Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-10-09

talmak, vagy egyéb díjak megszavazása, tekintettel az előirányzott költségvetésre. c) Az egyleti helyiségek megszerzése. f) A közgyűlés elé terjesztendő indítványok. Az egylet tisztviselői. a) Elnök. b) Alelnök. c) iíojegyzo. d) Aljegyző. e) Pénztárnok. f) Ügyész. 14. §. Az itt elősorolt tisztviselők az egylet összes tagjai közül, a közgyűlés által három évre választatnak. Az elnök joga és kötelessége. 15. §. 1. Az elnök az egyletet hatóságok és harmadik személyek irányában képviseli. 2. A rendes és rendkívüli-, köz- és választmányi üléseket összehívja, azokon elnököl, a határozatokat kimondja, s azoknak végrehajtásáról gondoskodik. 3. A működök tisztválasztó gyűlésén elnököl, 4. Szavazategyenlőség esetén döntő szavazattal bír. 6. Rendkívüli esetokben 10 írtig utalványozhat, ezt azonban kötelessége a legközelebbi választmányi ülésen jóváhagyás végett előterjeszteni. 7. Kötelessége a pénztárt negyedévenként megvizsgálni, s az eredményről a választmánynak jelentést tenni. 8. Az egylet pecsétjének és okmányainak őre. Az alelnök. 16. §. Az elnököt akadályoztatása esetén a lő, §ban elősorolt jogokban és kötelességekben helyettesíti. Főjegyző. 17. §. Az egylet mindennemű gyűlésein a jegyzökönyvet a határozatokhoz hűen vezeti, a jegyzőkönyvi kivonatokat kiadja, az egylet okmányait az elnökkel együtt aláírja, s végre az alelnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. Aljegyző. IS. §. A főjegyzőt akadályoztatása esetén helyettesíti, kivévén az alelnök helyettesítését. Pénztárnok. 19. §. 1. Kezeli az egylet összes készpénzét, s erről naplót és pénztári könyvet vezet. 2. Beszedi az egylet alapító és pártoló tagjaitól a tagsági díjakat, és a tiszti szék által kiszabott bírságokat. 3. Nyilvántartja a tagsági díjak hátralékát. 4. Köteles az évi számadást, és a jövő évi költségvetést elkészíteni, s ezt a választmányi ülés ele terjeszteni. 5. Kötelessége az egylet pénztári állapotát az elnök kívánatára bármikor előmutatni. Ügyész. 20. §. Az egylet pereit vezeti. Működök gyűlése. 21. §. A működők gyűlése az egylet Összes működő tagjaiból áll. Érvényes határozathozatalra az összes működök egynegyed részének jelenléte szükséges. Hatásköre. 22. §. 1. A tiszti kar megválasztása az egyleti elnök vezetése alatt. 2. A tiszti szék határozata elleni föllebezések elintézése. 3. A főparancsnok kivételével az egylet tagjaiból alakítandó küldöttségek megválasztása. 4. Az egyenruha és tiszti jelzések meghatározása. (Folytatjuk.) Egyet szóllott, kettő lett belőle (válasz az „egy szó az orthodo.\okhoz"-ra). T. Szerkesztő Úr! Engedje becses lapjának hasábjait az igazságos rehabilitatíónak az undok rágalom és hazug koholmány ellenében igénybe venni. Xem azért u^yan, mintha megsértődtünk volna, mert az elfogulatlan figyelő azonnal tudja, honnan fú a szél-, hanem azért hogy t. szerkesztő úr figyelmét ilyen meg amolyan cikkírókra vonjuk, kiknek itéletképessége és felfogása nem épen a legkedvezőbb fényes jövőjének reményeivel kecsegtetheti az „intelligens" világot. Ugyanis már mély álomba süly cd vc véltük a községünkben támadt községi pártviszályt, — már nem egymás ellen állottak a pártok, hanem, mint az más ilyen községekben is szokott lenni, a békés nyugalom enyhe lehelletei következtében, egymás mellett mendegéltek; és ime megsebesített vadként jajgat egyszer II.-val jelzett cikkíró, másszor pedig mint t u do mán yáról ismert líerczl József, — ki akkor jogász, mikor hadnagyi létét kellene igazolni, és hadnagy akkor, mikor jogtudományával kellene az előtérbe lépnie, — az egyik, fényes sikerrel koszorúzott iskolánkat gyalázva, a másik, vallási érzetünket és egyebeket megbántva. Azonban, mint elébb mondottam, nem bántódtam meg ily szakértők Ítélete által, mert annyira van ll.-nak paedagogiai és iskolai kellékeknek ismerete, mint llerczlnek vallásisinerete; ez pedig, tessék elhinni, igen alacsony lépcsőn vánszorog—no! de minek meséljem mindezt, egy szóval — ismerik. De mégis kötelességemnek tartom t. szerkesztő Urnák és a. félrevezetett közvéleménynek, — t. szerkesztő Ur és becses lapja érdekében — felvilágosítással szolgálni. Igazolandó az újesztendei és engesztelői ünnepeken dij— jazott belépti jegyeket templomunkba, csakis községünk szegényebb részének akarata okozta intézvény, mert ők maguk ajánlották fel, ezen jelenleg állandósított kántorunk felvételének esetére, az ez idővel rajok szabta adót szívesen megfizetni. S hogy az idegeneket, községünkön kívül esőket nagyobb templomadóval róttuk meg, mint az orthodoxokat, senki sem fogja rosz néven venni, ki nem épen cominunista és aki más nagyobb városok intézményeit ismeri, melyek szerint ez ünnepek alkalmával a templomba belépti jegy nélkül (juclyet jól megfizettetnek) jutni nem lehet. Különben volt a község részéről egy íiokunaházról gondoskodva, melybe szabadon járhattak, kelhettek belépti jegy nélkül. Végül mégis, noha líerczl szavát az orthodoxokhoz nem méltatnám feleletre azon egyszerű okból, mert nálam elv, hogy b. . . vagy részeg emberrel szóba nem állok, — nehogy azt higyjék, hogy a „sötétség e szellemei" és a „korszellem ellenharcosai" nem értenek szót, megmondom neki, hogy ne legyen oly fehhéjazó, mintha annyira honn lenne, mert atyja Tolna megyéből vándorolt cs oly keveset segített templomunk építéséhez, mint ama „lengyel zsidó," ki Pápát sohasem látta.