Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-22

árasztó lesz, ha kellő nedvesség, meleg és csendes légben történhetik. Fájdalom, hogy sokszor az édes reménynyel kecsegtető virágokat többféle ártalmak: késői R. 3— fok fagy, mely a növények ujhajtásainak és virágainak sejtjeit és edényeit szétrepeszti; sőt a fáknál a tavaszi nedv tódo­lás által alakuló évgyűrűt is ugy összerombolja hogy ebből legtöbb esetben a fa elhalása következik, — férgek, ziva­tarok s több e felék, mielőtt rendeltetésüket bevégezték volna, minden véd-eszközeink dacára, elpusztítják. A virágzás rendes befolyása után kifejlődik a gyümölcs, mely a megkívántató hő mérséklet s elegendő nedv hozzá­járulása mellett, határozott időre megérik. Például a szöllö három havi R. 16 fok közép hőmérsékletben tökéletesen érett lesz. A gyümölcs belsejében van, mintegy védbástyával kö­rülvéve, a mag, melynek létrejöttével a növény működése éghajlatunk alatt legtöbb növényeknél bezáródik. Nem ugy a meleg földövön, hol némely növény folytonosan hozza vi­rágait s gyümölcseit, s csak az esős hónapokban látszik szünetelni, Midőn a növényeket fejlődési állomásaikon röviden megtekintettük : önkénytelenül jő élőnkbe e kérdés : mivel élnek a növények? Erre egész pontossággal felelhetjük hogy azon elemek bői, melyekből a növény áll. S ilyeneket már 22-töt ismer­tek fel az egész növény világban a természetbúvárok. Leglényegesebb tevörészei minden növénynek az élet, mü nemző elemek: u. m. az éleny, köneny, légeny és széneny. E négy elem sokszor teljesen egyenlő mennyiségben van meg a növényekben ; »s mégis egészen különböző alakú és sajátságú egyedeket képeznek. Sőt egyes növény-anya­gok is, mint a fa, cukor, keményítő sat. bár bennök az éleny, köneny és széneny teljesen egyenlő : mind e mellett egymástól egészen különböznek. Az ugyanazon elemek által előhozott különböző anya­gok létrejöttét az elemparányok különböző állásából gon­dolják a természetbúvárok kimagyarázhatni. Hogy ez csak hozzávetés, s nem szabatos tudás, vilá­gos ; mert ha nyitva volna az ember előtt a növényvilág titka, azonnal cukrot készitne a fából s még itt meg nem állna, hanem mindenféle eledelt, mint már pár század óta ecetet tud gyártani, állítna elő. Hogy az emberi szellem hatalmas működése folytono­san halad előre az életmüves anyagok megismerésében is, legyen elég egy példával megvilágiini, mely szerint ez a kőszén kátrányából, — mely a kőszénnek a lámpalég ké­szítésnél kifejlődött mellék terménye — a legragyogóbb mindenféle szinü szövet festékeket tud készítni. Az említett elemeket a növény csak vegy alakban tudja felvenni, nevezetesen az élenyt a könenynyel viz — a legényt a könenynyel könlegeg — szalmiak szesz — a szé­nenyt az éienynyel szénsav alakjában. Az éleny, köneny és széneny minden növényben; a többé 19 elem pedig inkább csak egyes növény fajokban vagy a növényeknek főleg egyes részében találtatik. Ne­vezetesen a legényt csak azon növények tartalmazzák, me­lyeknek a rothadás alkalmával — kellemetlen szaguk van. A tüznemzŐ elemek közül a kén a meszes növények­ben a mészszel kénsav alakjában egyesülve mint gypsz — mulhatlan tevő részét képezi különösen a hüvelyes vetemé­nyeknek. Ennek használatát Franklin az északamerikai sza­bad államok halhatatlan hirü férfia, midőn ezelőtt, mintegy 100 évvel a francia udvarnál hazája szabadságának kiesz­közlésén hathatós sikerrel működött, a francia földmivelÖk­nél felismervén : hazatértekor honfiainak ajánlotta : de ezek megrögzött szokásaiktól el nem térve, nem vették be a jó tanácsot. (Foly tatjuk). c kív ánd azt, hogy megcsókoljam újra Ajkad, mely nem a hajdani; Aniinak, mi örök eletet jövendölt, Füstként el kelle szállani! Az a néhány szó, mely hűséget esküdt, S mi engem boldogíthatott: Heg elfeledve nálad, — míg szivemben Egy viharos éjt alkotott! Ne kívánd azt, hogy újra megszorítsam Oly érzelemmel kis kezed, Mint hajdan; mert támasztanám fel Azt, mi oly hamar elveszett? Miért háborgatnék eltűnt szerelmünk Emlékeit s nyugalmamat ? . . Nekem c boldog, napfényes világból Csak néhány sötét folt maradt! NE KIVAND AZT. Ne kívánd, hogy bámulva nézzem újra Szemeid hajnal-csillagát; Sugarai szivemnek puszta kérgén Varázszsal nem hatnának át. Csak annyit olvashatnék ki belőlük: Mennyországom volt egykoron E szép szemek világán elmerülni, — S mostan pokoli fájdalom! Ne kivánd azt, hogy véled újra szálljak; Jobb, ha örökre hallgatunk . . . Mi egy boldog életnek eltaszított Bolyongó árnyai vagyunk! Mi nem szerethettük c földön egymást, Szétváltunk, — s élve mcghalánk! De megbocsátva Isten: ott a mennyben Örök szerelem vár reánk! Újvári Elek.

Next

/
Thumbnails
Contents