Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-26
1867. évben 1868. évben 1869. évben 1870. évben 1871. évben 1872. évben 1873. évben 2874. évben 457 — 1000 Iksraesik több mint 3 568 561 — 544 — haláleset. 39 haláleset, majdnem 39 haláleset. 37 haláleset. 35 % haláleset. 36 l / 2 haláleset. 64." Cholerában meghalt 242, ezer közül 16 V„. 658 — 1000 lakosra esik 45 haláleset, himlőben meghalt 8k. 517 539 925 17 n 10 és alatt J gg^j — átlacr esik ezer emberre 43 '/„ haláleset, összesen j ö Tehát tiz évi számítás szerint meghalt Pápán éveidíéi t minden ezer ember közül 43 vagy 44. Hogy mily borzasztó nagy e halálozás, legjobban fog kitűnni az által, hogyha ide mellékeljük, több más város halálozási arányát. De megjegyezzük előbb még azt, hogy nagyvárosokban nagyobb a halálozás, mint kis városokban vagy falun. Bécsben ezer ember közül meghal évenként 31. Berlinben Hamburgban ezer emb. „ Weimarban Londonban Parisban Pesten Debrecenben Sz. Fehérvárb Pápán u ii i) n >; ii ) J u 32. 26. 19. 25. 29, 46. 51. 35. 44. Látható ebből, hogy mennyi teendőnk van e téren : csupán Pápán, esztendőnként legalább 200 emberrel több hal meg most, mint halna akkor, ha közegészségügyünk kellően rendezve és erélyesen foganatosítva volna. Magyarországon évenként 600 vagy 620 ezer ember hal meg. Ezek közül legalább is több mint százezer maradhatna életben, jó közegészségi rend mellett. Mily borzasztó kár tehát ennek hiánya hazánkra nézve ! Hány szülét lehetne gyermekeinek megmenteni! hány százezer árva, élvezhetne több ideig is, atyai gondoskodást és anyai ápolást! (Folytatjuk"). Pápa városa Frőbelféle hisdedoró intézetében társalgási óra rend. Hétfőn délelőtt í. oszt. t()-10'/ +-ig társalgás a bárányról, foglalkozás az 1-ső munkaeszközzel, lapda játék. 11. oszt. í0'/ 4-10 3 /i-ig társalgás valamely emlős házi állatról, foglalkozás az 1-ső munkaeszközzel, lapda játék. Hí. oszt. IG 1 /,— fl*V 4-'g > társalgás a munkás méhéról, ennek hasznáról, foglalkozás a 3-ik munkaeszközzel, alakmagyarázata (kocka, henger, gömb). A második héten az 5 érzék ismertetése. Kedden d. e. I. oszt. tO-3 9'/ 4-ig társalgás a tehénről, foglalkozás vesszőlerakassal. 11. oszt. 10'/ 4 —10 J / 4-ig társalgás a gahonanemekröl, foglalkozás 5 féle gyöngyfűzéssel (vörös kék, sárga, fehér és zöld). III. oszt. 10%-ll a / 4 társalgás: valamely emlős és szárnyas házi állat ismertetése, foglalkozás: a 3ük fokú táblácskák lerakása. Szerdán d. e. J. oszt. 10-10'/ 4-ig társalgás valamely szárnyas házi állatról, foglalkozás 3 féle gyöngyfűzéssel (vörös, fehér és zöld), jí. oszt. 107 4-10 s a-ig társalgás 1,3, 3 szám ismertetése összekapcsolva színismertctéssel, foglalkozás: az 1-ső fokú palatáblán, vonalak húzása. ííl. oszt. lOVt-ll'/j-ig a. 4-ik é pü let- fács k a 1 er a k ása. Csütörtökön d. c. f. oszt, 10-10'/ 4-ig valamely bútor darab ismertetése, foglalkozás a 3-ik fokú épületfácskával. II. oszt. lO'^-lO'/j-ig társalgás a virágnemekről, foglalkozás a 3dik fokú lerakótáblácskával. III. oszt. 10'V*-HV*-ig társalgás a virágnemok ismertetése, kapcsolatban a virág magok szemléltetése, foglalkozás az 5-ik építőfácska kirakása. Pénteken d. c. I. oszt. 10-10 7 4-ig társalgás az érzékek ismertetéséről, foglalkozás az 1-ső fokú lerakótáblácskával. II. oszt 10-'/i-l0'A-ig társalgás valamely emlős vagy szát iyas vad állatról, foglalkozás a 4-ik épületfácskák lerakása. ííí. oszt. 10'V^-ll 3 A-ig társalgás különbféle élö és holt fák ismertetése átmenve az asztalos munkákra, ezen iparos eszközeinek ismertetése, foglalkozás vesszőlerakással. Szombaton d. e. I. oszt. 10-10'/ 4 aig társalgás .színek ismertetése, foglalkozás vessző lerakással. II. oszt. 10'A-10V t-ig társalgás, erkölcsi elbeszélések, engedelmes, szót fogadó kis gyermekekről, foglalkozás az 1-ső fokú papírfüzéssel, ííí. oszt. lOy^-llYj-ig társalgás, különbféle festékek, fűszerek ismertetése. A második héten ásványok ismertetése, foglalkozás a 3-ik fokú lerakó(;áblácskával. Hétfőn délután X. oszt. S'/ a-3 3 A-ig társalgás a szülőkről, foglalkozás az 1-ső munkaeszközzel. íí. oszt. 2y 4-3'/ A-ig társalgás a szülők iránti szeretet, tisztelet és engedelmességről, foglalkozás kör-kirakó karikákkal. III. oszt. 3'/ 4-4-ig társalgás valamely emlős vagy szárnyas vad állat ismertetése, foglalkozás a 3-ík fokú lerakó táblácskával. A második héten 5 féle szili u gyöngyfűzés. Kedden d. u. í. oszt. S'/y-SV^-ig társalgás egy más kisded ismertetése és neve kimondása, foglalkozás vesszőlerakással. íí. oszt. £ 1 / l-3 , / 4-ig társalgás az ember 5 érzékének ismertetése, foglalkozás a 3-ik munkaeszközzel, alakjuk magyarázata. III. oszt. 3'/,-4-ig társalgás különbféle iparnem és ipar ismertetése, foglalkozás a 4-ik fokú lerakótáblácskával. A második héten a 3-ik fokú palatáblán vonalok rajzolása. Szerdán d. u. I. oszt. 3'/a-3 3 / 4-ig társalgás a szoba, ezekben előforduló bútordarabokról, foglalkozás 6 darab színes iapdával. II. oszt. 37,—3'A-ig társalgás valamely szárnyas házi állatról, foglalkozás kör-kirakó karikákkal. III. oszt. 3'/ 4-4-ig társalgás a természettanból, cső, hó, levegő, stb. A második héten az Istenségről, foglalkozás az 1-ső fokú papírfüzés. A második héten a 2-ik fokú papírfüzés. Csütörtökön d. u. I. oszt. 3'/ a-3 s / 4-ig társalgás a rendes ülés, állás, járás és tartásról, foglalkozás vesszőlerakással, II. oszt. S7i-3'/ 4-ig társalgás valamely szárnyas vadállatról. A második héten a rendes ülés, állás, járás és tartásról, foglalkozás az 1-ső fokú papírfüzéssel. 111. oszt. 37 t —4-ig erkölcsi elbeszélések, becsületes, engedelmes, jó, szót fogadó, tiszta, rendes és szorgalmas gyermekről, foglalkozás borsófüzéssel. A második héten papírhajtogatás és kivagdalás. Pénteken d. u. í. oszt. 3%—3V 4-ig társalgás az evésről, foglalkozás a 3-dik fokú építőfácskák lerakása. II. oszt. 37 4-3'/ 4-ig társalgás a torkosságról, tekintve a szüléktől pénzkérést, foglalkozás a 3-ik fokú építőfácskák lerakásával. III. o. 3/ 4-4-ig társalgás a földrajzról kiindulva az óvodából, A második héten a föllebbvalókról fejedelem iránti tiszteletről; íoglal26*