Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-19

Közművelődés. i íj TOLDY FERENC szül. 1805 aug. 10. megh. 1875 dec. 10. l

jLsmét, egy hunyt el nemzetünk büszkeségei , 9 irodalmunk munkás bajnokai közül. Lezáródon ~ a szem. mely vizsgálódóit*— megdermedi a kéz. • mely tollal küzdött, — megnémult az ajk. mely oly hosszú időn ál bátorított, utat mulatott irodalmunk felvirágoztatása, nemzeti lelünk biztosítása körül. A nemzeti irodalmat és tudományi nagyobb és súlyosabb veszteség alig érhette. mini midőn a munkásságban fáradhallan, buzgalmában törhellen. lelkében örökifjú s ősz Toldv Ferenc keblében a sóhaj megtört. Toldy (Sebedéi) Ferenc született 1805. aug. 10-én Budán, hol altva kamarai tisztviselő volt és a fiú nevelésének saját vezetése mellett adott határozat irányi. Családja némel eredetű; levén, a íiu nvole éves korában Ceglédre küldelelt, hogy a magyar nyelvet jól tanulja meg. Később tanulmánvait Pesten végzé. — kivévén a költészeti osztályban, mert a tói nvelv tanulása végell ezl Kassán látogatta. 1828-ban orvosludorrá leli: do mint sok más annyi jelesünk, jicnij használta oklevelét, hanem lelke nemes sugal- | latál köveive. az ekkor már hatalmasan virág- j zásnak indult nemzeti irodalmunk lerére lépett,| mellyel ő pályájának oly dicsőén betöltése után koszorúzoltan hagyott el. i Korán érő szelleme, 14 éves korában már« kísérletié szárnyait, az ilju lélek természete szerint, .vers Írásban; 16 eves korában pedig a SzépHleralurai Ajándékban nyilván is fellépett, j Mint 18 éves ilju lefordílá Schiller Jlaramiái-l: és bár a kapoll birálal kissé szigorú is voll, nem csüggedett el, sőt kettőzött szorgalommal fogolt a magyarnyelvnek tökéletes megtanulásához. Három év múlva a Tudományos Gyűjteményben megjelent acshelicai bírálatai már mutalák az oroszlánkörmöket, mcllyek csakhamar teljes alakká nőllék ki magokat. A 23 éves ifjútól kiadott „Handbuch der ungarischen poésie

4t mig neki kiváló érdemet, addig a nemzetnek a tudós külföld elölt elismerést szerzett. E mü 1855-ben „a magyar költészet kézi könyve'

1, címmel magyar nyelven, bővítve újra megjelent. A németül kibocsátolt első kiadás nagyon sokat hatott arra, hogy a haza határain túl is ismerjék a magyart. 1829 - 30-ban bculazla Toldynk NémetFrancia — Angolországot s Belgiumot, — ezek tudományos intézeteit és élő hires tudósait fölkeresvén, mint a szorgalmas méh, szellemi kincsekkel rakodva lérl haza. Bugát Pállal egyesülve indílá meg az orvosi lárt, az első magyar orvosi folyóiratot, és három évig fenn is tartotta. 1833-ban a magyar egyetemnél a diclo— líca rendes tanárává neveztetett ki. De ekkori munkássága már határozottan nemzeti irodalmunk körül jeleskedett, —lelke egész hevével és buzgalmával csüngötl irodalmunk régi cs újabb termékei ismertetésén. A magyar Tudományos Akadémia 1830-ban megalakulván, Toldynk annak a nyelvtudományi osztályában tagjává, majd sogédjegyzöjévé, 1835-ben pedig titkárává Jelt. Azon időben kartársai közül (a két Kisfaludy, Vörösmarty, Kölcsey, Horváth E. és Guzmics) már ő volt mosl az utolsó, negyvenöt évi történetét szakadatlan munkásságával teile fcJejlhcllemié, Az akadémiai Tudománytár szerkesztése mellett résztvett az academiai szótár készítésében, és még /alált időt a porleple irodalmi régiségek felkutatására is. 1837-ben Bajzával é« Vörösmartyval indílá meg az Alhaeneumot, és majd a Figyelmezel is 1840-ig. A Kisfaludy társaságnak 1836-ban alakultakor tagjává, 1841-ben igazgatójává lön, — mosl, bogy elhunyt elnöke volt. 1841-ben az egyetemi könyvtár igazgatójává lett, és voll is az 1861-ig, a midőn az egyetemen magyar nyelv és irodalom tanárául nevezl« telt ki, melynek a mult évben reclora is voltIveket lehetne összeírni rendkívüli irodalmi munkásságáról. A majdnem hétszáz félére menő kiadványairól egy hírlapi közlés csak újj-mutatás a férfiú vasszorgalmának megiléléséhöz. 1851. adla ki A magyar nemzeli irodalom történetét, 1853-ban A magyar költészet történetét Kisfaludy Sándorig, 1857-ben A magyar nyelv és irodalom kézikönyvét a mohácsi vészig, 1864-5 ben A m a g v a r n e m z e l i irodai o m t ö rteu et ének könyvét, 1868-ban A magyar államférfiak és irókal, 1869—72-ben összegyűjtőn munkáiban a magyar költök éleiét, irodalmi emlék s gyászbeszédeit és arcképeit, most 1875. pedig A m agyar költészclkézikö n y v é l, öl Kötélben. Több classicusunk müveit ö adta ki, s igy ö győzte meg a külföldet is, hogy a magyar irodalom és köllészel nem legnapi kclelü. cs hogy sok büszke nemzet irodalmával kiállja a versenvt. Méltán elmondhatta magáról: ..Első valék, ki kalauz kezén Balul ismert, nem ismeri nemzetemnek Bejárni összes dalhonát mcrészlém, S a kor mohától eltakart nyomait Fölfedtem eltűnt szelleméletünkuek; S kik énekükkel tárták a magyart, Nevüknek visszaadtam zengzelét." Mert valóban ö nemzeti i r o d a I m u n k t ö r t é n e t ének megalkotója, kiről Szonlagh Gnsztáv találóan jegyzé meg, hogy Toldy annak megírására szüleiéit Es ö c hivatásának bámulatosan megisfclelt, midőn „mint műbíráló, élcliró, szerkesztő, gyüjlő, szónok, nyelvész, a nyelvemlékek és törléneti kulfök nyomozója s kiadója, politikai s orvosi iró működött." Ép ezért nagy az irodalom vesztesége, midőn annyi fáradhallan s kimeríthellen munka illán, noha néhány heti gyöngélkedés megelöztével, épen Íróasztalától, Révay Miklós életrajzának megirhatásától, szólítá el az öt mosl már pihenésre s nyugalomra ilélő halál. Vájjon lesz-e valaki bátor és képes leejtett tollát egyhamar fölvenni és összegyűjtött adatkincseil lovább földolgozni ? A hálás utókor mélló kegyeletlel fogja megőrizni az 1875. dec. 10-én elhunyt Toldy Ferenc emlékét, akit minden ifjú, minden fiatal iró igazi példányképül választhat, hogy miként kelljen a maga elé szabóit köri kitartással, buzgón és férfias lelkesedéssel betölteni. P. Szabó Káról Külön félék. — Mint lapunk homlokán olvasható, a lap szellemi részét illető mindsnnemü közlemény a szerkesztő lakására küldendő. Azoknak kérjük e körülményt különösen figyelmébe, akik közleményeiket kerülőkön akarják a szerkesztőség kezébe juttatni, és azután az ígytörtént elmaradás és elkésés miatt soraik elvesztik értéküket, sőt még a szerkesztőség iránt is nehezteléssel viseltetnek. — Előfizetési fölhívásunkat a Pápai Lapok jövő 1876. évi folyamára ajánljuk előfizetőink és különben olvasóink szíves figyelmébe. Hisszük, hogy a lefolyt követválasztási mozgalmak árjai már annyira lecsillapultak, hogy nyugott kcdélylycl vizsgálhatjuk meg egy városunknak valóban szükséges, komoly lap ügyét; és pártkülönbségből nem vonják meg kész pártfogásukat; mint tették most közelebb. — Hirdetési díjszabásunkat is jövőre leszállítottuk, mint lapunk homlokán olvasható. Es ezt különösen ajánljuk polgártársaink figyelmébe. Jövő évi tárcánkban Szép Miklós és Belánvi Ferenctől hozunk érdekes elbeszélést és beszélyt. A múltra pedig kéljük a még kinnlevő hátralékoknak mielőbbi befizetését. — A pápai uszoda-részvénytársulatnak múlt vasárnapra hirdetett közgyűlése a megjelent kevés számú tagok elégtelensége miatt meg nem tartathatott. Karácsony második ünnepére, délután 3 órakor a tagok újból összehivatnak és pedig oly kijelentéssel, hogy a. megjelenők mindenesetre végérvényesen határoznak. -- Baleset. Baráth Gábor favágó napszámos a. múlt pénteken estve, kissé pálinkázottan ment haza. Az Annatemplom melletti lejtőn elesett cs az oldalán függő tarisznyájában levő fürészráspolyra esett, ugy, hogy az hegyével ruháján keresztül lágyékába és innen egész a szivébe hatolt. A seb oly veszélyes volt, hogy alig pár óra alatt meghalt. — A műkedvelők szintársulata holnap f. hó 19-én fogja előadni „Miért nem házasodik meg a sógor?" vigj. 1 felv. Személyek: Daru Márton — Herczl József ur. Gergely fivére — Szegleti György ur. Krnesztina, Daru Márton neje — Szép Ilonka k. a. Juli szakácsné — Szílly Janka k. a. Az felvonás utánMányóky llóza k. a. Czink Luiza kisasszony zongora kísérete mellett énekel. Mészáros Károly szavalja Szász Károlynak az „Ánggyal és ördög" cimü költemény. Végül. „Egy szellemdús hölgy" eredeti vígjáték 1 felv. Személyek : Jenő — Leposa Dániel ur. Bella — Szép Ilona llonor k. a. Szőllősy Ilma — Mányóky Róza k. a. „A vénbakancsos és íia a huszár" cimü népszínműre az előkészületek 1 o 1 y u a k. — Korcsolyázó egylet. Több szomszéd városok példájára néhány ismerősünk egy korcsolyázó egylet szervezése és felállítására gondolt, és törekszik tagokat toborzani. Alakult különböző egyleteink legnagyobb része a pénzkötelczettségek nem teljesítésének és az általános részvéthiánynak leverő betegségében szenved. Mi magunk részéről örömmel üdvözöljük ezen alakítandó egylet érdekében tett és teendő lépéseket, mint a mindég hasznos társulás egyik mozzanatát; de másrészről — — no, de nem akarunk rosz próféták lenni. — A pápai isnierctterjesztő egylcl részéről 1875, dec. 19-éu, holnap délután 5 órakor, a városház termében, Diskai Kálmán tag fogja felolvasni ért ékezését.„ A k ö z ö s o k t a t á s előnyé r ö I a felekezeti fölült", — melyre mindazokat, kiket a növelés cs oktatás ügye érdekel, teljes tisztelettel meghívja az egylet nevében, Pápa, 1875. dec. 15. Váli Ferencz, elnök. — A helybeli izr. va 11 ásközség kebelében egy „Nőképzö egylet" alakult, melynek rendes tagjai az ezen községhöz tartozó tagok tisztelt női. Más hitfelekezethöz tartozó nők, kik mint rendkívüli tagok, ezen nemes célú egylelhöz belépni szándékoznak, ezennel tisztelettel fólkéretnek, miszerint az ó collegium épületében levő izr. iskoláuak I. osztályában szombaton kívül minden más napon d. e. 8—i2 és-tL u- 2—dk. óráig magukat jelenteni szíveskedjenek. Az egylet alapító bizottsága. — A m e r c u r kerc s k e d e l mi ö n k é p z ő egylet helyiségében, folyó hó 25-kén, jövő szombaton, esti (> órakor Dr. Hechnitz Ede úr felolvasást fog tartani; „A vízről közegészségi szempontból", — mely alkalomra a nemtagok is tisztelettel meghivatnak a válasz tmány által. — A pápai j ó ték ony n őegy let elnöksége köszönettel tudatja, a legközelebbi műkedvelői színjáték alkalmával, tek. Diskay Kálmánné aszszonyságnak 1 ft. leiülfizetését. — Meghívás. A pápai önkénytes tűzoltó egylet f. hó 19-én azaz vasárnap délután 5 órakor a kapitányi hivatal helyiségében tiszti ülést tart (mivel a nagyteremben az ismeretterjesztő egylet rendez felolvasást),— az egylet tisztjei ezennel meghivatnak. Pápa, 1875. dec. 16. a parancsnokság nevében Szokoly Igíiácz főjegyző. — Idők jele. Két rendbeli levelet is volt alkalmunk a mult hetekben olvasni, melyek postai kézbesítés útján jöttek a címzett járásbíróság! fegyközegek kezeihez. Mindegyikében bizonyos zsarló uzsorás, majd ügyvédei és a végrehajtók ellen keserű panasz és fenyegetések foglalvák. Világos jelei ezek a kisajtolt nép nyomorának. — Folyó hó 4-én a Mercúrban Antal Gábor tanár úr által a „bankügyről" tartott felolvasása alkalmával, az igen kedvezőtlen idő dacára is szépszámú közönség (majdnem l

/

4-de hölgyekből) jelent meg. Felolvasó úr mindenek előtt a „bank" később a „jegybank" fogalmát és feladatát adta elő igen szépen és népszerűen. Nagyon ügyesen áttért ezután a bécsi nemzeti banknak rövid idő alatt lejárandó szabadalma következtében hazánkban fejlődött bankpolitikára, illetőleg ennek miként megold hatására. Egy önálló magyar jegybank felállítását felolvasó nem ajánlja; mert — úgymond — ezen terv keresztülvitelére jelen pénzviszonyaink épen nem alkalmasok, — s több kárt, mint hasznot, — veszélyt jósol az említett terv végrehajtása esetére. A gr- Lóuyai Menyhért által „bankügyünk" cimü legújabb i müvében ajánlott módot (americai rendszer) felolvasó egyáltalában nem helyesli; de végre csak is ezen módot fogadnád, ha a kormányunk és a bécsi nemzeti bank között folyó tárgyalások sikertelenekké válnának.— Le Selieur. A pápai kertészeti társulat egy gyümölcs-csarnokot nyitott Feigl Pál úr közvetítő intézete helyiségében, — hogy tagjainak gyümölcstermése biztos helyen elárusítható legyen,—és hogy a gyümölcsfogyasztó közönség is találhasson ollyan helyet, hol nemesebb gyümölcsre tehessen szert. — Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Az orvvadászok, legközelebbi országos vásárunk alkalmával különösen, ugyan csak megtöltötték.