Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-02-20
Vegyestaríalmíi társadalmi hetilap. A pápai jótékony n ö e gy ] e t-, az ismeretté r j e s z t ö- lövés z- és ö n k é n y t e s tüzoltóeffvlet A lap szellemi részét illető közlemények a Hzerlcosztő Jalcá^ái-a : Anna-lér 1216. sz. a küldendők. Ii. évfolyam. Pápa, 1875. télutó 20.8. sz. Megjelenik e Jap lielenkint egyszer, szombaton, egy íven. Előfizetési és hirdetési díjak, fels/.úl- j Tarlalma: A társadalom e-v nagy mulasztása II. lamlások, a kiadóig leendőkkel me-luzoll , Városi kiÍ7irYn i LÍS . „ Polgármesteri jelentés. - Az >par koréból.•WajdtitísIvár'Olúfkünyvkereske- I Törvényszéki esaniok. — Jókai Mórhoz — Feneketlen! - Régidésébe: megyeházzal szemben, intézetniük. | Sl y jy Különfélék Egy évre. 6 IV. Félévre ?> ír. Negyedévre 1 Ir. öO k. A 'llit*tlOtÓ!-4Í díjalv. a háromszori hasábuzotl jief.it sorért egyszer hirdetésnél fl kr. kétszer hirdetésnél ;i kr. háromszori hirdetésnél 1 kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleeugedéssei s/.ámílatnak. Mindig külön bélyegdíj íi/etendő. A társadalom egy nagy mulasztása. n. incs adó. nincs áldozat. melytől annyira iszonyod1 1 nék a világ, mini épen a véradótól, a véráldozattól. V S mégis, mi könnyen és mi dúsan hozza ez áldó— 1 zalol, ok és szükség nélkül, sőt sajál jólfclfogoll érdeke ellenére, önkárára! Más gyermekéi, ha élelfonala megszakad, nem siratjuk. Az önzés rúl hiine annyira fészkelte be magái márványhideg sziveinkbe. hogy magunkon és azokon lvivül. kik mieinkhez tartoznak, senküsem szerelünk. Beszélnek sokai a magyarfaj csekély szaporodásáról, kihalásáról is: s mégis alig jut eszébe valakinek, kutatni az okokat, és ezeket hatálytalanokká lenni. Az emberi nem művelődési történetében számos oly jelenségre bukkanunk, melyek a haladást eszközlő tényezőkre évszázadokig voltak béniló hatással, mig végre hátrányoknak felismerve, a cuíluraiis továbbfejlődés könnyebitése tekintetéből elmozdillatlak. Nincs kétség benne, hogy a társadalom ..törvénytelen" mostohái idővel könyörületre fognak érdemesillelni és a humanitás magasztos elvének alapján az emberi méltóság mibenlétének tudatára ébredő ujabb, igazságosabb nemzedék által a jog és méltányosság- parancsolta módon fognak gyámolillalni. A gyermeknevelés szent ügye vissza fogja vezetni a gondolkodó főket azokra, a kik eddig pártfogó és barát nélkül kényszerüllek megküzdeni a lét ezerszeres keserveivel. Magához ölelendi az összemberiség azon boldogtalanokat, kiket eddig szégyen és gyalázat kain jele bélyegzett, kik családjuk és környékjük átkaként tekintettek, s kik előtt az emberi kebelből különben önként fakadó szerelet éltető eleme egy ismerellen kincs vala, melyet, birniok a rideg való. és az előítéletek ben elfogult emberi nem évszázadokon át lehelteimé leli. igen; e viszás állapotnak vége tag szakadni, és a bün szülöttje sem fog lakolni ártatlanul. A boldogabb csillagzat alatt szüléitekkel egyenjogosilva leend a pária,— és a halál angyala, ki eddig szánalomból oltá ki éleiét és kínjait, akkor nem fogja többé oly igen zaklatni a szeretet mosolygó geniusának őrködése alatt gyarapodó ..természetes* 1 magzatokat. De mig e jobb idő elérkezik, mig a társadalom ezeréves tévedése és bűne megszünend. hogy kiengeszteltessenek az apa és anya nélkül maradt nyomorultak sorából ejtett számos áldozatok,— mi történjék addig? Az országos lelencház, minek létesitése végett már egy éviized elölt nyíltak meg egyes emberbarátok erszényei, még maiglan is ugyanazon stádiumban van, melyben volt akkor. Az államháztartás oly kedvezőtlen viszonyokban sanyarog, hogy egyhamar nem várhatni országos segélyt. S a vidékbeli városok és falvaknak egy központi „lelencház" különben sem segítene igen. Ebből kifolyólag nem marad egyéb hátra, minthogy magunk, községenként intézzük cl e bajt is. valamint a betegápolást, szegényügyet sat. r „Aide toi, et Dieu t'aidera"! Még hála az Égnek, megvannak társadalmunkban azon elemek, melyek az e sorokban felemlített baj orvoslására szükségesek. Mégvannak nemes gondolkozásu, gyengéd érzelmű emberbarátok, kik a piszkos viskókban nyomorgó szánalom8