Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-17

III, évfolyam. 25. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztőegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a .,Mercur

u-eirvIet • ii &. A lap szellemi részét illető közlemények i szerkesztő lakására: Anna-tér 124fi. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési ilíjak, felszólamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Wajdits Iíárol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Megjelenik e lap licteiikint egy szer, szombaton. Előfizetőéi díjak.: Egy évre Félévre Negyedévre .... fi fr. 3 tr. I Ir. 50 kr. egv íven. Lajttulajdonos s felelős szerkesztő I*. Szabó Karol. A llirdetesi díjak térfogat szerint számítatnak: I8f] centim. 21) kr, 50Q eentimeterért 50 kr. 70Q eentimeterért 70 kr, 100Q centim. I frt, I50Q centim. 1 frt 40 kr, 200Q centim. I ft, HO kr, 300Q centim. "2 frt. 40 kr, ÍOOQ centim, ä frt. A közbeeső térfogatoknál a következő magasabb fok díjjá szállíttatik Itélyegdij mindig külön fizetendő. A hitoktatás kényszere. legközelebbi cikkünket azzal zárluk volt be. hogy a hitoktatást még iskolai kényszerrel ? is keresztül kell vinni; épen a mai mo' dern szabadelviiség szempontjából, sokaknak vissza tetszhetik ezen kimondásunk; de azért mi a ránk meredő szemek villámaitól sem rettenünk vissza, sőt erélyesen hangoztatjuk, hogy a hit— oktatásnak, a még oly szabadelvű jogállamban is. az állami és községi iskolák kötelezeti tantárgyai közül kimaradni egyáltalában nem szabad. Csak nem rég értesültünk a lapokból, miszerint Budapesten a Terézvárosban, két polgár kijelentette, sót igazolták mind a kelten okmányokkal is. hogy ök gyermekeiket a hatóságnál felekezetnélkülieknek jelentették be; rosszalják, hogy ínég alkotmányos államban is fenn áll a hitoktatás kényszere s szülei jogukra támaszkodva határozottan kijelentik, hogy gyermekeiknek a hittani szak látogatását egyáltalában meg nem engedik. — Sajnosnak találják, hogy szabadelvű államunkban, mindenkit kényszerítenek, hat-hét schablonszerü vallás szerint üdvözölni, s üres formák s egyházi alakzatoknak áldozzák fel a lelkiismereti szabadságot. Tehát megértük, hogy a szülék, elfordulva a hit éltető s boldogító forrásaitól, magok követeljék azt, hogy gyermekeink hit- és vallásoktatásban ne részesüljenek, sőt lépéseket akarnak tenni arra nézve, hogy hazánkban a hitoktatás kényszere megszünteltessék. s alkotmányos államunk iskoláiból a vallásoktatás végképen kizárassék. Mi ezl épen állami és társadalmi szempontból valósággal beteges tüneménynek, olyatén korjelenségnek tartjuk, melyei múlhatatlan meg kell orvosolnunk, még pedig előbb, mintsem a baj veszedelmes mérveket kezdene felölteni magára. A bajt azonban ukázokkal s hatósági rendeletekkel. intézményekkel megorvosolni, forrását befojtani véleményünk szerint, nem lehel; s a közvéleménynek nem oda kell hatni, hogy a hitoktatás kényszerének eltörlését hangosan követelje, hanem azon kell lennie, hogy az egyes kórtiinetekből a baj alapokát felismerje s a társadalmi kórság gyökeres megorvoslását hatályosan sürgesse. Mi, részünkről azon vélemény s nézetben vagyunk, hogy azon szülék, kik gyermekeikel a hitoktatási órák látogatásától elakarják vonni, egy óriási fogalom zavarban vannak, s azt sem tudják voltaképen, hogy mit akarnak. — Elvonni gyermekeiket a vallás forrásaitól: megszorítani a fejlődő s eszmélni kezdő lelkeket azon varázstól, melylyel a hit, épen az élet válságos pontjain, szokta a küzdő emberi szellemeket felruházni; eloltani ifjú leikök előtt a lobogó szövétneket; letépni égőkről a ragyogó fénycsillagot, mely évezredek óta ragyog az embervilág előtt; eltörölni a vallást, mely bölcsője vala az államoknak is. mely egyediili meleg ágya még ma is a népek civilizatiójának; lelépni Istenről a gyermekekel: ezl s ezeket csak nem akarhatják, s megvallva az igazat, akarniok joguk sincs ; meri a s z a I» a dság szabadossággá, a törvényeken nyugvó állami lét rakoncátlan társadalmon kiviiltséggé, vérengző vallástalan tömegek szilaj játékainak színpadává soha cl nem fajulhat. Nem is ezl akarják a hit o k t a l á s ellenségei, hanem ök csak a mai vallásoktatással, a Ii i v a t a I o $ h i 11 a n n a I nincsenek megelégedve; ~ ~ 7 s ugy gondolkodnak, hogy gyermekeik ezen hivatalosan megállapított hitágazalok ellanulása nélkül is meglehetnek, miután ezeknek. ;t gyermekek emberi s hon polgári jellemének alakulására ngy sincs semmi befolyása.— Ismételjük. hogy fogalomzavarban vannak; ök ís akarják gyermekeiknek vallásos, becsületes honpolgárokká képeztelését; a célra vezető eszközökkel azonban nincsenek tisztában. Nem a hit s vallásoktatást kell az iskolákból kiküszöbölni; hanem célszerű, okos vallásiam kézi könyveket kell készíteni: s a valláserkölcsi tananyagot iskoláinkban ugy kezelni, hogy abból a gyermekek lelket és életet menthessenek. — Hogy a hitoktatással, a mint az Q v ma történik, mi sem vagyunk megelégedve, a/, bizonyos, most kátét tanítunk nem vallást; hitágazatokkal ismertetjük meg a gyermekeket. nem hittel; a szeretet helyeit tanítunk gyűlölséget. MINDEN ODA.. . inden oda, — meg a reménység is, Bírhatni téged lány egykoron. Minden oda . . . boldogságom útját Feltalálni soha nem fogom! Amim volt még, — mind elvetted tőlem,— Szivem nyugalma eltemetve! Vadd hullámok korbáesolják szivein, Keserű a lét minden perce. De egy van még . .. fájó kínos emlék. Megőrzöm ezt sirom széléig: Lány szerelmében bízni nem lehet; Mert a szivet r ú 11 ú I rászedik! Szilágy-Szent-Király 1876 május 18. («aj m ossy 1 ván. llorki bácsi. — kurraiz. — Irta Belányi Ferenc. (15. íolylatás). De a doktort nem zavarta Ilorkinak ezen elkomorodása, s igy folytatta: — llogy ön, ismétlem, öt védelme alá fogadja. Erre igenlő választ nyertem. Először, érdemes reá, mert jó családból való, — másodszor, mindenki, a ki öt ismeri, esak szépet és jót tud mondani felöle, és harmadszor, mert igazán szorult a védelemre. Horkit kezdte a fejtegetés közelebbről érdekelni, Látta, hogy fiatal barátja a titok nyomára látszott jönni, — Igen a szegény Margit, — kezdé a házigazda újra, — ö nála alig van elhagyatottabb lény a világon. Mindenki elhalt mellöle, s a grófi család nagyon távol rokonságban áll hozzá, ugy hogy az egész családhoz — a fiatal grófnét, játszópajtásiiéját, Clotildot kivéve, — semmi rokonszenv sem fűzte, de nem is fűzhette, ha a családot s a fennálló viszonyokat szemügyre vesszük. — Az öreg grófnő igen jámbor ; mondják van mit a múltból leimádkoznia, de tán a jelenből is, mert, a mint látszik, az elmúlt idők szerelmi intriguáit átszeretné játszani más térre. Legutóbb is 99 Máriaegyletnek az elnöke, s titoknoka jezsuita, ezzel meg van mondva minden. Clotild grófnő a legelbájolóbb teremtés a világon, de fiatal arisztokrata nő, kit óriási vagyona miatt elfognak adni, valami birodalmi grófnak vagy hercegnek , s igy nincs akarata, legalább eddig nem nyilvánította, — a fiatal gróf Károly igen gőgös fiatal ember, de ki, a mint megtudnom sikerült, egyetlen szenvedélylyel bir jelenleg, azzal t. i. hogy Margitot elcsábíthassa; ö még a társaságban is azt mondja, hogy nőül akarja venni; s hogy anyját a fait accompli-val akarja meglepni. — De hát igy csak örülhet az anya, — hogy megszabadult tőle, — vágott szavába llorki — akkor mért kivánja vissza. Somlaki ravaszul mosolygott. — Nem is azért kivánja vissza, hogy Károly neje legyen, hanem hogy hatalmában legyen, mert neki határozott akarata, hogy Margit zárdába menjen. — Zárdába, — s ugyan miért. — Ezt nem tudtam meg, ez egy igen fontos titok lehet, — feleié komolyan az orvos, — melynek nyomára akarok jönni, mi azonban eddig nem sikerült. — Tehát ezért menekült el a háztól a leányka,— mondá llorki. — Nem egészen ezért; — volt a válasz, — a dolog rejtélyes ; a grófnőnek, úgy látszik, meg van az akarata öt zárdába tenni, de nincs meg a hatalma hozzá. A dolognak sietősnek is kell lenni, mert Keresztszeghy, ki mint hallom, önnél is volt, s ki az egész dologba be van avatva, 10000 forintot fog kapni, ha a leánykát három hó alatt a házhoz viszszahozza, tőle kinyeri a beleegyezöt, hogy a zárdába megy, és kieszközli mindazt, mi ahhoz szükséges, hogy a zárdába mehessen. — Akkor tehát Károly ugratta meg, — Közvetlen ö, a fiu heves, az éjjel sötét volt, s valószinüleg a folyosón akarta szerelmi vallomásaival újra üldözőbe venni, de minden arra mutat, 25