Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-08-07

PAPAI Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és ön kényt es tüz oIt 6 e o*y 1 et A lap szellemi részét illető közlemények s sc erjesztő 1 álcás ár*a : Anna-tér 124-6. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszólamlások , a kiadói teendőkkel megbizoll Waj cllts Iiár»ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápa 1875. nyárutó 7. 32. sz Megjelenik e lap heíenkint egyszer, szombaton, egy iven. Tartalma I Zárdai nevelés. — Városi közgyűlés. — A polgári házasság. — Az Eötvös alapról. — Törvényszéki csarnok. — Optimismus és pessimismus.. — Pápai h. h. főiskolai önképzőkör. Vadrózsának nyíló bokra. — Mire gondolkodni kezdünk. — Különfélék üHŐJftzetési clíjalc: Egy évre C fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 Ir. SO k A liir*tlolesi dXjalc a háromszori hasábozofl petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél t kr. és a többszöri hirdetésnél lehelő árleengedésse) számítatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. A zárdai nevelés. komoly irányú hírlapirodalom nagy fontosságú feladata abban öszpontosul, hogy az emberiség ál talp' nos éle térd ekeit s közvetve az egyes világpolgárok egyéni jóllétét is elősegítse s helyes irányban haladásra serkentse, ugy az összességet, valamint az egyest is. Soha sem szabad a sajtónak szűkebb lálkörben mozognia, sohasem osztály, vagy pártérdekért küzdenie. Az egyesek fokozatos kibontakozását a balitéletek, téveszmék és hamis képzeletek zűrzavarából csak közvetve létesílheli, a mennyiben oly elvekéi segít győzelemre, melyek a társadalom üdvös továbbfejlesztésére vezetni képesek s magasabb igényeknek megfelelendenek. Nem is szabad tehát a sajtónak őszinte s komoly törekvését azért, mert a látszat ellene szól, elítélni. 0 az igazságot, melyért küzd, nem oszthatja különféle mérték szerint s nem is hallgathat, ha szólni kell. Mai tárgyunkat is az igazságosság, a- szükségesség és a társadalmi jólétre irányzott őszinte óhajunk mondatolja tollúnk alá. Egy idő óla ugyanis azt tapasztaljuk, hogy különösen a nőnevelés terén, előkelő egyházférfiak buzgólkodnak, zárdákat emelvén, melyekben szolgálatkész apácakezekre bizatik nőnemünk jelentékeny részének neveltetése. E tény kell, hogy gondolkodóba ejtse a nevelés való barátait; de az összes müveit közönséget is. Miért éppen zárdák, miért apácák? Vagy jobb, üdvösebb a zárdai nevelés, mint a polgári? Hadd lássuk! A nevelés kétféle. Elméleti és gyakorlati. Célja egy: az élet megismerlelése, a teremlés tanulmányozása. Ha az embert azon körből, melybe a természet őt állítolla, kiragadjuk és olyanok társaságára bízzuk, kik a családtól elszakadva, oly házba zárkóztak, melyben más szellem, más rend, és életmód uralkodik, mint bárhol a társadalomban, ennek következménye sem lehet más, mint egyoldalú s az élet különféle nyilvánulásával ellenkező, ferde nevelés, s azon evvel együtljáró bizarr felfogás, mely az islenszolgálatoii kívül alig ismer munkát, és hivatást, más törekvést és" céll. Zárdában levő zsengék a melegház növényeihez hasonlítanak, a mennyiben művészileg oly irányban neveitelnek, a mely sajátságos s bizonyos oszlályérdeksugalta cél felé tereli a gyengéd női lény fejlődő szemléletét. A zárdai nevelés hajdan nagy szerepet játszott s ezt azért, mert a közműveltség alanti foka mellett a a polgári elem nem igen foglalkoztatott a nevelés ügyével. Szerzetes és apáca volt hivatva a tanításra. Az emberiség legnagyobb része nyers munkát végzeit és háborút viselt. De később, midőn az általános szellemgyarapodás arra vezette az emberinem belátó részét hogy ez az életszükségletek megteremtését eszközlő munkásságot értelmi alapra fektetni látta célszerűnek, az iskolázás gyakorlati előnyeit saját kezébe veszi és a tapasztalás által kijelölt uton haladva törekszik az életnek megfelelöleg oktatni és nevelni az emberiséget, S a mint igy reformálni kezdte a nevelés nagy munkáját, csakhamar meg is győződött ennek helyes voltáról. 32