Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-11

Levelezés. Sz. Fehérvár, 1875. nov. 30. Tisztelt szerkesztő Ur! Előlegesen bocsánatát kérem, ha =tán nagyon is magánérdekű levelemmel becses lapja t. olvasóit untatnám: de szándékomat mentse ki azon érdekeltség, melylyel az elhagyott kedves város igen tisztelt közönsége iránt most is viseltetem. Legelső dolog, mi ily magamféle egyén figyelmét valamely városban magára vonja, — a színház. Az itteni színház, a városi közönség áldozatkészségének, s műszereteténekez állandó tanújele diszes új épület, mely rendeltetése igényeinek mindenben megfelel, — a mennyiben nézőtere célszerűen s ízletesen berendezett, cs színpadja is kellő nagyságú s szép díszletekkel ellátott Károlyi Alajosnak jelen színi idény alatt itt működő társulata, egyike a vidéken legjobbaknak, — szerepökre azonban az operetté, népszínmű s vígjáték határán túl nem igen terjed, mert a nagyobb szabású drámák előadására már kellő erőkkel nem rendelkezik. rr Tagjai közül, többen, mint Kendy, Orsy, Pifkó Karolin stb. a pápaiak előtt ismeretesek. Az előadások látogatása azonban eléggé kiiárasztja a közönség buzgalmát, mely más téren már nehezebben nyilvánul. — Kletzer Feri gordonka művész is Pápán léte utáni Szombatra hirdette hangversenyét, melyen oly csekély volt a megjelentek száma, hogy a helybeli lap is megróva e közönyösséget, s hivatkozott Pápa város t. közönségére, mely e tekintetben nagyobb müszeretetet tanúsított. Szintén ily dicséretet említé föl több lap a tartandó műkedvelői előadásokat, mint a városi ifjúság életrevalóságának hathatós bizonyítékát. — Reméljük hogy a kik nem lehetünk szerencsések ez előadásokban gyönyörködni, értesülni fogunk elég bőven azokról becses lapja hasábjain. Az itteni társas élet. mozzanatai mindekorig nem igen nyilvánultak, s így nincs is miről tovább húznom beszélgetésem fonalát, melynek végére csomót kötök a t. Szerkesztő Ur s becses lapja igen tisztelt olvasói iránti tiszteletem ismételt nyilvánításával. Cserhdty. Különfélék. — Vásárok napjai Pápa városában az 1876-ik évben. Országos vásáraink lesznek: a gyertyaszentelői, február 9— 10— gyümölcsoltói, március 28—29—, sz. háromsági, jimius 13—14 —, sarlós-boldogasszonyi, jnlius 4—5—, nagyboldogaszszonyi, aug.22—23—, kisasszonynapi, szept. 12—Í3—, s boldogasszony fogant, napi, december 12—13-án; a ló és szarvasmarha vásár mindig az első napon. 11 e t i v á sarai n k közül pénteken termény és marhavásár, kedden csupán terményvásár tárta tik. llá a hetivásárok napjaira ünnep esnék : akkor mindég a megelőző nap tartatnak a vásárok.. — — Ezeket olvassuk a rendőrkapitányságnak egyik múlthavi nyomtatott körözvényébeih — A rendőrkapitánysághoz. Nem tudjuk, mí sorsa Jelt a még augusztusban a 'képviselő testülethez beadott zálogl»áz-nyitási hatósági szabályzatnak. Mindenesetre a gondtelt szülék háláját vonná magára a kapitányság, ha a városunkban felImrjánozott zúgzálogházak ellen crélylyel lépne fői, melyek az ifjúság crkölcstelenedésének kerítő forrásai. Tudtunkkal csak két nyilvános zálogház van városunkban; a népbanké és ifj. Fleischucré. Es ezek nálunk nagyon is elegendők; a miért is hatóságunk közelebb nov. 7-én nem is adott engedélyt, egy zálogháznyithatásért folyamodó polgártársunknak. Es nagyon helyesen. Most a halóság és kapitányság tegye meg az új évre a heroious s bölcs intézkedést, hogy minden zugzálogházat betiltson M tovább kezelőit szigorúan megbüntesse; a kiskorú ifjúságtól pedig sehol és semmi szin alatt ne engedjen zálogot elfogadni. Az ifjúság erkölcsi nevelése érdekében ez legelső, legfontosabb, halasztha tlan kötelessége. — Holnap, f. hó 12-én délelőtt 10 órakor az uszoda részvény társulat, — és délután 3 órakor a lövész egylet fogja tartani évi közgyűlését. — A pápai ismeretté J j e s z t ő egyletben f. hó 19-én délután 5 órakor Diskay Kálmán tag fog felolvasást tartani „A közös iskoláz tata s

u-ró I. — Gyászjelentés. Robelly Lajos m. k. honvédszázados és Özv. Heimlich Erzsébet fájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett nejének, illetőleg leányának Robelly Lajosné azül. Heimlich Genovévának 1875. dec. 4-én reggeli 6 órakor, hosszas szenvedés után, életének 22-ik és boldog házasságának 3-ik évében, tüdőgümőkórban történt gyászos elhunytát. A kedves halott, földi maradványai f. hó 6-án d. u. 3 órókor TElettek örök nyugalomra a calvaria melletti sírkertbe. Áldás és béke lengje körül a koráu elhunyt iljú nő nyugvó hamvaitL — Rath Káról úr, városunk választott képviselője, folyó hó 4-én igazoltatott. — Járvány alakjában tűnik fel hazánk némely városában a roncsoló torokgyik, másutt a vörheny. Jó lesz a szüléknek Jiálunk is nagyon vigyázni gyermekeikre, és az iskolában növendékekre, hogy meg ne hűljenek, - annyival is inkább, mivel legújabban hallottunk már nálunk is feltűnni itt és ott torok- és vörheny bajokat. — Az önálló magyar vámterület érdekében működő bizottság egy röpiratot bocsátott szét, hogy ezen ügy iránt a haza minden polgárainak figyelmét felköltse, s különösen az iparegyesületek s kereskedelmi testületek nyilatkozását, saját érdekükben s a haza javára, kinyerje. Ezen ügyben levelek a Pesti Napló vagy a Nemzeti Hírlap szerkesztőségeihez Budapesten ntézendők. — A műkedvelők színtársulatának második előadása f. hó 8-án tartatott meg. A közönség, ha nem is oly zsúfolásig, mint első ízben, de mindenesetre eléggé megtöltötte a nézőtért. Okát mi épen nem, talán az érdeklődés szalmalángjában találjuk, — illetlen is volna ez városunkhoz; hanem a megelőzött zivataros és hideg időjárásban, mely a vidéki vendégeket is elzárá tőlünk. A nézők kíváncsisága és műélvezete teljes inéí'tékben kielégülést nyert a szerepek szabatos alakításában, az előadás kitűnő correetségében és élénk lejátszásában. Az első darab Szigethy Józsefnek talpraesetten kigondolt „Becsületszó" vígjátéka volt. Ha meglehettünk elégedve Lidi-Opéczi Róza k. a. szobaleányi természetes és hű alakításával, — Lucrctia-Szelestey Lajosné úrnőnek a fondorkodó s hiú társalkodónőt minden tekintetben ügyes személyesítésével: akkor Róza-Szép írén k. a. meg épen elragadólag mutatá be a. szende s jószívű leánykát, a kiben a szeretet már előbb hatalmasan, de titokban él, mint utóbb akaratlanul, hanem annál szeretetreméltóbban elárulja. Szeglety György, Mányoky Gyula, Neumann Béla urak megbocsátanak, ha térszüke mii.tt, röviden annyit jegyzünk meg játékukról, hogy az oly ügyes volt, miszerint bármely jó színésznek is becsületére vált volna. Hogy az inasról sem felejtkezzünk meg, Szokoly Ignác úr zajos éljeneket kapott, és méltán, — A második darabnak Barrierenek „Ha te ugy, énisugy" egy felvonású vígjátéka, helyesebben bizarr ötlete adatott elő. A tagadhatlanul mulatságos, de másként szépészetileg s költészetileg, nem különben embertanilag nem igazolható jelentéktelen cselekvénye elvesztette volna hatását, ha azt Deligny báróné és Marcille Richard valóban ügyes játéka oly kedvessé nem teszi. Mányoky Róza k. a. alakításán a leggondosabb tanulmány volt észlelhető; — ezért is szerepét igazán fogta fel. Az új meg új hódítások után törekvő s hiú nő, a ki üres idejében, az unalomtól megviselten, szórakozást keres abban, hogy újból valakit hálójába rántson csak azért, hogy ismét, gúnyolva eltaszítsa: a maga valódiságában állott előttünk. Midőn boszújának kígyói mérge visszaesett fejére, a gúnyos meglepetés arctükrözése fénypontja volt játékának. De Mészáros Káról úr játéka is helyes felfogásról tanúskodott, és sikerült is neki változatos, találó hanghordozása, megfelelő szaba-