Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-25

tási utón hajtatik be s az egylet tőkéjének .gyarapítására fordittatik. 69. §. Az őrszolgálatra minden tűzoltó egyenruhában, és teljes fölszereléssel köteles megjelenni. 70 §, Az őrséget 6 ember képezi, kik közül a parancsnokságot a jelenlevő tiszt, vagy ha az Őrségen ilyen nem volna, a csövezetö, végre a — szolgálati idejére nézve — legidősebb tűzoltó ve.^zi át. TI. S- Az őrség parancsnoka az őrség folyamáról rendes naplót vezet, mindenek elölt meggyőződik a tűzoltási szerek rendben létéről; a kitűzött óra után 10 perccel a távollevők és elkésök neveit a n.iplóba beirja, és a későn érkezettekre minden negyedórai késedelemért f> krajcár bíróságot ró A késedelmi birság kiszabása tekintetében, a már megkezdett negyedóra egésznek vétetik, 72. §. Az önállás órája az őrség egyes tagjaira nézve sors utján határoztatik meg. A későn érkezők a fenmaradt őrtáilási órákkal megelégedni tartoznak. 70. §. Az örtanyáról engedelem nélkül távozni nem szabad; az őrparancsnok azonban az őrség egyes tagjait őrtáilási órájokon kivül 10 percre szabadságolhatja. A ki a nyert szabadságidőn tu! egészen, vagy csak bizonyos időre kimaradt, a mulasztási (.08. §.j illetőleg késedelmi ("71. §,) birság alá esik. 74. §. Az őrség kényelmére az őrparancsnok a sisakok, fejszék, kötelek és lámpák levetését megengedheti. 75, §. Jla a fő vagy alparancsnok az örtanyán vizsgálat végett megjelenik, az őrparancsnok magát szabályszerűen bemutatja, neki az öi*c?ég létszámáról s a netán elöíordultakról tüzetes jelentést tesz ; a fő- vagy alparancsnok pedig látogatását a naplóba bevezeti. 7G. §. Ki az őrparancsnok valamely intézkedése által magát sértve érzi, e körülményt a panaszkönyvbe felemlítheti, a vett parancsot azonban teljesíteni köteles, 77. §. Az őrparancsnok tüzeseteket, riadókat; s más rendkívüli eseteket, a rendes naplóba bevezetni köteles. 78. §, Az őrparancsnok az örhelyiség t'uztán tartásáért, az abban levő szerekért, a csend és rendért felelős. Minden rendetlenség , melv szántszándékból vagy vigyázatlanságból ered, a tettest terheli, de ha az kipuhatolható nem volna, az egész csapat felelős. 7i'. §. Az őrség eltávoztakor az őrparancsnok a naplót bezárja, s azt az őrség egyik tagjával együtt aláírja. 80. §. Mihelyt tüzjcl adatott, az őrparancsnok köteles gondoskodni arról, hogv a szerek minél gyorsabban a tűz helyére szállítassanak, 81. §. IIa a tüzörség a tűz helyére ért, az örparancsnsk gyors áttekintéssel megállapítja az oltás tervét, és ehez képest felállítatja a szivattyúkat. — Az őrség az őrparancsnok vezény szavára : „Le ! szerelj (ennyi) tekercsel!" az oltást megkezdi. 82. §. Ha valamely tűzoltó a vett parancs teljesítése körül bármily mulasztást követ cl, minden ezen mulasztásból származható kárért felettiséggel és kártérítéssel tartozik, s a parancsnoknak pedig jogában áll az illetőt rendre utasítani s a tiszti szék elé állítani. 83. §. A tűzoltást vezénylő tiszt, ha a helyszínére oltás közben felsőbb rangú tiszt (avagy parancsnok) érkeznék , magát nák azonnal jelenteni, az oltás tervéről és részleteiről kimerítő felvilágosítást adni, s a további vezényletet átadni tartozik. Parancsnok nem létében az oltást a legidősebb tornász vezeti. 84. §. Jelen rendszabály megszegői a tiszti szék ítéletének v.mnak alávetve. jLcr élezés. Sz. Fehérvár dec. 18. T. Szerkesztő Ur! Azt tartja a közhit, hogy a példaadás bátorít; — ezen vezérelvből kiindulva keresem fel újólag soraimmal becses lapja t. olvasóit, annyival is inkább, mivel városunk c napokban nevezetesebb közérdekű eseménynek volt színhelye. Múlt kedden vagyis f. hó 14-én tartatott ugyanis Dulánszky Nándor, volt ministeri tanácsos s újonnan kinevezett püspök beiktatási ünnepélye, még pedig a tömegesen megjelent közönség érdekeltségének megfelelő díszben s fénynyel.— A nagyszerű templomi szertartás, melyen többi között a kinevezési okmány király Ö Felségétől s az ezt megerősítő pápai bulla felolvastatván, a már beiktatott püspök a közönséghez emelkedett szellemű beszédet intézett 9-töl 12 óráig. Jelen voltak az itt székelő huszár és gyalogezred főbb méltóságai s tisztikara; képviselve voltak továbbá a megyei hatóságok, valamint ákir. törvényszék is testületileg. Ez ünnepély befejeztével a tisztelgések és bemutatások voltak sorrendben, s ezeket követé a díszebéd, melyen természetesen egymást érték a felköszöntések,— este pedig a tűzoltó-egylet zenekara játszott el néhány darabot a palota előtt egybegyűlt közönség lelkesült éljenzéscí közt, — Mindez nyilvános tanújele a közönség érdekeltségének uj főpásztora irányában, ki is mintegy ennek viszonzásául a városi árvaház részére 500 frtot adományozott. Ugyan e napokban (hogy más útra is térjek"), egy hírneves china-japáni míívésztársulat tartá az itteni színpadon mutatványait a testgyakorlati s eguilibristikai szakmában Chevalier Arr - Hee igazgatása alatt, s 3 ízben előadásuk tökéletesen kielégíté a szép számú közönség felköltött várakozását.—E társulat folytatván körútját, valószínűleg Pápán is lesz alkalmuk meggyőződhetni tagjainak ügyességéről. — Mai napon az itteni első rangú énekesnő Halmyné—Mindenszeuti Corueliának lesz jutalom-játéka, melyeu a jutalmazandónak férje llalmy F. a nemzeti színház tagja is fellép, s igy bizonynyára élvezetes estére van kilátás. — A társas élet is kezd már mindinkább élénkülni; jelenleg épen a. korcsolyaegylet szervezésén fáradoznak, minek alakulását elősegíti az arra. nagyon is alkalmas időjárás. — F hó 10-én pedig a Vörösmarty-kör, egyleti helyiségében, felolvasások- s szavalattal egybekötött társas-estélyt rendezett s a közönség szép számú megjelenése által rová le a halhatalan költő, mint c megye szülötte iránti köteles tiszteletét. Cserháh/. Tan- s nevelésügy. Szóljunk még valamit a nevelésről. (Folytatus i'-s vt'ge). „A gyermek sorsa az anyának müve" ! A gyermek természetes indulatainak szabályozása az anyák legfőbb kötelessége, mert ez az alap, melyre a nevelés és műveltség építményét állítani kell! — Az első gyermekévekben igen könnyű a rósz hajlamokat idomitni, és ennek elhanyagolása roppant kegyetlenség, mert ez tízszeresen megnehezíti ama benső meghason last, melyet senki sem kerülhet ki, a ki később, hibáit felismerve, saját jellemét javítani akarja és indula tokát szabályozni: holott észszerű nevelés által ment maradna ama kimerítő harctól, melyet saját féktelen szenvedélyei ellen vívnia kell. Az anyánál tehát kötelessége, a gyermekben a természetes hajlamokat már az első években szabályozni; az önzést, elbizakodottságot, — diesvágyat, büszkeséget, nvakasság és több eféle rosz tulajdonokat elnyomni. igen sok példát hozhatnék íel arra nézve, mint sajátítják cl a szülök — persze akaratlanul, részint] álszeretet, részint gyengeségből gyermekeikben ama; rosz tulajdonokat; de félek, hogy munkám sokkal j nagyobb le?z, semhogy kis lapunk keretébe helyet! nyerhetne. Miért is most csak néhány példát szándékozom felhozni "'), melyek szerint gyermekeinket ama betegségektől némileg megóvhassuk. Hogy az erkölcsi tisztaságot — az élet legfőbb kincsét — a gyermekben megőrizzék, szükséges hogy a morális jó hajlamokat a gyermekben a szülök gondosan ápolják, és őket legifjabb koruktól fogva a nekik inegíelelö kötelességek teljesítésére szoktassák ; továbbá szükséges, hogy a legnagyobb figyelemmel őrködjenek a fölött, miszerint a legcsekélyebb rosz hajlamok, érzések és szokások a lehető leghamarább kiirtassanak. A szülök, de főleg az anya kötelessége arra ügyelni, liogy a gyermek sohase bántalmazza gyengébb testvérjét vagy játszótársait; arra kell a gyermeket jókorán szoktatni, hogy szüléinek, testvéreinek kis szolgalatokat tegyen és velük megoszsza, ha valami különös vagy j kedvenc csemegét kap. Ezen egyszerű rendszabály! elegendő arra nézve, hogy az önzés hajlamának jó irányt adjunk. IIa a gyermeket az elbizakodottságtól (mely egyike az életben leggyakrabban előforduló hibáknak) akarjuk megóvni, úgy nem szabad tanúsított ügyességét oly gyakran és — a mi a legtöbb anya gyenge oldala — oly mértéktelenül dicsérni, sőt törekedniük kell, liogy a gyermek ezt még idegenektől is igen ritkán hallja. Hisz tudjuk, hogy mi felnőttek is mily könnyen és mily gyakran túlbecsüljük magunkat! — Szükséges, hogy a gyermeket *) Reményijük, hogy nagyon tisztelt nő munkatársunknak ilynemű dolgoz a tóival ezután gyakrabban fogunk találkozni. Szerk. nem csak saját, hanem az egész emberi nem tehetetlenségére figyelmeztessük és beláttassuk vele, miszerint jobb tehetsége miatt őt semmiféle érdem nem illeti ; hanem hogy ez csak a természet adománya, a mi fölött ö bizonyára örülhet, és a miért ö a gondviselésnek hálával tartozik. A hallottak és látottak utánzása, úgyszólván már az emberi természetben születik, és ezen utánzási ösztön a gyenge ifjúkorban legtevékenyebb.— A gyermek mind e n t utánoz, valamint a jót ngy a roszat; ö ép ugy gondol, érez és cselekszik, a mint nevelője, gondol, cselekszik és érez. Azért tehát tettek, no m puszta szavak itt a fő tényezők :csak a példa gyakorolja a gyermek néz* léteire és jövő boldogságára a legnagyobb befolyást. Hasztalan iparkodunk gyermekeink lelkéből, bár mely rosz hajlam csiráját szavak által elnyomni, — vagy bármely jó erkölcsi szabályt annak szivébe iktatni, ha a gyermek tőlünk az ellenkezőjét látja! Szent kötelességök azért a szülőknek, ha azt akarják, hogy gyermekeik jobbak legyenek és szüleiket; szeressék és tiszteljék, — miszerint saját maguk erkölcsi 13kéiyesedésére folyton törekedjenek, önmagukat is műveljék, hogy gyermekeiktől hátra ne maradjanak, és naponként jobbakká, erényesebbekké iparkodjanak lenni, hogy igy kötelelességoket pontosan teljesítve, és ez által szereteteket és tiszteletöket gyermekeiknél is megörökítve, derék, jó nevelt honpolgárokat és honleányokat adhassanak a hazának. 11. Fr. A biróság köréből. Árverések: December 27-én Kovács István ellen a nyárádi 14-d. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Nyaradon. Császár Fcrencz János, Varga József és Császár Péter János ellen ingóságra Bakán, — 28-án Vida Antal ellen a kíslődi 65. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanra Jvislődön, Horváth Jáuos és neje ellen ingóságra Pápán,—29-én Schmidt Mihály ellen a jakot 645. számú telekjkönyvben foglalt iugatlanokra Jákón. — 30-án Polgár László ellen az acsádi 4. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Acsádon. Közművelődés. A nök helyzete a múltban és jelenleg. (Irta Gyurálz Ferenc.) (8. folytatás). r Általában figyelembe kell vennünk. hű^y~-*ar keresztyéncég az egyenlőség eszméjét terjesztette magával s ezt törekedett beoltani a házas életbe is, s ott élesztve kisugároztatni a közéletre. Mint Bauer *) mondja: méltó joggal állíthatni, hogy az ok , miéit az ókor aristokratikus és despotaí szelleme, mely az egyest csak az általános cél eszközének tekintette, más szoiidebb és emberibb, mindenkinek egycnlö jogát elismerő s az emberi méltóságot a legcsekélyebb és legkisebb dologban is tisztelő felfogásúak adott helyet, főleg azon befolyásnak köszönhető, melyet a keresztyénség a családi és házas élet csendes hatalma által gyakorolt." Szóval a mennyiben a kercsztyénység az alaláiios testvériséget hirdette s tanította, hogy nincs különbség férfi és nő között érdemre nézve, épen ez által biztosította a társadalmi viszonyok egészséges fejlődése mellett a nök helyzetének igazságos emelkedését, s hatáskörük méltányos terjedését. — És főkép N. Constantáitól Jusztiuiaig, mindenütt azon törekvést látjuk előnyben, mely a nök jogainak korlátai ellen harcol. Ezután igaz, hogy egy ideig az asketismus behatása alatt némi tekintetben itt ott visszaesés észlelhető. Nag; bau élesztette a tiszteletet a női erények iránt az emelkedő Maria-cultus. s azon tény, hogy az uj egyház terjesztésére tagadhatlanul igen sikeresen közre működött a ker. nök vallásos buzgalma. — A férfiak mellett szaporodott azon nők száma is, kiket öumegtagadasuk s a hit érdekében hozott áldozataikért a szentek sorába helyezett az egyház Kiváltképen a szűzies tisztaság volt azon koszorú, mi a nőnek homlokán a legnagyobb tiszteletet keltve ragyogott. Es mily szigorú fogalmakat táplált ez iránt a nőkben az asketikus irány, erre nézve több megható példát olvashatunk a régi íróknál, Igy p. u. a szép Blandina vértanú története. E hölgy vallásáért sokáig kínoztatott s végül arra ítéltetett, hogy nyilvános helyen vadbika által gázoitassék halálra. - (Folytatjuk). ') Ugyanott. 518, 1.