Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-03-27

sulati érdeküek, fürkésszék iparunk rohamos pusztulásának okait, utaljanak azon óvszerekre és eszközökre, melyekkel elszegénye­dő osztályunkat ismét a hazának munkával, pénzzel és vérrel leginkább áldozni képes és áldozni kész polgáraivá tenni lehet. Bár mennyire megörvendeztettek az egyesülési szellem ébredéséről tanúskodó fenti tudósítások, még nagyobb örömmel vettem ma önnek levelét, melyben a négy társulat egyesü­lése céljából legközelebb tartandó közös gyűlésről értesít. Nem­csak a helyes utón vannak önök, hanem ez az egyedüli út romlásunk megakadályozására és egy jobb jövő biztosítására. Önök ismerik meggyőződésemet az iparszabadságra vonatkozó­lag; tudják hogy érettnek tartom a magyar iparosztályt e sza­badságra, de csak úgy, ha a közszellem minket egyesülésre bir, egyesülési törekvéseinknek pedig a hatalom útját nem állja. ^Folytatjuk). A s p á r g a t e r m e 1 é s m ó d j a. Több oldalról nagyon gyakran intéztetnek hozzám majd szóval, majd levél által kérdések a spárga miképcn termelése végett. Nem ritkán hallhatók oly panaszok is, hogy a nagy fáradság és költséggel készített spárgaágyak csekély termés­sel szolgálnak. Ezen körülmény birt engem arra, miszerint jelen so­raimban a spárgamivelés körüli szükséges eljárást közöljem s teszem azt azon reményben, hogy ez által részint a spárga­kedvelök nagy számának óhajával találkozom, részint pedig másokat is serkentek ezen kedvelt és jövedelmező növény müvelésére. A spárga termelése korántsem jár oly sok bajjal, mint azt sokan gondolják; mégis elkerülhetlenül szükséges fi­gyelemben tartani azon kellékeket, melyek nélkül jó ter­més nem remélhető. Figyelembe veendő 1-ször a fekvés, 2-szor a talaj, ó­szor a föld előleges elkészítése, 4-szer a trágyázás, 5-ször az ültetés, 6-szor a metszés és végre 7-szer a spárgaágyak további művelése. És igy átmegyek az elsorolt munkálatok részletes ismertetésére. I. A feledés. Ennek megválasztása a termelő azon óhajától függ, vájjon a spárgát kora tavaszszal vagy később óhajtja hasz­nálni. Ha spárgát nagyon korán akarunk metszeni, igyekez­zünk az ágyat délnek fekvő kerítés elé alkalmazni. Ily fek­vésű ágyakban a termés a lehető legkorábban élvezhető. Legjobb fekvésnek azonban a dél-nyugotí mondható, mert ennél még mindig elég korán jutunk a terméshez s a ki­hajtott növény nem lesz ugy kitéve a fagynak ; a mi min­denesetre egyik fötényezőnek tekinthető. Mert tapasztalás­ból tudjuk, hogy nálunk a késő fagyok épen nem ritkák, s igy ezen körülmény is kell, hogy figyelemben tartassék. II. A talaj. A spárgának leginkább a könnyű, vagy is a nedves­séget könnyen áteresztő humus talaj alkalmas. Miután a spárga a táplálékot csak is a földtől nyeri, kell hogy az jó erőben legyen. Ha a talaj nagyon könyü, a gyökér gyorsan ágazik ugyan el; de az erő hiányozni fog s igy jó termés alig remélhető ; — ellenben a nagyon kötött föld azon hátránynyal birand, hogy a gyökér lassan ágazik el s a nedvesség soká megmarad a földben, a mi'a növénynek nagy ártalmára szolgál. Miután tehát — mint már említve volt — a spárga erőteljes s a nedvességet könnyen áteresztő talajt kivan, ahol ezen kellékek fel nem találha­tók, a föld javítását kell eszközölni. Felette könnyű talajnál erősebb trágyázás ajánlandó (leginkább marha-trágya") vagy kevertessék a föld közé na­gyobb mennyiségű apró trágya (eompost); — a felette kö­tött föld pedig nagyobb mennyiségű (mintegy V 4 rész) ho­mokkal vegyíttessék. Jó szolgálatot tesz még ez esetben a lótrágya. A talaj megválasztásánál figyelemmel legyünk arra, hogy az ne legyen mélyen fekvő s e miatt az altalaj viz­erös ; mert így a föld folyton nedves és hideg marad. (Ha azonban csak ily földdel rendelkeznénk, akkor a szokásos alagcsövezést kellene használnunk, — e mellett azonban jó eredmény nem várható). Vidékünkön legjobbnak mutatkozik az úgynevezett fe­kete föld, különösen ha az még V 3 rész márgás homokkal vegyittetik, — azonban csak az esetben, ha a talaj 2 l / 2 —3 láb mélységig egyenlő minőséggel bir. Homokos vagy kavicsos talajnál azonban a földnek gyökeres változtatása nélkül spárga nem termelhető. III. A földnek előleges ellveszritése. fia tavaszszal tervezzük a spárga gyökerek ültetését, különösen ajánlatos a földet már előtte való ősszel 2'/ 2 — 3 láb mélységig átforgatni s azt ez alkalommal jól megtrá­gyázni. A földnek forgatási módja ugyan általánosan ismert, mégis a legcélszerűbb módot itt megismertetem. A spárgatermelésre kijelölt terület, a föld minöségé­höz képest, % — 1 láb magasságú ganajréteggel teríttessék be (nem szükséges, hogy az teljesen érett trágya legyen, e célra bármilyen rendelkezésre álló trágya használtathatik). Ekkor az egész terület annak hosszában, osztassék két részre, s ezután a forgatás következőkép történjék : Az első rész­let kezdeténél ásassék mintegy 4 láb széles és 2'/ 2 — 3 láb mély árok, és a kiásott föld halmoztassék fel a 2-ik részlet előtt; ha pedig itt nem volna hely, akkor a földhalmaz azon­nal a második részlet végére tehető. Az árok kiásása után az első részlet osztassék fel 3 láb szélességű részecskékre és igy kezdessék meg a tulaj­donképeni forgatás, azaz a földnek részletenkínt áthányása, a minél főleg figyelemben tartassék, hogy a mennyire lehet, az alsó réteg kerüljön föl s a felső alá. Figyelemmel kell lenni ezen munkálatnál továbbá, hogy a trágyaréteg a földben egyenlően keveredjék el, és hogy a legkisebb hantok is szétzuzassanak. Ha az első részlet utolsó árka is már nyitva áll, a második részlet munkálá­sára kerül a sor, mely ép ugy osztassék fel, mint az első, és igy a második részlet első árkából kikerülő földdel az elsörészlet utolsó árka töltessék be, — természetesen a máso­dik részletet azon oldalról kell kezdeni, hol az első részlet végződött. A forgatás kiváló szorgalommal gyorsan teljesítendő. Megjegyeztetik itt, hogy ama régi eljárás, mely sze­13*

Next

/
Thumbnails
Contents