Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-10

véletlennek? HÜ az alma fa alatt véletlenül nem .Veuton, hanem Pista nyugszik és ha az alma egészen nem kel 16' Ülőben hull le, hol volna most a nehézségi törvény, hol a természeti tünemémények egész sorozatához a kulcs? Torkosság vagy más kíváncsi körülmény vezette Fultont a gőzerő' felfedezőjét, midőn a födőt a gőztől emeltetni látta. Igen sokszor főztek már, sok szem látta az emelkedő födőt és a gőz ereje még nem ismertetelt. Az érintési villanyosságot a hajó árbocába történt villámcsapás ós ugyanennek egy cipész műhelyébe való lecsapása fedeztette föl. És (.'alván neje beteges állapota, a tanhelyiség szükvolta nem a (»alvanismust szülte-e? Mostanság, midőn béka combok helyett a betegnek csibét rendelünk, most midőn a tantermek egész bőségében vagyunk, nem is lehetünk olv hamar kortársai cgv véletlenség — csinálta felfedezőnek, Bár kedvezne egy szerencsés véletlen a miasmak kutatóinak is, hogy ismerhetnek meg az ágenseket, mik a typhust, cholerat, a heveny kötegeket és egyéb miasmak és eontagiumból származó betegségeket okozzák ! ! ! Mit értünk az alatt, midőn egy emberről azt mondjuk, közönségesen, ez az ember jól él!!? Az ember gondolkozó lény levén, gondolkodjék a számtan helyes elve szerint. Először a gyermek az iskolában tanulja meg az egyszeregyet vagyis tán a dada kezdené a gyermeket erre megtanítani főelv legyen: ugy tervezz, hogy számításod oly helyes legyen, mint a. számtani alap „kétszer kettő négy." Tudja meg az ember, mennyit vesztett óránként teste súlyából, hogy azon a súlyon megmaradjon helyes gazdálkodás, illetőleg pótlás által; de hogy ezt tudja, életlant kellene tudnia. Az ember, bár hány .iskolát végez is, megtanulja ismerni az utolsóázalagot, megtanulja az állat és növény — és az utóbbi és az ásványországot összkötö kapcsot; de elfeledkezik a maga szervezetét ismerni meg. Kárhoztatni kell a tanrendszert, mely nem (eszi rendes tantárgygyá legalább is a felsőbb iskolákban, hol több értelmiség található — az ember és élettant. IIa tudná az ember, hogy mit veszt a légzés által, mii az izzadás és egyéb kiválmányok által: ugy számtanilag be is hozhatná a veszteséget, mert tudja a józan és mivelt gazda, mily vegyelemckkel kell szántóföldjét javítani, hogy az termő legyen. Áttérve tliémámra a. Icgtáplálóbb eledeleket kell felsorolnom és ezek: tej, tojás, hus és ezek készülményei. Ezek a fehcriiyék képviselői és mint ilyenek, a táplálóbb eledelek. Dc tisztán fehérnyékkel korán sem táplálhatná magát az ember; mert légenytartalmu anyagokon kivül légmentesek is vannak a. test szervezetében, légenytartalmu kiválmányokon kivül légmentesek is hagyják el a testet; azért a vegyes tápanyagok a fehérnyék és széuvizegek együttesen képezik a célszerű táplálkozás alapjrányát. Ezeken kivül vannak tápszerek, melyek legkevésbé bírnak táperővel; de ingerlő hatásuknál fogva az étrendben elő irvák és ezek a főszerek; mert fűszerezik az ételeket, azokat megkedveltetik az emberekkel, a nyálmirigyek elválasztását elősegítik és igy jótékony hatással, vannak az emésztésre. Hányszor nem hallja az ember említeni, hogy a ser tápláló, hizlaló. Nyájas olvasó, ha e hiszemben vagy, tévedsz; a serben levő keseranyag, a liipulin étvágyat csinál csak, ingerli az ivót hogy egyék, és az evő a serrel csak másodrendűkig táplálkozik. IIa valaki a serházban az első pohár ser után zsemlyét kér és eszik, ugy ezt. nem a ser. hanem a zsemlye táplálja. Ha az ember csak hússal tejjel táplálkozik egyedül, ugy ezek egyrészét ki lagzi és csak kis része járulhat a test fölépítéséhez, a zsir lerakodásához, ha. hozza tésztát eszik, melyek a par íőrce respiraló kilégzési anyagok; ugy ezek végproductuma a tüdőn át kiadatik és az emésztésre szánt hus és tej felhasználtathatni a szervezet által anyagképzésre, oly célra, melyre éjien szükséges. Most már aztán mindegy bármely alakban veszi az ember magához a luist, tejet és tészlásokat, ha. rostélyos, ha beaufsteak, ha palacsinta, ha mcíét vagy egyszerű kenyér alakjában, inert ezek módosított alakjai, csak a táplálkozásra szükséges tápszereknek. (Folytatjuk). TKMHTOBHX. _ jegyen veled az ég! lelkem gondolatja *(ir Kísérjen szüntelen ; % Igv váltál el tőlem ! kire hosszú uf várt, "| >Szomoru s végtelen. Temetőben voltál, a fűz setét lombja Hideg sirra hajolt. — És le a. rideg sirt könyökkel önlözéd, Jó anyád sírja volt. Ev év után haladt kínos lassúsággal; Mig nem egyszer végre »Szünui látszók sorsom. Oh talán panaszom Felhatolt az égre? Most már léged látni, aztán meghalni bár. . . . Ez volt, mire vágytam. Majd szét szakadt szivem a vágy súlya alatt, Mígnem rád találtam. Temetőben voltál most is, miként régen, Szomorú fűz alatt. Báhajlott a sirra a füz setét lombja. — Mind a régi maradt. A sírkő lön csupán gazdagabb egy névvel Xevedet ott lelem. .S mint. te tevéd régen, a sirkövet most én Könvíimmc! önlözém. Mire goiiclolkoclBH kezdünk. Dc^ély. — Ma: Zollay. (11, fc'oMalás). Kétlaki zárva találta leánya szobáját. Kopogtatott. A kopogásra halk ,,ki az" hallatszott a szobából. — En vagyok leányom! szóla Kétlaki; nyisd ki ajtódat, sürgős beszélni valóin van veled. E szók után az ajtó megnyílt s Kétlaki belépett. — Volt ilt tegnap Aladár? kérdé az atya. — Igen ; feleié elpirulva Adrienne. — Beszéltél vele V — Igen. — • Miről beszéltetek?