Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-31

ambitiója, a vágy s megtudhatni, vájjon nyugot Európában ki az ur, más ily életkérdések szokták nálunk a háborút előidézni ; oly alacsony érdekek, melyek az emberiség jólétét célozzák , egy európai diplomatának nem ad okot a háborúra. Amerika e tekintetben is hátra maradt Európától, ott az emberiség jóléteért küzdenek, ilyen bagatella ügyért áldoznak milliókat; látszik hogy bővében vannak az aranynak , minden haszontalanságért telemarokkal szórják ! Itt Európában a hatalom a nép ellen, egyik nemzet a másik ellen, azon világrenditö elvért fog fegyvert, Öl le ezreket és ezreket, hogy elnyomhassa, hogy kiirtsa az élők sorából. De térjünk vissza Aladárhoz. Miután néhány lapot elolvasott, távozott a kávéházból s a tengerpartra ment. Aladár vonásain bizonyos nyugtalanság, izgatottság volt észlelhető, mely belsőjének volt kifolyása. A hírlapok egészen felizgatták, különben nyugodt, kedélyét. Aladár a hírlapokból Ítéletet olvasott ki, s ezen Ítélet az ő fejére szállt. Tekintsünk Aladár belsőjébe. O azon tervvel foglalkozott megérkezése után, hogy ispánjától pénzt kérve, egy vadász társaságot fog szervezni, s ismét felkeresi Afrika belsejét, vagyis folytatja a megkezdett haszontalan idő és pénzpazarlást. Olvasva azonban az amerikai polgárháború hircit, go nd o 1 k o d n i kezdett. Először is pirulva ismerte be azon bal, férfihoz nem illő lépést, melyet szerelmének visszautasítása miatt tön. Egy oly férfi mint ö, ki földi javakkal, egészséges testalkat, ifjú erővel rendelkezett, egy nő miatt elhagyja hazáját, a vadonba költözik szórakozást keresni, a helyett, hogy a közügyek előmozdításában, a nálunk még mindig rosz lábon álló társulati szellem fejlesztésében, vagy pedig hasznos ismeretek elsajátításában keresne sebére balzsamot. Aladár saját szemei előtt, mintegy haszontalan tagja a társadalomnak, tűnt föl, mert belátta, hogy mindazon ember

y "ki a társadalom küzdelmeiben részt nem vesz, ezen utóbbira nézve halott; ö pedig elhagyta az embereket, a társadalmat s ezek helyett a vadakkal küzdött; mi célból?"nem tudja, mert a szórakozást most már nem merte cél gyanánt említeni. Ez volt Aladár első, gondolkodva elért megállapodása. Midőn Aladár azonban e ponthoz — hibájának beismeréséhez— eljutott, messzebbre is irányzá tekintetét. Szellemi szemei előtt Amerika véres mezői, s az elv, mely pirossá tette azokat, lebegtek. — Ott az én helyem ! kiáltott fel ragyogó szemekkel, nem az oroszlánok között. Ott célt találok, mely megérdemli,, hogy fiatal éltemet reá tegyem, ott a cél nem lesz önző, nem lesz szórakozottság keresése, egy szent cél az, az emberiség jólétének kiküzdése, az emberi méltóság megóvása. — Ember boldogtalanná tett — fűzé tovább Aladár szavait, s én balga, elkeseredettségemben az állatot támadtam meg, nemtelen boszumat azon töltöttem ; mily nevetséges, többet mondok, szégyenteljes tett vala az tőlem 1 e m b e r boldogtalanná tett, a nemes boszu az ember boldogságának kiküzdésében van. Egy erős szélroham a tengerről "támadta meg az ifjút e szavai után, mintha figyelmeztetni akarná azon viharokra, melyeket kiállnia keilend, ha foganatosítani akarja határozatát. Aladár szorosabban gombolá testéhez felöltőjét, s tovább gondolkodott. Nem ellenérveket keresett, melyekkel határozatát kívánná megdönteni, hanem inkább támogatta egyéb érvekkel ís elhatározását, s mentül jobban belemerült gondolataiba, annál inkább meggyőződött határozata helyességéről. (.Folytatjuk). Különfélék. — (J! y ás z i s ten i ti s z t c le t e t tartott f. hó 14-én az ortli. a út. zsidóhitközség a mult hó 29-én V

r

. t KE R DIX A X L> j ószivü magyar királyért. A szónokló Schór Armin községi tanító egészen áthatva a királyi: halottnak nemes emberbaráti jellemétől és az ünnepély komolyságától, lelkesen teljesíté szónoklatát Folyó hó 35-én pedig a helv. hitv. egyház szentelt egy ünnepélyes s kegyeletes órát a népeit szeretett halott gyászemlékének. Liszkay József lelkész szónokolt tárgyszerűen az emberi élet múlandóságáról, és emelte ki meghatóan az ünnepelt halott életének főbb s kiválóbb mozzanatait. Folyó hó 27-én végre a róni. cath. egyház tartotta meg szokott gyászszertartással a boldogaltnak emlékünnepélyét, a városi hatóság, az itt székelő honvédség, ref. főiskolai tanárikar, a nőegylet megfelelő képviselete jelenlétében. — A b u d a i árvízkárosultak javara Lászy ViI mos színigazgató által küldött be hozzánk Ur. Szülik Káról irgalmasrendi főorvos ur 3 ftot, mellyet a múltkoriban közlött adományokkal együtt összesen 10 ftban mai napon küldöttünk be a Hon szerkesztőségének. — Nyomdahiba igazítása. Lapunk múlt számában közzé tett adományok jegyzékében Vörös Gyuláné asszonyság 2 ftja helyett hibásan szedetett. Szíves elnézést kérünk. — A budai árvízkárosultak javára rendezett szini előadás bevétele 22 ft 88 kr, kiadás pedig 40 ft 84 kr és igy a hiány 17 ft 96 kr volt. A napi költséget ezen összeggel kellett a színigazgatónak pótolni. — holott a társulat tagjainak rendes fizetése nincs is beszámítva. Valóban városunkra megszégyenítő e részvétlenség a művészet iránt. — A p á p a városi j ó t é k o n y u ő egylet javára Lászy Vilmos színigazgató által folyó hó 27-én tartott előadás a nőegylet részére 48 ftot jövedelmezett, mellyet Lászy Vilmosáé asszonyság 50 ftra egészített ki. A nőegylet elnöksége köszönetét fejezi ki ezen alkalomból Lászy Vilmos urnák, hogy az előadást rendezni, Lászy Vilmosné asszonyságnak és az előadáson megjelent közönségnek, hogy a jövedelemhez adományaikkal járulni szíveskedtek. — A városi gyűl és teremből. A városi képviselőtestület még a mult évben általa ismert okok alapján, elhatározta, hogy a városi óvodavezetői állomás pályázat, utján töltessék be. Az iskolai széknek a város szellemi ügyei iránt érdekkel s kiváló figyelemmel viseltető tagjai azonban, tekintettel ezen intézetünknek eddigi vezettetésére, egyszerűen választás által akarták betölteni ezen állomást. Mégis az iskolai szék némely más tagjainak, épen a képviselőtestület ama hivatkozott határozatára figyelmeztetése után, nem lehetett az iskolai szék többi tagjai eltérő véleményének érvényre jutni, s kellett a képviselő testületlegközelebbi közgyűlése elé beterjeszteni, nem indítványát, hanem a pályázatnak kihirdetésére fölhívását. S most előáll Sz. L. képviselő és iskolai széki tag ur, vádolja az iskolai széket jogkörének túllépésével. Szeretnők tudni, hogy mint szintén iskolai