Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-22

árasztó lesz, ha kellő nedvesség, meleg és csendes légben történhetik. Fájdalom, hogy sokszor az édes reménynyel kecsegtető virágokat többféle ártalmak: késői R. 3— fok fagy, mely a növények ujhajtásainak és virágainak sejtjeit és edényeit szétrepeszti; sőt a fáknál a tavaszi nedv tódolás által alakuló évgyűrűt is ugy összerombolja hogy ebből legtöbb esetben a fa elhalása következik, — férgek, zivatarok s több e felék, mielőtt rendeltetésüket bevégezték volna, minden véd-eszközeink dacára, elpusztítják. A virágzás rendes befolyása után kifejlődik a gyümölcs, mely a megkívántató hő mérséklet s elegendő nedv hozzájárulása mellett, határozott időre megérik. Például a szöllö három havi R. 16 fok közép hőmérsékletben tökéletesen érett lesz. A gyümölcs belsejében van, mintegy védbástyával körülvéve, a mag, melynek létrejöttével a növény működése éghajlatunk alatt legtöbb növényeknél bezáródik. Nem ugy a meleg földövön, hol némely növény folytonosan hozza virágait s gyümölcseit, s csak az esős hónapokban látszik szünetelni, Midőn a növényeket fejlődési állomásaikon röviden megtekintettük : önkénytelenül jő élőnkbe e kérdés : mivel élnek a növények? Erre egész pontossággal felelhetjük hogy azon elemek bői, melyekből a növény áll. S ilyeneket már 22-töt ismertek fel az egész növény világban a természetbúvárok. Leglényegesebb tevörészei minden növénynek az élet, mü nemző elemek: u. m. az éleny, köneny, légeny és széneny. E négy elem sokszor teljesen egyenlő mennyiségben van meg a növényekben ; »s mégis egészen különböző alakú és sajátságú egyedeket képeznek. Sőt egyes növény-anyagok is, mint a fa, cukor, keményítő sat. bár bennök az éleny, köneny és széneny teljesen egyenlő : mind e mellett egymástól egészen különböznek. Az ugyanazon elemek által előhozott különböző anyagok létrejöttét az elemparányok különböző állásából gondolják a természetbúvárok kimagyarázhatni. Hogy ez csak hozzávetés, s nem szabatos tudás, világos ; mert ha nyitva volna az ember előtt a növényvilág titka, azonnal cukrot készitne a fából s még itt meg nem állna, hanem mindenféle eledelt, mint már pár század óta ecetet tud gyártani, állítna elő. Hogy az emberi szellem hatalmas működése folytonosan halad előre az életmüves anyagok megismerésében is, legyen elég egy példával megvilágiini, mely szerint ez a kőszén kátrányából, — mely a kőszénnek a lámpalég készítésnél kifejlődött mellék terménye — a legragyogóbb mindenféle szinü szövet festékeket tud készítni. Az említett elemeket a növény csak vegy alakban tudja felvenni, nevezetesen az élenyt a könenynyel viz — a legényt a könenynyel könlegeg — szalmiak szesz — a szénenyt az éienynyel szénsav alakjában. Az éleny, köneny és széneny minden növényben; a többé 19 elem pedig inkább csak egyes növény fajokban vagy a növényeknek főleg egyes részében találtatik. Nevezetesen a legényt csak azon növények tartalmazzák, melyeknek a rothadás alkalmával — kellemetlen szaguk van. A tüznemzŐ elemek közül a kén a meszes növényekben a mészszel kénsav alakjában egyesülve mint gypsz — mulhatlan tevő részét képezi különösen a hüvelyes veteményeknek. Ennek használatát Franklin az északamerikai szabad államok halhatatlan hirü férfia, midőn ezelőtt, mintegy 100 évvel a francia udvarnál hazája szabadságának kieszközlésén hathatós sikerrel működött, a francia földmivelÖknél felismervén : hazatértekor honfiainak ajánlotta : de ezek megrögzött szokásaiktól el nem térve, nem vették be a jó tanácsot. (Foly tatjuk). c kív

ánd azt, hogy megcsókoljam újra Ajkad, mely nem a hajdani; Aniinak, mi örök eletet jövendölt, Füstként el kelle szállani! Az a néhány szó, mely hűséget esküdt, S mi engem boldogíthatott: Heg elfeledve nálad, — míg szivemben Egy viharos éjt alkotott! Ne kívánd azt, hogy újra megszorítsam Oly érzelemmel kis kezed, Mint hajdan; mert támasztanám fel Azt, mi oly hamar elveszett? Miért háborgatnék eltűnt szerelmünk Emlékeit s nyugalmamat ? . . Nekem c boldog, napfényes világból Csak néhány sötét folt maradt! NE KIVAND AZT. Ne kívánd, hogy bámulva nézzem újra Szemeid hajnal-csillagát; Sugarai szivemnek puszta kérgén Varázszsal nem hatnának át. Csak annyit olvashatnék ki belőlük: Mennyországom volt egykoron E szép szemek világán elmerülni, — S mostan pokoli fájdalom! Ne kivánd azt, hogy véled újra szálljak; Jobb, ha örökre hallgatunk . . . Mi egy boldog életnek eltaszított Bolyongó árnyai vagyunk! Mi nem szerethettük c földön egymást, Szétváltunk, — s élve mcghalánk! De megbocsátva Isten: ott a mennyben Örök szerelem vár reánk! Újvári Elek.