoly Ignác szakasz­vezető junius 18—23-ig. Junius 18-án. Őrparancsnok; Mesterházy Káról. Őrök : Szabó Pál, Kgyed Imre, Németh Ferenc. Xagy József. Junius 19-én. Őrparancsnok: Steril Károly, örök: C'seke Káról, í'seke József, Veisz Káról, Péczi Ferenc. 9» Junius 20-án. Őrparancsnok : Fridbauer Zsigmond. Őrök: Schönbichler István. Fejes László, Varga Jó­zsef. l Tjváry Gusztáv. Junius 21-éli. Őrparancsnok Szokoly Ignác, sza­kaszvezető, Őrök: Bauer József, Klára Sándor, Kohn llerman, Horváth Mihály. 9* Junius 22-én. Őrparancsnok: Kohn Farkas cso­portvezető. Örök: Gyuk Nándor, Pákor József, Gold­schmied Gyula, Szabó Ferenc. Junius 23-án. Őrparancsnok : Freiszberger Káról csoportvezető. Őrök: Berger Ferenc, Farkas István, Schwach Henrich. Maiiheimer Mór. Pápán 1870. Junius 14. .1 parancsnokság. Tan és nevelésügy. A közösoktatás előnye a felekezeti felett. (felolvastatott az ismeretterjesztő egyletben 1X75. dee. t'.l ) (tí. folxtalas és vége). A most előszámlált európai államokban eddig elé az oktatásügy a felekezetek kezében van. Hogy Németország és Anglia mind a mellett szép sikert mutathat fel, az» bizonyítja, hogy mindkét nép sa­játsága, jelleme és szerencsés viszonyainál t<»gva jó­zanon belátta hivatását és népének műveltségére és józan szellemére alapította az állam jövőjét. Porosz­országban indokolja meg a most kimutatott ered­ményt az államnak az oktatásügyre nagyobb betö­Ivása és a lakosságnak kevés kivétellel egy feleke­zetisége. Angolországban az eredményen az államnak az oktatás ügyre kisebb befolyása s a felekezeti szellem működése látszik. l)e mind ezen most felsorolt indokok ellenére is, az oktatásügy mind két államban még dúsabb eredményt mutathatna fel, annyira, hogy semmi ki váuni való sem maradna fenn, ha az oktatásügyét a felekezetek befolyásának kizárásával az állam venné kezébe s az közös lenne. Bizonyítja ezt Ame­rika példája s ennek Európában méltó társa, a kis Schvaic. Schvaicnak 1864-ben volt 420,0H) tanköteles gyermeke s tényleg iskolába járt 425,000; tehát 500C) a kötelezett időn túl is. Erre ugyan nem találunk példát sehol a föld kerekségen. De itt nem a fele kezetnek, hanem mint minden, ugy az oktatás ügy is a cantonok, illetőleg községek kezében van, tehát közös. Halljuk mit mond Sretvitzer Lajos a „nép nevelés ügy a bécsi világkiállításon 1873." cimü munkájában „a halhatatlan Pestalozzi Henrik ideje óta, midőn az iskolai belreform tekintetében oly óriási haladás történt, az iskolai kiilszervezet is a tökéle tesedés felé indult Schvaicban, hol ez a tökély ma­gas tokát érte el ma már. Minden állam Schvaic felé pillant; Schvaic nevelés ügyének szervezetét teszi tanulmánya tárgyává, mielőtt valamely nagyfontos- j ságu lépést tenne a nevelés ügv terén. . . Schvaic- j ban az iskola ügy általában véve a cantonok veze í tese alá van helyezve s azok részéről különös li- j gyedemben és ápolásban részesül A főfelügyeletet a j canton saját hatósága, a nevelésügyi tanács által viszi." Nem a népek millióiban, nem is a természet; dús adományaiban van tehát egy népnek létele biz­tosítva, hanem józan műveltségében, a mely alapja az egyéni, úgymint állami szabadságnak, a mely megszerzője a jólétnek s szülő anyja a tiszta er kölesnek s munkaszeretetnek. A két és fél millió nép terméketlen sziklás hazájában virágzó jólétet 5 féle nemzetisége , német, francia, olasz, román és zsidó)! és négyféle vallásfelekezete (lielv. Iiitv , ág., r. kath és zsidó) dacára békés egyetértést teremtett, és nem csak hogy biztosította Europa nagy hatalmai részé­ről állami fennmaradását, haneru tiszteletet is vívott ki magának sa 20—30-szor akkora államoknak min­den tekintetben példány képül szolgálhat. Es ezen eredmények oly viszonyban vannak oktatás ügyéhez, mint a soha ki nem apadó gazdag forrás, üde part­jához, melyet éltet és termékenyít. Nem kinálkozik-e itt nekünk magyaroknak a példa, nekünk, kik megvagyunk verve ép a nenize tiségek közti viszálylyal, nekünk, kikben a feleke- j zeti szellem néha elalszik ugyan, midőn a haladó kor hatalmas áramlatával szemben megállani nem bir, de a mint az érdekek haszonleső küzdelme meg­újul, újra teliiti fejét s nem hagy bennünket a kö zös eéira, hazánk felvirágzására békésen munkálni? I » O Nem kínálkozik e nekünk az érdeküket jól teIfogó ! Amerika és Schvaic példája, hogy oktatás ügyünk közössé tétele által teremtsünk társadalmi, de egy­szersmind hazafiúi egyetértő szellemet? ( Kol \ táljuk i Különfélék. Közelget a julius — september új év­negyed, melyre eddig birt mandatumunk lejár. Kérjük előfizetőink és munkatársaink becses támogatását. Az új évnegyedben, illetőleg félévben két jeles dolgozatot bo­csátunk előfizetőink olvasó asztalára. — egyik leend Gyurátz Ferenc „A nő jelleme és hivatása/' a másik pedig Gajmossy Iván „Akit még az Isten is megvetett" regényes beszélyü dolgozata. Egyébként is törek­szünk lapunkat az eddigi komoly irányban, lehető élénken és szabadelvüen adni olva­sóink kezébe, hogy a lapirodalomnak ne kicsinylendő képviselője legyen. Neg;. d évi dijja 1 tt 50, félévi 3 ft, mely összeg Wajdits Ká­j rol úrhoz küldendő, vidékről legkönnyebben postai utalvány iyal. A hátralékoknak pedig minél előbb beküldését kérjük. — A Pá p a v a r o s i j ó t é k o II v II ö e g \ let folvó évi Julius hő 2-án KOSTOLŐT rendez a Pápa városi óvoda épület helyiségeiben, mely alkalomra az egylet minden tagjat, a szegények jóakaróját, az egylet nevé­ben, alulírott választmány tisztelettel meghívja. V kós­toló délután 4 órakoi kezdődik, belépti dij IO kr o. é. | egy adag étel vagy ital szinte 10 ki o. é. Délután 4 órától fogva esti 10 óráig zenéről a választmány gon­doskodik. Fgy úttal felhívja e nőegylet választmánya az j egylet összes tagjait, hogy a kóstoló rendezéséhez ét­szereikkel járulni, azételek es italok elárusitá.'.áuál közre működni s ez által a pápai nőegylet részéről rendez­tetni szokott kóstoló jó hirii'.vének továbbra való lentar­tását ismert buzgalmukkal előmozdítani sziveskedjenek. A beküldendő étszerek Julius 2-án reggeli 8 ólától fog­va, az e célra kinevezett rendező bizottság által fogad­tatnak el az ovoda helyiségében. Pápán 1870. Junius I I -én. A pápa városi nőegylet választmánya. — A Pápa városi jótékony nőegylet 8 Idarab arany ajándékot kapott folyó évi Májushó 13-án következő levél kíséretében: Tekintetes Alelnökno! Ide mellékelve van szerencsém N. M. által nálam e célra letett 8 darab aranyat a pápai nőegylet részére tiszte­lettel kézbesíteni. Mély tisztelem uyiváuítása mellett. IStetina ni. k. mérnök. Midőn a nőegylet választmánya je kegyes ajándékozást nyilvánosságra hozza, hálás kö­szönetét fejezi ki, mind az ismeretlen jóltevö, mind Tek. Stetina Vince mérnök tn irányában. Tudomásul. A easínókeitnek I. hó 18-án tartandó — zenével és táucv igalommal egybekötött — ün­nepélyes megny itására a tag urakat és családjaikat tisz­telettel meghívja. Pápa, 1870. juniu> 12-én, azeluök­jség. Kezdete d. u. fi órakor, s kellemetlen idő esetén, e megnyitás, a következő vasárnapra hala.sztatik. — A pápai helv. Ii i t v. j o g a ca d e m ia ügyé­ben a legközelebbi fehérvári kerületi gyűlés határozta, hogy az a jövő tanévre mind a négy évi folya­mában fe I á 11 i t a s é k, a honnan a szabályosan jogvég­zett növendékek mehessenek Budapestre tudori cini és rang eluyerhetése végett. Fzért közelebb ket. illetőleg három tanszék fog pályázat utján betöltetni és ezzel együtt a tanév a jövő octóber elején kezdetni. A pápa városi központi választmány az országgyűlési képviselőt választlik névsorát kiiga­zítván. az 1870. junius 15-től — junius 25-ig bezáró­lag közszemlére kitétetett a városház nagytermében, igy azt ott naponkent reggel «—12 óráig bárki is meg­í szemlélheti, 2 -0 óráig lemásolhatja és ellene felszó­lamlásait megteheti, junius 25-től julius 5-ig. és pedig az elnökséghez beadandó írásba foglalt észrevételekben, — Igy jár, aki sokat iszik. A múlt héten a Fehérlő vendéglőben egy kocsis valamivel a mérteken I felül öntvéu be a borozóban, midőn kiment az udvarra. hogy kocsijába üljön, e helyett a kútba lépett. Szeren­j cséré azonnal észrevétetett és a hideg fürdőből még jókor felhuzatott. A hideg borítás eszére hozta, és meg­fogadta, hogy ezentúl a kocsira ülésnél előbb kezeivel keresi meg ülőhelyét. — Ilymen. Molnár Nándor sopiouyi fő reál­lauodai tanár, nőül veszi Makara Irma kisasz­szonyt. A derék lérfuit kisérje új pályáján a sziv bol­dogsága. a szeretet áldó melegsége! — Városunkban meghaltak f. é. junius 8. 14-ig. Horvát István leánya Anna. rc. halva, nehéz­szülés. Tausz Samu gyke Ödön, izr. 5 hónap., 'ráng­görcsben. Kakas Dénes evang. 27 éves, tüdővész­ben. Kovács Borbála rc. 31 éves. vizkórban. Kis Imre gyke Imre rc. 2 hónap., ránggörcsben. Nováes József leánya Anna rc. 2% éves, sorvadásban. — Horvát Alois leánya Mathild, rc. 4 éves, agylobban. Nagy Boldizsár leánya Antonia, rc. 7 éves, sorva­dásban. — Klein László úrnak Budapesten*). Önnek minden társadalmi illemmel ellenkező és nevelet­len magaviselete által becsületemben megsértetvén, mi­dőn ezért feleletre vonni akurám : előlem, illetőleg meg­bízottjai nielöl megszökött, minek folytán önt gyáva hen­cednek bélyegezui vagyok kénytelen. Tuba János III. é. joghallgató. Irodalom. w Ékesszólás tan. Tanodai s magánhasználatra irta Jády József k. t. tanár. Ara 80 kr. Szerző ezen iskolai célra szánt müvét lehető egyszerűen törekedett irni, hogy könnyen megértethessék és hasznosan föl is dolgoztat liassék. *) Egyedül a beküldő határozott kívánatára közöltük, az ő kizárólagos felelősségére. nagyobbításához ; de az uj München tulajdon képi létrehozója 1 Lajos (t IHGs). Számos nagyszerű epületekkel bir, melyek többnyire antik stílben van­nak építve, s az ember nem tudja, melyiket bámulja n.eg jobban. Valóban el lehet mondani egy kis szó­cserével Czuczor ,,Falusi kis leányá"-val ,Jaj be szép az a München, Istenem be szép! Össze vissza jártam útat útfelet De szemem nyugodni nem talált helyet. 4 < Münchenről lévén szó, euriosumként ide írom azon eredeti levelet, melyet egy bajor paraszt sii­heder irt apjának s mely jellemzi a rustikus gon­dolkozásmódot, valamint azt, hogy kinek, mi tűnik föl legjobban ; , Edes apám! bezzeg nem olyan vá­ros München mint a mi rongyos falunk. IIa látná kend, ugy bámulna rajta, mint a borjú. Szolgálatot hál' Istennek már kaptam, de gazdáin ménkű go­romba, ugy ver, mint a szamarat; pedig dolgozom egész nap, mint az ökör Ha kocsit akar venni apám uram, van itt sok, szép is, könnyű is csak egy sza­márnak való, magam is elbírom. Mi az újságokat illeti, mondhatom, kutya rosz idők járnak : nem tu­dom maholnap hogy élünk meg ; se széna, se zab, osztán egy öszvér, annyi idős, mint én, 18 tallér; egy hízott disznó, de talán én is többet nyomnék, 30 tallér, stb München régibb része távolról sem hasonlítható az újhoz. Vaunak ugyan annak is egyes kiválóbb iinpozansabb épületei, de a rendetlen tömkelegben nem tűnnek fel, s majdnem elvesznek. Annál szebb az uj rész. Az utcák zsinóregyenesek, s egyik pa­lota a másik után következik, melyek a legszebb stílben vannak építve. De vonuljunk ki a városi zajból, s keressük fel a múzsáknak szentelt helyeket. Az első jelentékeny görög ízlésben emelt épít­mény, mely egyik szép utca végén szemembe tűnt, a sokat csodált propyleuiu meglepőleg, de egyszers­mind idegenítöleg hatott reám. Előttem állott a haj­dan Göröghonban élő stil, mintegy sírjából kikelve; de, legalább nekem ugy tűnt fel, mintha a tetszhalál dermesztő fagya nehezednék reája. Rovátkolt szür­kés fehér dóri, s belől karcsú ioni oszlopzaton disz­kapu emelkedik, s szabályosan elosztott harántge­rendák tartják a vésett alakokkal díszített homlok­zatot. Világosan és élesen tűnik ki az arány ; de nemes egyszerűségben és öszhaugzatbau. Azonban a lélektartalom, egy magasabb idea után vágyik, s mindenütt csak puszta alakot talál, mely teherként nehezül a mást kereső szemlélőre Annyija belemerültem az épület szemlélésébe, hogy képzeletein mindenütt görögöket láttatott ve­lem, s csak később, miután lelkesedésem kissé le­hűlt, vettem észre, hogy a körülöttem ievők min den mások inkább, mint görögök. Itt bámult egy hivatalnok iratcsomaggal hóna alatt, kit valami gö­rög bölcsésznek képzeltem előbb, ki kezében irat­tekercsesei siet valami köztérre szónoklatot tartani, vagy tanait hirdetni. Emitt egy hordárféle sörös hor­dót vitt vállán, kit valami hatalmas görög főúr rab­szolgájának láttatott képzelödésem. Itt egy görög itjut képzeltem látni, ki a fürdőbe, az akkori idők casinójába siet; s íme képzelödésem alkot'a fátyol leesése után tűnt ki, hogy biz' az csak egy bor bélylegény, ki bizonyára valamelyik becsületes sö­rös bajor borotvál,isára siet Furcsa az a képzelő­tlés ! Sokszor a leginindennapiasabb dolgot oly szép színben tünteti elénk, hogy szinte nem jól esik, ha kiábrándultunk. Igy történt velem is. Majdnem el ment kedvein tovább menni, mert attól tartottam, hogy talán még jobban csalódom. Hogy azonban ez ne történjék, erősen föltettem magamban, miszerint képzelödésem fékét rövidre fogom. (Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents