Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-08-28
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- 1 övósz- és 0nkény.tes tüzoKóegylet A íap szellemi rdszít iiietö kö Z ic m ényoki||, évfolyam. Pápa 1875. nyárutó 28.35. sz. » szerkesztő lalcásái^a :l Anna-tér 1246. sz. a küldendők. j Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íven. Előfizetési és hirdetési dijak, iVl.zúl-, TartaUna; Cselédtudakozó intézet. - A polgári hálamlások, a kiadcK teendőkkel megbizottj , a ^„ „ M . g p?y ulolsó szö> _ TüzoU(Jc g yleti ü gy. - TörvényAVajclitSlváx-olúrkönyvkoreske-. SZl q.j csarnok. — Optimismus és Pessimismus." — Kossuth Lajosho'z. désébe: megyeházzal szemben, intézendú'kJ ailre gondolkodni kezdünk. — Levelezés. — Különfélék. XCiőXizetósi clíjalv.: Egv évre 0 fr. Félévre 3 fr. Negyedévre 1 Ir. SO k. A llilHle'tósi dijait, a háromszori hnsáhozott petit sorért egyszer hirdetésnél G kr. kétszer hirdetésnél ti kr. háromszori hirdetésnél í kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árlcengedéssei számítatnak. Mindig külön bélycgdij fizetendő. Cselédtudakozó intézet. g-smét egy nagy társadalmi bajunkkal állunk szemben, ^ mely még azért is boszanló. hogy legközelebbi kis ? körünkbe behat, családi viszonyainkat is iffen közelröl érdekli. Általános a panasz, nemcsak városunkban, de majd mindenütt, a hol a házi dolgok ily kiseo-üésl kivannak, hogy cselédeink igen roszak. nem egyedül a munkaképesítést, hanem a lélek tisztaságát., az akarat jóira— nyát tekintve is. — hogy ezért a cselédek fölfogadott, fizetett házi ellenségek. Ha a dolgot kissé tüzetesebben, figyelmesen vizsgáljuk, a cselédbajok egy jó részének alapja a tartó polgárok igényeiben, követelései és magaviseletében is rejlik. A türelem korlátain túlmenve oly igényeket támasztunk felőlük, a miknek sokszor még a legjobb akarat mellett sem felelhetnek meg. Igaz, hogy a cselédek munkaképessége is nagyon sok kívánnivalót hagy fenn. Hanem ezen ügyön talán majd csak a jövő kor segítend, az általánossá vált népnevelés alkalmazásával, a cselédek mindegyikének legalább az elemi ismeretekben begyakorlásával egyfelől, a cseléd képző intézeteknek fölállításával másfelöl. Korunk még messze van annak osztatlan beismerésétől, hogy a cselédek is okvetlenül követelhetik m u n k a k é p e s í t e t é s ü k e t, foglalkozásukra előkészítést és teendőikbe kellő beavatást. Azonban gondolunk-e cselédképző intézetekre? Korántsem, — hanem azt akarjuk, hogy a cseléd már magában alkalmasnak s jónak szülessék. Az élet különböző pályáira elmaradhatatlan kellék a gondos előkészület, cselédeinkre nézve elég csak az ügyességük követelése. Ezen általános hiányon és hibán, mint mondánk, mi és korunk nem is tudunk segíteni; elég nekünk a körülményekhöz alkalmazkodás és viszonyainknak lehető megkönnyítése. Majd a közel boldogabb jövő e lársadalmi bajon is fog orvosolni. Hanem, igen is, van helyzetünk képének másik oldala is, melyen már mulhallanul kell* s ha akarunk, tudunk is segíteni. A cse 1 édszcrzés és f ö1f o g aj dás körül oly rendellenségek, bajok és rosz akaratj szülte hibák vannak, melyek halas z l hat! a n u l orvoslást kívánnak, ha igazán óhajtunk e családi s társadalmi nyűgtől szabadulni. Es mi e tekintetben a szerencsés kibontakozást egyedül egy jól rendezett cselé d t ti d a k o z ó intézel fölállításában találjuk. A cselédszerzés eddigi gyakorlatáról és ezen intézet által orvoslatáról szóljunk legközelebb. A polgári házasság. „Mehr LichÜ" Goethe végszavai, (5. Folytatás). III. Kétféle birói kézben levén a válóperek eldöntése, a törvény rendeletei nagyon könnyen kijátszathatnak. A roszhiszemü ravaszság gyözelmeskedhetik , inig az igazságos ugy elbukni kénytelen. Vegyünk például egy idevágó esetet. Megtörténhetik protestáns egyének között, hogy valaki személyes boszuból, avagy talán azért, mert e tettéből anyagi előnyökét reményi — elcsábítja a másiknak nejét, s házassági ígéretekkel arra unszolja, hogy az időszerinti férjétől elváljék. Az elválás megtörtéilik, s a csábító a fér35
