Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-03-20
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A p á p a i j ó t é k o n y n ö e g y 1 e t-, a z ismereti er j e s z t ö- 1 ö v 6 s z- és ü n k é ny t e s t ii z o \i ó e g y I e t A iop szciiomi rés^ íi iö közlemények |||évfolyam.Pápa!875. tavaszelő 20.12. sz. Anna-lér 1*210. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, IVlszólbimlások, a kiadói teendőkkel megbízott WajditA Ivál^Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendő!;. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy ivén. TTavtallíia : Kereskedelmi mérleg, — Polgármesteri jelentés. — Snctalis" , '"i és eomiminismiis. — Törvényszéki osarnok, — Figyelmeztetés gviimülesészeiiikhöz. — Alma és kórtefajok. — Haldái'si A halálára. — Kazmozy szülőföldéről.— Pápai tarkaságok. — Különfélék. l^löíizetÓRi díjaid Egy évre G fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 tr. 50 k. A liii?<le( Ó«i clí.ja'lc. a háromszori hasáljozotl petit sorért egyszer hirdetésnél fi kr. kétszer hirdetésnél íi kr. háromszori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árloengodéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. A kereskedelmi mérleg állásának nemzetgazdászati és állami fontossága. Felolvasás, melyei a pápai ismerői terjesztő egyletben 187ö-ik év máreius hó 1-i-én tartott Antal Gábor. 'JjüLinden állam alkotmányos szabadsága népének szelX ' • A lemi és erkölcsi műveltségétől, minden állani íViot gellensége nemzclgazdászaIának fejlettségétől, va1 ffvoni önállóságától fü«^. Hogy egy állam szabad alkotmányi nyerhessen, hogy a már lélczö polilikal és polgári szabadságol len— tartani tudja: a nép szellemi képzettségét kell előbbre vinni, a jellem fejlesztésére kell gondol (ordítani., az az oda halni, hogy a tudomány és belátás a népnél minél nagyobb tért foglaljon, a polgárok a polgári és katonai erényt tiszteljék, azoknak gyakorlásai megszokják: mert ha erre gond nem fordílalik, az érlelmi és erkölcsi műveltség fejlesztése elhanyagoltalik. a nép a szabadságot elviselni képtelenné válik s annak alapján romba dönli a semmi fék által nem zabolázoll önzés és hiúság, éretlenség és szenvedély. Hogy pedig egy állam független legyen, hogy egy magában kielégülő, önmagában megállani bíró egészet képezzen: a gazdászati tevékenység minden irányban kifejtésére kell gondol fordítani, a munka minden terén való értékesítésére kell utat nyilni, a töke gyűjtésre, mindennemű ipar és kereskedelmi vállalatok létrehozására kell módot nyújtani; mert ha ez elhanyagoltául*, az állam szabad alkotmánya dacára más népek adófizetőjévé, más állam gyarmatává lesz; polgárai rabszolgaként fognak dolgozni más államok üzér urai számára s a gazdászati függés hosszabb vagy rövidebb idő alatt | okvetlen maga után vonja a politikai függést. Az ilyen állam függetlenségét biztosító vitéz hadserege, körül sáncolt alkotmánya, polgárainak önfeláldozó, készséges fejedelmének esküje dacára meghódított tartományúvá válik. Ezen meghódoltság annyival veszedelmesebb, mivel erő és vitézség ellenében semmit sem használ, azon fegyverek pedig melyekkel sikerrel lehetne küzdeni, az ellenségnek vannak kiszolgáltatva. A mely állam háborúban fegyverrel győzetett le, még függetlenségét nem veszti el; de a melyik gazdászatilag más államok versenye által győzetett le, az meghódíllaloll, gyarmattá lett s csak iszonyú erőfeszítés és önmegadással szerezheti vissza függetlenségét. Ezért látjuk azt, hogy gazdászatilag független országok meghódilhallanok, nagy rázkódtalásokal is könynyen elviselnek; mig a gazdászatilag alásülyedt államok önálló területük melleit is függelékévé lesznek más államoknak. Franciaország független ország maradt az absolulismus, a terorismus, az 1815—ík és 1870-ik borzasztó leveretések után is, Belgium, Holland, Schweiz, Dánia kis területek, kevés népességük mellett megtudják óvni függetlenségükéi; mig ellenben Törökország más államok kegyelméből él, névleg önálló, tényleg Angolország gyarmata. Spanyolország nyomorog, Portugal leng Anglia uralma alatt. Közelebb szegény hazánk minden áldozatok dacára független állammá nem lehet, mig gazdászati önálóságra nem jut, hanem lesz más államok, — mostani vám és kereskedelmi szerződésünk folytán különösen — a Lajtán túli tartományok gyarmata. Mennyire van valamely állam gazdászati önállósága jelenben kifeilödve és jövőre biztosítva, azt meglehet 12
