Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-07-31
Megnyugtató, tudomásul, vétetett. 10. Légszeszvilágííás behozatalára vállalkozó részéről elvesztett összegből lenmaradt háromezer ft hova fordítása iránti kérdésre nézve A tanács indítványa, mely szerint az a város majorjában építendő cselédlakások, — nemkülönben egy, ugyanott netáni járványok alkalmával használandó és felette szükségesnek ismert kóroda építésére és fölszerelésérc fordítassék, helyeseltetik, és a kérdéses összeg ezen célokra kiutaltatik. 11. A tűzoltó egylet részére kért segélyre vonatkozólag a tanács indítvánja, melyszerint e célra a költségvetésekbe a mnlt év végéig felvett összegekből még kifizetetlen 82G ft még ez év folytán kifizetendő lenne: Elfogadtatik, s ebből a rögtön szükségelt 000 ftnak azonnal ki is fizetése iránt intézkedni polgármester ur megbizatik. Folytatjuk). A polgári házasság 1 . „Mehr Licht!" Goethe i<eysiav«i, I. Most, midőn a világi nagyhatalmak magatartásából ítélve mindenfelé tartós békét örvendve jósolgatnak, egy elkeseredett harc vonja magára a közfigyelmet. Századok óta folyik ez már, s igy legkevésbé sem bir az újság ingerével; de igenis bir azon fordulata a hadi szerencsének, mely szerint az eddig győztes fél előnyeit veszteni és háttérbe szorulni látszik. K harc az állam és egyház közötti harc, vagy jobban mondva a hyerarchia, az ultramontanismns harca a felvilágosodás ellen. Állam és egyház, mint ha ellenségek volnának, folytonos küzdelemben vannak egymással, és küzdelmüknek végét a közel jövő nem igéri. Pedig valamint a test és lélek benn vannak az ember fogalmában, ngy az állam és egyház együttesen szükségesek a társadalom fennállásához. Emberiség, melyből kihalt minden erkölcsi érzet, s mely az általános okosat mindenkit kötelezőül el nem ismerné, nem volna többé méltó az emberiség nevezetre. Igy az állam és egyház fötényezök az emberiség jólléte és a társadalom fennállásában, melynek ott, hol vallásos érzület és mindenkit szigorún kötelező törvények nem biztosítják az egyesele jogait, mcnthetlenül el kell pusztulnia. Ha most már az egyházat, mint pusztán a lelkiekkel foglalkozó, s az államot, mint világi intézményt tekintjük : nagyon természetesen ugy fogjuk találni, hogy a két ellenség egymásra minden lépten nyomon rászorul. Az emberek által képezett egyházat hiába igyekeznek némelyek isteni intézménynek tekintetni ; mert noha az egyház célja a vallás megvalósítása, de mégis, — valamint a cél nem szentesíti az eszközöket, ugy az egyház vallásos célja sem tes'.i íizon emberekből álló társaságot isteni intézménynyé. Midőn pedig az egyházat, mint emberek társasagát' tekintjük, ennek külső léteiéből támadhatnak és támadnak is viszonyok, melyek a világi társulatnak, az államnak közvetítését igénylik, — Más részről az egyháznak az állam irányában elvitázhatlan érdemei vannak ; mert a hol tiszta erkölcs nincs, Draco törvényei sem tarthatják fenn az államot; -- az erkölcsiség gyarapítására pedig az egyház van hivatással, és kétségen kivül, nem csekély hatással is. A két, egymásra utaltságuk dacára is egymás ellen harcoló intézménynek villongása onnan magyarázható ki, hogy nekik egymás ellenében nemcsak kötelességeik, hanem jogaik is vannak : s mig a kötelességekről mindegyik fél nagyon könyen megfeledkezik, addig a jogokból többet követel, mint a mennyi öt valóban megilleti. Kagyon könyíí az egyházjogtannak kimondani, hogy a ,,ius in sacra" az egyházat, a „ins circa sacra" az államot illeti, de ezzel mégépen nincs megoldva a kérdés. Mert vájjon kifogja azt megállapítani, hogy mely jogok értessenek az egyik, és melyek a másik nevezet alatt? Az egyház lényegébe vágónak mond sok olyant, a mihez jogot igazság szerint nem formálhat; más részről megtörténhetik, hogy az állam a,,ius circa sacra" nevezet alá foglalja azon jogokat is, melyek az egyháznak elvitázbatlan jogai. Ily tévedés miatt van még mai napig is a házasságügy egyedül az egyház kezében. A házasság kérdése egyike a legfontosabb kérdéseknek. Mert midőn az egyén a csa-" ládi életnek köszönheti mindenét, — s az emberiség nem egyéb, mint az egyesek összessége: az emberiség üdve a házasságtól függ, a mely annak az egyes tagokat adja. Igy az egyház a házasság-ügyet kezéhez kerítvén, közvetlen befolyást nyer az egyén életére és a társadalom jóllétére. Mielőtt azonban feltett kérdésem érdemleges tárgyalássába bocsátkoznám, s évekkel igyekezném kimutatni, hogy a polgári házasság a házasság egyedüli helyes alapja : szükségesnek tartom, a házasság fogalmáról néhány szót szólani ; mert állításaim igazakul csak ugv lecnduok elfogadhatók, ha azok a házasság fogalmával nemcsak hogy összeütközésbe nem jönnek, de sőt abból önként következnek. (Folytatjuk). A közjegyzőség hatásköre. Augusztus 1-én országszerte életbe jő a közjegyzői intézmény. Szükségesnek éreztük hát olvasóinkkal röviden megismertetni ezen intézmény célját s feladatát, valamint részletesebben hatáskörét, hogy ezen ugyan nem egészen idegen növény a mi éghajlatunkon is jó talajra találjon. Az erkölcsi és szakképzettségi minősítvénynyel bíró kir. közjegyzők feladata a hat á s k ö r ü k h ö z utas ít o 11 közéleti teendőket pártatlanul, t i t o ktartással, felelősség és anyagi kellő biztosíték mellett, közhitelességgel teljesíteni. Ezért munkássága is főként négy irányú lehet: 1. jogügyletek és tényekről közokiratokat fölvenni 2. okiratokat s értéknemüeket őrizni 3. megbízó feleket képviselni hatóságok és peren kívüli bíróságok előtt 4. a bíróságok által reájok ruházott birói megbízásokat teljesíteni és hagyatéki ügyek körül eljárni, A kir. közjegyzőség hatásköréhez tartozik tehát a közhitelességgel biró okiratok fölvétele, mint az örök adás ve vósi- csere- haszon- s m u n k a. b é r i, t á r31*
