Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-08-07

ruaguk nem fogunk magunkról gondoskodni, ki fogja gondunkat viselni*)." Goldberg Jakab néptanító. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: Augusztus 7-én Mészáros Pál és neje ellen ingóságra P. Teszéren; Sándor Sándor és Szíjgyártó Imre Optimismus és pessimismus. (Deveeseritől). (6. Folytatás). „Az ember élete nem egyéb vasútnál, a bölcső az indóház, a sír az utolsó állomás." De e két végállomás közt mennyi változás, mennyi öröm s fájdalom jut ki osztályrészül. Az ember sírva lép föl a színpadra, melyet talán majd nevetve hagy el. 60—80 év közötti arasztnyi idő csak egy csepp, az Örök, a végnélküli időből, de melyben mégis oly gyakran állítjuk kockára mindenünket, életünket. Csak ez az időköz annyira mennyire ismeretes előttünk. A kezdet ép oly rejtélyt foglal magában, mint a vég. Jellemző körülmény, hogy a csecsemő sirni tud, de a nevető izmok nála még teljesen kifejletlenek. Ez jellemzi az első szakát életünknek. Hiány és teljes passivitás uralkodnak az első korszakban, csak szükségeink kifejezésére szolgálnak könyeink. De szerencsére e korszak csak a testi fogyatkozást erezi, a szellemi, lelki fájdalom, valamint az öröm is teljesen ismeretlen. Eletünk akkor még teljesen csak vegetalt. Csak midőn már az öntudat fölébredett, midőn az első ,,én"-t csüggesztve kitudjuk mondani, akkor kezd derengeni a szürkület és akkor kezdünk létünkről tudni. A környezet minősége az ifjú lélek fejlődésére a legnagyobb befolyással bir. Ott, hol a szülök mosolynélküli rideg kedélylyel állják bölcsőnket körül — ott a mi kedélyünk is valószínűleg sötétebb lesz,— mig ellenkezőleg, hol mosoly fogad bennünket, ha szemünket felnyitjuk, úgy mi is előbb kezdünk nevetni és örülni, és egyszersmind fejlődni is. A kis gyermek lelke is hasonlít a benem irott papírhoz s az először arra nyomott vonások mindvégig megfognak rajta látszani. — A szellem és testi képességeknek fejlettével szüksége van a gyermeknek foglalkozásra, a mit a játékban talál. Az egyes játéktárgyaknak elrombolásában, átváltoztatásában a gyermek már erejének öregbedtét tapasztalja, s azért az neki gyönyört is okoz. De a gyermeknek szándéka vagy szeszélye igen gyakran szülői akaratján hajótörést szenved, és meglepő, hogy néha a gyermekek gyakran oly kifejlett érzékkel birnak a a tapasztalt jogtalanság vagy méltatlanság fölött. A családi életben absolut uralkodó hatalom az apa vagy szülők akaratja is mint absolut hatalom csak azért könyebben elvisel#) A cikkíró lelkesült szavait mi is osztjuk teljes mértékben. Ideje volna, hogy városunk és vidéke tanítói, áthatva a nevelés és tanításügy fontosságától, megalakítanák a másfelé már életre kelt nevelésügyi egyleteket. Most csak ennyit. Rövid időn bővebben is szóllunk ezen s hasonló ügyeinkhüz. Szer k. ellen ingóságra Vaszaron. — 11-én Terelmes János ellen Mezőlakon; Polgár Sándor ellen ingóságra Acsádon; Ács Bálint ellen ingóságra Takácsul. — 13-án Síeiner Vendel ellen ingóságra Jákón. — 14-én Mészáros Pál, Polgár György, ifj. Bolla Imre és Csigi Ferenené ellen ingóságra P. Teszéren; Klesita József ellen ingóságra Fenyőfőn. hetö, mert a szerelem az, mely a jog hiányát kipótolja. A gyermek nem ismeri azon hatalmas hullámokat, mik később majd kedélyét s nyugalmát felfogják zavarni, nem ismeri azon különbséget, mely őt a másik nemtől elválasztja, ö> csak a pillanatnak él, mintha csak tudná, hogy „was man aus der Minute ausgeschlagen, gibt keine Ewigkeit zurück," A szülök részéről tapasztalt jóakarat és szorgalom hasonlót idéz elő a gyermeknél is, mely utóbb megszokottá sv természetessé teszi a viszonyt, mit az értelem is helyeselni fog s szentesítését adja azon viszonyhoz, mely kezdetben csupán érzéki volt, gyermek és szüle között. A játék mindig komolyabbá lesz s még kezdetben a játék mellett játszhatunk keveset. A dolog természetében rejlik az ellentét, mely a tanulót — nevelőjétől elválasztjaEgyik— a nevelő — csupán a jövőre irányozza figyelmét, mig a gyermek csak jelennek akar élni. A maga szempontjából mindegyiknek van némi igaza. Az iskola már képét nyújtja az életnek kicsinyben, a kitüntetésért való küzdelem kezdetét veszi, a rokon s ellenszenv, irigység már alapjában meg van. Majd a szellemi tehetségek fejlődésével a képzelet mindinkább eröscbb lesz a többi tehetségek fölött, s? ösztönöz kutatni az eddig szemeink elöl elrejtetteket. A két nem közötti különbség lassanként tudattá válik, s a két nem ellenkező pólusukhoz képest egymás iránt vonzalmat éreznek, hogy ekként igazolva legyen a görög philosophok azon nézete, miszerint a nö és férfi a természet kezéből távolban kikerült felekképen keresik egymást, létesítendők az eredetileg gondolt egységet. A bimbó teljes virággá lesz s a férfi a nőhöz s viszont vonzalommal viseltetik s érzi, hogy boldogságát csak a másik nemmel való egyesülésben érheti el. Ezen vonzalom =: a szerelem. A költészetnek kimeríthetlen tárgyát képezi a szerelem ; minden egyén egy-egy központ, és mindegyiknek fejlődése egészben és nagyban egyforma törvények szerint történik. ,,Egy szép őrület" monda valaki ,,a szerelem," — melyről a költő mondja : ,,

tilge Sie von Uhrwerk der Naturen, Träumend auseinander fällt das All." Sch. Folytatjuk). Pápai h. h. főiskolai önképző kör. Nagy elméknek adatott, hogy csekély jelentőségű dolgot is érdekessé, vonzóvá tudnak tenni; a közönséges vagy épen gyenge tehetség kezében pedig még az érdekes tárgy is elveszti érdekét. Nekem még hozzá érdekes tárgyam sincs,—s mégis — különös — lesz egy jó oldala előadásomnak — az, hogy rövid leszekHogy mi az a képzőtársulat, magyarázgatnom felesleges j mert társulatunk annyi éveken át oly sokszor adott már életjelt magáról, hogy a ki csak egy kis érdeklődéssel is viseltetik aa&