Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-19
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lö vósz- és önkénytes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szex'lces>:l;o lalcásáx^a : Anna-tér 12-16. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési dijak, felszólamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "Waj clitS Iváx^Olúr könyvkereskedő-sebe: megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápa, 1875. nyárelő 19.25.sz. Megjelenik e lop helenkint egyszer, szombaton, egy ivén. Tartalma; Szoktassuk ifjainkat takarékosságra. — Városi közgyűlésből. — Az iskolai takarék-pénztárak. — Népesedési mozgalom Pápán. — Törvényszéki csarnok. — Az unalomról. — A kövéredés ellenszerei eimű közleményhöz. — Őszbe csavarodunk. — Mire gondolkodni kezdünk. — Színházi szemle. — Különfélék. Előfizetési clijalc Egy évre Félévre 6 fr. 5 fr. Negyedévre 1 fr. 50 k A. liiX»clOtó.Si cLÍjalc a háromszori hasábozoitpetilsorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél i kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árlcengedéssei számitatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. Szoktassuk ifjainkat takarékosságra. A. társadalom sokféle bajai és betegségei között egyik y nem jelentéktelen, az embernek szerzett vagyona t elidegenítése iránti könnyelmű hajlama. Fut, fárad, dolgozik sok ember: de azután kevés van, a ki a szerzeitet megbecsülni, élethivatása betöltésére okosan felhasználni is tudná. A legtöbb ember mihelyt valamit v szerzett, mihelyt munkája díját kezeihöz vélte, nemhogy okosan, a jövőre is gondolva, keresményének egy részét félre is tenné, hanem meggondolatlanul siet nehéz fárada 1 ma jutalmának könnyen elverésére. Ezen elszomorító tény igazságát nagyon igazolják naponkénti tapasztalataink a kávéházak, sörödéit s mulatóhelyek körül. A kártya és játékasztalok körül levők tépelődő arcai, az éjszakai dőzsölök beesett szemei, a sör és borital szánandó áldozatai nemhogy visszatartanák a többieket a józan élet egészséges íitain, a munkásság edző pátyáján, hanem mind többen és többen dőlnek az elpuhító könnyelműség karjaiba, hol mámorosan megfelejtkezve egyéni s társadalmi kötelességeikről, utoljára test és szellemi erőik végelg3 r engülésében lesznek terhei önmaguknak és embertársaiknak. Az ember ezen beteges hajlama kétségkívül vezethető a növelés által jobb irányba is. S mig a családi és iskolai növelés egyfelől határozottan a jó irányú munkásságban, takarékosságra szoktatásban gyakorolja az akaratot, — másfelöl a társadalom és hatósága intézkedéseinek kell oda irányítatni, hogy a növelendő ifjú akaratereje közvetve is fejlesztessék és támogallassék az oly helyek és intézmények korlátozása és eltávolításával, melyek a természetesen előálló lelki kinövéseknek éltető tápanyagául szolgálnak. A családi és iskolai növelés, ha nem is mindent, de végtelen sokat tehet a takarékosság kifejtésében. Mit részint a jó példaadás, részint a szerzettnek okos megkimélésére és félrelevésére fokozatos szoktatás által érhetni el. & ebben a családi kezdeményezés, ébresztés és képzés nyomán járhat az iskola serkentő buzdítása és gYUiv E gondolat vezette Gcnt városa egyik tanárát, Laurent urat 1866-ban az első iskolai takarékpénztár alapítására is, hogy a növekvő emberiség már serdülő korában szoklaltassék a vagyonnak komolyabb kezelésére és hasznosan fölhasználására. Mert hiszen a takarékosság tőkét t e r e m t, a t ő k e pedig mosol ygó jóllétet A j ó 11 é t meghozza a k e d v e t, a 1 k a 1mas időt és erőt a szellemi tehetségek kifejtésére. Laurent tanár terve és vállalata nemcsak a gyermek és nagyobb ifjúság előtt lelt vonzóvá — a mennyiben 1873-ban már majdnem minden belga városban, sőt sok faluban is. ulánoztatott Gent példája, s rövid időn csakugyan minden iskolának leend takarékpénztára —, hanem ragadt a polgárságra is a jó eredmény hatása, mert 1869-ben Gent polgárai közt is már 11334 takarékpénztári betéti könyvecske volt. E példa jó következményeit látva Weis J. B. budapesti városi képviselő, indítványozta hazánkban először az iskolai takarékpénztárak valósítását, melyeknek hivatása volna nálunk is, a különösen meggondolatlan költekezésre s könnyelmű pazarlásra hajlandó fajunknál, a takarékosságot meghonosítani. Az iskolai takarékpénz25